Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)
1951-12-29 / 303. szám
4 II Rákóczi Ferenc fogsága Szigligeti drámája A Magyar Néphadsereg Színházában A Magyar Néphadsereg Színháza szigligeti Ede „//. Rákóczi Ferenc fogsága” című történelmi drámájával nyitotta kapuit. Szigligeti drámája a hősi magyar múltat idézi, azt a korszakot, amikor a nemzet fegyvert fogott, hogy lerázza a német igát, megszabaduljon a zsarnoki önkénytől, otthon legyen saját hazájában. Fegyvert fogott „a képtelenül hatalmaskodó, porcióztató, sónkat, kenyerünket elvevő császáriak ellen, édes hazánk és nemzetünk mellett”. Annak a korszaknak kezdetét idézi e dráma, amelynek dalai, a kuruc dalok, a Rákóczinóta évszázadokig lelkesítették az igazi hazafiakat, azt a korszakot idézi, amikor a szabadságért felkelt maga a nép, s otthagyva családját, gyermekeit, bottal, kiegyenesített kaszával indult a „Hazáért és szabadságért” feliratú piros zászlók alá, maguk választotta tisztek vezetésével. Ez a harc volt az, amelynek dicsőséges csatáit azok a tízezrek vívták győzelmesen, jól felszerelt labanc-seregek ellen, „kik most először tartoznak az édes hazához és nemzethez”. Hatalmas népi felkelés volt ez és addig volt sikeres és ellenállhatatlan, míg népi jellegét a később csatlakozó nemesség saját kiváltságainak féltében mindinkább vissza nem szorította. Épen ez a népi jelleg okozta, hogy Rákóczi szabadságharcát és mindazokat a művészi emlékeket, melyek megörökítették, a reakció igyekezett elfelejtetni a nemzettel. Nemcsak a Rákóczi-nóta volt tilos és rebellió, hanem a kuruckor minden hagyománya. Szigligeti művét is por lepte be. Ez a mű 1848. szeptemberében lelkesítette a magyar népet a Habsburgok elleni harcra — ugyanakkor leleplezte a „magas klérust” is, a jezsuitákat is, akik évszázadokon keresztül a gyarmatosító német uralom kiszolgálói és ösztönzői voltak. „A 42 elnyomatás idején nem válhatott népünk közkincsévé az a tény, hogy a török hódítás, a német elnyomás ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadságharcainak sorozata egybeesett a nemzetközi haladás ügyével — mondotta Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán. — A Habsburg-idők, Horthy ellenforradalmi évtizedei mindent megtettek, hogy eltakarják, elfelejtessék és eltemessék történelmünk e legjobb, mert haladó hagyományait. Most, amikor visszanyertük nemzeti függetlenségünket, most még sokkal inkább, mint eddig, elérkezett az ideje, hogy visszanyúljunk Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi éltető és erőt adó hagyományaihoz.A napi politikai eseményekhez és pártossága, amellyel a nagy ügyet szolgálta. A Magyar Néphadsereg Színházának együttese jó előadásban mutatta be Szigligeti elfeledett darabját. Várkonyi Zoltán rendezése jól érzékeltette a bécsi udvar és jezsuita szövetségeseinek gátlástalan aljasságát és azt a légkört, amellyel meg akarták fojtani a fiatal Rákóczi hazafias érzését. Kitűnő a darab utolsó jelenetének beállítása: a szabadság után sóvárgó Rákóczit váró jobbágyok forradalmi lendületét, mozgalmas, színes képben hatásosan ábrázolta. Rákóczi szerepében Benkő Gyula elsősorban a fiatal fejedelemnek azt az erőfeszítését ábrázolta, amellyel a bécsi udvar gyanúját igyekezett magáról elterelni, a nagy ügyért lelkesedő ifjúval adós maradt. Keményebb, határozottabb játékra lenne szükség, elsősorban a sárospataki képben, jobban kellene érzékeltetnie, hogy Rákóczi a nemzet elhivatott vezére. Földényi László Kolonich bíboros szerepében a magyar nép halálos ellenségét ellenszenvesen , de kissé korlátoltnak ábrázolta. Az egykori esztergomi érsek hatalomvágyó, kapzsi, türelmetlen ember volt, aki mélyen gyűlölte a magyarokat. E tulajdonságai kifejezésében Szigligeti szövege bő alkalmat nyújtana, ha Földényi kevésbbé „tárgyilagosan’ fogná fel szerepét. A darab egyik legjobb alakítása Mányai Lajos Krittérius pátere. Mányai játéka leplezi le leginkább a jezsuiták képmutatását, aljas eszközök gátlástalan felhasználását. Egy-egy mozdulata, szemvillanása a hitvány páter lelke legmélyét is megmutatja, ahol hatalomvágy és kapzsiság lakozik. Sulyok Mária, mint Zrinyi Ilona, rövid jelenetében shakespeare-i hangokat üt meg. Görbe János Bercsényi grófja valóságos lázadó, a háborgó nemesség indulatait jól testesíti meg. Ruttkai Éva Rákóczi nejét,egyszerű, lányos eszközökkel, rokonszenvesen ábrázolja. A népes együttesből kiemelkednek még Szabó Sándor, Ajtai Andor, Zách János, Szatmári István, Bánhidi László, akik egy-egy jó alakítással szolgálják az író mondanivalóit. Az operai hangulatú díszleteket Varga Mátyás, a korhű, pompás jelmezeket Laczkovich Piroska tervezte. A „II. Rákóczi Ferenc fogsága” haladó hagyományunk egyik értékes harcos darabja, melyet jó érzékkel választott a színház nyitó darabjául. Rákóczi kora, azok az eszmék, melyeket Szigligeti kifejt, vonzóak a mai közönség számára: saját küzdelmeinek és ragyogó győzelmeinek előfutárját látja bennük. Lenkei Lajos A „II. Rákóczi Ferenc fogsága” a romantika eszközeivel eleveníti meg a fiatal fejedelem készülődését történelm hivatására.. A múlt század irodalm ízlése rányomja ugyan bélyegét a drámára, de Szigligeti elevenné és maradandóvá tudta tenni az ifjú Rákóczi alakját. A nagynevű ősök utóda — a vérpadon halt Zrínyi Péter unokája, a hőslelkű Zrínyi Ilona fia — veszélyt jelentett a bécsi elnyomók számára, ugyanakkor reménységet a magyar népnek. Szigligeti drámája a nagy politikai távlatokban gondolkodó Rákóczit állítja elénk, aki tudja, hogy sikerre úgy számíthat, ha a nemzetközi helyzet is kedvez terveinek. Célzás volt ez 1848-ban és biztatás, amikor még kedvezett a helyzet a forradalom számára. Ugyancsak határozott politikai cél vezette Szigligetit, amikor élesen és határozottan leleplezte a klérust. A forradalom ellen nyíltan, vagy titokban harcoló, vagy áskálódó korabeli főpapok és lakájaik ellen, a harcoló nép öntudatának növelését szolgálta élesen antiklerikális jeleneteivel. Szigligeti a napi politikát igyekezett előrevinni ezzel a művével, lelkesíteni és bátorítani akarta az ingadozókat, tettre tüzelni és még határozottabbá tenni azokat, akik 1848 szeptemberében már látták: csak harc árán vívhatja ki a nép szabadságát, csak harc árán rázhatja le a gyűlölt igát. A mai íróknak is példát mutat Szigligeti gyorsasága (két hét alatt írta ezt a drámát), állásfoglalása a December 30-án MEGNYÍLIK a Palace-szálló étterme Rákóczi út 43. ízletes konyha, OLÁH KÁLMÁN és népi zenekara játszik Világosság SZOMBAT, 1951 DECEMBER 29. A TUDOMÁNY A NÉP SZOLGÁLATÁBAN Egy kilowatt csökkentés a csúcsterhelés idején — 10.000 forint megtakarítás Nehéziparunk rohamos fejlődése következtében a villamosenergia-igények is gyors, ütemben növekednek. Épülő, áttervezés alatt álló új erőműveink viszont a növekvő szükségletet csak bizonyos időbeli eltolódással tudják kielégíteni. A villamosenergiával való takarékoskodás tehát döntő fontosságú. Ennek egyik legeredményesebb módja az éjjeli műszakok kiterjesztése. A villamosműveknél a nap bizonyos időszakaiban csúcsterhelés áll be. Télen például a koraesti órákban jelentkezik a csúcstorlódás, amikor még járnak az üzemek gépei, de már a lakásokban és az utcákon is bekapcsolják a világítást. A csúcsterhelésnél ma az a helyzet, hogy összes meglévő erőtelepeinket be kell indítani a villamosenergia-szükséglet kielégítéséhez. Addig, amíg új erőműveink elkészülnek, a további fejlődés biztosítására a csúcsterhelést csökkenteni kell, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a délutáni műszakokat részben, vagy egészben éjjelre helyezzük át. Ez az üzemeknek bizonyos kényelmetlenséget és költséget jelent, de népgazdaságunknak minden éjjelre áthelyezett egy kilowatt teljesítmény 10.000 forint értékű beruházás megtakarítását és a szénfogyasztás csökkentését jelenti. Egy közepes nagyságú üzem műszakáthelyezése többmillió forintos megtakarítást és évi több ezer méter mázsa szénmegtakarítást jelent népgazdaságunknak. Ipari üzemeink legjava megérti ennek szükségességét, sajnos azonban akadnak még vállalatok, amelyek húzódoznak az éjjeli műszakokkiterjesztésétől. Idetartozik például a Kőbányai Szerszámgépgyár, amelyben ugyan már van éjjeli műszak, mégis vonakodik az éjszakai műszak megerősítésétől, pedig ezzel népgazdaságunknak többszázezer forintos megtakarítást tenne lehetővé. Természetesen folytatjuk a harcot addig, amíg kivétel nélkül minden üzemben megértik, hogy saját érdekeiket nem helyezhetik előtérbe a népgazdaság egészének érdekeivel szemben. Turán György Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalat. Kiosztották a Beke Manó jutalomdíjat Már beszámoltam arról a Világosságban, hogy a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó-díjat létesített, amelyet elsősorban kiváló tanároknak és tudósoknak adnak ki. Most történt meg első alkalommal a jutalomdíj kiosztása. Gallai Tibor elvtárs 3000 forintot kapott. Gallai Tibor elvtárs a Műszaki Egyetemen az egyik legnagyobb matematikai tanszék vezetője, kitűnő pedagógus és lelkes munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a Műszaki Egyetemre bekerült szakérettségisek jól megállják helyüket és megkedveljék a legfőbb műszaki alaptárgyat, a matematikát. Tavaly több mint 1500 tanulót tanított, ami hatalmas teljesítmény. Gallai elvtárs mellett 1000—1000 forintos jutalomdíjat kaptak Sós Paula, Neukon Gyula, Gémesi József és Makrancs László középiskolai tanárok, akik igen jó oktatási munkájukkal tűntek ki. .4 rendes tanítási időn kívül legtöbbjük szakérettségis tanfolyamon is tanított, és ott végzett kitűnő munkájukkal nagyban hozzájárultak az új értelmiség neveléséhez. A Bolyai János Matematikai Társulat ünnepi ülését Alexits György akadémikus nyitotta meg, a díjakat pedig Kárteszi Ferenc, a természettudományi kar dékánja nyújtotta át. Dr. Fenyő István Bolyai János Matematikai Társulat Tanulságokban és tapasztalatokban bőkezű évtől búcsúzunk... A kultúra munkásai nyilatkoznak az 1951-es év eredményeiről Mielőtt lezárnák az 1951-es évet, a kultúra munkásai is számba veszik, mit kaptak ettől az esztendőtől. Megszólal az író, a tudós, a képzőművész és a színész, akiknek munkája számára sosem sejtett lehetőségeket biztosít a nép állama. A párt és a dolgozó nép átsegítette a nehézségeken és még elmélyültebb, még lelkesebb munkára serkenti őket. Az író Örkény István ezt mondja: — Sajnálkozva búcsúzom az elmúlt évtől. Mozgalmas idő volt, tapasztalatokban és tanulságokban bőkezű. Jómagam egy filmet és egy regényt írtam az apraja mellett ebben az évben. Filmem — a „Becsület és dicsőség” — nem aratott sikert, sem a kritikusok, sem a közönség előtt. Valaha a sikertelen szerző anyagilag tönkrement, erkölcsileg megrokkant s nézhette, mi módon szerzi viszsza elvesztett önbizalmát... Mi kezdjük megtanulni, hogyan okuljunk a hibákból és egy balsiker árán hogyan lépjünk át önnön gyengéinken; a hibákból igy lesz erény, a bukásból hágcsó felfelé. — Igaz, okulni segített az Irókongresszus is. Én akkoriban írtam regényemet, a „Házastársak”-at. Révai elvtárs nevezetes beszéde bátorítást adott és nem sokkal később egy Szikra-ankéton regényem nehézségeivel odaálltam az olvasók elé. Nagyon sokat javított munkámon az üzemi dolgozók bírálata. Talán ennek köszönhetem, hogy a regényt szívesen fogadták az olvasók és sokan ráismernek férjükre, feleségükre, saját problémáikra, saját emelkedő, szépülő életükre. — Most ismét regényen dolgozom. Egy mérnök sorsán akarom lemérni a felszabadulás előtti és utáni kort, tehát népünk nagy történelmi fordulatát. S bár sajnálkozva búcsúzom az elmúló évtől, mégis örömmel köszöntöm az elkövetkezőt: a munka nehezebb lesz "talán, mélyebb, elágazóbb és bonyolultabb, de oly magasztos célért folyik ma a mi munkánk, hogy nem egyszer szinte kézenfogja az írót, s maga a tárgy segíti át a nehézségeken. A tudós sérült és gyógyuló szövetek különleges anyagcseréjének tisztázása terén. Innen a következő lépés: lehetőség nyílik majd a sebgyógyulás közvetlen meggyorsítására. A jövő évben sor kerül az intézet továbbfejlesztésére és felszerelésére. Ez azt jelenti, hogy megteremtjük a szakbiológusképzés előfeltételeit és 1952. szeptemberétől kezdve nemcsak a biológiai tanárképzés, hanem kutatótudósképzés is megindulhat tanszékünkön. A festőművész Pór Bertalan kétszeres Kossuthdíjas így nyilatkozik: — Befejeztük az ötéves terv második évét. Ez annyit jelent, hogy mind gazdasági, mind kulturális vonalon nagy eredményekről számolhatunk be. A képzőművészet egyre szervesebb részévé válik egész életünknek, hiszen a szocializmus építésének eredményeitől függ a képzőművészet fejlődése is. Nem kis részben gazdasági téren, a művészek nyugodt alkotó munkájának elősegítésében és ugyanakkor a témák tekintetében is. Óriási anyagot kapunk a hazánkban folyó, nagy építőmunkából, de ez nem jelenti azt, hogy a képzőművész keze meg van kötve, mert hiszen láttuk a második képzőművészeti kiállításon is, hogy a csend- élettől a tájképen és a portrén keresztül egész a történelmi képekig minden műfajban volt sikerült és elismert alkotás. — Nekem ez az év hozta a második Kossuth-díjamat és ez buzdítást jelent további munkámhoz. De óriási buzdítást kapok a dolgozók leveleiből és bírálataiból, amelyekkel munkámmal kapcsolatban felkeresnek. Azért olyan fontos nekem, mit mondanak a dolgozók műveimről, mert nekik alkotok. A második magyar képzőművészeti kiállításon szerepelt nagy képemmel párhuzamosan foglalkoztam Rákosi elvtárs arcképével. Nemrégiben öt képzőművész, köztük én is, lehetőséget kaptunk arra, hogy Rákosi elvtársról dolgozószobájában munka közben készítsünk tanulmányt. Bízom benne, hogy sikerül a mi szeretett vezetőnket úgy megörökíteni, ahogy a magyar nép szívében él. Ennél szebb feladatot képzőművész nem kaphat. Faludi Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem természettudományi karának tanszékvezető professzora: — Nekem, mint kutató biológusnak és mint tanárnak igen sokat jelentett ez az év. Általános biológiai intézet a múltban nem volt. Itt, az egyetemen 1949-ben alakult meg a biológiai tanszék, de az intézet felszerelésére csak az idén került sor, így most én megkaptam az alapot a munkához. Mielőtt idekerültem, gyakorló orvos voltam az OTI-nál és már évek óta harcot folytattam a morganista biológia ellen. Amikor a micsurini biológia oktatásának kérdése felmerült, akkor kerültem az egyetemre. Tanszékünkön a beruházás az idén januárban megkezdődött már. A legfontosabb felszereléseket azonban, amelyek a szövettani és biokémiai vizsgálatokhoz szükségesek, májusban kaptuk meg. Rendkívül fontos és érdekes terület, amelyen most kutatást végzünk: a micsurini biológia alapelveinek alkalmazása a szövetnövekedésre és a seb gyógyulásra. A megkezdett vizsgálatokban szépen haladtunk, különösen a SZÍNHÁZAK és mozik műsora operaházi Rigoletto (Barré—Noszeda —Takács-bérlet, 7). — Városi: Három a kislány (7). — Nemzeti: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (Bajza-bérlet, 7) — A Magyar Néphadsereg Színháza (Szent István-körút 14.). II. Rákóczi Ferenc fogsága (szelvény-bérlet, 7). — Madách: Farkasok és bárányok (Kántorné-bérlet, 7). — Ifjúsági: Az új ember kovácsa (7). — Úttörő: Ludas Matyi (fél 4), este: Ludas Matyi (Marschalko-bérlet, fél 8). — Fővárosi Operett: Szelistyei asszonyok (7). — Vidám Színpad: Ki vagytok értékelve (Gertner-bérlet, 7) — Fővárosi Víg Színház: Peleskei nótárius (fél 8). — Zeneakadémia: Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Zenekara (8). — Bartók-terem: Kósa György Babh-estje (5). — Állami Bábszínház: Csodafazék (5), Szarvaskirály (fél 8), Újpesten (MSZT-kultúrterem, Szent István-tér 14.). Sztárparádé (fél 8). — Artista Varieté: Ami jó, az jó! (6. fél 8, 9). — Rádió: A város alatt, rádiójáték bemutató (Kossuth, 20.45) CIVIL A PÁLYÁN (színes, zenés magyar filmvígjáték) : prof. SZIKRA (Lenin-krt 120.) fél 5, hn. 7, 9, 6. fél 3. Május 1. prol. (Mártírok útja 55.) 4, negyed 7, fél 9, vas. és ü. hn. 2. Alkotmány (Korzó, Újpát) prol. 4, negyed 7, fél 9, ü. hn. 2. MEGVÉDJÜK CARICINT! (magyarul beszélő szovjet történelmi film) : VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt 45.) prol. fél 5, hn. 7, 9, ü. fél 3. Corvin (Kisfaludy-köz) prol. 4. negyed 7, fél 9. Dózsa (Róbert Károly-krt 61.) fél 5, hn. 7, 9. Kossuth (R.mihály) fél 6, hn. 8, ti. negyed 4. ESKÜ (Sztálin-díjas, magyarul beszélő szovjet filmalkotás)* URÁNIA (Rákóczi-út 21.) prol. 4. negyed 7, fél 9. Táncsics (Csepel) fél 6, hn. 8, ti. fél 4. Brigád (P.-lőrinc) fél 6, hn. 8, ü. negyed 4. VIHAROS ALKONYAT: GORKIJ (orosznyelvű mozi, Akácfa-u. 4.) 6, 8, ü. 4. SZVERDLOV (szovjet film) : Felszabadulás (Flórián-tér 3.) hn. 4, 6, negyed 9, ü. hn. 2. TELJES GŐZZEL (új magyar film): Duna (Fürst Sándor-u. 7.) prof. fél 5, hn. 7, 9, ü. negyed 3. Szabadság (Bartók Béla út 64.) hn. 4, 6, negyed 9, ü. fél 2. Munkás (Kápolna u. 3/b.) prol. negyed 6, fél 8, ü. 3. Tátra (P.erzsébet) prol. hn. 6, 8, ü. hn. 4 FARKASVEREM (csehszlovák film) : Hunyadi (Royal, Kispest) 6, negyed 9, ü. 4. BOTRÁNY KLOSMERLBEN (francia filmvígjáték) : Puskin (Fórum, Kossuth L.u. 18.) prof. 11, 4, negyed 7, fél 9, ü. 2-kor is. Kossuth (P.-erzsébet) 4, 6, negyed 9. ü. hn. 2. Rákóczi (Csepel) hn. 4, hn. 6, 8. A SELEJT BOSSZÚJA (vidám magyar kisfilm) : Kisérőfilm a Duna, Szabadság, Munkás és Tátra (P.-erzsébet) mozikban. A Méh és A GALAMB (román film): Kísérőfilm az Astoria-moziban. FÁKLYA: Magyar híradó, 2. HOL VOLT, HOL NEM VOLT, 3. Legjobbak versenye. Fél 5-től 11-ig, n. d. e. 10-től este 11-ig folyt. Az alattvaló (német film Heinrich Mann regénye nyomán): Toldi (Bajcsy-Zs.út 36.) prof. fél 4. hu. 6, 8. Zuglói (Angol u. 26.) fél 4. hn. 6, 8. Déryné (zenés magyar film) : Kossuth (Váciút 14.) prol. fél 5, hn. 7, 9, ü. negyed 3. Ady (Somogyi Béla út 3.) prol. fél 4, hn. 6, 8. Bethlen (Bethlen-tér 3.) prol. 4. negyed 7, fél 9, ü. 2. Ugocsa (Ugocsautca 10.) prol. fél 4, hn. 6, 8, ü. negyed 2. Óbuda (Selmeci-út 14.) prof. 4, negyed 7, fél 9. Békés napok (színes, magyarul beszélő szovjet film) : Bástya (Lenin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Vörösmarty (Savoy,üllői-út 4.) 4, negyed 7, fél 9. József Attila (Kálvária-tér 7.) 4, negyed 7, fél 9 Marx (Landler Jenő-út 39.) fél 4, hn. 6, 8. Rákosi Mátyás Kultúrház, hn. 6, 8, szombat és ünnepnap 3, negyed 6. Kis partizánok (csehszlovák film) : Csokonai (Pátria, Népszínház u. 13.) prof. hn. 4, 6, negyed 9, ü. hn. 2. József Attila (R.palota) 6, negyed 9, ü. 4, negyed 7, fél 9. Tizenötéves kapitány (szovjet film): Tinódi (Nagymező u. 8.) fél 4, hn. 6, 8. Dalolva szép az élet (magyar filmvígjáték) : Tanács (Elit, Szt. István-krt 16.) 3, 5, 7, 9. Különös házasság (magyar film) : Sport (Glória, Thököly-út 56.) 4, negyed 7, fél 9. Négy szív (szovjet film) : Bányász (Bodográf, József-krt 63.) hn. 4, 6, negyed 9. Kínai cirkusz (színes szovjet film): Bem (Admirál, Mártírok útja 5.) fél 11, fél 1. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Szabadság (P.Imre) hn. 6, 8, 2. hn. 4. Bátor emberek (színes szovjet film) : Rákóczi (Pirensz, Rákóczi út 68.) prof. 11, 1, 3, 5, 7, 9. Nagy tűzfény (szovjet film): Verseny (Astória, Szt. László-tér 14.) fél 6, hn. 8, ii. negyed 4. Béke (Szt. László-út 48.) fél 5, fél 7, fél 9. Köszív (színes német mesefilm) : Honvéd (Roxy, Rákóczi-út 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Corvin (P.erzsébet) fél 6, hn. 8, ii. fél 4. HÍRADÓ (Lenin-krt 13.): 1. Magyar híradó, 2. HEGYEK MOZDULNAK, 3. Gyermekotthonok, 4. Harmonika-szerenád, 5. Szilveszteri éj. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÉNY (ÚJPEST) : 1. Magyar híradó. 2 hol VOLT, HOL NEM VOLT. Előadások 6-től fél 10-ig, t. fél 4-től fél 10-ig folyt. A színésznő Tolnay Klári Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. — Sok örömöt hozott számomra ez az év. Az idén forgattuk életem legszebb filmjét, a Dérynét. Gyönyörű feladat volt a magyar színjátszás e harcos úttörőjének megformálásaA sok fáradozásért bőséges kárpótlás az a nagy visszhang, amelyet a közönség körében keltett a film. Hogy a kis Madách Színházból nagy Madách Színház lett, amely nagyobb épületben folytathatja munkáját, az is az 1951-es év ajándéka s színházunk létjogosultságát és művészi értékét bizonyítja. Egyúttal repertoár-színház is lettünk, s ez több lehetőséget nyújt újszerű szerepek alakítására, a kettős szereposztás következtében pedig kialakul köztünk az egészséges versenyszellem. — Színpadi alakításaim közül a „Rokonok”-ban játszott szerepem — amelyért Kossuth-díjat is kaptam — s a „Farkasok és bárányok" Kupovinája jelentette számomra a legnagyobb élményt. Először játszom Osztrovszkijt, ami fokozott feladat, mert az Osztrovszkij-figurák alakításának nagy múltja van, de épen ezért hoz új stílust és lehetőségeket művészetembe. — A jövő évtől a magyar színművészet, színházunk, a Madách Színház és saját magam továbbfejlődését várom. És mindennek megvalósulásához békét, alkotó, teremtő békét kívánok és művészetemmel harcolok is érte. Az Akadémiai Könyvkiadó jövő évi kiadási terve Az Akadémiai Könyvkiadó jövő évi kiadási tervében sok, nagyjelentőségű mű szerepel. Megjelenik Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere „A bizonyítás elmélete a szovjet büntetőjogban” című könyve. Jánossy Lajos „Ütközések statisztikája” című művében a kozmikus sugárzás kérdéseivel foglalkozik. Megjelenik a kétszeres , Kossuth-díjas akadémikus, Gombás Pál idegen nyelven már korábban kiadott munkája: „Az atom statisztikus elmélete”. Német nyelven adjáka Fekete Lajos nemzetközi jelentőségű kutatási eredményét, amely egy eddig ismeretlen török írásmód megfejtését tartalmazza. Csernisevszkij esztétikai művei és Bjelinszkij válogatott pedagógiai munkái a nagy orosz forradalmi demokraták tanításait segítik majd megismerni.