Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)

1951-12-29 / 303. szám

4 II Rákóczi Ferenc fogsága Szigligeti drámája A Magyar Néphadsereg Színházában A Magyar Néphadsereg Színháza szigli­geti Ede „//. Rákóczi Ferenc fogsá­ga” című történelmi drámájával nyi­totta kapuit. Szigligeti drámája a hő­si magyar múltat idézi, azt a korsza­kot, amikor a nemzet fegyvert fogott, hogy lerázza a német igát, megsza­baduljon a zsarnoki önkénytől, ott­hon legyen saját hazájában. Fegyvert fogott „a képtelenül hatalmaskodó, porcióztató, sónkat, kenyerünket elve­vő császáriak ellen, édes hazánk és nemzetünk mellett”. Annak a korszak­nak kezdetét idézi e dráma, amely­nek dalai, a kuruc dalok, a Rákóczi­­nóta évszázadokig lelkesítették az igazi hazafiakat, azt a korszakot idé­zi, amikor a szabadságért felkelt ma­ga a nép, s otthagyva családját, gyermekeit, bottal, kiegyenesített ka­szával indult a „Hazáért és szabad­ságért” feliratú piros zászlók alá, ma­guk választotta tisztek vezetésével. Ez a harc volt az, amelynek dicsősé­ges csatáit azok a tízezrek vívták győzelmesen, jól felszerelt labanc-se­regek ellen, „kik most először tartoz­nak az édes hazához és nemzethez”. Hatalmas népi felkelés volt ez és ad­dig volt sikeres és ellenállhatatlan, míg népi jellegét a később csatlakozó nemesség saját kiváltságainak félté­ben mindinkább vissza nem szorí­totta. Épen ez a népi jelleg okozta, hogy Rákóczi szabadságharcát és mindazo­kat a művészi emlékeket, melyek meg­örökítették, a reakció igyekezett elfe­lejtetni a nemzettel. Nemcsak a Rá­­kóczi-nóta volt tilos és rebellió, hanem a kuruckor minden hagyománya. Szig­ligeti művét is por lepte be. Ez a mű 1848. szeptemberében lelkesítette a magyar népet a Habsburgok elleni harcra — ugyanakkor leleplezte a „magas klérust” is, a jezsuitákat is, akik évszázadokon keresztül a gyar­matosító német uralom kiszolgálói és ösztönzői voltak. „A 42 elnyomatás idején nem válha­tott népünk közkincsévé az a tény, hogy a török hódítás, a német elnyo­más ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadságharcainak sorozata egybeesett a nemzetközi haladás ügyé­vel — mondotta Rákosi elvtárs pár­tunk II. kongresszusán. — A Habs­­burg-idők, Horthy ellenforradal­mi évtizedei mindent megtettek, hogy eltakarják, elfelejtessék és eltemessék történelmünk e legjobb, mert haladó hagyományait. Most, amikor vissza­nyertük nemzeti függetlenségünket, most még sokkal inkább, mint eddig, elérkezett az ideje, hogy visszanyúljunk Hunyadi, Rákóczi, Kossuth, Petőfi éltető és erőt adó hagyományaihoz.A napi politikai eseményekhez és pártos­sága, amellyel a nagy ügyet szol­gálta. A Magyar Néphadsereg Színházának együttese jó előadásban mutatta be Szigligeti elfeledett darabját. Várko­­nyi Zoltán rendezése jól érzékeltette a bécsi udvar és jezsuita szövetsége­seinek gátlástalan aljasságát és azt a légkört, amellyel meg akarták foj­tani a fiatal Rákóczi hazafias érzé­sét. Kitűnő a darab utolsó jeleneté­nek beállítása: a szabadság után só­­várgó Rákóczit váró jobbágyok for­radalmi lendületét, mozgalmas, színes képben hatásosan ábrázolta. Rákóczi szerepében Benkő Gyula elsősorban a fiatal fejedelemnek azt az erőfeszítését ábrázolta, amellyel a bécsi udvar gyanúját igyekezett ma­gáról elterelni, a nagy ügyért lel­kesedő ifjúval adós maradt. Kemé­nyebb, határozottabb játékra lenne szükség, elsősorban a sárospa­taki képben, jobban kellene érzékel­tetnie, hogy Rákóczi a nemzet elhi­vatott vezére. Földényi László Kolo­­nich bíboros szerepében a magyar nép halálos ellenségét ellenszenvesen , de kissé korlátoltnak ábrázolta. Az egykori esztergomi érsek hatalom­vágyó, kapzsi, türelmetlen ember volt, aki mélyen gyűlölte a magyarokat. E tulajdonságai kifejezésében Szigligeti szövege bő alkalmat nyújtana, ha Földényi kevésbbé „tárgyilagosan’­ fogná fel szerepét. A darab egyik legjobb alakítása Mányai Lajos Krit­­térius pátere. Mányai játéka leplezi le leginkább a jezsuiták képmutatá­sát, aljas eszközök gátlástalan fel­használását. Egy-egy mozdulata, szemvillanása a hitvány páter lelke legmélyét is megmutatja, ahol hata­lomvágy és kapzsiság lakozik. Sulyok Mária, mint Zrinyi Ilona, rövid jele­netében shakespeare-i hangokat üt meg. Görbe János Bercsényi grófja valóságos lázadó, a háborgó nemes­ség indulatait jól testesíti meg. Rutt­­kai Éva Rákóczi nejét,­­egyszerű, lá­nyos eszközökkel, rokonszenvesen áb­rázolja. A népes együttesből kiemel­kednek még Szabó Sándor, Ajtai An­dor, Zách János, Szatmári István, Bánhidi László, akik egy-egy jó ala­kítással szolgálják az író mondani­valóit. Az operai hangulatú díszleteket Varga Mátyás, a korhű, pompás jel­mezeket Laczkovich Piroska tervezte. A „II. Rákóczi Ferenc fogsága” ha­ladó hagyományunk egyik értékes harcos darabja, melyet jó érzékkel választott a színház nyitó darabjául. Rákóczi kora, azok az eszmék, melye­ket Szigligeti kifejt, vonzóak a mai közönség számára: saját küzdelmei­nek és ragyogó győzelmeinek elő­­futárját látja bennük. Lenkei Lajos A „II. Rákóczi Ferenc fogsága” a­ roman­tika eszközeivel eleveníti meg a fia­tal fejedelem készülődését történelm hivatására.. A múlt század irodalm ízlése rányomja ugyan bélyegét a drá­mára, de Szigligeti elevenné és mara­dandóvá tudta tenni az ifjú Rákóczi alakját. A nagynevű ősök utóda — a vérpadon halt Zrínyi Péter unokája, a­ hőslelkű Zrínyi Ilona fia — veszélyt jelentett a bécsi elnyomók számára, ugyanakkor reménységet a magyar népnek. Szigligeti drámája a nagy po­litikai távlatokban gondolkodó Rákó­czit állítja elénk, aki­ tudja, hogy si­kerre úgy számíthat, ha a nemzetközi helyzet is kedvez terveinek. Célzás volt ez 1848-ban és biztatás, amikor még kedvezett a helyzet a forradalom számára. Ugyancsak határozott poli­tikai cél vezette Szigligetit, amikor élesen és határozottan leleplezte a klérust. A forradalom ellen nyíltan, vagy titokban harcoló, vagy áskálódó korabeli főpapok és lakájaik ellen, a harcoló nép öntudatának növelését szolgálta élesen antiklerikális jelene­teivel. Szigligeti a napi politikát igye­kezett előrevinni ezzel a művével, lel­kesíteni és bátorítani akarta az in­gadozókat, tettre tüzelni és még ha­­tározottabbá tenni azokat,­­ akik 1848 szeptemberében már látták: csak harc árán vívhatja ki a nép szabadságát, csak harc árán rázhatja le a gyűlölt igát. A mai íróknak is példát mutat Szigligeti gyorsasága (két hét alatt írta ezt a drámát), állásfoglalása a December 30-án MEGNYÍLIK a Palace-szálló étterme Rákóczi­ út 43. ízletes konyha, OLÁH KÁLMÁN és népi zenekara játszik Világosság SZOMBAT, 1951 DECEMBER 29. A TUDOMÁNY A NÉP SZOLGÁLATÁBAN Egy kilowatt csökkentés a csúcsterhelés idején — 10.000 forint megtakarítás Nehéziparunk rohamos fejlődése kö­vetkeztében a villamosenergia-igények is gyors, ütemben növekednek. Épülő, áttervezés alatt álló új erőműveink vi­szont a növekvő szükségletet csak bizonyos időbeli eltolódással tudják ki­elégíteni. A villamosenergiával való takarékoskodás tehát döntő fontos­ságú. Ennek egyik legeredményesebb módja az éjjeli műszakok kiterjesz­tése. A villamosműveknél a nap bizonyos időszakaiban csúcsterhelés áll be. Télen például a koraesti órákban jelentkezik a csúcstorlódás, ami­kor még járnak az üzemek gépei, de már a lakásokban és az utcá­kon is bekapcsolják a világítást. A csúcsterhelésnél ma az a helyzet, hogy összes meglévő erőtelepeinket be kell indítani a villamosenergia-szük­­séglet kielégítéséhez. Addig, amíg új erőműveink elkészülnek, a további fej­lődés biztosítására a csúcsterhelést csökkenteni kell, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a délutáni műszakokat részben, vagy egészben éjjelre helyez­zük át. Ez az üzemeknek bizonyos ké­nyelmetlenséget és költséget jelent, de népgazdaságunknak minden éjjel­re áthelyezett egy kilowatt telje­sítmény 10.000 forint értékű be­ruházás megtakarítását és a szén­fogyasztás csökkentését jelenti. Egy közepes nagyságú üzem műszak­áthelyezése többmillió forintos meg­takarítást és évi több ezer méter mázsa szénmegtakarítást jelent népgazdasá­gunknak. Ipari üzemeink legjava megérti en­nek szükségességét, sajnos azonban akadnak még vállalatok, amelyek hú­zódoznak az éjjeli műszakok­­kiterjesz­tésétől. Idetartozik például a Kőbányai Szerszámgépgyár, amelyben ugyan már van éjjeli műszak, mégis vonakodik az éjszakai műszak megerősítésétől, pedig ezzel nép­gazdaságunknak többszázezer fo­rintos megtakarítást tenne lehe­tővé. Természetesen folytatjuk a harcot ad­dig, amíg kivétel nélkül minden üzem­ben megértik, hogy saját érdekeiket nem helyezhetik előtérbe a népgazda­ság egészének érdekeivel szemben. Turán György Villamos Hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalat. Kiosztották a Beke Manó jutalomdíjat Már beszámoltam arról a Világos­ságban, hogy a Bolyai János Matema­tikai Társulat Beke Manó-díjat léte­sített, amelyet elsősorban kiváló ta­nároknak és tudósoknak adnak ki. Most történt meg első alkalommal a jutalomdíj kiosztása. Gallai Tibor elvtárs 3000 forintot kapott. Gallai Tibor elvtárs a Műszaki Egyetemen az egyik legnagyobb matematikai tan­szék vezetője, kitűnő pedagógus és lelkes munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a Műszaki Egyetemre bekerült szakérettségisek jól megállják helyüket és megkedveljék a legfőbb műszaki alaptárgyat, a matematikát. Tavaly több mint 1500 tanulót tanított, ami ha­talmas teljesítmény. Gallai elvtárs mellett 1000—1000 forintos jutalomdí­jat kaptak Sós Paula, Neukon Gyula, Gémesi József és Makrancs László középiskolai tanárok, akik igen jó oktatási munkájukkal tűntek ki. .4 rendes tanítási időn kívül legtöbbjük szakérettségis tanfolyamon is tanított, és ott végzett kitűnő munkájukkal nagyban hozzájárultak az új értelmi­ség neveléséhez. A Bolyai János Ma­tematikai Társulat ünnepi ülését Alexits György akadémikus nyitotta meg, a díjakat pedig Kárteszi Ferenc, a természettudományi kar dékánja nyújtotta át. Dr. Fenyő István Bolyai János Matematikai Társulat Tanulságokban és tapasztalatokban bőkezű évtől búcsúzunk... A kultúra munkásai nyilatkoznak az 1951-es év eredményeiről Mielőtt lezárnák az 1951-es évet, a kultúra munkásai is számba veszik, mit kaptak ettől az esztendőtől. Meg­szólal az író, a tudós, a képzőmű­vész és a színész, akiknek munkája számára sosem sejtett lehetőségeket biztosít a nép állama. A párt és a dolgozó nép átsegítette a nehézsége­ken és még elmélyültebb, még lelke­sebb munkára serkenti őket. Az író Örkény István ezt mondja: — Sajnálkozva búcsúzom az el­múlt évtől. Mozgalmas idő volt, ta­pasztalatokban és tanulságokban bő­kezű. Jómagam egy filmet és egy re­gényt írtam az apraja mellett ebben az évben. Filmem — a „Becsület és dicsőség” — nem aratott sikert, sem a kritikusok, sem a közönség előtt. Valaha a sikertelen szerző anyagi­lag tönkrement, erkölcsileg megrok­kant s nézhette, mi módon szerzi visz­­sza elvesztett önbizalmát... Mi kezd­jük megtanulni, hogyan okuljunk a hibákból és egy balsiker árán hogyan lépjünk át önnön gyengéinken; a hi­bákból igy lesz erény, a bukásból hágcsó felfelé. — Igaz, okulni segített az Irókon­­gresszus is. Én akkoriban írtam re­gényemet, a „Házastársak”-at. Révai elvtárs nevezetes beszéde bátorítást adott és nem sokkal később egy Szikra-ankéton regényem nehézségei­vel odaálltam az olvasók elé. Nagyon sokat javított munkámon az üzemi dolgozók bírálata. Talán ennek kö­szönhetem, hogy a regényt szívesen fogadták az olvasók és sokan ráis­mernek férjükre, feleségükre, saját problémáikra, saját emelkedő, szé­pülő életükre. — Most ismét regényen dolgozom. Egy mérnök sorsán akarom lemérni a felszabadulás előtti és utáni kort, te­hát népünk nagy történelmi fordula­tát. S bár sajnálkozva búcsúzom az elmúló évtől, mégis örömmel köszön­töm az elkövetkezőt: a munka nehe­zebb lesz "talán, mélyebb, elágazóbb és bonyolultabb, de oly magasztos célért folyik ma a mi munkánk, hogy nem egyszer szinte kézenfogja az írót, s maga a tárgy segíti át a ne­hézségeken. A tudós sérült és gyógyuló szövetek kü­lönleges anyagcseréjének tisztázása terén. Innen a következő lépés: le­hetőség nyílik majd a sebgyógyulás közvetlen meggyorsítására.­­ A jövő évben sor kerül az in­tézet továbbfejlesztésére és felsze­relésére. Ez azt jelenti, hogy meg­teremtjük a szakbiológusképzés elő­feltételeit és 1952. szeptemberétől kezdve nemcsak a biológiai tanár­képzés, hanem kutatótudósképzés is megindulhat tanszékünkön. A festőművész Pór Bertalan kétszeres Kossuth­­díjas így nyilatkozik: — Befejeztük az ötéves terv máso­dik évét. Ez annyit jelent, hogy mind gazdasági, mind kulturális vonalon nagy eredményekről számolhatunk be. A képzőművészet egyre szervesebb ré­szévé válik egész életünknek, hiszen a szocializmus építésének eredményeitől függ a képzőművészet fejlődése is. Nem kis részben gazdasági téren, a művészek nyugodt alkotó munkájának elősegítésében és ugyanakkor a témák tekintetében is. Óriási anyagot kapunk a hazánkban folyó, nagy építőmunká­ból, de ez nem jelenti azt, hogy a képzőművész keze meg van kötve, mert hiszen láttuk a második képző­­művészeti kiállításon is, hogy a csend-­ élettől a tájképen és a portrén ke­resztül egész a történelmi képekig minden műfajban volt sikerült és el­ismert alkotás. — Nekem ez az év hozta a máso­dik Kossuth-díjamat és ez buzdítást jelent további munkámhoz. De óriási buzdítást kapok a dolgozók leveleiből és bírálataiból, amelyekkel munkám­mal kapcsolatban felkeresnek. Azért olyan fontos nekem, mit mondanak a dolgozók műveimről, mert nekik alko­tok. A második magyar képzőművé­szeti kiállításon szerepelt nagy képem­mel párhuzamosan foglalkoztam Rákosi elvtárs arcképével. Nemrégiben öt kép­zőművész, köztük én is, lehetőséget kap­tunk arra, hogy Rákosi elvtársról dolgozószobájában munka közben ké­szítsünk tanulmányt. Bízom benne, hogy sikerül a mi szeretett vezetőn­ket úgy megörökíteni, ahogy a ma­gyar nép szívében él. Ennél szebb fel­adatot képzőművész nem kaphat. Faludi Béla, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem természettudományi karának tanszékvezető professzora: — Nekem, mint kutató biológus­nak és mint tanárnak igen sokat jelentett ez az év. Általános bioló­giai intézet a múltban nem volt. Itt, az egyetemen 1949-ben alakult meg a biológiai tanszék, de az in­tézet felszerelésére csak az idén került sor, így most én megkap­tam az alapot a munkához. Mielőtt idekerültem, gyakorló orvos voltam az OTI-nál és már évek óta har­cot folytattam a morganista bioló­gia ellen. Amikor a micsurini bioló­gia oktatásának kérdése felmerült, akkor kerültem az egyetemre. Tan­székünkön a beruházás az idén ja­nuárban megkezdődött már. A leg­fontosabb felszereléseket azonban, amelyek a szövettani és biokémiai vizsgálatokhoz szükségesek, május­ban kaptuk meg. Rendkívül fontos és érdekes terület, amelyen most kuta­tást végzünk: a micsurini biológia alapelveinek alkalmazása a szövet­növekedésre és a seb gyógyulásra. A megkezdett vizsgálatokban szépen haladtunk, különösen a SZÍNHÁZAK és mozik műsora operaházi Rigoletto (Barré—Noszeda —Takács-bérlet, 7). — Városi: Há­rom a kislány (7). — Nemzeti: Bánk bán (7). — Katona József Szín­ház: Warrenné mestersége (Bajza-bér­­let, 7) — A Magyar Néphadsereg Szín­háza (Szent István-körút 14.). II. Rá­­kóczi Ferenc fogsága (szelvény-bérlet, 7). — Madách: Farkasok és bárányok (Kántorné-bérlet, 7). — Ifjúsági: Az új ember kovácsa (7). — Úttörő: Ludas Matyi (fél 4), este: Ludas Matyi (Mar­­schalko-bérlet, fél 8). — Fővárosi Ope­rett: Szelistyei asszonyok (7). — Vidám Színpad: Ki vagytok értékelve (Gert­­ner-bérlet, 7) — Fővárosi Víg Színház: Peleskei nótárius (fél 8). — Zene­akadémia: Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Zene­kara (8). — Bartók-terem: Kósa György Babh-estje (5). — Állami Bábszínház: Csodafazék (5), Szarvaskirály (fél 8), Újpesten (MSZT-kultúrterem, Szent Ist­­ván-tér 14.). Sztárparádé (fél 8). — Artista Varieté: Ami jó, az jó! (6. fél 8, 9). — Rádió: A város alatt, rádió­játék bemutató (Kossuth, 20.45) CIVIL A PÁLYÁN (színes, zenés magyar filmvígjáték) : prof. SZIKRA (Lenin-krt 120.) fél 5, hn. 7, 9, 6. fél 3. Május 1. prol. (Mártírok útja 55.) 4, negyed 7, fél 9, vas. és ü. hn. 2. Alkotmány (Korzó, Újp­át) prol. 4, negyed 7, fél 9, ü. hn. 2. MEGVÉDJÜK CARICINT! (magyarul beszélő szovjet történelmi film) : VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt 45.) prol. fél 5, hn. 7, 9, ü. fél 3. Corvin (Kisfaludy-köz) prol. 4. ne­gyed 7, fél 9. Dózsa (Róbert Károly-krt 61.) fél 5, hn. 7, 9. Kossuth (R.­mihály) fél 6, hn. 8, ti. negyed 4. ESKÜ (Sztálin-díjas, magyarul beszélő szov­jet filmalkotás)* URÁNIA (Rákóczi-út 21.) prol. 4. negyed 7, fél 9. Táncsics (Csepel) fél 6, hn. 8, ti. fél 4. Brigád (P.-lőrinc) fél 6, hn. 8, ü. negyed 4. VIHAROS ALKONYAT: GORKIJ (orosz­nyelvű mozi, Akácfa-u. 4.) 6, 8, ü. 4. SZVERDLOV (szovjet film) : Felszabadulás (Flórián-tér 3.) hn. 4, 6, negyed 9, ü. hn. 2. TELJES GŐZZEL (új magyar film): Duna (Fürst Sándor-u. 7.) prof. fél 5, hn. 7, 9, ü. negyed 3. Szabadság (Bartók Béla­ út 64.) hn. 4, 6, negyed 9, ü. fél 2. Munkás (Kápolna­ u. 3/b.) prol. negyed 6, fél 8, ü. 3. Tátra (P.­erzsébet) prol. hn. 6, 8, ü. hn. 4 FARKASVEREM (csehszlovák film) : Hu­nyadi (Royal, Kispest) 6, negyed 9, ü. 4. BOTRÁNY KLOSMERLBEN (francia film­­vígjáték) : Puskin (Fórum, Kossuth L.­u. 18.) prof. 11, 4, negyed 7, fél 9, ü. 2-kor is. Kossuth (P.-erzsébet) 4, 6, negyed 9. ü. hn. 2. Rákóczi (Csepel) hn. 4, hn. 6, 8. A SELEJT BOSSZÚJA (vidám magyar kis­­film) : Kisérőfilm a Duna, Szabadság, Munkás és Tátra (P.-erzsébet) mozikban. A Méh és A GALAMB (román film): Kí­sérőfilm az Astoria-moziban. FÁKLYA:­­ Magyar híradó, 2. HOL VOLT, HOL NEM VOLT, 3. Legjobbak versenye. Fél 5-től 11-ig, n. d. e. 10-től este 11-ig folyt. Az alattvaló (német film Heinrich Mann regénye nyomán): Toldi (Bajcsy-Zs.­út 36.) prof. fél 4. hu. 6, 8. Zuglói (Angol­ u. 26.) fél 4. hn. 6, 8. Déryné (zenés magyar film) : Kossuth (Váci­­út 14.) prol. fél 5, hn. 7, 9, ü. negyed 3. Ady (Somogyi Béla­ út 3.) prol. fél 4, hn. 6, 8. Bethlen (Bethlen-tér 3.) prol. 4. negyed 7, fél 9, ü. 2. Ugocsa (Ugocsa­­utca 10.) prol. fél 4, hn. 6, 8, ü. negyed 2. Óbuda (Selmeci-út 14.) prof. 4, negyed 7, fél 9. Békés napok (színes, magyarul beszélő szovjet film) : Bástya (Lenin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9. Vörösmarty (Savoy,­üllői-út 4.) 4, negyed 7, fél 9. József Attila (Kál­vária-tér 7.) 4, negyed 7, fél 9 Marx (Landler Jenő-út 39.) fél 4, hn. 6, 8. Rákosi Mátyás Kultúrház, hn. 6, 8, szom­bat és ünnepnap 3, negyed 6. Kis partizánok (csehszlovák film) : Csokonai (Pátria, Népszínház­ u. 13.) prof. hn. 4, 6, negyed 9, ü. hn. 2. József Attila (R.­­palota) 6, negyed 9, ü. 4, negyed 7, fél 9. Tizenötéves kapitány (szovjet film): Tinódi (Nagymező­ u. 8.) fél 4, hn. 6, 8. Dalolva szép az élet (magyar filmvígjáték) : Tanács (Elit, Szt. István-krt 16.) 3, 5, 7, 9. Különös házasság (magyar film) : Sport (Glória, Thököly-út 56.) 4, negyed 7, fél 9. Négy szív (szovjet film) : Bányász (Bodográf, József-krt 63.) hn. 4, 6, negyed 9. Kínai cirkusz (színes szovjet film): Bem (Admirál, Mártírok útja 5.) fél 11, fél 1. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Szabadság (P.­­Imre) hn. 6, 8, 2. hn. 4. Bátor emberek (színes szovjet film) : Rákó­czi (Pirensz, Rákóczi­ út 68.) prof. 11, 1, 3, 5, 7, 9. Nagy tűzfény (szovjet film): Verseny (As­­tória, Szt. László-tér 14.) fél 6, hn. 8, ii. negyed 4. Béke (Szt. László-út 48.) fél 5, fél 7, fél 9. Köszív (színes német mesefilm) : Honvéd (Roxy, Rákóczi-út 82.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Corvin (P.­erzsébet) fél 6, hn. 8, ii. fél 4. HÍRADÓ (Lenin-krt 13.): 1. Magyar híradó, 2. HEGYEK MOZDULNAK, 3. Gyermek­­otthonok, 4. Harmonika-szerenád, 5. Szil­veszteri éj. Reggel 9-től este 11-ig folyt. FÉNY (­ÚJPEST) : 1. Magyar híradó. 2 hol VOLT, HOL­ NEM VOLT. Előadások 6-től fél 10-ig, t. fél 4-től fél 10-ig folyt. A színésznő Tolnay Klári Kossuth-díjas, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes művé­sze. — Sok örömöt hozott számomra ez az év. Az idén forgattuk életem leg­szebb filmjét, a Dérynét. Gyönyörű feladat volt a magyar színjátszás e harcos úttörőjének megformálásaA sok fáradozásért bőséges kárpótlás az a nagy visszhang, amelyet a közönség körében keltett a film.­­ Hogy a kis Madách Színházból nagy Madách Színház lett, amely nagyobb épületben folytathatja mun­káját, az is az 1951-es év ajándéka s színházunk létjogosultságát és mű­vészi értékét bizonyítja. Egyúttal re­pertoár-színház is lettünk, s ez több lehetőséget nyújt újszerű szerepek ala­kítására, a kettős szereposztás követ­keztében pedig kialakul köztünk az egészséges versenyszellem. — Színpadi alakításaim közül a „Rokonok”-ban játszott szerepem — amelyért Kossuth-díjat is kaptam —­ s a „Farkasok és bárányok" Kupoviná­­ja jelentette számomra a legnagyobb élményt. Először játszom Osztrovsz­­kijt, ami fokozott feladat, mert az Osztrovszkij-figurák alakításának nagy múltja van, de épen ezért hoz új stí­lust és lehetőségeket művészetembe. — A jövő évtől a magyar szín­­művészet, színházunk, a Madách Szín­ház és saját magam továbbfejlődését várom. És mindennek megvalósulásá­hoz békét, alkotó, teremtő békét kívá­nok és művészetemmel harcolok is érte. Az Akadémiai Könyvkiadó jövő évi kiadási terve Az Akadémiai Könyvkiadó jövő évi kiadási tervében sok, nagyjelentőségű mű szerepel. Megjelenik Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisz­tere „A bizonyítás elmélete a szovjet büntetőjogban” című könyve. Jánossy Lajos „Ütközések statisztikája” című művében a kozmikus sugárzás kérdé­seivel foglalkozik. Megjelenik a két­szeres , Kossuth-díjas akadémikus, Gombás Pál idegen nyelven már ko­rábban kiadott munkája: „Az atom statisztikus elmélete”. Német nyelven adják­­a Fekete Lajos nemzetközi je­lentőségű kutatási eredményét, amely egy eddig ismeretlen török írásmód megfejtését tartalmazza. Csernisevszkij esztétikai művei és Bjelinszkij válo­gatott pedagógiai munkái a nagy orosz forradalmi demokraták tanítá­sait segítik majd megismerni.

Next