Világosság, 1952. január-március (8. évfolyam, 1-77. szám)
1952-02-14 / 38. szám
_____ Oroszország 1918 nyarán... „Anglia, Franciaország, Japán, Amerika imperialistái hadüzenet nélkül kezdték meg a katonai intervenciót, noha ez háború volt, sőt a leggyalázatosabb háború volt Oroszország ellen. Mint a tolvajok, titokban topództak be ezek a „civilizált" rablók és Oroszország területén katonaságot szállítottak partra... 1918 első felében két meghatározott erő alakult ki, amelyek készen álltak arra, hogy megdöntsék a Szovjethatalmat: az antant - imperialisták külföldön és a belső ellenforradalom Oroszországban... Ennek az időszaknak hihetetlen nehézségei és az ellenük folytatott élethalálharc megmutatták, milyen kimeríthetetlen erő rejlik a munkásosztályban s milyen nagy, milyen mérhetetlen a Bolsevik Párt tekintélyének ereje.” Mintha a Bolsevik Párt történetének szavai elevenednének meg. Úgy érzi a néző, mikor peregni kezd a film: „Lenin 1918-ban”. Oroszország 1918-ban ... Kevés volt a kenyér. Kevés volt a hús. Éhség gyötörte a munkásokat. Moszkva és Petrograd munkásai két napra egynyolcad font kenyeret kaptak. Voltak napok, amikor egyáltalán nem kaptak kenyeret. A gyárak nem dolgoztak, vagy alig dolgoztak, nem volt nyersanyag, nem volt fűtőanyag. De a munkásosztály nem csüggedt. Nem csüggedt a bolsevikok pártja. Mintha Tolsztoj Golgotá-s olvasnánk, vagy Solohov Csendes Don-ját. A néző pillanatok alatt elfelejti, hogy filmet lát. Benne él a korban, részvevője az eseményeknek. Megrendülten és büszkén nézi Lenint, Sztálint, Vorosilovot, Szverdlovot, Gorkijt, Dzerzsinszkijt, a proletariátus nagy vezéreit. Lenin 1918-ban annyit jelent, mint az orosz nép, az orosz proletariátus 1918- ban. Lenin szava az orosz proletariátus szava, Lenin tette a győzelmes orosz munkásosztály tette és Lenin győzelme az egész világ proletariátusának, minden elnyomott népének győzelme. Ezt mondja, ezt ábrázolja művészi, meggyőző erővel a film, amelynek középpontjában Lenin grandiózus alakja áll. Ő a főszereplője, ő él a film minden kockáján, őt érezzük akkor is, ha nincs is jelen. És mikor Lenin dolgozószobája íróasztalánál a papír fölé hajól, vagy a Michelson-gyárban beszél a munkásokhoz, Sztálinnal beszélget, vagy parancsot ad a távírókészülék mellett — megelevenedik az intervenció éveinek élethalál harca, szinte magunkba szívjuk a felejthetetlen korszak levegőjét. A „Lenin 1918-ban’’ nem dokumentfilm. De nincs olyan dokumentfilm, amely ily hatalmas meggyőző erővel, ilyen maradandóan és sűrítetten érzékeltetne egy egész korszakot, „LENIN 1918-BAN“ mint Mihail Romm nagyszerű alkotása, amely most magyarra szinkronizálva kerül bemutatásra a szovjet film ünnepén. A nézőt magával ragadja a cselekmény, az egyes jelenetek megoldásának nagyszerűsége, a színészek játéka.'* Olyan film ez, amelynek minden egyes kockája felejthetetlen élmény, olyan mű, amely a forgatókönyv, a rendezés és a színészek játéka összhatásaképpen vált maradandó, monumentális alkotássá. Milyen csodálatosan kifejező scsukin alakításában Leninnek minden mozdulata, gesztusa, tekintete! Milyen felejthetetlenek Natasával, a kis apátián anyátlan árvával való jelenetei. Vagy a Sztálinnal való találkozás. (Sztálin szerepét Gelovani játssza.) A rendezés kifejező művészetének nagyszerű példája a Michelson-gyárban történtek megelevenítése, amikor Fanni Kaplan rálőtt Leninre. Elemierővel tör fel az elkeseredés, a düh, a háborgó indulat a gyár munkásaiból, amikor az elfogott merénylőt hozzák. És ez a hatalmas, jogos haragjában törni-zúzni kész tömeg a másik pillanatban már megrendülten és némán veszi körül az autót, amely előtt Lenin, a nagy vezér fekszik eszméletlenül. Felejthetetlen jelenetek: Lenin és Gorkij (Cserkaszov) találkozásai és Szverdlov (Ljubasevszkij), Dzerzsinszkij (Markov), Krupszkaja (Dubina) megjelenése a film vásznán. Az árulók és kémek, az antant követ, Buharin és társai ott settenkednek, főzik terveiket Lenin meggyilkolására, a szovjet hatalom megdöntésére. És Lenin a munkások hatalmas tömege előtt beszél: „Bárhogy háborogjon is a burzsoázia, bárhogy dühöngjenek a mi veszett ellenségeink, akármit tesznek, a mi feleletünk, munkás elvtársak, mindenre ez lesz: háromszoros éberség, óvatosság és ös-szefogás. Mindenki álljon sziklaszilárdan a maga helyén. Ne felejtsétek el, elvtársaim soha, a mi számunkra csak egyetlen út van: a teljes győzelem " A Vörös Hadsereg katonái Lenin nevével indulnak rohamra a szovjetek országa, a forradalom ügyének győzelméért, így végződik a film. Mintha Tolsztoj Golgotáját olvasnánk, vagy Solohov Csendes Donját ... Igen, a „Lenin 1918-ban" című film ilyen hatalmas alkotás. (csgy) Jelenet a „Lenin 1918-ban” című filmben Világosság CSÜTÖRTÖK, 1952 FEBRUÁR A SZOVJET FILM ÜNNEPÉRE Tenin elvtárs a kezdetleges, ala. -Lacsony művészi és technikai színvonalú némafilmekben már harminc évvel ezelőtt meglátta a fejlődés hatalmas lehetőségeit. „Számunkra legfontosabb művészet a film” — mondta és biztos kézzel mutatta meg a fiatal művészet fejődésének útját „Az új életet ábrázoló filmek gyártását híradók készítésével kell kezdeni” — figyelmeztetett Lenin és ezzel azt tanácsolta, hogy a filmművészek menjenek a nép közé, ismerjék meg közvetlenül és alaposan az életet, mu, lássák meg azt teljes valójában, váljanak a szovjet rendszer győzelmeinek aktív harcosaivá. És valóban, a forradalom, a polgárháború eseményeiről készült első híradók már magukban hordozták a népéletet ábrázoló harcos, realista filmművészet csíráit. Ezen az úton továbbhaladva jutott el a szovjet filmművészet olyan filmalkotásokig, amelyek méltán állíthatók az irodalom, a zene, a képzőművészet vragy alkotásai mellé. Az élet állandó tanulmányozásának, a szocializmus, a kommunizmus győzelméért vívott forradalmi harcnak útján, Sztálin elvtárs, a párt állandó támogatásával jutott el a szovjet film a nagy klasszikus maradandó alkotásokig, a Csapajev, a Lenin-filmek, a Nagy hazafi, Berlin eleste, az Aranycsillag lovagja és a többi nagyszerű film magaslatáig. Egyedül a szovjet filmművészet büszkélkedhet ilyen filmekkel; az imperialista országok hanyatló kultúrája egyetlen, még csak ezekhez hasonlítható filmet sem hozott létre. A minap egyik nagyüzemünk munkájával beszélgetve, megkérdeztem tőle: miért szereti a szovjet filmet? Ezt válaszolta: „Mert minden szovjet filmből sokat tanulok, mindegyiknek mély mondanivalója van. Minden világos, könnyen érthető számomra a szovjet filmekben. És mennyi szépség van bennük! Minden szovjet film után, amit láttam, úgy érzem, hogy jobban, könnyebben megy a munkám”. Mi Igen. Ezért szereti egész népünk a szovjet filmet. Ezért ünnep egész népünk számára a szovjet film ünnepe. Mennyi új szépséget tár elénk, menynyi mély tanulságot ad az idei szovjet film ünnepe is. Magyarra szinkronizálva látjuk viszont a szovjet film hatalmas, klasszikus alkotásai közül a „Csapajev"-et és a „Lenin 1918-ban’’ címűt, amely a szovjet filmművészet egyik csúcsa. A magyar dolgozók elé kerül az „Aranycsillag lovagja” című alkotás, amely a szovjet filmművészet új, nagyszerű eredményét jelzi. A kommunizmust építő szovjet ország gyors fejlődéséről, a szovjet emberek életének szépségéről, az alkotó munka hatalmas erejéről szól ez a költői szépségű film. A békés építőmunka, az alkotó és a közösséget szolgáló munkájában boldogságot találó szovjet ember ábrázolásának új eszközeit találták meg a film készítői. Ez a film a béke filmje. Az a nép, amely ilyen lendülettel épít, amely új elektromos állomások hálózatával szövi be hatalmas országát, amely ennyi örömet, ennyi boldogságot merít az alkotó munkából, nem akarhat háborút. Amikor felépül a film középpontjában álló elektromos állomás, a film hőse így szól barátjához: „Én most is ábrándozom. Képzeld el, amikor itt széles aszfaltozott utak húzódnak, megújulnak a falak, amelyeket fiatal erdők vesznek körül. Látod, hogy a kommunizmus már közel van, érezhető, itt van előttünk!” Az épülő kommunizmus világát tárja elénk a többi bemutatásra kerülő film is. A „Nagy koncert” a szovjet opera és balettművészet legjobb eredményeivel ismertet meg, a „Fények a faluban’’ az észt falu fejlődését, az észt kolhoz-mozgalom kibontakozását mutatja meg. A Szovjet Örményország, Szovjet Azerbajdzsán, Szovjet Kazahsztán, Virágzó Ukrajna mind egy-egy szovjet köztársaság életéről ad színes, érdekes, vonzó képet, megmutatva az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra területeit, a szovjet népek történelmi útját a kommunizmus magaslatai felé. A „Szempillád zizzenésére” és az „Aladdin”, Obrazcov bábszínházának egy-egy előadását mutatja be. A „Sztálini sólymok ünnepe", a „Győztesek nemzedéke" és az ünnepi hónap műsorán szereplő többi film is jelentős alkotása a szovjet filmművészetnek. A szovjet film hónapja nagy esemény, nagy ünnep számunkra, magyar filmművészek számára is. Nekünk minden új szovjet film új útmutatást, tanácsot jelent. Gazdagítja, kiegészíti azt a baráti segítséget és tanítást, amit a régibb szovjet filmek és Pudovkin, Avanyeszova, Gudkov elvtársak személyes jelenléte adott. Minden új magyar filmen a „Talpalatnyi föld’-től a „Különös házasság"- ig és a „Szabadságunk születésnapjá”-tól a „Kerecsensólyom”-ig ott láthatjuk a szovjet példa hatását. Nem felejtjük el, amire Jurij Rajzman, az „Aranycsillag lovagja” rendezője tanított bennünket a karlovyvary-i filmfesztiválon: „Filmjeinknek nemcsak tükrözniök kell a valóságot, hanem megvilágítani, segíteni az élet átalakításában... Kortársaink élő, lelkes alakjait kell megalkotnunk, mélyen és igazán ábrázolnunk életük legfontosabb eseményeit, kiemelnünk és népszerűsítenünk az újat, az élenjárót, a fejlődőt.”V nagy öröm számunkra az, hogy a szovjet küldöttség tagjai között itt lesz Cserkaszov, a legnagyobb filmszínészek egyike. „Egy szovjet színész feljegyzései” című könyvében Cserkaszov összehasonlítja a szovjet és amerikai filmet és ezt mondja: „Soha életemben nem történt meg velem, hogy a színpadról vagy filmvászonról gyilkosságra, lopásra, hitszegésre vagy árulásra, aljas, sötét tettekre bujtogattam volna a közönséget. Operaház: Halka (M. G., 7). — Városi: Pillangókisasszony (Bulyovszkyné—Rákosi Szidi—Ujházy-bérlet, 7). — Nemzeti: A revizor (7). — Katona József Színház: Warrenné mestersége (Küry Klára-bérlet, 7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: II Rákóczi Ferenc fogsága (7). — Madách Színház: Út a tanyákról (Bartók—Basilides-bérlet, 7). — Ifjúsági: Az acélt megedzik (7). — Úttörő: Nincs előadás. — Fővárosi Operett:Szelistyei asszonyok (7). — Zeneakadémia: Nagyzenekar mesterei (3. est. 8). — Vidám Színpad: Tessék hozzászólni (Hevesi-bérlet, 7). — Fővárosi Víg Színház: Címe: ismeretlen (fél 8). — Állami Bábszínház: Sztárparádé (fél 8). — Artista Varieté: Próbálja meg! (6, fél 8, 9). — Rádió: Borisz Godunov, opera, (Kossuth 20.45), Akácfa, rádiójáték (Petőfi, 21.30). LENIN 1918-ban (Magyarul beszélő szovjet történelmi film.): SZIKRA (Lenin-krt 120.) fél 4. háromn. 6, 8, v. fél 2., Szabadság (Bartók Béla út 64.) háromn. 4, 6, negyed 9, v. fél. 2., Munkás (Kápolna u. 3/b.) negyed 6, fél 8, v. 3 CSAPAJEV (Magyarul beszélő szovjet film.), Puskin (Fórum, Kossuth Lajos-u. 18.) fél 4, háromn. 6, 8, v. fél 2., Táncsics (Csepel) fél 6. háromnegyed 8, v. fél 4, Szabadság (Újpest) 6. negyed 9, v. háromn. 2. ARANYCSILLAG LOVAGJA (Színes, magyarul beszélő szovjet film.): VÖRÖS CSILLAG (Lenin-krt. 45.) fél 5, háromn. 7, 9. v. tér 3., Dózsa (Róbert Károly-krt. 61.) fél 5, háromn. 7, 9., Felszabadulás (Flórián-tér 3.) Olyan tudósok szerepét alakítottam, mint Tyimirjazev, Micsurin, Popov, a gyermekek által annyira szeretett földrajztudóst, Paganelt játszottam: Makszim Gorkij, a nagy író, vagy az ifjú tengerészek szerény tanítómestere alakját elevenítettem meg ... Sem nekem, sem társaimnak soha senkinek az érdekében nem kellett lealacsonyítanunk a történelmet és a művészetet, amint azt oly gyakran megteszik Amerikában, hogy érdekes, vonzó formába öltöztessék a gyalázatos, embergyűlölő eszméket." Cserkaszov magyarországi tartózkodása újabb lehetőség számunkra a szovjet filmművészet alkotó módszereinek megismerésére. A szovjet film ünnepe, a nagyszerű új szovjet filmek bemutatása, a szovjet küldöttség látogatása újabb segítség fiatal filmművészetünknek a szocialista-realista film kialakításában, egész népünknek a szocializmus építésében. Kiss József filmrendező Nemzetközi Békedíjas A lemorzsolódás elleni küzdelemnek közüggyé kell válnia Még mindig vannak üzemek, ahol iskolai tanulókat alkalmaznak ipari vagy irodai munkára iskoláinkban, de különösen a középiskolákban nagy gondot okoz a lemorzsolódás. Egy tanuló így fejezte ki ezt a problémát társával való beszélgetés közben: „Ha te most itthagyod az iskolát, becsapod az államot, amely veled is számol terveiben. A te helyed üresen marad valahol. Kivel fogják a te üres helyedet betölteni a következő ötéves tervünkben? Most segédmunkás leszel egy üzemben, de honnan vesz majd az üzem egy mérnököt néhány év múlva?" Sajnos, sok üzemben nem látják ilyen világosan ezt a kérdést és gyakran előfordul, hogy olyan tanulókat alkalmaznak, akik tanulmányaikat abba akarják hagyni, vagy meg akarják szakítani. Hiába a szigorú 137/1951. számú rendelet, nemcsak felveszik, hanem csalogatják is a középiskolai tanulókat egyes szűklátókörű üzemi igazgatók, íme néhány példa a sok közül. A Rákosi Mátyás Művekben, az Acélöntőben és a Fémműben a vezetők öt csepeli leánytanulót alkalmaztak szeptemberben, holott bizonyosan ismerik pártunk álláspontját a leányok továbbtanulásáról, meg arról is, hogy a középiskolás tanulóknak meg kell adni minden segítséget ahhoz, hogy majd az egyetemre kerülhessenek. Súlyosbítja a hibát, hogy ezek a tanulók mind munkásszülők gyermekei, akiknek továbbképzése elsőrendű fontosságú kérdés. Várjon megéri-e a Rákosi Műveknek, hogy 1951 szeptemberében öt segédmunkást vagy irodai segéderőt kap az 1958-ban esetleg már öt jól képzett mérnök helyett? Ugyanígy a Csepel Autógyárban, ahol Szűcs Mária nevű III. osztályos gimnáziumi tanuló, vagy a Hazai Fésűsfonóban pedig Kácsor Éva II. osztályos gimnáziumi tanuló „nyert alkalmazástHasonló vétség terheli az Egyesült Izzót, ahol Köbér György III. osztályos gimnáziumi tanulót alkalmazták. A Fővárosi Nyomdában László Ágnest, a Varga Katalin-gimnázium tanulóját állították munkába. Még feltűnőbb azonban a XVII. kerületi tanács eljárása. A tanács ugyanis alkalmazottai közé vette fel Takács Klára III. osztályos közgazdasági középiskolai tanulót. A tanácsoknak a maguk területén komoly munkát kell végezniük a tanulók „lemorzsolódása” ellen. De ebben az esetben azt látjuk, hogy a XVII. kerületi tanácsnál az elmélet és a gyakorlat ellentmond egymásnak. Gyakran a dolgozó szülők sincsenek tisztában a továbbtanulás jelentőségével. Igen gyakran azzal a régi felfogással találják szemben magukat az iskolák vezetői, hogy „a lánynak nem fontos tanulni, mert úgyis férjhezmegy”. Vagy azzal érvelnek a szülők, hogy „gyermekük elég erős már arra, hogy dolgozni menjen és eltartsa magát”. Akár az egyik, akár a másik felfogás, a tőkés világ proletárjainak reménytelen helyzetéből fakad, de teljesen helytelen a szocializmus építésének időszakában. Az iskolák vezetői, nevelői, a szülői munkaközösség tagjai, a DÍSZ, a tanácsok — s most már elsősorban az ősz óta sorra megalakult iskolai pártszervezetek — mind dolgoznak, harcolnak az iskolai lemorzsolódás ellen. Sok esetben sikeresen. Hogy milyen szükség van a fokozottabb harcra, a lemorzsolódás ellen, éppen az mutatja, hogy a budapesti középiskolák diákjai közül szeptember óta 700 tanuló hagyta ott az iskolát. Ezek legnagyobb része munkás származású gyermek. A reakció pedig jól tudja, hogy elsősorban a munkásosztály gyermekeire vár építésünk vezetésének, irányításának feladata. Ezért nemcsak egyes szülőknek, üzemek vezetőinek helytelen felfogását kell megváltoztatni, hanem minden esetben az ellenség aknamunkáját is le kell leplezni a lemorzsolódás elleni küzdelemben. A középiskolai lemorzsolódások elleni küzdelemnek közüggyé kell válnia. Ez pedig csak a széles dolgozó tömegek megértő, felvilágosító munkája segítségével érhető el. A dolgozóknak meg kell érteniök, hogy a középiskolai tanulók létszámának csökkenése ötéves tervünket és a soron következő terveinket veszélyezteti. Gimesi István, a Városi Tanács X. (oktatási) osztályának előadója színházak és mozik műsora háromn. 4, 6, negyed 9, v. háromn. 2., Tátra (Pesterzsébet) háromn. 6, 8, v. háromn. 4. NAGY KONCERT (Színes szovjet film. 1. URÁNIA (Rákóczi út 21.) 4, negyed 7, fél 9, v. háromn. 2., Duna (Fürst Sándor-u. 7.) fél 5. háromn. 7, 9, v. negyed 3., Május 1. (Mártírok útja 55.) 4, negyed 7, fél 9., Brigád (P.lőrinc) fél 6. háromn. 8, v. negyed 4., Gorkij (orosznyelvű mozi) Akácfa u. 4. 6, 8. sz. v. 4. CIRKUSZ PORONDJÁN (Színes szovjet film.): Corvin (Kisfaludy-köz) 4, negyed 7, fél 9., Hunyadi (Kispest) 6, negyed 9, v. 4. NYUGATI ÖVEZET (Új magyar film.): Alkotmány (Korzó, Újpest), 4, negyed 7, fél 9, v. háromn. 2., Otthon (Soroksár) fél 6, háromn 8, v. fél 4, csüt. szünnap., Kölcsey (Stefánia, Kispest) fél 6, háromn. 8, v. negyed 4. JUBILEUM (Csehov vígjátékából készült magyarul beszélő szovjet film.): Kísérőfilm a Toldi, Bástya és Zuglói mozikban. SZOVJET NÉPMŰVÉSZET: Kísérőflm a Béke (R.-palota) moziban. A SELEJT BOSSZÚJA (Vidám magyar kisfilm.): Kísérőfilm a József Attila, Corvin (P.-erzsébeti és Terv (P.újhely) mozikban. TAVASZI MESE: Kísérőfilm az Újlaki és Előre mozikban. Ruszlán és Ludmilla: (Szovjet mesefilm, Puskin verse nyomán.) Toldi (Bajcsy Zsilinszky-út. 36.) fél 4, háromn. 6, 8., Bástya (Lenin-krt. 8.) 11, 1, 3, 5, 7, 9., Zuglói (Angol-u. 26.) fél 4, háromn. 6, 8. Berlin eleste, I., II.: (Magyarul beszélő színes szovjet film.): Kossuth (Váciút 14.) fél 5, háromn. 7, 9, 3. negyed 3. Úri muri (Móricz Zsigmond regényének filmváltozata.): Ady (Somogyi Béla út 3. ) fél 4, háromn. 6, 8... Tanács (Elit, Szent István krt. 16.) 3, 5, 7, 9. Lenin októbere (Magyarul beszélő szovjet film.): Vörösmarty (Savoy, Üllőiút 4.) 4. negyed 7, fél 9., Sport (Glória, Thököly út 56.) 4, negyed 7, fél 9., Kossuth (Pesterzsébet) fél 6, háromp. 8, v. fél 4, Megvédjük Corkcint (Magyarul beszélő szovjet történelmi film.), Csokonai (Pátria, Népszínház-u. 13.) háromn. 4, 6, negyed 9, v. háromn. 2., Ugocsa (Ugocsa-u. 10.) fél 4, háromnegyed 6, 8., Rákosi Mátyás Kultúrház (József Attila-tér 4.) háromn. 6, 8, sz. 5, v. 3, negyed 6. Teljes gőzzel (Magyar film.): József Attila (Kálvária-tér 7.) 4. negyed 7, fél 9., Corvin (Pesterzsébet) fél 6, háromn. 8, v. fél 4, csüt. szünnap., Terv (P.újhely) fél 6, háromn. 8, v. negyed 4, csüt. szünnap. Négy szív (Vidám szovjet film.): Tinódi (Nagymező u. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. Bátor emberek (Színes magyarul beszélő szovjet film.): Bethlen (Bethlen Gábor tér 3.) 4, negyed 7, fél 9, v. 2. Ifjú gárda L. I. (Magyarul beszélő szovjet film.): Marx (Landler Jenőu. 39.) fél 4, háromn. 6, 8. Ludas Matyi (Színes magyar film.): Bányász (Bodográf, József krt. 63.) 4, negyed 7, fél 9. Donyeci bányászok (Magyarul beszélő színes szovjet film.): Bem (Admiral, Mártírok útja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9., Petőfi (Rottenbiller u. 37.) háromn. 4, 6,negyed 9. Nagy tűzfény (Magyarul beszélő szovjet film.): Rákóczi (Phönix, Rákócziút 68.) 11, 1, 3, 5, 7, 9., Előre (Delej-u. 41.) fél 6, háromn. 8, v. negyed 4. csüt. szünnap., Árpád (Kerepesi út 146.) 6, fél 8, v. negyed 4. csüt. szünnap., Ujlaki (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6, 8, v. fél 2. HÍRADÓ (Lennin-krt. 13.): 1. Magyar híradó, 2 Szovjetunió ma, 3. HANGKAU-KINA GYÖNGYE, 4. Fedotov festő, 5. Csodamalmocska. — Reggel 9- től este 11-ig folyt. FÁKLYA (Lenin-krt. 88.) 1. Magyar híradó, 2. SZOVJET ÖRMÉNYORSZÁG, 3. Műlesiklás. — fél 5-től 11-ig, v. délelőtt 10-től este 11-ig folyt. FÉNY (Újpest): 1. Magyar híradó, 2. SZOVJET ÖRMÉNYORSZÁG, 3. Műlesiklás 5-től fél 10-ig, v. fél 4-től fél 10- ig folyt