Világszövetség, 1993 (2. évfolyam, 1-20. szám)
1993-01-05 / 1. szám
A Magyarok Világszövetsége elnökségének és választmányának november 28—28-i, majd az elnökség december 19-i ülésén a résztvevők tájékoztatókat hallgattak meg a Kárpátmedence és a nyugati szórványok magyarságának helyzetéről. Körképünkben e tájékoztatók lényegét kíséreljük meg összefogni. ROMÁNIA — Patrubány Miklós A Romániában lezajlott választásokon a legtöbb szavazatot a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front kapta. Ez a párt egyedül alakított kormányt, s szatelitpártjaival együtt a parlamentben is a szavazatok több, mint 50%-át birtokolja. Velük szemben helyezkedik el a Demokratikus Konvenció, az RMDSZ és a kettészakadt Nemzeti Megmentési Front Petru Roman-féle szárnya. Az RMDSZ október 23. és 27. között történelmi jelentőségű értekezletet tartott, amelyen a küldöttek szinte egyöntetűen (egyetlen tartózkodással elfogadták azt a nyilatkozatot, amely kimondja, hogy a magyarság Romániában igényt tart a belső önrendelkezésre és a közösségi autonómia legelemibb formájára. Ami a magyarság mindennapi életét illeti, a falusi lakosság helyzete eléggé siralmas, hisz a földtörvény értelmében földet kaptak ugyan, de az eredményes gazdálkodás feltételei nincsenek meg, s ami a legnagyobb baj, a bizalmukat is elvesztették az emberek. Baj továbbá, hogy nincs olyan igazi ifjúsági mozgalom az országban, amely átfogná az erdélyi magyar fiatalságot, és meghatározó tényező lenne az életében. Fontos jellemzője az erdélyi magyarság közéletének, hogy növekszik az egyház szerepe és vonzása. Hatalmas felháborodást keltett Kolozsvárott a magyarok körében a városvezetés törvénytelen, provokatív lépése: jóérzésüket sértő román nyelvű felirat került Mátyás király lovasszobrának talapzatára. Minthogy a tervezett tüntetést a polgármester nem engedélyezte, a magyarok december 6-án ökumenikus istentiszteleten tiltakoztak e barbár cselekedet ellen. Az RMDSZ készül a januári, III. kongresszusára, amelyen valószínűleg némi arculatváltozásra is sor kerül: a néppárt jellegű szervezet megpróbált az önkormányzati struktúra meghatározó tényezőjévé alakulni. JUGOSZLÁVIA - Hódi Sándor Tovább tart az esztelen háború, és folyik a mozgósítás a vajdasági magyarság körében is. Folytatódik a magyarság ellen irányuló pszichológiai hadviselés is, amelynek következtében mintegy ötvenezerre tehető már az országból elmenekült vagy elköltözött magyarok száma. Az otthon maradottakra óriási terheket ró ez a vérveszteség, a kilátástalan gazdasági helyzettel és a szédítő inflációval együtt. Tetemes részük ennek ellenére is vállalja, viseli ezt a sorsot, és alkalmasnak bizonyult, hogy megszervezze önmagát. Három szinten is: politikailag, a VMDK keretében, a nemzetközi fórumokon is nagy megértésre talált az autonómia-koncepció érvényesítéséért folytatott küzdelemben; szellemileg a Művelődési szövetség munkájának megszervezésével, és egy önsegélyező program megindításával, amelynek keretében azokon kívánnak segíteni, akik a háború és a súlyos gazdasági helyzet folytán kilátástalan helyzetbe kerültek. Fontos feladata lesz a vajdasági magyarságnak az is, hogy felmérje és a belgrádi hatalom, illetve a nemzetközi közvélemény elé tárja az elmúlt másfél-két évben elszenvedett kárát. A világ magyarsága is hozzájárulhat a háború és az agresszív nacionalizmus sújtotta délvidékiek megsegítéséhez. Nemrég jegyeztek be ugyanis Budapesten egy alapítványt, amely megteremthetné az anyagi hátterét ennek az önszerveződésnek, a megmaradásért vívott harcnak és a magyarságtudat vállalásának. A Délvidéki Magyarságért Alapítvány forint bankszámlája: 530-015054-1, Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. XII. ker. fiókja: 1126 Budapest, Böszörményi út 9—11. A devizaszámla száma: B-94.793. Országos Ta MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE KÖRKÉP karékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. XII. ker., fiókja, Budapest, Lékai J. tér 11—12. HORVÁTORSZÁG - Csörgits József Baranyában az elüldözött magyarok házaiba szerb menekülteket telepítenek be, s ezt az ENSZ békefenntartó erői sem tudják (akarják) megakadályozni. Az őshonos lakosság visszatérésére egyelőre semmi esély. Félő, hogy ennek következtében mind nagyobb lesz azoknak a magyaroknak a száma, akik Magyarországon vagy Nyugaton maradnak, amivel még súlyosabbá válik az anyagiakban szűkölködő és lelkileg is megnyomorított horvátországi magyarok helyzete. Jó hír a baranyai magyarság kulturális életéből, hogy megjelent az Évkönyv, és várható, hogy a Magyar Képes Újság helyzete is rendeződik hamarosan. Sikerült továbbá megoldani 600 gyermek magyar nyelvű oktatását, és kiírták a pályázatot a magyar tanügyi tanácsos munkahelyének a betöltésére is. Ugyanakkor nagy gond, hogy még nem hozták meg a kisebbségi iskolatörvényt, és nem indult meg a magyar nyelvű tévéadás sem. A horvátországi magyarság fennmaradási küzdelmén is nagyon lendítene a világ magyarságának a segítsége. SZLOVÉNIA — Korcsmár Rózsa, Pozsonec Mária A Szlovéniában élő magyar kisebbség maradéktalanul élvezi az 1974-es alkotmányban megszabott jogait az oktatásban, a tájékoztatásban és a nemzetközi kapcsolatok terén. Ez utóbbi kapcsán ugyan érződik meg annak a következménye, hogy a múltban az anyaország nem fordított kellő figyelmet a Szlovéniában élő magyarság gondjaira, de az utóbbi években itt is jelentős javulás észlelhető. A nemrég lezajlott választások újabb bizonyítékot szolgáltattak arra nézve, hogy a 12-15 ezer lelket számláló magyarság politikai bázisnak sem lebecsülendő. Érdekes kísérőjelensége volt a választásoknak, hogy nemcsak a magyar, hanem a szlovén nemzetiségűek egy része is a magyar jelöltekre szavazott. SZLOVÁKIA-Bauer Győző A szlovák költségvetés csökkentése miatt jóval kevesebb pénz jut a nemzetiségi kultúrára. Szerény sikernek könyvelhető el ugyanakkor, hogy a nemzetiségi oktatásra szánt eszközöket legalább elkülönítve tartják nyilván. Elkészült a szlovákiai magyarság autonómiatervezete. Ez egyben valamiféle belső integrálódás kezdetét is jelzi: végre tárgyalóasztalhoz ültek a négy politikai mozgalom képviselői. Nehézségek merültek fel a szlovákiai magyar sajtó pénzelésével kapcsolatban, egyes szlovák politikusok ugyanis kijelentették, hogy a kormány nem hajlandó ellenzéki magatartást finanszírozni. UKRAJNA -Fodó Sándor A nemzetiségi törvény lehetővé teszi a magyaroknak az alapvető nemzetiségi jogok gyakorlását (himnusz, kétnyelvű feliratok, a személynevek írása stb.). Néhány kisebb szervezet időnkénti megmozdulását kivéve Kárpátalján nem észlelhető magyarellenes hangulat. A törvény megteremti a lehetőségét az itteni magyarság kulturális autonómiájának, csak az a baj, hogy ezen a fogalmon nem mindenki érti ugyanazt. Aggasztó tünet, hogy az Ukrajna területére visszatelepülő — azelőtt Magyarországon állomásozott — tisztek egy részét Beregszászon kívánják elhelyezni a katonai hatóságok, amivel alaposan megváltoztatnák a város és a vidék etnikai összetételét. NYUGATI SZÓRVÁNYOK - Jakabffy Ernő A nyugati régióért felelős alelnök nemrégi amerikai útjának egyik legfontosabb tapasztalata az, hogy az ottani magyarság még mindig úgy érzi, hogy nem olyan mértékben van jelen a Magyarok Világszövetsége tevékenységében, amekkora a lélekszáma és jelentősége alapján indokolt volna. A továbbiakat Jakabffy Ernőnek az emigráns magyarság képviselői előtt elmondott beszédéből idézzük: „Természetes és csöppet sem elítélendő, ha különböző érveléssel más-más irányból közelítjük meg a közös célt. Egyedül az a fontos, hogy a becsületes és magyar célt szolgáljuk. S ha nincs 100%-os bizonyítékunk ennek ellenkezőjéről, akkor nincs jogunk elítélni a jószándékú, de talán nem a mi saját meggyőződésünk szerinti segíteni akarásokat. A számomra oly sokat jelentő svédországi közösségi munka során nem egyszer mondtam: azt nem kívánhatjuk meg senkitől, hogy szeresse a másikat, de azt igen, hogy ne bántsa, ne gáncsolja a másik magyart csak azért, mert az másként akar becsületes magyar lenni. Önöknek előbb-utóbb állást kell foglalniuk az új MVSZ megítélésében, illetve abban a kérdésben, akarják-e önök is alakítani, elképzelésük szerint igazítani és minden magyar jól működő szervezetének látni a világszervezetet. Ha önök is velünk vallják, hogy minden magyar felelős minden magyarért, akkor ez kötelez arra, hogy tegyünk is értük legjobb tudásunk és képességünk szerint.” Az alelnök amerikai megbeszéléseinek — olykor vitáinak — látható eredményei is voltak: véget vetettek egy évek óta húzódó pernek a vitatkozó szövetségek között, a különböző szervezetek kifejezték egymáshoz való közeledési szándékukat, s végül több egyesület és egyén csatlakozott a megbékélés vonalához. Szilágyi Károly A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE KÉTHETI LAPJA MÁSODIK ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 1993. JANUÁR 1. Szolgálat és tiszta erkölcs ecember 17-én adták át Budapesten a Berzsenyi-díjat Csokits József költőnek, Várdy Béla történésznek, Várdy Huszár Ágnes irodalomtörténésznek és Csoóri Sándor költőnek. Ez alkalomból ismertették a díjazottak pályáját. Az alábbiakban a Csoóri Sándor tevékenységét méltató felszólalást közöljük. A díjat, melyet Társaságunk a romlás, szétszóratás és szétszóródás ellen küzdőknek, a szellemi összetartozás példás erkölcsű szolgálóinak alapított — a díjat, melyet elsőként Tőkés László vehetett át —, bár kis közösségek szellemi összetartói számára hoztuk létre, de éppen Tőkés László példája mutatja: a helytállás, a tisztesség város- és országhatárok fölé emelhető; a díjat most az a magyar író kapta, akinek egész élete ennek a harcnak volt példás bizonysága, aki az elhallgattatás éveiben is erőt tudott adni itthon, a Kárpát-medencében és Nyugaton is a lelki szabadságukat őrizni kívánó magyaroknak. Csoóri Sándor egy esztendeje közfelkiáltással lett a megújult Magyarok Világszövetségének elnöke. Természetes gesztus volt ez az egyöntetűség, hiszen ő jelképe lehetett az összetartozás igényének; szellemi elnöke egy „mozaikjaiból újraépítkező nemzet szellemi parlamentjének” . Jól ismerjük „félig bevallott életét"; tudjuk, hogy hazai és nemzetközi elismeréseken kívül, vagy talán azokon felül is, barátainak, olvasóinak szeretete együttesen igazolja e választás helyességét. Az ő személye és munkássága a Berzsenyidíjnak is rangot ad. Berzsenyitől tanultuk, a talpkő, a tiszta erkölcs. Ma, amikor éppen a „kirekesztők” a leghangosabbak, amikor a személyiségi, szemléletbeli és ízlésbeli különbségek mellett a politikai, gazdasági, földrajzi, vallási megosztottságok is olyannyira meghatározóak, Csoóri Sándort, a legjobb gondolatot kereső embert, az érzékeny írót, a magyarság jövőjéről bátran álmodó hídépítőt köszöntjük. Azt a magyar embert, aki otthon van mindenütt, ahol magyarok élnek. Csoóri Sándor lehetett volna a Magyar Köztársaság egyik felelős vezetője, de önként kívül maradt a napi politikán, hogy a magyarság lelki egységbe forrasztásán munkálkodjék. Azt az ember köszöntjük, akit kiemelkedő személyiségként tisztelünk itthon, csakúgy, mint a vértelen, értelmiségi forradalomra büszke nyugati és a meggyötörve is reménykedő kárpát-medencei magyarság körében. „Lélek s szabad nép..." — tanultuk Berzsenyitől. S mi, az ő pásztortüzét őrizni vágyók, immár egy szabad ország polgáraiként, Csoóri Sándor személyében Berzsenyi Dániel méltó utódját, a felelősen gondolkodó írót s a szolgáló magyart köszöntjük. Szíjártó István, a Berzsenyi Társaság Elnökségének tagja