Világtörténet, 1989
1989. tél - Kovács Marian: Kuba: püspöki vizitáció 1754—57-ből
tanulmányait a Santo Domingo-i Egyetemen végezte oly kiváló minősítéssel, hogy már ekkor felfigyelt rá a Korona.12 így mulatt volta ellenére emelték magas egyházi méltóságokba;13 hogy csak a legfontosabbakat említsem: Santa Cruz de la Sierra (a mai Bolívia) püspöke volt 1745 és 1749 között, Nicaragua püspökségének élén állt 1750-től 1753-ig, és végül haláláig a Santiago de Cuba-i püspökség - ami akkor Florida területét is felölelte - vezető méltóságát töltötte be.14 Már püspökként került Kubába. Ez (püspök kinevezése újabb püspökségbe) igen ritka jelenség volt a 16-18. században, mint ahogy az is, hogy ott maradt 15 éven át, hiszen az általános magatartás a Karib-térség püspöki hivatalait csupán „ugródeszkának" tekintette jövedelmezőbb püspökségek, magasabb pozíciók megszerzéséhez.15 Morell életének rejtélyes vonása, hogy magas egyházi méltósága ellenére megtartotta ősei zsidó hitét, sőt éppen - úgy, mint sok társa - az egyházba beépülve talált védelmet az Inkvizíció zaklatásai elől. Titkos hitére, titkos zsidó voltára csak végrendeletének felnyitásakor derült fény,16 s az ezzel kiváltott botrány is szerepet játszhatott abban, hogy az életében oly nagyhatású, kiemelkedő jelentőségű személyről már közvetlenül halála után elfelejtettek szólni.17 Pedig valóban nagyformátumú személyiségről van szó, aki élő kapcsolatokat épített ki kora politikusaival és az Udvarral.18 sikeresen játszott közvetítő szerepet a béke érdekében az 1731-es cobrei bányák felkelői és a kormány között.19 1762-ben, Havanna egy részének angol megszállása idején az ellenállás vezetője volt, ezért még száműzték is.20 Floridából, száműzetésének helyéről méhkaptárakkal tért vissza, Kuba gazdasága neki köszönheti a méztermelés fellendülését.21 Történetírói művek sora született meg keze alatt,22 s nem utolsósorban, nagy figyelmet szentelve karitatív feladatainak teljesítésére, tovább fejlesztette a 17. század végén Compostella püspök által útjára bocsájtott egyházi reformokat, melyek a kubai egyházszervezet modernizálását, erősítését voltak hivatva szolgálni. III. P. A. Morell de Santa Cruz La visita eclesiastica című műve mint történeti forrás A történelmi hitelesség kérdése A Morell-féle visita adatainak hitelességét egyesek bizonyos fenntartásokkal fogadják;23 a teljes hitelesség mellett szóló több tényezőből itt csupán azt az egyet emelném ki, hogy a mű a földrajzi patriotizmus jegyében fogant alkotások sorába tartozik, mely patriotizmus azt jelenti, hogy a kreol értelmiség soraiban a 18. század közepétől kezdetét vette a haza intellektuális birtokbavétele azzal a célkitűzéssel, hogy mindenki az igazat tudva ismerje meg hazáját.24 Morell visitájának forrásértéke E visita információbősége - melyről több történész elismerően nyilatkozott25 - lehetővé teszi annak többszempontú megközelítését. Demográfiai adatai26 a településekről nyújtott beszámolói27 módot adnak arra, hogy Kuba történetének azt a rétegét próbáljuk felderíteni, ami eléggé feldolgozatlan még; a gyarmati Kuba településszerkezetét, lakosságát.