Világtörténet, 2016
2016 / 1. szám - BEVEZETŐ - Sághy Marianne: Egy szent születése - Tours-i Szent Márton 1700
Egy szent születése Tours-i Szent Márton 1 700 Tours-i Szent Márton savariai születésének 1 700. évfordulója alkalmából a Világtörténet jelen száma a nemzetközi Szent Márton-kutatás új irányairól számot adó multidiszciplináris tanulmányokat ad közre. A középpontban Sulpicius Severus hagiográfiai műve, késő antik társadalmi-vallási háttere és a kultusz korai (4-10. századi) fejlődésének bemutatása áll. Ezekről a kérdésekről eleddig magyarul alig jelent meg szakirodalom. Tours-i Szent Márton (316?—397), a katonából lett remete, majd szerzetesből lett püspök a késő antikvitás és a középkor legnépszerűbb szentje volt. Mártontól magától nem maradt fenn írás: mindent, amit róla tudunk, életrajzírójától, Sulpicius Severustól tudjuk. A kötet nyitótanulmánya nemcsak azt a történeti, társadalmi és vallási környezetet mutatja be, amelyben Sulpicius megalkotta Szent Márton, a csodatévő szerzetes-püspök alakját, hanem azokat a historiográfiai modelleket is, amelyek alapján a 19-20. században Sulpicius művét értelmezték. Jacques Fontaine 1972-ben megjelent tanulmánya nem Sulpiciusról szól, de érzékletesen felvázolja azt a „jámbor karavánszerájt", amelyben ő is élt. Költészet és társadalom összekapcsolásán túl ez a Jean Daniélou bíborosi tiszteletére összeállított ünnepi kötetben megjelent cikk volt az első, mely alapjaiban ingatta meg a pogányság és a kereszténység szembenállásának a 19-20. századi történetírásban megcsontosodott dogmáját, azáltal, hogy rámutatott a földesúri és a szerzetesi életmód hasonlóságára. Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer- és vallásváltások sokkal bonyolultabbak annál, mint ahogyan azt forrásaink sugallják. Nemcsak a pogánykeresztény viszony árnyaltabb értelmezését ösztönözte, hanem a galliai és hispán i Daniélou bíboros, a II. vatikáni zsinat egyik vezéralakja alapította 1942-ben és indította meg Nüsszai Szent Gergely Mózes élete című művének kiadásával a patrisztikus szövegek kommentárokkal ellátott bilingvis sorozatát, a Sources Chrétiermes-t. 2 Labriolle, Pierre de: La Réaction pai'enne. Étude sur la polémique antichrétienne du /" au VIе siede. Paris, 1934; Alföldi András: A keresztény Konstantin és a pogány Róma. In: Olasz Szemle, 2. (1943) 939-995.; Alföldi, András: The Conversion of Constantine and Pagan Rome. Oxford, 1948; The Conflict Between Paganism and Christianity in the Fourth Century. Ed.: Momigliano, Arnoldo. Oxford, 1963; MacMullen, Ramsay: Christianizing the Roman Empire (A. D. 100-400). New Haven, 1984; Ratti, Stéphane: Polémiques entre pa'iens et chrétiens. Paris, 2012. 3 A „pogány ellenállás" elméletét elveti és a konfliktus helyett a politeista társadalom és vallás átalakulását hangsúlyozza. Cameron, Alan: The Last Pagans of Rome. Oxford, 2010. Pagans and Christians in the Roman VILÁGTÖRTÉNET (2016) 1:1 -2