Világtörténet, 2018

2018 / 1. szám - 1848 – FORDULAT AZ ÚJVILÁGBAN - Kökény Andrea: Bevezető

VILÁGTÖRTÉNET • 2018. 1. BEVEZETŐ Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó 1846-1848 között vívott hábo­rúja meghatározó volt a két állam viszonyában, s máig ható módon befolyásolta nem csupán a kétoldalú kapcsolatokat, hanem a két ország történetét is. Ennek el­lenére ritkán került a figyelem középpontjába, s ha igen, gyakran előfordult, hogy a szereplők mindegyike a másik felet vádolta már a háború elkezdéséért és a kimene­teléért is, saját magát pedig mentegetni próbálta. Kökény Andrea a háború előzmé­nyeit, legfontosabb eseményeit és közvetlen következményeit vizsgálja meg, majd azokat a nézeteket elemzi, amelyek a konfliktussal kapcsolatban megfogalmazód­tak. A historiográfiai áttekintés segítségével kísérletet tesz arra is, hogy árnyalja az események megítélését, és eloszlassa azokat a félreértéseket, vádakat és mítoszo­kat, melyek az idők folyamán kialakultak. Vajda Zoltán tanulmánya szorosan kapcsolódik az amerikai-mexikói háború korabeli megítéléséhez. Vizsgálódásának középpontjában John C. Calhounnak, az Amerikai Egyesült Államok 1844-ben kinevezett külügyminiszterének, a Demokrata Párt egyik meghatározó politikusának érvrendszere áll. A szerző bemutatja, hogy a háború különböző szakaszaiban Calhoun miként reagált az eseményekre, milyen té­nyezők befolyásolták álláspontja kialakításában, és milyen nézeteket vallott a terjesz­kedéssel kapcsolatban, különös tekintettel a Mexikótól megszerzett területek népes­ségére. A szakirodalomban korábban megfogalmazott véleményeket árnyalva rámu­tat, hogy Calhoun valójában támogatta az expanziót Mexikóval szemben, de csak korlátozott mértékben. Mexikó egészének Egyesült Államokhoz csatolását már elle­nezte, mert kétségei voltak a mexikói nép önkormányzatiságra, köztársasági intézmé­nyekre való alkalmasságával kapcsolatban. Vajda Zoltán szerint Calhoun véleményé­nek kialakításában szerepet játszott a korabeli amerikai politikai gondolkodás egyik fontos eleme, a szomszédság problémája, illetve az Egyesült Államoknak az angol­szász etnikumtól eltérő, idegen népesség alkotta nemzetállamhoz való viszonya is. Szintén részben az USA és Mexikó között zajló háború történetéhez kap­csolódik Hahner Péter írása a kaliforniai aranyláz történelmi jelentőségéről. A szer­ző érzékletesen mutatja be a szinte párhuzamosan zajló eseményeket és egymásra gyakorolt hatásukat. A terület a mexikói háború következtében került hivatalosan az Egyesült Államokhoz, de az aranylelőhelyek miatt nagymértékben felgyorsult az amerikai telepesek beköltözése a csendes-óceáni partvidékre, így Kalifornia már 1850-ben állami státuszt nyert az Unióban. Hahner Péter sodró lendülettel fűzi egy­be a területgyarapodást kísérő gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokat, s mind­azokat a kérdéseket, amelyeket a nagymértékű növekedés felvetett - legyen szó a nők helyzetéről, a rabszolgaság kiterjesztésével kapcsolatos vitákról, a kommuniká­ció és a közlekedés fejlődéséről vagy épp az amerikai mentalitás átalakulásáról. Jancsó Katalin tanulmánya jól illeszkedik abba a sorba, amely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc után Amerikába került magyar emigránsok sorsát, történetét vizsgálja. A szerző által kutatott Kossuth Károlyról mindeddig nem született feldolgozás Magyarországon. Részletes információ egy amerikai újságíró, George Peck 1854-ben megjelent perui útleírásában található róla, s leszármazottai ma is élnek Peruban, Uruguayban és Chilében, de személyét, Peruba érkezésének körülményeit és életének sok részletét homály fedi. Jancsó Katalin tanulmánya

Next