Világtörténet, 2018
2018 / 1. szám - 1848 – FORDULAT AZ ÚJVILÁGBAN - Kökény Andrea: Bevezető
VILÁGTÖRTÉNET • 2018. 1. BEVEZETŐ Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó 1846-1848 között vívott háborúja meghatározó volt a két állam viszonyában, s máig ható módon befolyásolta nem csupán a kétoldalú kapcsolatokat, hanem a két ország történetét is. Ennek ellenére ritkán került a figyelem középpontjába, s ha igen, gyakran előfordult, hogy a szereplők mindegyike a másik felet vádolta már a háború elkezdéséért és a kimeneteléért is, saját magát pedig mentegetni próbálta. Kökény Andrea a háború előzményeit, legfontosabb eseményeit és közvetlen következményeit vizsgálja meg, majd azokat a nézeteket elemzi, amelyek a konfliktussal kapcsolatban megfogalmazódtak. A historiográfiai áttekintés segítségével kísérletet tesz arra is, hogy árnyalja az események megítélését, és eloszlassa azokat a félreértéseket, vádakat és mítoszokat, melyek az idők folyamán kialakultak. Vajda Zoltán tanulmánya szorosan kapcsolódik az amerikai-mexikói háború korabeli megítéléséhez. Vizsgálódásának középpontjában John C. Calhounnak, az Amerikai Egyesült Államok 1844-ben kinevezett külügyminiszterének, a Demokrata Párt egyik meghatározó politikusának érvrendszere áll. A szerző bemutatja, hogy a háború különböző szakaszaiban Calhoun miként reagált az eseményekre, milyen tényezők befolyásolták álláspontja kialakításában, és milyen nézeteket vallott a terjeszkedéssel kapcsolatban, különös tekintettel a Mexikótól megszerzett területek népességére. A szakirodalomban korábban megfogalmazott véleményeket árnyalva rámutat, hogy Calhoun valójában támogatta az expanziót Mexikóval szemben, de csak korlátozott mértékben. Mexikó egészének Egyesült Államokhoz csatolását már ellenezte, mert kétségei voltak a mexikói nép önkormányzatiságra, köztársasági intézményekre való alkalmasságával kapcsolatban. Vajda Zoltán szerint Calhoun véleményének kialakításában szerepet játszott a korabeli amerikai politikai gondolkodás egyik fontos eleme, a szomszédság problémája, illetve az Egyesült Államoknak az angolszász etnikumtól eltérő, idegen népesség alkotta nemzetállamhoz való viszonya is. Szintén részben az USA és Mexikó között zajló háború történetéhez kapcsolódik Hahner Péter írása a kaliforniai aranyláz történelmi jelentőségéről. A szerző érzékletesen mutatja be a szinte párhuzamosan zajló eseményeket és egymásra gyakorolt hatásukat. A terület a mexikói háború következtében került hivatalosan az Egyesült Államokhoz, de az aranylelőhelyek miatt nagymértékben felgyorsult az amerikai telepesek beköltözése a csendes-óceáni partvidékre, így Kalifornia már 1850-ben állami státuszt nyert az Unióban. Hahner Péter sodró lendülettel fűzi egybe a területgyarapodást kísérő gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokat, s mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nagymértékű növekedés felvetett - legyen szó a nők helyzetéről, a rabszolgaság kiterjesztésével kapcsolatos vitákról, a kommunikáció és a közlekedés fejlődéséről vagy épp az amerikai mentalitás átalakulásáról. Jancsó Katalin tanulmánya jól illeszkedik abba a sorba, amely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc után Amerikába került magyar emigránsok sorsát, történetét vizsgálja. A szerző által kutatott Kossuth Károlyról mindeddig nem született feldolgozás Magyarországon. Részletes információ egy amerikai újságíró, George Peck 1854-ben megjelent perui útleírásában található róla, s leszármazottai ma is élnek Peruban, Uruguayban és Chilében, de személyét, Peruba érkezésének körülményeit és életének sok részletét homály fedi. Jancsó Katalin tanulmánya