Villamosság, 1980 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

32 Villamosság 1980. 28. évf., 1. sz. Egyesületi élet sosában beállt változás hozta előtérbe. A bizonytalan becslések mellett is számolni kell a klasszikus energia­­hordozók kimerülésével és — bár ez tőkeigényes beruhá­zást kíván — foglalkozni kell a jobb hatásfok elérésével is. A fejlődő és iparosodó elmaradt országok is belépnek az energiafogyasztók közé. A műszaki fejlődés az igé­nyek mellé meghozza a megoldást is. A hagyományos energiahordozók mellett az atomenergia az, ami elvileg biztosítja az energiaforrásokban szegény országok gazdasági függésének megszüntetését és elhanyagolha­­tóvá teszi a közlekedési, szállítási nehézségeket. Az atomenergia nemcsak a villamos, hanem az egyéb ener­giahordozó felhasználást is helyettesíti. A magfúziós tervek majd csak később realizálódnak. Táblázatban mutatja be az előadó a világszerte mű­ködő, épülő és tervezett erőműveket, közöttük a Szov­jetunióban létesült, az ott tervezett, általa szállított és tőle rendelt atomerőműveket, típusonként, nagyság szerint cs­oportosítva. A Szovjetunióban 26 atomerőmű üzemel, 21 épül, az Egyesült Államokban 70 üzemel és 171 áll kivitelezés alatt. Összesen 606 atomerőmű 481 ezer MW energiát jelent. A fejlődés tendenciáját mutatja, hogy amíg 1977-ben 208 működött, a rende­lésekkel a számuk 376-ra nőtt. A különböző atomerőmű típusokkal foglalkozva, az előadó ismerteti a legelterjedtebb könnyű­vizes és a nyomottvizes megoldást. Az elsőből 83 üzemel és 147 épül, a másodikból 56, illetve 58. Működik gáz­­grafitos atomerőmű is, de ezt a típust már nem készítik. Az 1980-ra becsült atomerőművi villamos teljesítmény 200 000 MW, 2000-re ez az érték 1300 GW lesz. Jelenleg a világ villamosenergia termelésében az atomenergia részesedése 10%, 2000-ben ez 35% lesz. Az egyes országok részesedésének eltéréseit energia­helyzetük különbözősége, az ipari fejlettség, a rendelke­zésre álló anyagiak, az infrastruktúra-igény és a poli­tikai áramlatok magyarázzák. Példa erre Ausztria, ahol népszavazás állította le, az építkezést és a Fülöp szigetek, ahol az Egyesült Államokban bekövetkezett üzemzavar miatt álltak le. Ausztria a kiesett energia megtermeléséhez hiányzó szén helyett a lengyelektől vagy máshonnét keres szenet. A távlat nálunk is az atomenergiáé. Szovjet segít­­ésggel Pakson 1980—81-ben 2 db 440 MW-os, 1983­— 84-ben újabb 2 db 440 MW-os atomreaktor fog üzemelni. A nyomottvizes reaktor WER 440 típusú, a fűtőelem üzemanyaga dúsított urán. Az erőmű kétkörös, radio­aktív primer és nem radioaktív szekunder körből áll. A moderátor sótalan víz, a teljesítményszabályozás bórsavval és neutront elnyelő szabályozó rudak mozga­tásával történik. A reaktor üzemanyaga dúsított urán­­dioxid,cirkónium csövekbe töltve, kötegekbe összeépítve. Helyet biztosítottak a későbbre tervezett 1000 MW-os egységnek, esetleg a 4-—5000 MW-ig történő kiépítés számára is. Valamennyi WER típus a Szovjetunióban már üzemelő és külföldre is szállított megoldás. A paksi megvalósítás is mutatja, hogy az atomerőmű nagy mű­szaki, tervezői és anyagi igény mellett hosszú távon­­komplex megterhelés minden vele foglalkozónak. Mind­ezek nálunk sem befolyásolják a szénbányászat fej­lesztését. Részletesen ismerteti előadó a típusok történetét az 5 MW-ostól a már leállítottakig. Foglalkozik a gyors- és a termikus reaktorok közötti különbséggel, a dúsított urán, a plutónium, a tórium felhasználásával, a hasadóképes üzemanyagok kihasználásának szélső­ségeivel a könnyű-, a nyomott és a forróvizes reakto­rokban, a grafitmoderátorú reaktoroknál. A gyors­reaktoroknál keletkezett nagy hő elvezetésére a hűtő­közeg a hélium. Megemlíti a szaporító-, tenyészreak­­torokat és az ezekkel kapcsolatos kutatásokat. Vetíti a Paksi Atomerőmű hősémáját, a berendezé­sek elhelyezését, működését és a jellemző paramétere­ket. A Szovjetuniótól vásárolt, Finnországban üzemelő atomerőmű a miénkhez hasonló más változatát mutatja be. A primerkört külön zárt, nyomás alatti duplafalú helyiségben helyezik el, ami a szükséges biztonságot kisebb helyigénnyel elégíti ki. Az ottani ,,átrakógépet” a Ganz Mávag szállítja. TV kamera végzi az ellenőrzést és ez a gyár első ilyen gyártmánya. Bemutatja a „containment” , a nyomás alatti helyiség hermetikus­­sági próbáinak diagramját; e műveletek a várható igénybevételekkel 24 óráig tartottak. Az üzemi tapasztalatok szerint eddig sehol nem volt olyan baleset, ahol a sugárzás személyi sérülést okozott. Az Egyesült Államokban összehasonlító módszerekkel vizsgálták az üzemszerű és az üzemzavari lehetőségeket és bár e vizsgálati módot vitatják, tény, hogy szigorú, konkrét vizsgálat kell a meghatározó követelmények­kel az egyedi berendezéseknél. Az Egyesült Államokban, Pennsylvániában a,,Hells­­bör­”-i meghibásodással sokhelyütt foglalkoztak. Két nyomottvizes egység üzemelt — a második egy éve került üzembe sok apró hibával — igen jó, 80%-os kihasználással. Leállt a kondenz szivattyú, az elgőzö­­lögtető nem kapott vizet, a turbina leállt, a kompen­zátorban a nyomás emelkedett, a biztonsági szelep lefújt, a nyomás csökkent, de a szelep nem zárt. A tar­talék szivattyú nem működött, a biztonsági szelep sem működött, a reaktor leállt, a hőmérséklet emelkedett. A kezelők — hibásan — a megmaradt hűtést is lekap­csolták. A gőz szennyeződött, a gyűjtőtartály megtelt, a folyadék átömlött egy másik helyiségbe és onnét ke­rült ki a radioaktív, de nem veszélyes folyadék. Majd belépett a passzív védelem és több óra után megszűnt a veszély. Az egyik levonható következtetés, hogy miután a szi­vattyúk kiesése okozta a kezdeti bajt, tartalék szi­vattyú nélkül nem szabad üzemeltetni. A németek az ottani módszert nem is vették át, tartalékot építettek be. A szabályok szigorú betartásával az üzemzavar nem következhetett volna be. A kiküszöbölést nagymérték­ben elősegíti az operátorok számára jól kialakított ve­zénylőterem. Rendszeresen gyakorolni kell számítógé­pes szimulátorokkal a hibaelhárítást, az előfordulható üzemzavarokat. Ugyanis a ,,zsinórban” üzemelő atom­erőműben a kiképzett operátor egy idő után elfelejti az ilyenkor szükséges tanultakat. Fokozni kell a józan határig az automatizálást. Miután az első hibát követő üzemzavart továbbiak követték, armatúrák, villamos­­berendezések, működtetők hibásodtak meg. Mindez el­kerülhető lett volna, ha mindent megfelelően készí­tenek és üzemközben ellenőriznek. A paksi primer kör formában ugyan nem,de lényegében azonos a hermetikusan elzárt nyugati megoldással. A víztározók — a passzív védelem — üzemzavarkor is befogadják a folyékony anyagot. Az Egyesült Álla­mokban az üzemzavar politikai visszhangja nagyobb volt a műszaki problémánál. A különböző érdekcsopor­tok ezt kihasználták. A mért radioaktív felhő sugárzás szintje töredéke volt az ottani környezetvédelmi elő­írások szerinti értéknek. A távoli kísérleti robbantások több szennyeződést okoznak. A személyeket ért besu­gárzás is alatta volt az engedélyezett dózisnak. A méré­seket végző hivatalos szakemberek is tévedtek és ez okozta a túlzott intézkedéseket. A tanulság: a hatósá­gok is legyenek felkészültek, legyen terv az ilyen ese­tek utáni intézkedésekre. A hírközlők hitelesen tájékoz­tassanak és ne keltsenek ok nélkül pánikot. A nagy témát vázlatosan ismertető — és általunk csak a legérdekesebbekre kiterjedően ismertetett — előadást igen értékes vita és a kérdések tömege követte. Legtöbben a Paksi Atomerőmű biztonságát, a radio­aktív hulladék sorsát kérdezték és érdeklődtek a kar­bantartó személyzet váltásáról, ha munka közben a meg­engedett dózist elérték. Számítások szerint a kikerülő radióaktív anyagok környezetszennyező hatása üzemi állapotban alig néhány százaléka a nemzetközi előírá­sok szerinti megengedettnek. A vegyi szennyezés, a Duna hőszennyezése pedig nem lépi túl a hőerőművek­nél előforduló értékeket. A Paksi Atomerőmű üzembekerülésével mi is belé­pünk a jelenleg legkorszerűbb energiát átalakító orszá­gok sorába. A Szovjetunió segítségével, tapasztalatai­nak felhasználásával, a népgazdaság anyagi és műszaki lehetőségeinek igen nagy áldozatvállalásával e téren is előreléptünk, ennek a fejlődés követelte, a jövőt biz­tosító megvalósuló tervnek minden gondját vállalva. Erős József

Next