Virradat, 1944 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1944-09-11 / 37. szám

Budapest, 1944. szeptember 11. Totális háborús készülésén a Távol-Kelet Tokió hideg nyugalommal várja a jövő eseményeit A háború elérte legmagasabb pontját, az ellenség minden ol­dalról k­­nferja anyagi fölényével a döntést csikarni- Ez nemcsak az európai hadszintérrre érvényes, hanem az ázsiaira is, azért mu­tatnak a jelek a Csendes-óceánon is vihart. Ebből a helyzetből vonta le Japán a szükséges következte­téseket és elhatározta, hogy összes erőit a totális háborúra rendeli. Csakis ezen szempont alatt ért­hető meg a legutóbb történt to­kiói kormányváltozás. Ami nem jelentett egyebet,­ mint őrségvál­tást a japán államhajóm Minisz­terválságok Tokióban sohasem je­lentenek az állami vezetés lényegé­ben változást, inkább csak előjáték féle jelenségek. Sem a lelépett Tojo tábor­nok, valamint­ utóda Kor­so sem, kezdték pályafutásu­kat hivatalnoki­­ént vagy pol­gári méltóságok képviselői­ként-a két miniszterelnökben a katon­a­­i­­el­leg t­estesül­t meg. Hogy a kül­ügyminiszter székében megtartot­ták Mamora­ Sigemitsut, az azt bizonyítja, hogy Japánnak kül­ügyi politikájában változás nem várható. Feladatának teljesítésében, hogy nemzete részére a totális háborút megszervezze. Kosso tábornok m­atartotta a már elődje által te­remtett legfelsőbb hadigazdasági tanácsot, amelynek tagjai a hadügyi, a tengerészeti és a pénzügyminiszter. Ebben a tanácsban a miniszterel­nöknek parancsnoki hatalma van kollégái fölött. Hét tanácsadó is tartozik idég alájuk, felhasználják és mifit f­émpótlé­­kot is­ alkalmazzák­­­ A totális háborús­­készültségnek megvalósítására a felemelt munka­­teljesítmény mellett­ ­ számos gyakorlati­­előkészület is történik, így nyilatkozott például Tokió főpolgármestere, Odate, ar­ról a szükségszerűségről, hogy ja­pán nagyvárosokban légvédelmi intézkedéseket foganatosítsanak. Egyben szisztematikusan felhígít­ják Tokiónak nyolcmilliónyi lakos­ságát. A város különböző részei­ben irodákat állítottak föl, ahol tanácsot adnak és támogatást osz­tanak ki. Minden költözködő a viszo­nyainak megfelelő kölözkö­­dési segélyt kaphat. Ezekből az elővigyázati intézke­désekből­ azonban nem szabad ar­ra következtetni, hogy Tokió ide­ges lett, ellenkezőleg, ott abszer­­út nyugalom és biztonság van a bekövetkezendő­­eseményekkel szemben. A japán hadseregeknek sikeres Homnanban, Hongsiang bevétele, amely fontos északamerikai légi­erő-támaszpont volt, megerősítik Japánnak önbizalmát önmagához s erejéhez és arról győzik meg, hogy minden nehézséggel megküz­­denek és az erők összesítése kiverekszi a győzelmet. szellemiének megfelelőleg ez a ma­gas bizottsága igen idős férfiak­ból áll, akik teljesen függetlenek és akik a génre (ízlés, zsáner­­nek megfelelnek. A legidősebb közöttük Jaman­­siti, a legnagyobb hajózási válla­latok és építő üzemek tulajdono­­sa, továbbá Hirzó, elnöke több ne­hézipari nagyvállalatnak, aki nagy érdemeket szerzett a közjóért és majdnem egész vagyonát, nyolcmilliót vent egy techni­kai főiskola állítására áldoza­ta. Jiki, a japán nemzeti bank elnöke és a világhírű Mitsui- konszern is képviselve van­nak, utóbbi a ház fejével. Mindezeken kívül, a háborús viszonyokra való tekünettel, a Mitsui-Konszern, amely­­ családi tulajdon és vagyonát hozzávetőleg 4 és fél milliárd yenre becsülik, épp úgy, m­int a Misubicsi Kon­­szern elhatározták, hogy kevésbbé előkelő bankokkal fuzionálnak, amelyeknek klientúrája főleg kis­betétesekből áll-Ezek az így fuzionált pénz­intézetek vagyonukat a nagy­tanács rendelkezésére bocsát­ják és készek arra, hogy fel­találóknak -­megadják a mód­ját arra, h­­ogy munkájukat eredményesen befejezzék. A bankok máris alapítottak egy tudományos idézetet a gummiku­­tatás céljára,­­mert Japán ennek­ a fontos nyers­anyagnak a terén a délázsiai birtokain igen gazdag. Úgy vélik, megtalálták annak módját, hogy a gummit mint haj­tóanyagot, építési és rost­anyagot / fia itt •»wfH«m­ime Hunnint Ast amerikai lapok párisi tudósítói közlik washingtoni szerkesztőségeikkel, hogy a párisi felkelés 9044 személy­zetébe került. A letartóztatások száma állandóan növekedik. Eddig már elérte a 9000-et se a rendőrség becslése szerint szep­­ember végéig 115.000-re fog növe­­kedni. Albert Chickeryt a szélsőséges szo­­ialista párt egyik vezetőjét meggyil­kolták. Az élelmiszerhelyzet továbbra is igen eszült. Az árak az 1939. évi állapot­okhoz hasonlítva 300 százalékkal nö­vekedtek. Egy étkezés egy kis étkez­őben legkevesebb SOO—6(M) frankba kerül. A politikai helyzet teljesen zavaros 3e Gaulle negyedik köztársaságot akar alapítani, azonban ezzel várnak „az egész francia felségterület” felszaba­­lításáig. A kommunisták hatalmi tö­r' 'kvésői 10.1 *1 éb­en._állandóan nyomást bérek 50 százalékos emelését kívánták. Azt is követelték, hogy a kormányba, amelyben eddig csak két kommunista miniszter volt, újabb kommunista mi­nisztereket vegyenek be. De Gaulle utasításaival szemben a kommunisták megkísérelték, hogy minden városban és faluban saját poétikai és közigaz­­gatási szervezeteket­­alkossanak. (MTI) Amerikai konzul­ Párizsban Newyorki hír szerint, az ameri­kai külügyi hivatal, közölte az első párizsi amerikai konzul kinevezé­sét. Konzullá Gerült Drowet ne­vezték ki San Franciskóból. Egy­úttal két alkonzult­ is kineveztek, G Jvris De Gaulle kormánya eltörölte a Pétain-féle alkotmányt A brit hírszolgálat jelentése szerint De Gaulle tábornok „kormánya” szom­baton hirdetményben közölte, hogy Pétain tábornagy „francia alkotmá­nyát“ valamennyi törvényével együtt eltörlik és hogy Franciaország köztár­saság marad minthogy „törvény sze­rint a köztársaság soha sem szűnt meg”. (MTI) Az üdülő amerikai katonák nem hajlandók eként újból a frontra menni Miami Beach és Santa­ Barbara nívi, akik a csendesóceáni arcvonalról tértek vissza, hogy kipihenjék magukat és ismét harcbavetésre alkalmasak legyenek. A Time című amerikai folyóirat körkérdést rendezett ezek között a katonák között és kiderült, hogy egyetlen egy sem akadt közülük, aki önként hajlan­dó volna visszamenni a harctérre. A lap megjegyzi, hogy ezek az üdülőkúrák meglepően sokáig tar­tanak, mert a katonák tudják, hogy felgyógyulásuk után ismét az arcvonalra küldik őket. (NST) I­­ . *. 9044 emb­er halt meg a párizsi felkelés első rémnapjain A kommunisták önálló politikai és közigazgatási szervezeteket alkotnak (NTI) Croydon az a városrésze­­ Londonnak, anj­ely a V. 1-bom­­bák­­ következtében a legsúlyosabb tisztulást szenvedte, — jelenti a göteborgs Handels och Seefarts­­ridning londoni tudósítója. E lon­doni város­rész házainak 75 szá­zaléka megrongálódott, szemben Coventrynek az annak­idején lejátszódott „villámhábo­rú” idején történt 66 százalékos megrongálódásával. Előfordult, hogy egyetlen napon nyolc repü­­lőbomba csapódott le Croydonban, míg olyan hétvége is volt, amikor 15 volt a becsapódások száma. Croydonok­ kívül a brit főváros következő kerületeit rongálták meg súlyosan a repü­lőbombák Wandsworth, Lewisham, Camber­gel, Woolwich, Clenwich, Buc­kenham és Lambeth. London dél részén jóval nagyobbak a károk, mint a város északi részén. (MTI) Papén­ nem­ nevezték ki a madridi követté . Arra a kérdés­re, hogy megfel ,­lel-e a valóságuk­­, miszerint von­­ Papent madridi követté nevezték , ki. Ribbentrop Szóvivője kijelen­tette, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak. Freven e­ időszerint birtokán tartózkodik. (TP) I­tt V.­­­f­reydonban, Londoni egyik városrészében a házak 75 százalékát rongálta meg Portugália rám változtat eddigi politikáján A Diario de Manh­i, a kormány szó­csöve, hangsúlyozza, a hogy Portugália bel- és külpolitikája egyáltalán nem változott, változatán t­l követi a kije­lölt utat és az új kemény­ férfiak csak megerősítik az eddigi irányt. (MTI) Dr. vitéz Kolosváry-Borcsai Mihály c. államtitkár felmentése és dr. Hlatky Endre államtitkár kinevezése A magyar királyi minisztérium dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mi­hály c. államtitkár, országgyűlési képviselőt — saját k­érelmére —­ a sajtóval kapcsolatos­­ügyek, a Ma­gyar Távirati Iroda,­­a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rész­vénytársaság, valam­int a könyv­kiadással összefüggő­ kérdések m. kir. kormánybiztosi­­ tiszte alól f. hó 9-én felmentette.­­ A Kormányzó Ur­­ és­őméltósága a m. kir. miniszterelnök előter­­jeszt­ésére dr. Hlatky Endre ny. főispánt a sajtóval kapcsolatos ügyek, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Telefonhírmondó és Rá­dió Rt., valamint k. könyvi kiadás­sal összefüggő kérdéseknek a nemzetvédelmi­ propaganda szol­gálat irányításával is megbízott magyar királyi kormánybiztosát miniszterelnökségi államtitkárrá­­, évi szepen­ber 9-én kinevezte. Horváth­ Béla dr. az új belügyi államtitkár A Kormányzó­ja magyar királyi belügyminiszter­­ előterjesztésére dr. Horváth a­­j államtitkári cím­mel fel­nullázott­, belügyminiszté­­riumi miniszter­ osztályfőnököt szeptember 9-én O­ttó-titkárrá ki­nevezte. i fa C­iarlad Okihnd: Családi KÁVÉPÓTLÓ gyártja­, kőbányái­ polgári serfőző és SZENT ISTVÁn tápszerművek R.1 A kalauznő, az úttas és a mentőorvos a sűrű villamosb­alesetekről Ne kapaszkodjunk a villamoslépcsőn jobbkézzel a fogantyúba! A napilapok a sorozatosan meg­ismétlődő villamos balesetekkel hasábokon keresztül foglalkoz­tak. A közönséghez fordultak, a Beszkártot szidták, csak a legil­letékesebb három tényezőt nem hallgatták meg. 71 kalauznőtt­­ a mostohagyermeket, akit szid-­­ nak és akiről rémhírek keringe­nek, hogy leharapta egy utat. kocsit, ugynőgy~az ’"utáa""á­ ke­rekek alá kerül. Nem így ismer­tem meg most, mikor felszálltam egy döcögő villamosra a külső Váci­ úton. — Egy harmincas je­gyet kérek — fordultam hozzá. — Meddig tetszik utazni — kér­dezte előzésemen. Megmondtam az utca nevét, hová igyekszem. Miért kérdezi —* csodálkoztam. — Mert csak huszas jegyet kell ezen az úton váltani. — A másik pillanatban felsegített a megálló­nál egy öreg nénikét. Annyira meghatott ez az előzékenység, ahogy a jegyeket kezelte és ez egész viselkedése, hogy megkí­náltam a­ nálam levő cukorot. Most már feloldódva az előbbi tartózkodásból, egy megálló kö­zötti idő alatt,­­a következőket panaszolta. — A múltkor olvas­tam, hogy a Beszkárt alkalmazot­tait okozzák a­­villamosbalesete­kért, valami egyetemi tanár is írt rólunk, meg hogy mi a közön­ség eltartottjai vagyunk, minket a székesfőváros fizet, azért, hogy reggel hajnali négy órakor fel­színunk a villamosra és éjfélig dolgozunk. Önérzetes kis arcát fe­lém fordítja — hazafiassá­gból vállaltam el ezt a munkát, hogy a hadbavonult kalauzok mánké­nt pótol­jam, mert nő létemre más kényelmesebb foglalkozást is ta­lálnék, mint egész nap az utasok aorombaságait térjem. A múlt­kor is felszállt egy hölgy a tö­mött villamosra,­­ úgy, hogy a lépcsőnél tovább nem jutott. Szól­tam benn a kocsiban, adják át a férfiak a helyiket. Boldogan akartam biztonságba leültetni és mit felelt? — Nem érdekel, trampli! — Sokszor sírok, kö­­nyörgök az utasoknak, hogy menjenek beljebb a kocsiba, van még hely, nem, mindenki kinn marad a personán, meg a lépcső­kön. — Csak e­ ily megállót me­gyek felkiáltással. Mz utast a megállónál pillantottam meg, amint villamosra, várakozott. Vég­ire lihegve, csöngetéssel jelezte ér- i­kezesét egy 6-os. Minden oldal­ bordája recsegett, nyikorgott a benne préselődő, szenvedő uta­soktól. Meg kérdezik, mi az oka a villa­mosbaleseteknek? — dü­höngött az utas. Ez az ócska lá­da — mutatott a kocsira. Nem sokkal jobbak és gyorsabbak az iram­vonalas kocsik, amelynek lpcsőin egyszerűen nem lóghat­­naik emberfürtök és nem töltik ki belsejét padok, csak annyi, ami kell, az anyáknak, idősek­­,ütőknek..o.1 - -kocsik, mert nem halmozódik fel annyi ember azoknál a meg­állóknál, ahol nem ilyen ócska­vasnak beillő kocsik bonyolítják le a forgalmat Aztán az újabb­fajta kocsiknak a vezetőjét nem zavarja a látásban a kocsiból ki­szűrődő fény, nyugodtan vezet­het, nem lökdösik a felszálló uta­sok, és végül valljuk be őszintén, a fékje is sokkal tökéletesebben működik, ha véletlenül valaki elé­je kerül. És dühöngve fellépett a harmadik lépcsőfok jobb csücs­kére. 71 mentőorvost villamos balesetnél pillantottam meg. Hadakozva­­ért utat magá­nak az embergyűrűben. A tömeg helyett pirultam a szemérmetlen pesti kíváncsiságért. Mi történt? Mi történt? — kérdezték az újon­nan jöttek. A sérült alig kapott levegőt. Az orvos, csak nehezen tudott elsősegélyt­ nyújtani, csak akkor lélegzett fal, mikor a rend­őrök hátrább szorították a kíván­csiskodókat.­­ Később egy nyugalmas percben megkérdeztem, hogy aki annyi balesetet lát, mi a­ véleménye a tö­­meges szerencsétlenségekről? Egy darabig gondolkozott,, szinte lát­­tam, hogy elevenedik fel szeme elő­tt a sok-sok halálos, és súlyos eset, elcsonkult karok és a lábak tömege, vér a fénylő síneken, agyvelő a kerelem­ és rám nézett. — Több szempontot kell itt figye­lembe venni — piondotta halkan —, de a legnagyobb okát abban látom, hogy az emberek nem tud­nak balkézzel kapaszkodni. Tekin­tettel, hogy én is­ sokat járok vil­lamoson, megfigyeltem, hogy kü­lönösen a nők mindig eltévesztik leszállásánál és jobb kézzel ka­­paszkodnak a fogantyúban. Most ha kicsit is megpozdul a kocsi, maga alá rántja, az ellentétes kamiozgás folytán az utast. Sze­rintem ez az oka a legtöbb villa-­­­mos balesetnek. Tessék igazságot tenni! Kinek van igaza. Szerintem mind a há­romnak. N. . \ • 1

Next