Víztükör, 1992 (32. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám
Siklós Csaba miniszter tájékoztatója az aktuális ágazatpolitikai kérdésekről Valamennyi, a miniszter munkáltatói hatáskörébe tartozó hírközlési, közlekedési és vízügyi vállalat, intézmény vezetője, összesen 92 fő vett részt a január 10-én továbbképzés keretében tartott miniszteri tájékoztatón. Silós miniszter úr tájékoztatásában a Gazdasági Kabinet számára készített előterjesztés alapján bemutatta hazánk infrastruktúra politikáját. A magyar politika és gazdaság céljaaz ökoszociális piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhetetlenül szükséges a nyugat-európai színvonalhoz közelítő közlekedési-, hírközlési-, és vízügyi infrastruktúra is. Ezek a célok csak nagy nehézségek árán valósíthatók meg, hiszen legtöbb szakvonal terén súlyos, évtizedes lemaradásokat kell behozni. Az ágazat helyzete 1991-ben változóan alakult, a költségvetési nehézségek következtében az elképzeléseknek egy része nem is tudott megvalósulni. Az ágazat érdekeit, azaz a szolgáltatásainak folyamatosságát és színvonalasságát, ha nem is nyugat-európai mércével, de 1991 -ben fenn lehetett tartani, amit a miniszter a jó vezetői együttműködéssel magyarázott. Sajnos az ágazatunk irányába nem olyan a közfigyelem, ami elősegítené az infrastuktúra fejlesztésének társadalmi kikényszerítését. Nem vagyunk 'slágertéma', de az pozitívum, hogy változott a Kormány szemlélete. Ma Széchenyi munkálkodása után másfél évszázaddal, a politika számára evidens infrastruktúra nélkül nincs sem gazdaság, sem gazdagság. Ez a szemléletváltozás már eredmény és a Kormány garanciát vállal infrastrukturális hitelek felhajtása esetén. 1992 sajnos még nem tud egyik szakterület terén sem a nagy előrelépés éve lenni, de helyette lehet a nagy előkészítés, a nagy túlélés, a fejlesztési tervek és megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásának éve. Ezek után Siklós miniszter úr néhány súlyponti kérdésre irányította a figyelmet. Elsősorban el kell tudni magunkat adni, szükség van egy jó imázsra. Minden egyes szervezet, minden dolgozójának, saját ágazatának PR menedzserének kell lenni. Hangsúlyozta, hogy jelentős szemléletváltozáson kell átesnie a szolgáltató infrastruktúra működtetőinek. Szolgáltatási kényszer nincs, a szociálpolitikát nem a térítésmentes szolgáltatással kell gyakorolni, hanem azt meg kell fizetni. Ugyanilyen kényes kérdés a létszámgazdálkodás is. A szociális piacgazdaság keretén belül a foglalkoztatás teljes körű megvalósítása nem lehet vállalati kategória. Minden szolgáltató szervezetnek a leghatékonyabb és legeredményesebb gazdasági magatartást kell kialakítani úgy, hogy a foglalkoztatott dolgozóiról való gondoskodás kötelessége a vállalatok vezetőinek, megtalálva az érdekegyeztetés lehetőségeit a szakszervezetekkel. Szükség van a különböző közlekedési ágakat összehangoló egységes közlekedéspolitikára, minél kevesebb kapacitásfelesleggel és minél magasabb fokú kihasználtsággal rendelkező távközlési alaphálózat és ezekhez kapcsolódó különleges rendeltetésű, helyi célú hálózat jobb egymásra építésére. Az átalakítási folyamat fontos eleme a privatizáció, amelyet e speciális területen belül egyes olyan elkülöníthető belső üzemek leválasztásával végezhető, amely nélkül még a szolgáltatás biztonsága fennmarad. Fontos témák közé sorolta a miniszter az ellenőrzést. A fellelhető lazaság megelőzésére következetesebb vezetői magatartást sürgetett. Igényli az ágazat valamennyi vállalata, intézménye vezetője részéről a törvényalkotási folyamatokban való aktív közreműködést. Ugyanúgy területi véleményeztetésre került sor a nagy ágazati fejlesztési programok elindítása előtt. Két területet érint rendkívül nagy társadalmi nyomás, a hírközlést és közúti közlekedést. A hitelfelvételi és tőkebevonási lehetőségek az említett két és a meg nem említett további ágazatok esetében jelentősen eltérőek. Fel kell készülni arra, hogy néhány éven belül, ha a fejlesztések ilyen alacsony szinten stagnálnak, mind a közlekedés, mind a hírközlés és a vízgazdálkodás területén jelentős szolgáltatási zavarok, természeti katasztrófák keletkezhetnek. TARTALOM Siklós Csaba miniszter tájékoztatója 2 Tükörbe nézve... 3 A XIX. század egyik nagyszabású vízrendezése 4 Mederfenntartó halasztás 5 A Gellért fürdőszálló 6-7 Olcsóbb lesz, ha ... 8 Nem volt aszály 9 TÜKÖRBEN A Kaposvári Cukorgyár vízgazdálkodása 10-11 MAGYAR SZEMMEL HITACHI tólevegőztető Japánból 12-13 Egy példa okán 14 Orvul tört ránk 15 LAPRÓL-LAPRA Végig a Duna mentén 16 Tudnivalók 16 Erőváltás 17 A vízitársulatok időszerű kérdései 18-19 Újévi koncert a Zeneakadémián 19 Víz(ár) 20-21 Kutatás-fejlesztés a vízgazdálkodásban 22 Megrendelőlevél 23 Nekrológok 25 így láttam a felvevőgép mögül 26-27 Az 1992. évi személyi jövedelemadó elszámolása 27 Nemcsak a környezetvédelemben 28-29 HÍREINK 30 Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. A technikai szerkesztésért felel és kiadja a CREDIT Lap-, Könyvkiadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., (1065 Budapest, Honvéd u. 18.) Felelős kiadó az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a Kft. ügyvezető igazgatója. Nyomás: Főnix Nyomda (Budapest, IV., Pintér J. u. 24). Előfizethető a CREDIT Lap-, Könykiadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél, a Posta Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodájánál (HELIR), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 vagy 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre 240,- Ft. Egy-egy szám ára: 40,- Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H-1392 Budapest, Pf: 279. Telex: 22-6207), Anzeigen - Advertisements - Publicité MAGYAR MÉDIA (H-1392 Budapest, Pf: 279. Telex: 22-6207). Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! HU ISSN 0139-1372