Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
NÁDARATÁS A VELENCEI-TAVON 1997. január 14-én hideg, nyirkos, amolyan nem szeretem időben tapossuk a havat, vagy inkább az eljegesedett havat a Velencei-tó partján. A párás idő ellenére, jól lehetett tájékozódni a tó partján. Kissé balra, az északi parton magasodik az 1848-as csata emlékét őrző pákozdi emlékmű, jobbra a Velencei-hegység tömbje sötétlik, északnyugati irányba pedig a közeli 10- 12 km távolságban lévő Székesfehérvár füstjei zászlóként emelkednek a magasba. A tó partjára érve előttünk tárul ki a Velencei-tó területének a Velencei kanyarig terjedő része. A hajdani 50 évvel előtti, szinte zárt nádastól eltérően ma a nagy vízfelületek (most jéggel takarva) és sötét nádasmezők teszik változatossá a tájat. A jég felületén tekintélyes méretű, 45-46-os lábméretre utaló, vízbefagyott nyomok láthatók, bizonyságot adva arról hogy a hideg időben a jég minőségét alaposan befolyásoló enyhülések is voltak. A jég felületén az emberi nyomok mellett recés keréknyomok, párhuzamosan a belső nádasokba vezető szánkónyomok is arra utalnak, hogy a hideg idő ellenére élet van a tavon. A parton az indián tábor képét idéző kúp alakú náddepóniák is pedig a nádaratás kézzelfogható bizonyítékát adják. Folyik a nádaratás, a tó jellemző növényi termésének betakarítása, a vízminőséget befolyásoló nádnak a vízfelületekről, a tó területéről történő eltávolítása. Gárdony város területén, a Rezeda utca északi végén jutottunk ki a tó partjára. Előttünk néhány száz méterre a jégbe dermedt nádas aratás utáni maradványai, a nádtarlóra hullott, visszamaradt nád itt-ott néhány lengedező nádszál mutatja, hogy itt összefüggő nádas volt. A jég helyi gyengesége, beszakadása miatt maradt meg mutatóban néhány nádszál. A városi ember számára, kemény, hideg napok ellenére a jég “nem az igazi”. A nyílt vízen 15-20 cm, a nádasokban 10-12 cm, elvben tehát biztonságos. A jég szerkezete miatt azonban naponta sor kerül “lábmosásra”, mint ahogy a nádaratók mondják. Tegnap a szomszéd csapat egy embere derékig merült a vízbe - hangzik a jég minőségére utaló megállapítás. Való igaz a karácsony és új év közötti hideg eredményeként nem alakulhatott ki a megfelelő jégpáncél, mert a többszöri ónos eső hatására rétegessé vált a jég. A nádasokban pedig mindig vékonyabb jégtakaró alakul ki mint a nyílt vízen - mondja Schenk Gábor a KDT Vízügyi Igazgatóság Székesfehérvári Szakaszmérnökségének vezetője. Schenk Gábor kolléga ma már “öreg” vizesnek számít a KDT Vízügyi Igazgatóság dolgozói között, hiszen majd harminc éve, pontosan 27 éve a műszaki egyetem elvégzése óta dolgozik a Székesfehérvári Igazgatóság állományában. Schenk Gábor, mint sokan mások a tanulmányai befejezését követően munkavezetőként indult a vizes pályán, majd a különböző lépcsőfokokon át, megismerve a vízügyi szolgálat minden szépségét és nehézségét is, jelenleg mint szakaszmérnökség vezető végzi munkáját, mint az igazgatóság egyik legtöbb tapasztalatokkal rendelkező vezetője. A Velencei-tó és a Balaton nádaratása mint jelentős vízminőségvédelmi feladat, mintegy tíz-tizenkét éve jelent meg a tavakat kezelő vízügyi igazgatóságnál. A nádaratást a vonatkozó rendelet szerint három évenként kellene végrehajtani, ha az időjárás ezt engedné. Nádaratáshoz jég kialakulása szükséges, hiszen a nád jelentős része vízfelületen belül van. A jég nem mindig alakul úgy, hogy a kívánság (rendelet) végrehajtható legyen. Az időjárás felelőshöz feltételezhetően nem jutott el a rendelet. A jég megjelenése sem jelenthet e téren egyértelmű sikert, mert a jég tartóssága, használhatósága általában csak rövid, esetenként csak 8-10 napos időre terjed ki. Sok problémát okozhat hosszabb idejű jég esetén az is ha gyakori a havazás, mert a nád közé lerakodott hó nagyon megnehezítheti a nád levágását. A nádaratók jelenleg is enyhének minősítik a hőmérsékletet (a sorok írója ezzel egyéb okok miatt (didereg) nem igen ért egyet). A nádaratás megszervezése, végrehajtása, a nád értékesítése évtizeden át gond volt. A Velencei-tó nádaratási feladatainak végrehajtását Szakaszmérnökség, a Tófelügyelőség vezetőjének Falusy Ferencnek javaslatai alapján alapvetően átalakította, átszervezte. Az átszervezés lényege: a nádaratás feladatát a korábbi, pillanatnyi megoldások helyett hosszabb távra kell megszervezni. Ennek érdekében a Velencei-tó nádasait körülhatárolták, területeit meghatározták, minden egyes területet névvel (számmal) jelölték. Az így előkészített területek letakarítására 1995. évben pályázatot írtak ki. A pályázat kiírás a pályázók részére két feladatot jelölt meg: - a vízminőség védelem miatti nád letakarítása, - iparilag hasznosítható nád letermelése. A pályázati kiírás alapján a vállalkozó az iparilag hasznosítható nádért kéveként meghatározott árat fizet a megbízó * A Velencei tó nádaratása kisgéppel 38