Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
nak (VIZIG-nek, illetve a Velencei-tó természetvédelmi területén a Természetvédelmi Igazgatóságnak). A pályázaton elnyert területen vízvédelmi okok miatt szükséges nád levágásával és a partra való kiszállításával a pályázaton nyertes vállalkozó előjogot biztosít magának a következő évre való nádtermeléshez és a VIZIG-től visszatérítést is kaphat, ha a vízvédelmi nádtermelést a bérleti területén 66%-ra elvégezte. A bérlők minden évben, december 15-ig kauciót tesznek le, amit a letermelés 66%-os elvégzése után visszaigényelhetnek. A szerződés szerint a pályázatot nyert vállalkozó időjárási vagy egyéb természeti okok miatt kártérítési igénnyel nem léphet fel. Az 1995. évben kialakított rendszer nyomán 15-18 vállalkozó végzi most már éves rendszerességgel a nádaratás munkáját. Milyen eredménnyel? - tehető fel a kérdés. A Velencei-tó teljes területe 24.500 ha, ebből a nádas 987 ha. Tekintve, hogy a tó északnyugati része természetvédelmi terület, e területrésznek kezelése a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság feladata. A 987 ha nádasból 350 ha nádas terület ügyeinek intézésében a B. T. I. az illetékes. Meg kell jegyezni, hogy a korábban vázolt nádaratási feladat végrehajtása, a pályázat kiírása, a jelentkezők személyének kiválasztása a két kezelő (Vízügyi lg. - Természetvédelmi lg.) egyetértésével történt meg. A nádaratás elmúlt években történt változásához néhány adat: Schenk Gábor szerint az 1993/94. évi mélypont után, amely évben a nádas területek mindössze 13%-án történt meg a nádaratás, az 1995/96. telén a terület 83%-án történt meg a nád letermelése (1994/95. év telén ugyanez 40%-os letermelési mértékkel jellemezhető). Jelenleg 1996/97. januárjában, január 14- én Frits János felügyelő szerint eddig kb. 140 ha került letermelésre, amely kb. 20-22%-os letermelést jelent. A letermelése lehetőségeit, mértékét a továbbiakban az időjárás jelentősen befolyásolja, mert csak jégről való aratás lehetséges, néhány kisebb parti területet leszámítva. - Keményebb, hidegebb időre lenne szükség - jegyzi meg Frits János kollega. A partról elindultunk a néhány száz méterre lévő nádas felé. A jég felülete változó, helyenként oly érzésünk volt mintha élesszélű üvegcserepek között járnánk, más helyen viszont szinte a víz közelségét éreztük (majdnem locsogott). A nádashoz érve Schenk Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a nádas terület szélén jó minőségű nád látható, a nádas közepén ritka, vékonyszálú, gyenge minőségű a nádtermés. Mi az oka? A kérdésre nincs választ, mint ahogy a Balatonba lévő nádasok problémáinak okára sem tudunk választ adni. A gyengének minősített nádason belül is Frits kolléga a nád elfeketedett, (bámult) szárára hívta fel a figyelmet. E betegség oka sem igazán ismert A gárdonyi, Rezeda utca végén lévő nádas zöme részben szállítás alatt van, részben kévébe rakva szállításra elő van készítve. A szállítást kis traktorral, vontatott szánkókkal oldják meg. A kiszállított nádat a parton, a kijelölt depóniahelyen tovább rendezik, osztályozzák. A nádasmező másik részén négy ember végzi a nád aratását. A célgép az MF-70 típusú fűkasza. 10 évvel ezelőtt, amikor a nádaratás feladatára kísérletként felhasználtuk más gépekkel együtt az MF-70 típusú fűkaszát, de nem fogadtuk el igazán alkalmas gépként. Kis alakításokkal a Velencei-tavon ez nevezhető ma a vezérgépnek. Az átalakítás nem gépészeti jellegű, hanem a nád összegyűjtéséhez szükséges, könnyű keret ráhelyezésében testesült meg. A technológia: egy ember kezeli a gépet, egy az álló nádat igazgatja, hogy kéve kötésnek megfelelő módon dőljön a keretre, két fő szedi össze és köti kévébe a levágott nádat. Rajtuk kívül további négy fő szállítja, illetve rendezi a depónián a kihordott, kévébe kötött nádat. Reggel 7-7.30-tól délután 16-16.30- ig, amíg világos van, addig folyik a munka. Igyekeznek kihasználni a jég adta munkavégzés lehetőségét. Egy-egy MF-70-es géppel kb. félhektárnyi területet lehet letakarítani. Ehhez szükséges létszám 8-10 fő. A sorok írója kissé dideregve gondol ezekre a dolgozókra, akik napjaikat reggeltől-estig a jégen töltik, időnkénti jégbetörés veszélyével végzik munkájukat. A Velencei-tavon meglévő úszólápokon, mert ilyenek is vannak nem is kis területen, csak kézi erővel végezhető a nádaratás természetvédelmi érdekek miatt. Nagygépek, pld. Segga nádaratók part menti területeken és sekély vízben végezhetnek csak munkát. A nádaratás fontos és lényeges feladat. Schenk Gábor szerint az hogy ma szinte minden nádat felhasználnak, az annak eredménye, hogy a korábbi években sikerült a régi “avas” nádasokat kitakarítani, és a letakarítás nyomán általában jól felhasználható nád sarjad évről-évre. A Velencei-tó nádtermésének letakarítása, aratása a felvázoltak alapján az elmúlt évek során megoldódott. Ha az idő nem akadályozza meg 1996/97. telén is a nád jelentős része eltávolítható. A Székesfehérvári Szakaszmérnökség elképzelései valóra váltak és a több évre szóló szerződések megfelelő biztonságot adnak a vállalkozók részére is és elősegítik a tó vízminőség védelmét is. dr. Kaliczka László Parti náddepóniák 39