Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
Nádtelepítési tapasztalatok a Balatonon A Balaton 235 km-es partvonalából 127 km még természetes állapotú, a partvédelmét vízi növényzet biztosítja. Az utóbbi években - elsősorban az E-i parton - a nádasok állományában jelentős változás állt be. Bár a nádas területe a tó területének csupán 2 %-a, szerepe mégis rendkívül fontos mert - részt vesz a víz öntisztulásában - változékony biológiai rendszert jelent (élőhelyet és életteret biztosít a vízivilág állatainak) - kiemelt szerepe van a part védelmében - jelentős ipari termék - hozzátartozik a tó hangulatához. A balatoni nádasok felmérését, térképezését az 50-es évek második felétől rendszeresen végzik. A jogi partvonalon belüli nádasok területi változásait (hektárban) az alábbi táblázat szemlélteti. Mint a táblázatból is látható a 70-es évek közepétől felgyorsult a nádasok pusztulása. A kutatások szerint ennek főbb okai a következők: - Eutrofizáció hatása A kezdeti eutrofizáció kedvező a nádasok fejlődésére, de a tápanyag feldúsulás - bizonyos határt átlépve - már direkt és indirekt módon káros hatással van a nádasállományra. - Mechanikai károsodás Az elmúlt évtized során felgyorsult a nádasok mechanikai terhelése a csónakbejárók, kikötők, stégek építésével. Ennek során az egykor zárt nádasokat megbontották, felszabdalták. A megbontott nádasok a hullámverésnek, a turzás okozta mechanikai terheléseknek már nem tudtak ellenállni, így felgyorsult erodálásuk. Az eddigi pusztulás mértékét állandónak tekintve 2000- re a nádas további 84 ha-ral csökken, elsősorban Balatonkenese, Tihany, Balatonszepezd, Gyenesdiás térségében. Becslések szerint a kipusztuló nád helyén közel 25 km partvédőművet kellene építeni. Ezért rendkívül fontos nádasállomány megóvása, felújítása érdekében a rehabilitációós eljárások mielőbbi megindítása. Ennek jegyében 1994-ben kezdődött a különböző nádtelepítési módszerek kipróbálása. Az elmúlt, közel négy évben 4 jelentősebb nádtelepítési kísérlet zajlott a Balatonon: 1. Tihany Hajógyári öböl, Balatonkenese és Balatinfűzfn közötti szakaszon A nád mechanikai védelme érdekében fa és vascölöp felhasználásával hullámtörő kerítés épült, amely mögé úszó nádkévék kerültek elhelyezésre. A mű nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ugyanis a nagyobb viharok keltette hullámzást megtörni nem tudta, anyagát (mint újra felhasználhatót) nagyrészt széthordták. Az építményt 1995- ben elbontották. (I. sz. fénykép) 22. Nádtelepítés Balatonkenese és Balatonfűzfő között Rőzsehengerből épültek kazetták a part mentén három helyszínen. A parttal párhuzamosan hullámtörő homlokfal készült, amit partra merőleges keresztművekkel zártak le (2. sz. fénykép). A nádtelepítés augusztus második felében három féle módszerrel történt: gyökeres földlabdás náddal -csak nádgyökérrel (rizómával) - a korábban partra kivetett nádgyökerek visszaültetésével. Az 1995-96. évi jégzajlás a művet tönkretette és a partra sodorta. A kisarjadt nád védelem hiányában elpusztult. 3. Nádtelepítés Vonyarcvashegyen Vonyarcvashegy község külterületén zagyterek előtt végzett nádtelepítési kísérletet saját tervei alapján a Balatoni Vízügyi Kirendeltség. A terv lényege az volt, hogy a nádat szárazulaton kell telepíteni és a hullámzástól meg kell védeni. Ennek érdekében a telepítési helyet három részre osztották. A part előtt kb. 10 m-re facölöpök közé helyezett rőzseművet építettek, mely mögött a balatoni vízszint feletti magasságig feltöltést végeztek. A következő rőzseművet a parttól 22 m-re alakították, mely mögött feltöltéssel 30- 40 cm-es vízborítást biztosítottak. A hullámvédelmet a parttól 36 m-re elhelyezett, a helyszíni zagytérből kitermelt hullámtörő cölöpsor biztosította (lásd az ábrát). A nádtelepítést az 1. és 2. területen a zagytérből kitermelt anyagból készítették. A szárazulatra telepített nád már az első évben megeredt és megerősödött, a 2. sz. területen a telepítés kb. 50 %-a maradt meg. Egy év után az 1. és 2. területet elválasztó rőzseművet a feltöltés szintjéig eltávolították, így a nádas erősödését biztosították. A kettős mechanikai védelemnek köszönhetően a nádtelepítés megmaradt (3. sz. fénykép). 4. Nádtelepítés Tihuitynál A Vonyarcvashegynél alkalmazott technológia szerint került kialakításra 1998 márciusában, melyet azonban az árpilisi délnyugati vihar nagyrészt tönkretett (4. és 5. sz. fénykép). A kialakult szárazulatrészre telepített vízinövényzet megeredt, továbbterjedése várható. A kísérleti eredményekből az alábbi tapasztalatok szűrhetők le: A nádtelepítés sikere alapvetően a hullámzás és jégvédelem hatékonyságától függ. Ennek hiányában a telepítés fennmaradására kevés remény van. A hullámvédelmi művek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a balatoni viharoknak ellenállnak, azaz megfelelő szilárdságúak. Erre a kőszórás vagy a min. 15 cm átmérőjű cölöpökből álló hullámtörő cölöpsor felel meg. A telepítést célszerű a szárazulaton megkezdeni és onnan haladni a meder belseje felé. - A telepítés időpontjára április-május, ill. szeptember a legkedvezőbb. - A telepítés hatékonysága függ a meder anyagától, az aljzattól. A telepítésre leginkább a homokos talaj felel meg. A nádtelepítést rendkívül költséges eljárás, ezért az alkalmazandó technológiát, ill. módszert alaposan át kell gondolni. Költségigénye és hatékonysága miatt nem a telepítést, hanem degradálódó állomány védelmét kell sürgősen megoldani. Fejér Vilmos I. Beisemű építése Balatonfűzfőn háttérben hullámtörő kerítés maradványai Év 1958 1968 1975 1985 1993 Északi part 1133 1461 1307 982 899 Déli part 234 401 372 289 229 Összesen 13673 /862 /679 1261 //28 2. elkészült rőzsemű és telepítés Balatonfűzfőn 3. Fejlődő telepített nádas Vonyarcvashegyen, előtérben hullámtörő mű 4. Rőzsemű és hullámtörő Tihanynál 5. Tönkrement rőzsemű Tihanynál 28