Kulturmérnöki jelentések, 1888
V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése
1820—1827. évig beépíttetett a csatornákba 225,333 frt 22 kr., mely összegben a katasteri földadóba sorozás alkalmával a csatornák ásatási költségei is érvényesíttettek és a társulatnak ártere után évenkint az 1881. évi XLII. t.-cz. alapján 6,887 frt 4 kr. lett, mint adóvisszatérités a pénzügyministérium által kiutalványozva, mely összeget a társulat közgyűlési határozat alapján cumulative vesz fel. Ezen adóvisszatérités fedezvén a társulati művek 6,886 forint 93 krnyi fentartás költségeit ; évi kivetésre szükség ez idő szerint nincs. A társulatnak hátraléka és adóssága nincs. Leltári vagyonát pedig 7,401 frt 88 krnyi tartalékalapja képezi. 5. Cseresnyés és Biritói vizlecsapoló-társulat. Székhelye : Paks. Alakult 1887. évben a paksi határban fekvő Biritó és Cseresnyés völgyek nedves területeinek lecsapolására. A társulatnak érvényben levő alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1887. évi 46,249. sz. rendeletével hagyattak helyben. A felügyelettel Tolna vármegye bízatott meg. A társulat elnöke : Kurtz György. Választmánya : báró Rudnyánszky István igazgató, Bergmann Emil, Kurtz József, Körösztös Mihály, Ledneczky János, Feil Ferencz. Jegyző : Hagymássy Károly. Az érdekeltek az alakuló közgyűlésen az I. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal által készített tervet egyhangúlag elfogadták és jegyzőkönyvi határozatban felkérték a vármegye alispánját — hogy az alapszabályok jóváhagyása után — az elfogadott terv engedélyezése iránti hatósági intézkedéseket folyamatba tenni szíveskedjék. Az alapszabályok jóváhagyása és a társulatnak a vízi könyvbe történő bevezetése után az engedélyezési eljárás megindittatott és e tárgyban az I. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal előterjesztése alapján legújabban a terv engedélyezése iránt is az intézkedés az alispán részéről megtétetett. A társulat működését még nem kezdte meg. A társulat kötelékébe bevont terület 411 kat. hold. A tervezett munkálat költsége :8,526 frt, azaz kat. holdankint 7 frt 77 kr. 0. Marczalvölgyi vízi társulat. Székhelye : Kis-Czell. Alakult a Marczalvölgy kiszárítására, a Rába folyó elleni védelemre és a völgynek öntözés általi hasznosítására 1861. évben; 1872. évben átalakult az 1871. évi XXXIX. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelően és 1887. évben az 1885. évi XXIII. t.-cz. értelmében vizhasználati társulattá. A társulat hatásköre kiterjed Vas, Veszprém és Zala vármegyékben fekvő Egyházas és Várkesző, M.-Gencs, Hőgyész, Szergény, Ns.-Magasi, Szent-Márton, Merse, Saágh, Izsákfa, Kócs, Baba, Pálfa, Felső-Keresztur, Karakó, Ns.-Dömölk, Marczaltő, Felső- és Alsó-Görzsöny, Békás, Mihályháza, Gergelyi, K.-Vath, Adorjánháza, Egeralja, Csögle, Kis-Pirit, Nagy-Pirit, Kis-Kamond, Nagy-Kamond, Nagy- és Kis-Berzseny, Szegvár, Medgyes, Rigács, Megyer, Galsa és Gogánfa községek határaiban elterülő tétségekre. Az érvényben levő alapszabályok a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1888. évi 58.550. sz. rendeletével hagyattak helyben. A felügyelettel Vas vármegye van megbizva.