Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - II. Jegyzőkönyv a m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság kistanácsának 1914. évi január hó 5-én Budapesten tartott üléséről

két vasúti vágány létesítette áttörésnek a kiküszöbölése, a­mi azonban csak a dunaparti átrakodó teherpályaudvar s a többi pályaudvarokkal való összeköttetése kérdésének a m. kir. államvasutaktól függő megoldásával intézhető el. 35. Győr sz. kir. város árvédelmi helyzete teljesen kielégítő. 36. Komárom sz. kir. városnál a helyzet teljesen kielégítő, a városi fürdő­háztól a várerőd vízikapujáig terjedő szakasz kivételével, a­hol a tervezett mell­védőfal még nem épült ki. 37. Esztergom rend. tan. város árvédelmi helyzetének biztosítására vonatkozó munkálatokat az 1913. év végén fejezték be. Ezek után a város árvédelmi hely­zete a Dunán jelentkező árvízzel szemben teljesen kielégítő, azonban a hegyi vizek levezetésének és a vízmosások megkötésének megkezdett munkálatai fejlesztendők lennének, hogy a város az eddig jórészt államköltségen létesített munkálatoknak kellő hasznát lássa. 38. Budapest székesfőváros árvédelmi helyzete teljesen kielégítő. Az 1904. évi XIV. t.-czikk a fő vészkiömlő megépítését is biztosítja s így létesítése után a székesfőváros helyzete a szennyes vizek levezetése szempontjából is teljesen megfelelő lesz. A külterületeken azonban még egyes munkák szükségesek. Nevezetesen a budai oldalon az eddig jelentkezett legnagyobb csapadékvizek kellő levezethetésére a meglevő Ördög-árkon kívül még egy árapasztó csatornát is terveztek annak idején, mely azonban mindezideig nem épült ki. A helyzet e tekintetben tehát nem teljesen tisztázott, a mely körülményre a székesfőváros figyelme felhívandó volna. 39. Újvidék sz. kir. város helyzete a Ferencz József-csatorna mentén az eddigi legnagyobb 1876. évi árvízhez hasonló vízzel szemben ki nem elégítő, sőt már az 1907. évi árvíznél is válságos volt. A város a védőműveit ismételt fel­szólításra és sürgetésre sem építette ki a szükséges és megkívánt méretekre. Ezek szerint az Ebedfoki árm. és belvízlevezető, a Szentendreszigeti ármen­tesítő, a Pest megyei sárközi ármentesítő, a Paksi ármentesítő, a Monostorszeg­apalini árm. és belvízlevezető társulatok töltései, valamint a Gordisa-dárdai és a Palona-dunabökényi öblözetek menti töltések és Újvidék sz. kir. város védel­mére szolgáló töltések nincsenek a megállapított méretekre kiépítve. A Vágbalparti ármentesítő és belvízszabályozó társulat dunai védtöltése sem felel ugyan meg a megállapított szelvénynek, mert a mentett oldali padkák hiányoz­nak, azonban a laposabb lejtő következtében kiadódó töltésszelvény — mintegy 4—5 km. hosszú szakaszt kivéve — a megállapított szelvénynyel közel egyező nagyságú és így e töltésvonal ellen érdemben észrevétel nem emelhető. IV. Belvízrendezés. A belvízrendezés kötelezettségét a vízjogi törvény nem mondja ki az árvédelmi társulatokra, pedig nélküle az egész társulati védelem csak félrend­szabály a legtöbb mentesített területre nézve, mert az érdekeltségre teljesen mind­egy, hogy az árvíz, vagy pedig a belvíz teszi-e tönkre termését, sőt az árvíz bizonyos mértékben a kárt is megtéríti a hátrahagyott iszapjával. A törvény eme hiánya ellenére az árvédelmi társulatok, néhánynak kivéte­lével, a belvízrendezést is feladatuk körébe vonták és e téren is elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki és óriási gazdasági eredményeket értek el.

Next