Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

költöttek. Ennek az összegnek majdnem fele az útépítésre esett. A hajózás és a szárazföldi közlekedési viszonyok az előbbi állapotokhoz képest lényegesen javultak. A gőzhajóforgalom nehézségekkel mégis lebonyolítható volt. Megállapíthatjuk, hogy a kormány eleinte kész volt arra, hogy anyagi áldozatokat hozzon a hajózási akadályok kiküszöbölése érdekében, másrészt mégis elmulasztotta azoknak az erélyes diplomáciai lépéseknek a megtételét, amelyeket az ügy fontossága és sima folyása joggal megkívánt volna. 2. Gróf Széchenyi István és a Tiszaszabályozás megindítása. Magyarország gazdasági életének egyik legkimagaslóbb eseménye volt a múlt század második felében a Tiszaszabályozás. A kormány által elrendelt föl­mérés a Tiszavölgy árterét a szabályozás megkezdésekor 1846-ban 2.659.369 holdnak, más szóval 199­2 négyzetmérföldnek találta.79 A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása, sőt továbbmenőleg, amint Szé­chenyi nevezte, a Tiszavölgy rendezése, az egész mai alföldi probléma meg­oldását rejtette magában. A magyar Alföld felvirágoztatására gróf Széchenyi István adott először és azóta is hozzá sem fogható nagy koncepciót. A Leg­nagyobb Magyar a Tiszavölgy rendezésében olyan széles körvonalú porgram­mot mutatott, aminek keresztülvitele hosszú időt, több évtizedet vett igénybe anélkül, hogy ezt ma befejezettnek mondhatnók. Legfontosabb feladatai közé sorolta a forgalmi eszközök fejlesztését,80 a közutak, vízi utak és a vasutak kiépítését. Ezeknek a terveknek a szerves részét alkotta a Tiszaszabályozás. Egységes elgondolásában olyan tételek szerepelnek, amelyeknek megvalósítása a jövőé. A folyószabályozás és belvízlevezetés után öntözőcsatornák építésére, erdőtelepítésre, fásításra stb. gondolt, hogy az Alföld termékenységét előmozdítsa. A vízszabályozás természetes sorrendje, az ármentesítés, tökéletes lecsapo­lás, öntözés. Mert tökéletes lecsapolás nélkül öntözni abszurdum. Ma még a le­csapolást sem mondhatjuk befejezettnek s alig van számbavehető öntözés. Talán nem lesz érdektelen a Tiszaszabályozás megindításának körülmé­nyeivel, annak nehézségeivel egy kissé részletesebben foglalkozni. A Tisza és mellékfolyóinak kiöntései minden évben néhányszor meg­ismétlődtek. A magyar Alföld mocsaras volta régi keletű. Erre nézve századokra visszamenőleg pontos adataink vannak.81 Különösen a Tiszavölgyének ebből származó nyomora nem újabbkori. A mai generáció alig tudja elképzelni a sza­bályozás előtti állapotokat, mert az ármentesítés és lecsapolás, nemkülönben a mederszabályozás nagy átalakítást végzett a Tiszavölgy képén. A legújabb ada­tok szerint az Integer-Magyarország ármentesítő társulatainak területe össze­ 79 L. M.: Tiszaszabályozás. Pesti Hirlap 1846, 614. sz. 80 „Magyarország fölemelésére csak három eszköz van: Nemzetiség, közlekedés és végre más nemzetekkel való kereskedési összekapcsolás." Diktálta végrendeletében aldunai útján Waldstein grófnak. Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora. 65. old. 81 Fekete Zsigmond: Magyarország vizei múltjának és vízépítkezésének történelme a magyarok beköltözéséig. Bpest, 1882.

Next