Vízügyi Közlemények, 1934 (16. évfolyam)
3. szám - II. Timkó Imre: A borsodi nyíltártér agrogeológiai viszonyai
A BORSODI NYILT ÁRTÉR AGROGEOLÓGIAI VISZONYAI, írta : TIMKÓ IMRE. Ősi, töltésekkel védetlen mivoltában utolsó, még meglévő árterületen a borsodi nyilt tiszai ártéren 1933 nyarán a földmívelésügyi minisztérium megbízásából agrogeológiai felvételeket végeztem. Nem lesz érdektelen, ha a felvételek kapcsán vizsgálódás tárgyává tesszük, vájjon az ármentesítésből kifolyólag nem mutatkoznak-e olyan jelenségek, melyekből a szikesedés, illetve túlságos kiszáradásra következtethetünk. Ezért egy közleményben már ismertettem e nyílt ártér szikes talajait, azoknak elterjedését, keletkezését és kémizmusát. Jelen közleményben pedig ugyanennek a területnek vízrajzi viszonyaival óhajtok foglalkozni, különös tekintettel az ott meglévő talajok kialakulására. * A 60,000 kat. hold kiterjedésű borsodi Tisza-ártér javarészben Borsod-, kisebb részében Heves- és Zemplén vármegyék határaiban terül el. Határait a következő községek adják : Füzesabony, Sarud és Poroszló (Heves vármegyében), Tiszabábolna, Tiszadorogma, Ároktő, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszaeszlár, Tiszapalkonya, Tisza-Szederkény (Borsod vármegyében), Kesznyéten és Tiszalúc (Zemplén vármegyében), Belsőböcs, Alsózsolca, Miskolc, Szirma, Mályi, Mezőnyék, Emőd, Mezőkeresztes, Keresztespüspöki, Mezőkövesd és Szihalom ((ismét Borsod vármegyében). Az így körülhatárolt terület a tiszai Alföldnek azt az északi végződését alkotja, mely a Magyar-Középhegység dunáninneni részéhez, még pedig annak az Eger és Sajó-folyók közé eső Bükk-hegység déli pliocén- és pleisztocén dombságához szorosan és fokozatos lejtéssel csatlakozik, s végül a Tisza mai árterében — annak Poroszló—Tiszalúc—Tiszadob közötti szakasza mentén — laposodik el. Ezt a Tisza felé lejtősödő dombos vidéket és síkságot egymással csaknem párhuzamosan tagolják a Bükk-hegységből leereszkedő patakvölgyek. Ezek a patakvölgyek a tiszai Alföld felé való lefutásukban mintha csak a röghegység törésvonalainak irányát követnék, egyúttal felső szakaszaikban bepillantást engednek a dombos vidék geológiai szerkezetébe és felépítésébe. Alsóbb szakaszaikban törmelék-és hordalékkúpjaik a tiszai Alföld peremét alkotják. Ha már most, a tiszai Alföld fent határolt részében a Tisza mai öntésföldjeit, nemkülönben régebbi hordalékait vizsgáljuk, akkor az egyes különböző hordalékokon belül a következő termőtalaj-kialakulásokat figyelhetjük meg : Elsősorban Timkó Imre : A borsodi nyíltártér szikesei. Megjelent ,,A magyar szikesek" c. hiv. kiadványban. Budapest, 1934.