Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

2. szám - Lessenyei József: Rajna-westfáliai iparvidék vízgazdálkodása

sága azonban nyilvánvalóvá tette, hogy nagyobb mérőjű völgyzárógátak építése szükséges. Az első a Möhne völgyében épült 1905—1912 között. A Möhne-völgyi völgyzárógát 130 millió m3 víz visszatartására szolgál. A tároló tó területe 1016 hektár, a völgyzárógát fala 265,000 m3, 40­3 m, legnagyobb magassággal, 32­2 m talpszélességgel és 650 m koronahosszal. Később, 1­921-ben a túlfolyók magasságát 40 cm-rel emelték, így a völgyzárógát ferőjét 134 millió m 3-re fokozták. A falkorona szélessége 6­25 m, ezen egy közút fut végig. A koronát 105 ívnyílás (2­50 széles) töri át, ezek a túlfolyók. A vízfelesleg elvezetésére a túlbukókon kívül még a megkerülő csatorna is szolgálhat, mely az építés alatt vezette le a vizet. A falba beépített 2—2, 1400 mm 0-jű vascső vezeti a vizet a gáttól 90 m távolságra elhelyezett turbinatelepre. A turbinatelep 4 drb főegységet tartalmaz darabonként 2200 LE-vel, azon­kívül két, egyenként 1000 LE-s mellékturbinát, melyek a generátorral mereven kapcsoltak. A turbinatelep alatt van elhelyezve a 400,000 m3 férőjű kiegyenlítő­medence, mely lehetővé teszi, hogy a turbinatelep időszakos működése mellett is a vízmennyiség egyenletesen legyen a Möhne-be és a Ruhr-ba adagolható. A ki­egyenlítő medence 4,5 m-es magasság-különbségét egy mellékturbinatelepen használják ki. A turbinatelepek átlagosan évi 10 millió kilowattóra áramot szolgál­tatnak. Ennek értéke annál is inkább nagy, mert időszakos működtetésére meg van a lehetőség és így csúcsteljesítmények fedezésére alkalmas. A Möhne-völgyzárógát építési költsége az erőtelep nélkül 24­7 millió M, egy m3 ára 18­4 Pfennigbe került. Ezek után megépítették a Lister-völgyi völgyzárógátat 22 millió m3 víz táro­lására. Az 1912. évben a duzzasztóművek és völgyzárógátak megépítése révén már аъ összes duzzasztott víz mennyisége elérte a 186­7 millió m3-t. Ugyanekkor a víz­fogyasztás 327 millió m3 volt, azonban a vízszükséglet rohamos emelkedésével (1921-ben már 565 millió) szükségessé vált újabb vízraktározómű építése. Az 1920—1921. évek szárazsága is figyelmeztetett a vízmennyiség további biztosí­tásának elengedhetetlen voltára. A Serpe-völgyi völgyzárógáttal egy raktártavat létesítettek. Ugyanis az 51­9 km2 nagyságú vízszedőterület vizét levezető Serpe évi vízmennyisége csak 34 millió m3, míg a létesítmény 81 millió m3 vizet tud tárolni. Megtöltésére majd­nem 3 évre van szükség. Az eddigi tapasztalatok szerint a száraz évek 6—7 éven­ként következnek be, így a célnak éppen megfelel. A Serpe-völgyi raktártó felülete 386 ha. A völgyzárógát magját tömör fal képezi, melyet víz és levegő felőli oldal pz, feltöltés véd. A töltéskorona szélessége 10 m, rajta közút halad. A vízfelőli rézsű 1 : 2-25, a levegő felőli oldalon a korona alatt 1 , 1%-lel kezdődik, majd ellaposodik és a talpnál 1 : 3 mj lejtéssel végződik. A levegő felőli oldalon 8 m-es magasságkülönb­ségekkel 2 m széles párkányok futnak végig, így 60 m-es koronamagasság mellett a gát talpszélessége 306-50 m. A gát vízfelőli oldalát a vízbeszivárgás ellen hengerelt agyag és elmállott agyagpala-rétegek biztosítják. A hullámverés hatása ellen a felső részen kövezéssel, az alsón kőhányással védekeznek. A földhányás teljes térfogata 3­­4 millió m 3. A gát magját képező betonépítmény teljes magassága az altalajt képező sziklától a párkányfalig 69 m, alsó szélessége 4 m, felső szélessége 1­25, mindkét

Next