Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - I. Rajczi Kálmán: Előszó

ELŐSZÓ RAJCZI KÁLMÁN 627.51 (282.243.7) A Vízügyi Közleményeknek az 1954. évi dunai árvízről szóló száma a vízügyi szakemberek értékes kézikönyve lesz. A tanulmányok részleteiben elemzik az árvíz elleni védekezés tapasztalatait és ezzel a természet törvényeit kutató emberi agy munkájával is biztosítják a fokozottabb árvízvédelmi biztonság megteremté­­sének feltételeit. E feltételek közül a múlt évi árvédekezés különösen kidomborította a tudo­mányos elemző munkán alapuló előrejelzés fontosságát. Nem vitatható­ ugyanis, hogy a védekezés megfelelő arányú megszervezésére az előrejelzés adja az alapot. Megfelelő előkészítés hiányában, a közvetlen veszély beálltakor tett intézkedésekkel, a természeti erők pusztító hatásai elleni harcot a siker sokkal kisebb esélyével lehet felvenni, mint az idejében történő szervezés és előrelátás esetében. Ugyan­akkor nem közömbös népgazdaságunkra nézve az sem, hogy a veszélyt túlértékelő jelzés esetén feleslegesen vonunk el népgazdaságunktól nagy anyagi és műszaki erőket. Valamennyi vízfolyáson mindenkor fennáll az árvíz kialakulásának lehetősége. Árvíz viszont csak akkor keletkezik, ha a lehetőséget valósággá változtató fel­tételek is bekövetkeznek. Ezek a meteorológiai és hidrológiai feltételek a vízi­mérnökök előtt közismertek. Éppen ezért az 1954 júliusi dunai árvíz elleni védeke­zés egyik tanulságaként — és erre szükségesnek tartom az előszóban rámutatni — az vonható le, hogy az előrejelzési módszereinken és annak szemléletén változtatni kell. A védekezés országos irányításához nem elegendő csak a már bekövetkezett vízállásokra támaszkodó előrejelzés. Vízjelző szolgálatunknak legyen új feladata az említett feltételek kialakulásakor a helyzet és a változások tudományos elemzése és ebből olyan gyors értékelés levonása, melyre a védekezés előkészítése támasz­kodhat. A feladat nehéz, első megközelítésben bizonyára nem fog a szolgálat még mennyiségi adatokat nyújtani, de a minőségi értékelést meg kell kívánnunk. Rá kellett erre a problémára mutatnom, mert közismert, hogy az egyik fel­tétel — a szigetközi Duna-szakasz emésztési szelvényét feltöltő hordalék — sajnos még elég hosszú ideig állandóan ható tényezőként szerepel. Az árvíz keletkezési

Next