Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE

Hőerőművek hatása a Duna-víz jellemzőire 101 A Duna menti hőerőműhöz a vizet egy ún. hidegvíz-csatornán vezetik. A hűtővíz az erőműben, a hőkicserélő kon­denzátorokban melegszik fel. A meleg víz egy része egy melegvíz-csatornán, majd rekuperációs erőművön keresztül, másik része kb. 50 m-rel lejjebb, a Benta­patak medrén át jut a Dunába (1. ábra). Megvizsgáltuk az erőmű hűtővizé­ben bekövetkező változásokat, valamint a Duna bakteriológiai állapotát a víz­kivétel felett, és a hűtővíz betorkollása alatt. A százhalombattai eredmények adaptálhatósága érdekében elvégeztük a paksi atomerőmű hidegvíz-csatorná­jával egy magasságban vett vízminták bakteriológiai vizsgálatát is. A helyszíni vizsgálatokat laborató­riumi, hőterheléses kísérletekkel egészí­tettük ki. Rövid, egyperces hőterhelése­ket végeztünk. A gyors, kb. 30 másod­perces felmelegedést mechanikus keve­réssel biztosítottuk. A bakteriológiai mintákat steril üve­gekbe gyűjtöttük, s a feldolgozásig 4 — 6 °C-on tároltuk. A laboratóriumi vizsgála­tokat a mintavételtől számított 24 órán belül megkezdtük. A feldolgozás során a hőszennyezés­kutatásban általában használatos mód­szereket alkalmaztak, amelyek különösen rendszertani szempontból meglehe­tősen nagyvonalúak, azonban az elvégzendő munka mennyisége, a külföldi laboratóriumokhoz hasonlóan, nálunk is behatárolja a lehetőségeket. A bakterioplankton vizsgálata során a táptalajon kitenyészthető baktériumok­kal foglalkoztunk. Psychrofil (hidegkedvelő), mezofil és termofil (melegkedvelő) csoportokat vizsgáltunk. A psychrofil baktériumok kitenyésztésére zselatin-, és kazeintartalmú oligokarbofil táptalajokat (Dankner 1972, Oláh—Vásárhelyi 1970) használtunk. A mezofil és a termofil baktériumokat húsleves agaron tenyésztettük ki (MSZ 22 901-71). Az adatok kiértékelését egyrészt grafikus úton, másrészt statisztikai mód­szerek segítségével végeztük. A bakterioplankton struktúra alakulását a Czeka­nowski (1909) hasonlósági függvény felhasználásával, cluster analízissel vizsgáltuk, mely során adatainkat hasonlósági csoportokba rendeztük. Az egyes mintavételi helyek között egy-egy baktériumcsoport esetében kimutatható különbségek minő­sítésénél a Welch-próbát (Vincze 1975) alkalmaztuk. 2. Az eredmények és értékelésük 2.1. A fizikai mérések eredményeinek értékelése Az 1977—78-as, majd az 1980-as kutatási időszakban a kutatási programok tervezésénél, valamint a kémiai és biológiai eredmények értékelésénél az alább felsorolt fizikai paraméterekre támaszkodhattunk: 1. ábra. Duna menti Hőerőmű térsége Рис. 1. Район Придунайской ТЭЦ Fig. 1. Map of the surroundings of the Vízkivételi hely csatorna Melegvíz csatorna Benta- patak \VK.212S­­ten,S3 fkm * Vízkivételi hely Danube Thermal Power Station Fig. 1. Environnement de la centrale ther­mique de Danube

Next