Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

1. füzet - Bitskey József: HŐERŐMŰVEK HATÁSA A DUNA-VÍZ FIZIKAI, KÉMIAI ÉS BAKTERIOLÓGIAI JELLEMZŐIRE

110 Bitskey József is szignifikáns mértékben emelkedik az erőmű hatására a baktériumszámok szórása a vizsgálati év során. A melegvíz-csatornában a szórás csökken, de nem szignifikáns mértékben. A Dunába torkollás után gyorsan, 200 m-en belül, megszűnik az erőmű hatása. A baktériumszám-átlagok között nincs statisztikai­lag értékelhető különbség. A mezofil és a termofil csoportoknál nincs szignifikáns különbség a Dunában és az erőmű után tapasztalható baktériumszámok szórása között (VI— VII. táblázat). Megfigyelhető azonban, hogy a hűtővízzel közölt hő hatására a baktériumok számában az évközbeni változások lényegesen kisebbek, mint az a Dunában tapasztalható. Egyenletesebb lesz a víz baktérium­sűrűsége is. A hőterhelés a baktériumsűrűséget szignifikáns mértékben módosítja. A szórás a távolsággal (a meleg behatási idejével) egyre erőteljesebben csökken. A mezofil baktériumoknál a melegvíz-csatornában nagyobb a változás, mint a termofilek esetében, mely utóbbiaknál a hatás később mutatkozik, s a Dunában bekövet­kező lehűlés ellenére tovább fokozódik. A baktériumszámok átlaga egyik cso­port esetében sem mutatott lényeges, statisztikailag értékelhető eltérést. A paksi atomerőmű esetében, várhatóan nagyobb terhelés éri a hűtővizet, mint Százhalombattán, ezért a paksi atomerőmű hatásának előrejelzéséhez laboratóriumi Рис. 7. Перенесение 7. ábra. Kazeines táptalajon kitenyésztett psychrofil baktériumok hőtűrése тепловых нагрузок психрофильными бактериями, разведенными на казеи­новой питательной почве Fig. 7. Heat tolerance of psychrophyllic bacteria grown on caseine culture Fig. 7. Tolérance thermique des bacteries psychrofiles développees dans le bouillon de caseine

Next