Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

710 Thy II Sz.—Biró T. 1. Anyag és módszer A belvízi veszélyeztetettséggel kapcsolatos vizsgálatok a Szeghalom, Kórósszi­get, Újiráz települések által közrefogott, délről a Nagyfoki-csatornával, nyugatról és északról a Kutas-főcsatornával, valamint keletről a Szöcsköd-Komádi-csatornával le­határolt területet érintették (2. ábra). Az öblözet a Berettyó-Körösvidék mezorégiójának Bihari-sík kistájában, annak délnyugati szegletében helyezkedik el. Maga a terület a kistáj részeként a Sebes-Körös hordalékkúpja. A vízszabályozások előtt sok volt a bizonytalan lefolyású hely, mivel a nagy és-szamosi folyóhát elgátolásával akadályozva volt a Sebes-Körösből táplálko­zó egykori fattyúágak vizének szabad lefutása. A térség az ártéri szintű síkság orográ­fiai domborzattípusába sorolható. Az öblözet talajainak kialakulásában jelentős volt a vízhatás (hidromorf talajok). 60 km 2-es vizsgálati terület a következő altípusok fordulnak elő: karbonátos réti talaj, típusos réti talaj, melyben sós réti talaj, mélyben szolonyeces réti talaj, nem karbonátos öntés réti talaj, karbonátos öntés réti talaj, közepesen szolonyeces réti talaj. A területet lefolyástalan mélyvonulatok tagolják, aminek következtében jellem­zőek a magas üzemi vízszintű vízelvezető csatornák, kritikus időszakban a terep feletti 0 2 4 1. ábra. A kísérleti terület térképe Figure 1. Layout of experimental area Bild I. Lageplan des Untersuchungsgebietes

Next