Volán Hírlap, 1980 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1980-12-23 / 26. szám
Költözik az R 22-es December elején kezdték meg a Volán Elektronika szakemberei és mérnökei az eddig ideiglenes helyen üzemelt R 22 -es számítógép átköltöztetését a lassan elkészülő új központi számítástechnikai és szervizüzem épületébe, az első emeleti gépterembe. Nemsokára megkezdik a TPA 1140 géppark áttelepítését is. Képünk a korszerű R 22-es gépteremben készült. 4 MISKOLCI PÁRTCSOPORTMÓDSZEREK Jó úton haladunk... A miskolci Volán személyforgalmi üzemének kettes számú pártcsoportjánál az év eleje óta új bizalmi tevékenykedik: Hejczei Imre, a vállalat 30 éves autóbuszvezetője. Az új jelző csak a megbízatására vonatkozik, hiszen évek óta a vállalatnál dolgozik. A pártnak is több mint három éve a tagja, a KISZ-ben pedig alapszervezeti titkár is volt. Politikus alkatnak ismerik vállalatszerte, nem véletlenül esett rá a választás. A 22 tagot számláló közösséget sikeresen képviseli. Ottjártunkkor éppen az,, g"lapszervezet vezetőségi IHéMrftf ^éSkMAt.u 1 — Az idén végzett gazdasági munkánkat értékeltük — mondja. — A kérdések gyújtópontjában ezúttal is a menetrendszerűség és a járatok gazdaságossága állt. Az ülés — az előzőekhez hasonlóan — nyílt, őszinte légkörű volt, a jelenlevők aktivitására senki nem panaszkodhatott... A szót kérők többsége a különjáratnál ebben az évben tapasztalható gondokról beszélt. A szállodai költségek emelkedése miatt az IBUSZ a tervezett utak mintegy negyven százalékát lemondta. így a munkakiesést kellett pótolniuk. A debreceni MÁV-igazgatóság területén végzett vonatpótló munkákkal, valamint az őszi mezőgazdasági betakarításnál végzett különjárati személyszállítással ez sikerült is. Gondot okoz, hogy az IBUSZ a tervezett utakat csak öt nappal az indulás előtt mondja le. Ennyire szorítja őket a szerződés, az viszont tény, hogy a szocialista együttműködés ennél többet követelne. Nem véletlen, hogy e gyakorlat ellen többen szót emeltek. — Szerencsére a dolgozók aktivitása lényegesen emelkedett — vélekedik Hejczei Imre. — Több ma a közös ügyért aggódó és tenni akaró, politizáló ember. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyéni panaszaikkal nem keresnének fel. Ilyen is van, de ez nem baj. A megfelelő információk adásához ez is hozzátartozik. A pártcsoport munkájában ebben az évben — mint azt a bizalmi elmondta — jelentős változás történt. Az egy brigádban dolgozók — az eddigi gyakorlattól eltérően — egy csoportba kerültek. Könnyebb lett így a határozatok megvitatása és végrehajtása is. Erre szükség is volt. A közös vélemény kialakítása a pártonkívüliek, munkatársak meggyőzése nem kis nevelő munkát rótt a pártcsoport tagjaira. így történt ez az üzemanyagnorma rendezésénél, és a jelenleg folyó egyszemélyi kiszolgálás kiszélesítésénél is. — Hova szigorítják már a normát, így lehetetlen lesz a megtakarítás! Ilyen és ehhez hasonló véleményeket gyakran hallhattunk — mondja Hejczai Imre. — A brigádvállalások teljesíthetőségét féltették. Ma már szerencsére ez nem zárna. Először szóval, aztán tettel is bizonyítottuk, hogy jócskán maradt miég lefújt feágünk, c.< . njoda folynak a viták. Az idősebbek közül sokan idegenkednek ettől. Agáinak a bevált, az általuk jónak tartott régi módszer mellett. A mi feladatunk meggyőzni őket, hogy amit egy ember megoldhat, azt ne csinálja kettő. Természetesen a csoport tagjai között sem mindig teljes az egyetértés. A bel- és külpolitikai, valamint a gazdaságpolitikai kérdéseket időnként ők is másképpen értelmezik, értékelik. A csoportbizalmi szerint, a szemináriumokon, az előadók segítségével öntenek tiszta vizet a pohárba. Az ott elsajátítottakat igyekeznek a társaiknak tovább adni. Igény van rá. Mind több a politikai élettel, valamint a vállalat érdekével is törődő ember. A csak bírálók mellett mind többen tesznek javaslatot a gondok orvoslására. A csoport tagjainak kiemelt feladata a KISZ-es fiatalok patronálása, a párttaggá nevelés munkája. Az eredmények ellenére még ma is akadnak olyan fiatalok,akiket csak saját gondjaik foglalkoztatnak. A szemléletük megváltoztatásához még jelentős erőfeszítéseket kell tenniük. — Nagy érdeklődéssel kísértük pártunk XII. kongresszusát — összegez Hejczei Imre. — A nyílt légkörű, őszinte, hibákért is,, feltáró felszólalások, valamint a jövőt körvonalazó határozatok megerősítettek bennünket, hogy jó úton haladunk! A kongresszius hatására feltétlenül változtatni fogunk munkamódszereinken is, de természetesen csak fokozatosan valósíthatjuk meg ezeket. Sok még a tennivalónk, igyekeznünk kell. Most a személyforgalmi üzem dolgozóinak legidőszerűbb feladatainak egyike az ünnepi csúcsforgalom zavarmentes, a lehetőségekhez mérve legkulturáltabb lebonyolítása. A politikai agitáció leghatásosabb fegyvere még mindig a gazdasági munka példamutató elvégzése. Erre készülnek a pártcsoport tagjai is. (G) © Hírlap Visszatérünk... Szb-ülés A VOLÁN Tröszt bizalmifőbizalmi szervezeti testületének szakbizottsága december 18-án ülést tartott. Első napirendi pontként, véleményezési hatáskörben, Koch Ádámné bizottságvezető előterjesztésében vitatta meg a bizottság a tröszti jóléti és kulturális alap elvonását és felosztását. Majd ugyancsak véleményezési hatáskörben, Kulcsár István szervezési bizottságvezető előadásában tárgyalták a testület és szakszervezeti bizottsága 1981. első félévi munkatervét. .Végezetül a bizottságvezetők adtak tájékoztatást a végzett munkáról, a területen szerzett tapasztalatokról. Az első és a második napirendi pontok anyagainak ismertetésére és az állásfoglalásokra a következő számunkban visszatérünk. 45 évi munka után Majd öt évet dolgozott rá, míg végre elszánta magát a döntésre, hogy befejezi munkáit Hajdú István Jenő, a a Volántourist szervizmestere. A hatvanöt éves szervizmester negyvenöt évi munka után ment nyugdíjba. Szabadszálláson volt inas négy évig. Gőzgépeket, traktorokat, cséplősgépeket javított, cse lópatkolást is végzett. Miután felszabadult a Mérai testvérek szervizeibe került. Itt ismerkedett meg az akkori gépkocsi-típusokkal, a DKV-val, Citroennel és más típusokkal. Pontossága, szakmaszeretete már itt is megmutatkozott és következő munkahelyein is, például az Autójavító K tsznél, vagy a Vitaxnál, ezért szerették, becsülték. Több mint húsz éve került a Volántouristhoz — illetve elődjéhez — az akkori Lövőház utcai szerelőcsarnokba. Az XX-es kocsikat, taxikat szerelte, még a szabad ég alatt Húszéves lelkiismeretes tevékenységének köszönhetően nemrégiben ünnepélyesen búcsúztatták munkatársai, vezetői, akik megköszönték eddig végzett nélkülözhetetlen munkáját. De Hajdú István Jenő azért még nem búcsúzik tourist szerelőműhelyétől, hiszen mint mondotta, bejárok még a Lengyel utcába, hátha tudok még valamit segíteni. Györkös József Az önkéntes rendszők küldöttértekezlete A Budapesti Rendőr-főkapitányság önkéntes segítőinek küldöttválasztó értekezletére került sor december 13-án, a Volán oktatási központ kultúrtermében. A mintegy 8 ezer budapesti önkéntes rendőrt háromszázan képviselték, akik megválasztották a II. országos önkéntes rendőri tanácskozásra a tizenhat küldöttet. Az ünnepségen részt vett Tóth Ferenc rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány helyettese, dr. Vincze Lukács, rendőr vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány, Forró Dezső rendőr alezredes, a BRFK pártbizottságának első titkára, dr. Csiba István rendőr vezérőrnagy, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi első helyettese, dr. Mató Béla rendőr ezredes, a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. Ezen kívül számos budapesti politikai és társadalmi szervezet képviselője jött el az ünnepségre, valamint több delegáló vállalat vezérigazgatója, igazgatója jelent meg, köztük Tapolczai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója. Az ünnepi beszédet dr. Mátok Béla tartotta. Méltatta a rend önkéntes őreinek nélkülözhetetlen munkáját, és felelevenítette, hogy huszonöt év alatt milyen jelentős fejlődésen ment keresztül az önkéntes rendőri munka. Ma már szakosodott feladatok ellátásában vesznek részt az önkéntesek, köztük a volánosok is. A konkrét szakmai megbízatásokkal a rendőrség önkéntes segítői jelentősen hozzájárulnak a főváros közbiztonságához és közlekedésbiztonságához,amely társadalmi érdek. Az ünnepi beszéd után az ifjú gárda és az úttörők önkéntes képviselői szólaltak fel, majd néhány kiváló munkát végzett önkéntes rendőr vehetett át kitüntetést és jutalmat. A Közbiztonsági érem arany fokozatát Pfeil József, (20-as Volán), a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést Magyari Emil (Volántourist) kapta. Ezután a jelenlevők megválasztották azt a tizenhat küldöttet, akik az országos értekezleten képviselik a budapesti önkéntes rendőröket. A küldöttek között ott lesz dr. Zahumenszky József vezérigazgatóhelyettes, törzsparancsnok. ....----. •A Pfeil Józsefet köszönti dr. Vincze Lukács MEZŐ IMRE özvegye látogatott el a tatabányai Volánhoz december 15-én. A mártír nevét viselő általános iskola tanulóinak kis műsora után a vállalat nevében Fülöp Sándor, a Mező Imre tehergépkocsivezető szocialista brigád tagjai koszorúzták meg a 75 évvel ezelőtt született munkásmozgalmi harcos emléktábláját. ★ lok AZ ELEKTRONIKA ® fiatatársadalmi munkájának eredményeként december 6-án megkezdhette munkáját Vakvezető Kutyaképző Iskola a Csepelen. Az ünnepélyes megnyitó alkalmából elismerő oklevelet és kitüntetést kapott dr. Tápay Tamás, Dióssi Csaba, Kovács Attila és az elektronika KISZ-szervezete. Látogatóban Borkai Istvánnál... TELEFONON kerestem Borkai Istvánt, a győri Volán oxigénszállítási kirendeltségének vezetőjét, találkozni szerettem volna vele. Javasolta, hogy válasszuk a vasárnap estét, ilyenkor otthon az egész család. Ebben maradtunk, s mikor beléptem a Munkásőr úti lakás ajtaján, valóban senki sem hiányzott az öttagú famíliából. Igaz, Anita, a legkisebb gyerek az ágyat nyomta — megfázott a jégen — de ez a kedély állapotán láthatóan mit sem rontott. Megjött már Budapestről a család büszkesége, Zsolt is, aki az olimpiai reménységek tornaversenyén szerepelt a Rába ETO csapatában, méghozzá kitűnően, hiszen a Budapesti Honvéd mögött a második helyet szerezték meg, így, éremgyűjteménye—mely már szinte az egész kisszobát betölti — újabb darabbal gyarapodott. — Mindhárom gyerek sportol — mondja az apuka. Enikő most hetedik osztályos kézilabdázik, Anita atletizál, de még nem döntötte el, melyik ágát választja. Igaz, van még ideje rá. A mozgás szeretetét — nem vitás — a szülőktől örökölték. Borkai István valamikor a Rába ETO- ban kézilabdázott, felesége pedig, igaz nem versenyszerűen — tornászott. Ennek jótékony hatása ma is látszik, nem kell elhízástól tartania. A ház asszonya közben kivonul a konyhába kávét főzni. Amíg a házigazdával beszélgetünk, a gyerekek fülelnek. — 1958 óta dolgozom a 19- es Volánnál, amikor oda kerültem, még 61-es AKÖV-nek hívták. Forgalmi gyakornokként kezdtem, voltam menetlevél-ellenőr, munkahelyi menetirányító. Jelenlegi beosztásomba, az oxigénszállítási kirendeltség élére 1964-ben kerültem. Tizenhét tehergépkocsi-vezető és huszonöt rakodómunkás tartozik a kezem alá, évi 13,5 millió forinttal járulunk hozzá a vállalat gazdálkodásához. A PJA is gépkocsivezető volt a vállalatnál, alapító tagja a Volán jogelődjének, az 1948- ban alakult Teherfuvarozási Vállalatnak. — Apám mindig arra tanított, hogy becsüljem meg a fizikai munkát, s én ezt mindig szem előtt tartom, hiszen a rakodók 80—100 kilós palackokat emelgetnek, gépesíteni ezt a rakodást alig lehet, tehát nehéz mesterség ez. Sajnos, gyakori az ujjsérülés és a kisebb baleset, de azt örömmel mondhatom, hogy a részleg 14 dolgozója kezdettől fogva együtt van. Közben elkészült a forró fekete, Borkainé is leül közénk és rágyújt, ő is volános, rendelkező forgalmi szolgálattevő. Reggel kiadja a kocsikhoz szükséges okmányokat, ha pedig érkeztető, beszedi azokat. Mindennap ellenőrzi a menetleveleket. Figyelmet igénylő munka az övé. — Nem is csodálom, ha anyu sokszor fáradt és az alvás a hobbyja — árulkodik a tizenötéves Zsolt. „Anyu” restelli magát és tiltakozik: — No, azért olvasok is —és gazdag könyvtárakra mutat. Magyar és külföldi írók könyvei sorakoznak egymás mellett, de azért hozzáteszi: — az az igazság, hogy talán majd csak nyugdíjas korunkban érjük utól magunkat olvasásban, de szerencsére az még nagyon messze van. A „CSALÁDLÁTOGATÁS” vége felé illenék megmagyarázni, miért a vasárnap este volt a legalkalmasabb időpont a beszélgetésre. Borkai István ugyanis másodállásban muzsikus, lakodalmakba jár két kollégájával együtt, majdnem minden szombaton. Nemcsak pénzkereseti lehetőség ez számára, hanem kikapcsolódás is, az egész heti munka után. Passziója pedig az, hogy a rádióból felveszi magnójára a számokat és lekottázza őket. Jó pár éve járják már a Győr-Sopron megyei falvakat és volt alkalma megfigyelni, hogyan gyarapodnak az emberek ... A menyasszonytáncnál mostanában már az ötszázasok röpködnek, a nászajándék pedig nemritkán személygépkocsi. Persze a Borkai-triót a vállalatnál is ismerik. Minden nőnapon ők húzzák a talpalávalót. Ő tangóharmonikázik. Sem ebben, sem a munkájában nem vallott eddig szégyent. Utóbbit bizonyítja, hogy ez év elején beválasztották a pártalapszervezet vezetőségébe. Ott is pénzzel foglalkozik, ő a gazdasági felelős. Varga Zoltán Jól vizsgáztak A korán jött tél, Csongrád megyében is hóakadályokkal köszöntött be. A tanyavilág életét helyenként ha időlegesen is, megbénította. A csatában győzött az ember, gép és 36 óra után meginadult az élet. Az élelmet szállító Volán gépkocsik, a FUSZlSRT-szállítmányok kijutottak a legkisebb településre is. Most igazán bebizonyosodott, hogy a három évre készített,, személyekre is lebontott téli felkészítő ütemterv igen hasznos. Jól vizsgáztak a műszaki szakszolgálat és a forgalom dolgozói. A munkásszállító járművek, ha késéssel is, de mindenütt megérkeztek a rendeltetési helyükre. A gyorsan jött hó hirtelen el is köszönt. Ismét benépesült a határ, mentették kint rekedt terményt. Ebbe a a munkába bekapcsolódtak a 10-es szerelvényei is. • Ígéretükhöz híven, az ünnepekig, nem csak behozták az időjárás okozta elmaradást, hanem a kukorica- és a cukorrépa-szállítást be is fejezték. két nagy sztár érkezett néhány órára hazánkba. Egy volt világbajnok: James Hunt és egy jelölt: John Watson. Az egyik megúszta, a másik reméli, hogy megússza. Mármint a halálról van szó, mert a néhány órás sajtófogadáson bármit is kérdeztek az újságírók, csaknem mindig ide kanyarodott a beszélgetés. „Önvédelemből hagytam abba a versenyzést, s most már csak akkor ülök versenyautóba, ha áll a motor” — mondta Hunt. Az ír Watson másként vélekedik:Argentínában lesz januárban az első Forma 1-es futam. Nem titkolom, jövőre világbajnok akarok lenni. Gyönyörűséget kell szereznem a közönségnek, meg magamnak. Hiszen ez művészet, legalábbis szerintem.” Hunt közben elővesz egy cigarettát, de a filtert gyújtja meg. Köhécses bosszúsan dobja a hamutartóba. Apró figyelmetlenség, ő most már megengedheti magának ... ,(KZ)