Volán Hírlap, 1981 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1981-07-09 / 14. szám

Balesetelemzés Nyári időszakban, amikor a motorkerékpárosok túlnyomó többsége rendszeresen közlekedik az országutakon, a nagy ter­jedelmű járművek és a motorosok együtthaladása meglepően sok gondot vet fel.­ A statisztika szerint visszatérő baleseti ok az, hogy a motoros, valamint a segédmotoros leszorul az útról a mellette elhaladó, az őt megelőző nagy terjedelmű jármű túlzott közelsége miatt. Igen gyakran úgy történnek meg ezek a balesetek, hogy a kellő oldaltávolság hiánya jo­gilag nem is biztosítható, és már a helyszínelés során sem mu­tatható ki a két jármű közötti mozgáskapcsolatban a közvet­len hatás. A motorkerékpárosok jellegzetes panasza azonban, miszerint az őket megelőző járművek túl közel haladnak el mellettük, bizonyos vizsgálatokkal alátámasztott: ezek a for­galmi felmérések azt jelzik, hogy például a teherautóknak mintegy 50—60 százaléka nem húzódik ki, vagy csak mini­mális mértékben, amikor egy motorost beérve, mellette elha­lad. A furcsa az, hogy a gyorsabb személykocsik vezetői vi­szonylag nagyobb távolságot hagynak, fel is tételezhető, hogy az oldaltávolság megválasztása — valószínűen ösztönös ala­pon — függ a másik mellett elhaladó jármű sebességétől. Talán éppen azért mert lassan közeledett, az egyik esős napon egy Jászberény felé tartó teherautó túl közel haladt el a néptelen országúton a motoros mellett. Vezetője, noha nem volt egyáltalán szembeforgatom, alig centimétereket húzott ki a forgalmi sávjából, s utolérve a motorost, egészen szorosan húzott el mellette. Az előzésnek ez a szabálytalan kivitelezése azonban még nem okozott volna bajt, de tudjuk, ilyen esetekben a ki nem számítható véletlenek mint is szerepet játszanak! A teherautó első kereke éppen akkor döc­­cent bele egy víztócsába, amikor a motoros mellett volt, s a felfröccsenő víz a motoros sisakjának a szemellenzőjére ke­rült. A szoros közelségtől amúgyis megzavarodott motoros balkezével odanyúlt, hogy a vizet letörölje, s közben a jobb­oldali kormányszarvra nehezedett. A megriadás, a hirtelen lá­tás­vesztés és még ráadásul a teherautó menetszele elegen­dő volt ahhoz, hogy a motorkerékpár lefusson az útról, bele az árokba. A motoros nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérü­léseket szenvedett, életben maradását a teherautó-vezető gyors intézkedésének köszönhette. Az eset igazolja a már említett veszélyek valóságát. A teherautó vezetője — mondjuk úgy — egyszerűen csak ké­nyelmességből nem húzódott ki eléggé, hiszen se közelben, se távolban nem volt más az úton. (Talán éppen ez a látszó­lagos veszélytelenség altatta el!) Minden körülmények között nagyobb oldaltávolságot kellett volna tartania, már csak az esőre, a nedves útra való tekintettel is. Az oldaltávolság ak­kor a legbiztonságosabb, ha­­ a mindenkori forgalmi és egyéb viszonyoknak megfelelően — a lehető legnagyobbra méretezzük, s ha úgy választjuk meg, hogy abba még másik partner esetleges mozgásváltozása, sőt esetleges zava­­­ra is „beleférjen”! Tudatosan meg kell fontolnunk ezenfelül, hogy a motor­­kerékpár soha nem nyílegyenesen, hanem hosszú nyújtott köríveken halad, amolyan elnyújtott S-formákat ír le az úton, tehát szemnek szinte érzékelhetetlenül néhány centimé­terrel hol kijjebb, hol beljebb közlekedik. Ez az enyhén kí­gyózó mozgás, no meg a motorozó védtelensége is arra a kö­vetkeztetésre vezet, hogy a motorosok mellett elhaladva ugyanakkora, vagy még nagyobb oldaltávolságot kell tar­tanunk, mint amikor gépkocsik vannak mellettünk. Ez az elv gyakorlatban majdnem mindig megvalósítható, s nagyobb biztonságot teremt. Kezében a volán Az Országos Közlekedés­­biztonsági Tanács júniusban indította el kéthónaposra ter­vezett akcióját, amelynek mot­tója: „Kezében a volán, kezé­ben a döntés." A jelszó egyet­len egy tényezőre kívánja fi­gyelmeztetni a járművezető­ket, amely azonban döntő a biztonságos közlekedésben. Ez pedig nem más, mint a sebes­ség helyes megválasztása. La­kott területen kívül a bekövet­kezett baleseteknek több mint 50 százalékában a sebesség mint ok szerepelt. A halálos kimenetelű baleseteknek fele már kifejezetten a sebességre vezethető vissza mint elsődle­ges okra. Jogos tehát, hogy minden járművezetőtől meg­követelhető legyen az ésszerű sebesség, hiszen az előírt felső sebességhatárok csak az álta­lános korlátokat jelzik, ezeken alul már a vezető dönthet, mi­kor, milyen helyzetben, milyen körülmények között, mekkora sebességgel halad. A relatív gyorshajtás, a kö­rülményeknek meg nem felelő sebesség sokszor volt téma már ebben a rovatban is. Nem le­het azonban elég sokszor hang­súlyozni, hogy a forgalomnak ez a fontos biztonsági eleme, tehát a körülményekhez igazí­tott sebesség mennyire befo­lyásolja a mindenkori közle­kedést. A balesetek túlnyomó többsége nem a túlzottan ma­gas sebességtartományokban következik be. A 25—30, az 50 —60 kilométeres óránkénti tempó, ha soknak bizonyul az úthoz, a látáshoz, a forgalom­­hoz, a vezető hozzáértéséhez és magához a járműhöz viszo­nyítva — ugyanolyan, sőt zölti sebességkülönbség viszont­­ eleve veszélyforrás lehet. Ezt csak az egyes járművezetők figyelme és fegyelme küszö­bölheti ki, illetve valósíthatja meg. Kezében a volán, kezé­ben a döntés! — s a döntést így érdemes értelmeznünk. számszerűen többszörös ve­szélyt teremt. Ez a mértékében alacsonynak tűnő sebesség for­rása lehet sok más típusú bal­esetnek. A ráfutások, a sza­bálytalan kanyarodások, az el­sőbbség meg nem adásának különböző esetei, de még az elindulások, sávváltások is a végrehajtás sebessége szerint lesznek súlyos vagy kevésbé súlyos veszélyekké. Alapvetően a sebesség az, amivel a vezető szabályozni tudja az általa végrehajtandó manőverek biztonságának fo­kát. Ezért kell a sebesség meg­választásában mindig tudato­san eljárni, s rugalmasan dön­teni. A figyelmeztetés érvé­nyes persze más irányba is. A túlzottan alacsony sebességek sem biztonságosak, mivel má­sokat előzésre, sőt előzések so­rozatára kényszerítenek. Gyakorlati tanácsunk ezzel kapcsolatban egy lehet: tűz­zük ki célunknak azt, hogy mi mindent megtegyünk a körü­löttünk zajló forgalom egyen­letességéért. A sebességüket tekintve homogén járm­­űsorok, a forgalmi áramlatba beillesz­kedő járművek törvényszerűen nagyobb biztonságban mozog­hatnak. Minden egymás kö- Helyszíni bírság A közlekedési szabálysérté­sek egyik legegyszerűbb bün­tetése a helyszíni bírság. Az intézkedő rendőr a kisebb mérvű szabálysértések esetén alkalmazza, amikor úgy látja, hogy a figyelmeztetés nem ele­gendő. A helyszíni bírság cél­ja, hogy az ellenőrző hatóság, amikor szabálytalanságot ta­pasztal, azt ott a helyszínen szüntesse meg és egyben bün­tesse is a szabálytalanság el­követőjét. Ennek a „jogintéz­ménynek” az is a célja, hogy a továbbiakban ne legyen szük­ség írott dokumentációra, vagyis az eljáró hatóság rövid úton rendezze az ügyet. Helyszíni bírság csak a cse­kélyebb jelentőségű cselekmé­nyekért szabható ki, és csak az úgynevezett­ „tetten ért” elkö­vetővel szemben alkalmazható, amit úgy kell értenünk, hogy a szabálysértés elkövetéséhez nem fér kétség. Amennyiben egy ilyen szabálysértés elköve­tője megtagadja a helyszíni bírság kifizetését, ezzel elindít­ja a hosszadalmasabb és költ­ségesebb szabálysértési eljá­rást. Gyakran szokták emlegetni a járművezetők, hogy egy-egy ilyen esetben az utcán felaján­lott helyszíni bírság összegé­nél nagyobb, magasabb lett végül is a szabálysértési bír­ság, és sokan nem tudják, hogy miért van ez így. Nos, ha meg­indult a szabálysértési eljárás, akkor a hatóság már olyan más körülményeket is értékel, amelyekről az utcán intézkedő rendőr a dolog természeténél fogva nem tudhat. Ilyen pél­dául az elkövető korábbi köz­úti magatartása, amelyről két évre visszamenően vezet nyil­vántartást a szabálysértési ha­tóság. S ilyenkor persze azt is értékelik, hogy a szóban forgó gépjárművezetőnek ebben az időszakban milyen más, ha­sonló vagy egyéb szabálysérté­sei voltak. Akár tehát egy egy­szerű tilos parkolás is sokkal nagyobb bírságot jelenthet vé­gül is, ha kiderül, hogy az utóbbi két évben a járműve­zető már többször volt emiatt figyelmeztetve vagy bírságol­va! De befolyásolja a bírság nagyságát az is, hogy egy adott területen milyen gyakorisággal fordulnak elő azonos jellegű szabálytalanságok, hiszen szabálysértési eljárás a meg­­­előzést, a visszatartást is szol­gálja. Nem minden esetben növek­szik azonban a bírság összege! Előfordul gyakran az is, hogy a szabálysértési hatóság is a helyszíni bírságnak megfelelő összeget állapít meg. Fénysorompóval védett vasúti átjáróban ütközött egy személyvo­nattal Bálint Sándor, a 15-ös Vo­lán gépkocsivezetője, az YF 59-41- es ZIL-sel, alsóörsi kempingnél. A június 26-án történt balesetnél a gépkocsivezető 8 napon túl, a rakodó pedig 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket szenvedett, az anyagi kár jelentős. 179-800: Tourinform Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal kezdeményezésé­re, a külföldi tapasztalatokat is felhasználva, azt számos új, sajátos ötlettel gazdagítva, egy Európában is egyedülál­ló információs­­ rendszert hoz­tak létre hazánkban június 1-vel: a TOURINFORM-ot. A szolgálat több mint 40 ezer adatot tartalmazó mikrofilm­jei segítségével a hazánkban eligazodni kívánó turisták dolgát kívánja megkönnyíte­ni. A telexeken naponta több száz, friss információ érke­zik a TOURINFOM-ba. Az egyik legfontosabb szol­gáltatásuk az útlevéllel, ví­zummal, devizával felmerülő kérdésekről, a határátkelő­­helyek nyitvatartásáról, napi forgalmáról­­ ad tájé­koztatást. A szálláskeresők — adat­bank segítségével — az ország valamennyi szállodájának, fo­gadójának, kempingjének üdülőházának címét, telefon­os számát megtudhatják, de szük­ség esetén az árakról is ér­tesülhetnek. Ugyanígy csokorba gyűjtve találhatók az ország múzeu­mairól, műemlékeiről, a ter­mészetvédelmi területeinkről fontos tudnivalók. A roman­tikát kedvelők a skanzenek és a falumúzeumok között­­ válo­gathatnak. A mikrofilmek tar­talmazzák az éttermek, cuk­rászdák, eszpresszóik, éjsza­kai szórakozóhelyek címeit, sőt, a hasukat kedvelők az ételspecialitásokról is tájé­koztatást kapnak. A gyógyulni vágyókkal pedig nemcsak gyógyfürdők helyeit és nyit­a­vatartási idejét tudják közöl­ni, hanem azt is, hogy a víz milyen betegségek gyógyítá­sára alkalmas. A TOURINFORM jó kap­csolatot épített ki az utazási irodákkal és az idegenforgal­mi hivatalokkal. Az érdeklő­dőket naprakészen tájékoz­tatják a belföldi üdülési le­hetőségekről, túrákról is. A gépkocsikkal érkezők az utakról, az üzemanyagárakról, az ÁFOR kutak címeiről és nyitvatartási idejéről, az or­szágban található szervizek­ről érdeklődhetnek. A MÁV, a Malév és MA­HART járatairól is rendsze­res tájékoztatást adnak. A Volán távolsági járataival, valamint a helyi közlekedés­sel kapcsolatos tudnivalókat is nyilvántartják. A sportbarátok és a termé­szet szerelmesei is megfelelő tájékoztatást kaphatnak, az elmaradhatatlan meteoroló­giai — 24 és 48 órás _ előre­jelzéssel egyetemben. Mind­ezeket öt nyelven — magyar, német, angol, orosz és fran­cia — tudakolhatják meg. Friss információkkal segít­sük a szolgálatot! NAPKÖZIS TÁBORT nyit­nak a 7-es Volán tiszaligeti üdülőjében. Augusztusban negyven iskolás korú volános gyermek üdültetéséről gondos­kodnak a szolnokiak. A prog­ramban kulturális és sportve­télkedők, valamint úszótanfo­lyam is szerepel. Baráti találkozó Mit számít az, hogy az ember hány éj>es, csak a szíve legyen fiatal — állítja egy régi közkedvelt sláger. Ez lehe­tett volna a mottója a 2-es Volán központi telepén június 30- án tartott nyugdíjas-találkozónak. Őszbe vegyülő, deresedő ha­jú régi volános dolgozók találkoztak ismét. Az évek nem múltak el nyomtalanul, de a jó kedv töretlen maradt. A nógrádi Volán vezetői azokat a nyugállományba vo­nult dolgozókat hívták össze ez alkalommal, akik több mint 25 évet töltöttek el az autóközlekedési vállalatnál. Most ve­hették kézbe a nyugdíjasok és házastársaik a szabadjegye­ket is. A 2-es Volánnál mintegy 40 nyugdíjas és 30 családtag kapta meg ezen a napon az országos szabadjegyet. A találkozó azonban nemcsak ezt a célt szolgálta. Most tájékoztatták a nyugdíjasokat a vállalat munkájáról, tevékenységéről és a jövő feladatairól. Megvitatták azt is, hogy augusztusban — a hagyományoknak megfelelően — ismét egynapos kirándulás­ra utazhat mintegy 180 volános nyugdíjas. Rövid vita után döntöttek, hogy ebben az évben az úticél Eger és Bogácsfür­­dő lesz. Arról, hogy a mostani nyugdíjas-találkozó emlékezete­sebb legyen Borszéki Vilmos nyugalmazott forgalomvezető is gondoskodott. Az egybegyűltek nagy tetszésére Tóth Árpád: Hej szerelem című versét szavalta el. A baráti beszélgetése­ket és a jó hangulatú délutánt a vállalat és szakszervezeti bizottság képviselői szavai zárták, akik további jó egészséget kívántak a volt volános dolgozóknak. Ez a búcsú nem szól hosszú időre, hiszen augusztusban újra találkoznak a régi barátok. Vérből Károly HAT HÓNAP TAPASZTALATAI Magán megbízók komplex kiszolgálása Közismert, hogy a piaci vál­tozások a vállalatokat aktí­vabb üzletpolitikára kénysze­rítették. A második félév ele­jén a 14-es Volánnál arról ér­deklődtünk, hogy az év eleji elképzelésekből, 6 hónap alatt mit sikerült megvalósítani. A személyforgalomnál — mint Czékmán József főosz­tályvezető elmondta — a sza­bad idő növekedésével számol­tak a buszforgalomban. Az 5 napos munkahét bevezetésével Székesfehérváron minden bi­zonnyal erősödni fog az utas­­forgalom a fürdő- és város­­környéki járatokon, ezért eze­ket bővítették. A vállalat üzlet­­politikájában a különjáratok szervezése kiemelten szerepelt, hiszen a hétvégeken egyre több busz felszabadul. Ezért kü­lönjárati kedvezménypolitikát alakítottak ki a vállalatnál: az elő- és utószezonban 15—20 százalék közötti, míg a fő­idényben 10—15 százalékos a kedvezmény. Újdonság az is, hogy ha valaki a vállalat uta­zási irodáján keresztül, szol­gáltatásokkal együtt rendeli meg a különjáratot, akkor to­vábbi 10 százalék kedvezményt kap a különjárati díjszabásból. A vállalat szakemberei fel­keresték a gyárak, vállalatok vezetőit, hogy a náluk levő szerződéses járatokat hétvégén használják dolgozóik kirándu­lásra. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel a lehetőséggel so­kan kívánnak élni. A 14-es Vo­lán egyébként az utóbbi idő­ben a komplex fuvarozásra tö­rekszik; nemcsak a teherfuva­rozást, szolgáltatásokat kínál­ják, hanem vállalják a mun­kásszállítást is. Ez történt most Szabadegyházán is, ahol rövi­desen megkezdődik az invert­­cukor­ gyártása. A teherforgalomnál — mint Pauker József osztályvezető el­mondta — az új fuvarigények feltárása és a meglevő felada­tok magas színvonalú ellátása a cél. A járműkihasználás nö­velésére néhány feladatnál fuvardíj-kedvezményt adnak, ezenkívül megállapodást kö­töttek több vállalattal a 100 kilométeren felül eddig üresen közlekedő járművek visszafe­lé való terheléséről. A 14-es Volán több vállalattal arról tárgyal, hogy a késztermék-fu­varozás mellett az alapanyag­fuvarozást is a mi járműveink végezzék. Székesfehérváron továbbra is szorgalmazzák a közületi gépjárművek átvételét. Jelen­leg az Agrokomplex-szel tár­gyalnak a gépkocsipark átvé­teléről. Ezenkívül tervezik még a Húsipari Vállalat és az Al­ba Regia Építőipari Vállalat gépjárműveinek és szállítási feladatainak átvételét. Miután a megyében nagy beruházás az elkövetkezendő öt évben nem lesz, ezért a 14-es Volán a vállalatoknál történő bőví­téseket is figyelemmel kíséri és egy-egy új gyárrészleg szál­lítási igényeiről jó előre tár­gyalnak. A Fejér megyei Volán ki­emelt feladatként kezeli a la­kossági szolgáltatásokat. Más vállalatoktól eltérően fuvar­díj-kedvezményt nem ad a 14-es, de komplex kiszolgálást nyújt magán ügyfeleinek is. Tehát a Volán irodában bár­ki megrendelheti az építkezés­hez szükséges összes anyagot, a téglától a sóderén át a be­tonelemekig, és a vállalat a kért időre ütemezve szállítja az árut. Ezt a szolgáltatást most tovább szeretnék még bővíteni: Pilisvörösvárról Terranova nemesvakolat fuva­­­rozását , értékesítését kíván­ják megszervezni. Még folynak a tárgyalások a hétvégi fuvarozásokról. Az 5 napos munkahét bevezetésé­vel a szombati igények száma nőni fog. A vállalat szakem­berei remélik, hogy az áruki­bocsátó helyeken megoldják a hétvégi fuvarozási lehetősé­get. A néhány példa inkább csak ízelítő volt a 14-es Volán üz­letpolitikai tevékenységéből. A lehetőségeket nap mint nap kutatják, mert ezt a munkát soha sem lehet véglegesen be­fejezettnek tekinteni. (C) A hengerfelújítók helytállásáról Rendkívül mostoha körül­mények között dolgozik a 16- os Volán keszthelyi üzemegy­ségének hengerfelújító üzeme. Az épületek több emberöltő­vel ezelőtt készültek, s in­kább hasonlíthatók egy kö­zépkorból ittmaradt, elsze­gényedett nemesi mintsem egy XX. kúriához, századi ipari üzemhez. Szerencsére ezek a körül­mények nem meghatározói az ittlévők tevékenységének, bár befolyásolják azt. Bizonyítja ezt, hogy az itt dolgozó Heli­kon szocialista brigád évek óta a vállalat legjobb közös­ségei közé tartozik. — Már kétszer kiérdemel­tük a Vállalat kiváló bri­gádja címet — mondja Ágos­ton Sándor brigádvezető-he­­lyettes. — S mint ön is lát­ja, itt rengeteg pluszt kell adni a jó eredményekért. A brigád tizenkét évvel ez­előtt alakult. Tagjai lakato­sok, autószerelők, esztergá­lyosok, kovácsok. Fő profiljuk a tehergépjárművek reinek a felújítása. A henge­r6-os Volánon kívül 7—8 vállalat részére végez ilyen munká­kat. — A Zil, Skoda, és a régebbi típusú Csepel teherautók hen­gereit újítjuk fel. Úgy tu­dom, az országban egyedül mi végezzük ezt. Az elmúlt év­ben mintegy 3 ezer jármű hengereit tettük újra használ­hatóvá. S már évek óta egy darab általunk felújított hen­gert sem küldtek vissza mi­nőségi reklamációval. Itt sze­retném elmondani, hogy még többet tudnánk dolgozni, más Volán vállalatok számára is szívesen újítanánk fel hen­gereket. Hiszen a takarékos­ságnak ez is egy formája, ha nem dobjuk el a még újra­hasznosítható anyagokat, al­katrészeket. A brigád vállalásai is ezt a szemléletet tükrözik. Felaján­lásaik között szerepel a költ­ségek csökkentése, a nyereség növelése, az anyagtakarékos­ság. — Átlagéletkorunk 38 év, s közülünk hatan több mint tizenöt esztendeje dolgoznak a vállalatnál. Fegyelmi vét­ség ismeretlen a mi közössé­günknél, üzemi balesetünk alakulásunk óta nem volt. A gazdasági munkájuk mel­lett még sok egyébre is tud­nak időt szakítani. Rendsze­resen részt vesznek a politi­kai oktatásokon, Lénárt István pedig szakközépiskolában bő­víti ismereteit. Patronálják a városi 3. számú óvodát. Meg­javították az óvoda kazánját, parkosítottak, mászókat és játékokat készítettek a gyer­mekeknek. — Az üzem területére is kiterjed a társadalmi munka­vállalásunk. Mivel az üzemben nincsenek takarítónők, a hét­végeken műszak után mindig mi takarítunk, gondozzuk te­lepünket. A brigád két tagja, Rigó János és Nagy Zoltán tízsze­res véradók, s már kiérde­melték a mozgalom kitünte­­­tésének bronz fokozatát. Varga László is közel áll már ehhez, hiszen ő is nyolcszoros véradó. — Vállalatunknál felhívás­­sal fordultunk az összes szo­cialista brigádhoz, hogy min­denki fizessen legalább 50 forintot a mozgássérültek m­egsegítésére létrehozott or­szágos alapba. Örömmel mondhatom, hogy sokan en­nél jóval többet fizettek be. Ezen kívül Keszthelyért” „Az egy napot mozgalomban is részt veszünk. A brigádta­gok a városi gyermekintéz­mények javára egy napi bérü­ket ajánlották fel. Kéri J. Tibor

Next