Vörös Zászló, 1948. július-december (4. évfolyam, 54-106. szám)

1948-07-04 / 55. szám

2. oldal. 1947 őszén, Berehin Az évszak döntő szakaszába lép­tünk. Arat, csépel, a kolhoz. Hord­ják be a kukoricát. A széna­­már benn van, még a napraforgó, stb. maradt hátra. Nagy Elemér is künn van a me­zőin, sőt családja is ott van. A ter­més közepes. A kolhozban, ott egé­szen más. Többen látták, hányszor fordult a szekér, mikor hazavitte a terményt Nyilas András és fia. Volt mit hazavinni, amit megkere­sett, azt meg is kapta. — Látjátok, büdös kulákok, már az első évben is többem lesz, mintha egyedül gyúr­tam volna rá munkát. íme mit kapott Nyilas András csa­ládja, akinek fiával együtt 470 mun­kanapja volt és mit aratott le Nagy Elemér családja. Ez volt tehát az első év eredménye! E mellett Nyilas Andrásnak 0,50 ha földjén egész télre való zöldségféléje, burgonyája, stb. termett. Nyilas csu­pán az eladott káposzta egy részéért 2000 rubelt kapott! Vett disznót, ru­házatra is telt már, a beszolgálta­tástól pedig a kolhoz mentesítve volt. Nagy Elemér a termény egy részé­nek beszolgáltatása után még sokat bajlódott, sehogysem volt elegendő se a termény, se a széna. Rövidesen itt a tél, munka után kell néznie. A termény megnevezése Kolho­­hta Egyéni gazdálkodó Nyilas András családja Nagy Elemér családja A termény mennyisége (g­bani Gabonafélék 2,57 302 Tengeri 234 Zab 2 864 Széna 47 10 Napraforgó 2­86 0-4 Burgonya 328 — 4 Káposzta 3-і Г5 Bab 04 0-25 Kukorica pórék — Készpénzben 1274 — R. ▼OKOS ZÁSZLÓ Mit таг egy kolhozista és mit vár egy egyéni gazdálkodó az ежеті terméstől? 1947 tavaszán, Berehin A faluban két középparaszt készül az új mezőgazdasági év munkájára, Nyilas András és Nagy Elemér. Mind­kettő 3-3 ha földön gazdálkodik. Nyi­las András gazdaságában 2 ökör tar­­kállik az istállóban, míg Nagy Ele­mérnek 2 lova van. Március van, a falusi Szovjetbemn, sőt mindem utcasarkon összeverőd­nek az emberek. — Kolhozba megyünk, s nem gaz­dálkodunk többé a régi módom — hallatszik m­intem is onnan is. — Nem akarunk örökké szegények maradni, bennünket Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a szegénységből az egyetlen kiút a kolhozul, — mondja fennhangon Lengyel József, a falusi Szovjet elnöke. Mire kitavaszodott, a faluban már összeadták az ökröket, szekereket, megindult a közös munka. Nyilas András, fiával Tihamérral együtt indult a kolhozba. Büszkén mentek a falu sáros utcáján, tudták hova mennek. Sok estén és éjszakán beszélgettek erről az asszonnyal is. A ,,Kárpáti Igaz Szó“ és „Vö­rös Zászló“ nem egy kolhozról szó­ló cikke fordult meg a kezünkben. Aztán kezdődött a munka, szükség volt vetőmagra, segítségre, nem volt elegendő az igavonó, a tapasztalatt is hiányzott. De ekkor látta csak igazán Nyilas András, mit jelent a közös gaz­dálkodás. Míg ő dolgozott, addig száz más kolhozista is dolgoztat,s az mind előbbre vitte munkájukat. Segítettek vetőmagban, igavonóban, jöttek az új traktorok, vetőgépek, műtrágya. Nagy Elemér pedig megmaradt az egyéni gazdálkodás mellett. Kettévál­tak útjaik. S ezentúl a napi­ esemé­nyek egyre nagyobbá teszik a távol­ságot Nyilas András kolhozista és Nagy Elemér egyéni gazdálkodó között. Nagy Elemér egyedül megy ki szán­tani, vetni. A későbbi munkában 2 idősebb leánya is segít, sőt a felesége is kijön néha kapálni. Dolgoznak, nem henyélnek, kora reggeltől estig. Nyilas András pedig a munkanapo­kat számlálja: 27, 35,80,100 és így to­vább. A fia sem marad el. Közeledik az aratás ideje. Első évben aratnak kö­zösen. Nem mindennapi élmény ez nemcsak Berehin, de még a körzet­ben sem. Kenyér volt a házban, nem volt már gond a holnapra. Egyszer az istállót kellett javítani, másszor rámákat ké­szíteni, magot tisztítani. Esténként pedig gyakran összejöttek a klubban, olvasókörben, vagy a kolhoz helyi­ségeiben. Moziba jártak, könyvet, új­ságot olvastak. Készültek az új me­zőgazdasági évszakra. Megszaporod­tak tél óta, nap-Пар után új jelentke­zők adták be belépési nyilatkozatu­kat. Olykor megnézték az őszi veté­seket, 75 ha búzát és rozsot vetet-­­tek el­­ a jövő évi kenyér alapját. Nagy Elemér pedig télen fát hor­dott a „Liszprom­nak“. A gazdaságban nem sok tennivaló volt. A kenyér pedig nem volt elege­ndő. Nagy elmaradt a falu életétől. Gyűlésekére nem járt el, újságot nem olvasott. Egyéni gazdaságával járó mindennapi gondjai teljesen lefoglalták, őszit ő is veteti, nem sokat, fél hektárnyi búzát és ugyanannyi rozsot. A te­henének a tél végén már nem vollt mit enni adni, vásárolni kellett. A szénából sem futotta, mint tavaly, vagy tavalyelőtt. A sző­lőjét is gondosan megművelte. Csak­hogy műtrágyája nem volt, az ütemet nem tudta tartani a kalhozistákkal. Azok régen elhagyták. 1947—48 telén, Berehin A kolhozban mindig akadt munka Nyilasi számára, sőt a fia számára is. 1948 tavaszán, Berehin ily tavaszra Berehin még­­nem em­lékeztek. Soha még ily munkalelke­sedést a berehi falusi dolgozóknál nem tapasztaltak. A kolhozisták da­lolva, csoportokban indultak munká­ba s dalolva tértek haza. A berehi határban éjjel-nappal zúgott a trak­tor. Hasította a földeket, szántott, ve­tett k­i . A kolhozisták e tavasszal 500 ha földet vetettek be. Aztán megkezdő­dött a kapálás, gyomlálás, töltögetés. Volt munka a szőlőben is, mely végig húzódik a bereki kishegyen. Nyilas szántott, trágyát hordott ki, dolgo­­zott fiával együtt a szőlőben is. A munkanapok száma újra emelkedett. Ma már kettejüknek 340 munkanap­juk van. — ígérem, hogy ebben az évben legkevesebb 300 munkanapot érek el — mondja büszkén, de meggondol­tan Nyilas Tihamér. Az apjától nem akar elmaradni." Nagy Elemérhez nem jutott el az a munkaláz, melyben a kolhozisták éltek, ő is vetett, kapált, sőt a két leánya is segített, úgy mint régen. 1948 nyarán, Berehin Ma már készülnek az aratásra. Szép, bő termést várnak a kolhozis­ták. Igaz, hogy megdolgoztak érte, de egyéni gazdaságaikban a felét sem érték volna el annak, amire ez évben számítanak. Íme, előzetes számítás szerint mit vár Nyilas András családja és Nagy Elemér családja az ezévi termésből. Ily lehetőségei vannak tehát Nyi­las kolhozistának és Nagy egyénnyi gaz­dálkodónak. Messzire­­ kerültek egy­­mástól. Pedig alig két esztendeje, hogy elváltak útjaik. Ma már nem lehet összehasonlítani a két család életszínvonalát, pedig még 1917 ele­jén ugyanannyi földön, ugyannalnn­yi igavonóval, szerszámmal, gazdálkod­tak. Nyilas András nem is számítja nagyon kisegítő gazdaságát, melyből még burgonyája, zöldségféléje van. A fő jövedelem a kolhozmunkából származik, az nyújt új életlehetősé­get, az teszi a falusi dolgozókat módossá, jómódúvá. Szenes Lj. A termény megnevezése Kolho­zis ta Egyépі gazdálkodó Nyilas András családja Nagy Elemér családja mázsában Gabonafélék 248 Tengeri 24 10 Zab 126 Széna 364 Burgonya6 12 Napraforgó6 1*5 Káposzta6 2 Bab3 1*5 Kőfég 1*80 Szőlő6 6 Készpénzben 7,800 R Új otthonba költözött a kaszinói komszomolszervezet A kaszinói elsőfokú komszomol­­szervezetnek eddig nem volt saját he­lyisége, gyűléseinket a könyvtárhelyi­ségben tartottuk. Legutóbbi ülésün­kön elhatároztuk, hogy a klubépület­nek egy ros­sz állapotban lé­vő helyiségét a magunk számára rendbehozzuk. A feladat végrehajtá­sával Bodnár Sándor komszomjoltit­­kárt bíztuk meg. A terem rendbeho­zásával most elkészültünk. Ricsei Já­nos önkéntes munkával kimeszelte, Gazdag Róza, ifj. Bodnár Sándor és Rapaport Sándor pedig kitakarítot­tá­k, kihiszí­tették a helyiséget és azt komszomolszervezetünk méltó ottho­nává tették. Lebovics Károly az elsőfokú komszomolszervezet titkára " •-----''vvvt/v/V/VV’/'-''----­A „Május Elseje“ butorkombinátus az iskolák és gyermekkerek felszereléséért A „Május Elseje“ butorkombinátus összes brigádjai gyermekszékek és asztalok, továbbá 500 drb. iskolapad elkészítésével foglalkoznak. Ebben­­­ munkában kitűnik Grünfeld asztalos brigádja, amely eddig a legtöbb is­kolafelszerelési tárgyat készítette el. Vasárnap, 1948. VII. 4. Minden házban­­ újságot olvasnak A macsolai postakörzet falvaiban az újságelőfizetés terén szép ered­ményt értek el. A helyi szervek közreműködésével Macsola, Badalovo, Csorna és Gecsa falvakban minden gazdaság előfizetett az újságra, sőt vannak előfizetők, a­­kik 2-3 újságot rendeltek meg. A terv 613 előfizető, ezzel szemben a posta­körzet területén 685 újságelőfizetés történt. Nagyon szép munkát fejtettek ki Macsolán Varga Lajos és Telb­inger Pál kézbesítők, Badalovon pedig Kál­­ló Imre, az elsőfokú pártszervezet titkára. Petráska Mária ,macsolai postafőnök Hírek külföldről Angliai helyzet London. (TASS.) A Reuter ügynökség távirata közli, hogy az angol kor­mány ostromállapot kihirdetésére tett ajánlatot az angol királynak a ki­­kötőm­­unk­ások sztrájkjával kapcsolat­ban. A Reuter ügynökség közli, hogy június 28.-án felmerült az a veszély, hogy a 19.000 londoni dokkmunkás sztrájkjához a glasgowi és liverpooli, a két legnagyobb angliai kikötő munkásai is csatlakoznak. A Themse folyón eddig 152 teher­rel megrakott hajó vesztegel. • Két munkáspárt egyesülése Prága (TASS­) Június 27-én Prá­gában a kommunista és a szociálde­mokrata pártok egyesülésüknek szet­tért ünnepi gyűlést tartottak. A két­­ párt Csehszlovákia Kommunista Párt­ja néven egyesült. A két párt eggyéolvadása alkalmá­ból tartott gyűlésre több mint 500, az egyesülést üdvözlő sürgöny érke­zett az ország gyárai és üzemei kol­lektíváitól.❖ ББ 0116/ Адреса редакції м. Берегово пл. Ворошилова No 3. Телефон редакції 156. до­карні Пі. A szerkesztőség címe: Berehovo, Vorosilov tér 3 A szerkesztőség telefonszáma 156. A nyomdáé Щ. Тир .ж 3070 Bezárult a budapesti nemzetközi vásár Budapest­ Június 28-án bezárult a budapesti nemzetközi vásár, amelyen Magyarország ipari vállalatain kívül résztvettek a Szovjetunió, Jugoszlá­­via, Csehszlovákia, Románia és Nyu­­gateurópa, valamint Amerika egyes cégei is. A vásárt kétmillió látogató tekintette meg. Különös é­­rdeklődést váltott ki a Szovjetunió pavilottija; azt 16 nap alatt 836,000 látogató kereste fel. (TASS) ------wvaaAIV­.---­ SPORT Gservoma zirka— Bolsevik 1:1. Fél-­­ idő: 1:1. Ideális football időben találkozott a két rivális csapat. A Zirka kezd, majd a Bolsevik veszi át a játék irányítását. A 40-ik percben Pincés lövi be a Bolsevik első gólját, 1:0. Kezdés után erős küzdelem fejlődik ki a két csapat között, végül Szilvay kiegyenlít 1:1. A második félidőben a Bolseviken kiütköznek a fáradtság jelei és ek­kor a Zirka kerül fölénybe, de­­to­vábbi eredményt, egyik csapat sem tud elérni. Cservona Zirka Szvaljava—Spárták 14 - re hova 4:2. Bolsevik B.—Cservona Zirka 4. 6:1. Ujlaky János Felelős szerkesztő : Kroh László.

Next