Vörös Zászló, 1951. július-december (7. évfolyam, 51-102. szám)
1951-07-01 / 51. szám
2. oldal Június 29-én tartotta meg az UK(b)P berehovói körzeti pártbizottsága soron lévő plénumát. A plénum megtárgyalta a tavaszi vetés eredményeit, a vetések gondozásának menetét és a termés betakarításának, valamint a mezőgazdasági termékek beszolgáltatásának kérdését. A plénumon Popovics D. P. elvtárs, a körzeti pártbizottság első titkára tartott beszámolót. Az előadó megállapította, hogy hála annak a nagy segítségnek, melyet körzetünk mezőgazdasága a bolsevik párttól, a szovjet kormánytól és személyesen Sztálin elvtárstól kapott, kolhozaink a múlt évinél lényegesen jobban felkészültek a tavaszi vetéshez. A vetést csaknem teljesen fajvetőmagvakkal végezték. A körzet kolhozai a vetési tervet 101,5 százalékra teljesítették. Egyes kolhozok, mint pédául a Hruscsov, a Vorosilov, a Gorkij kolhoz a kora tavasziak vetését 3—4 nap alatt befejezték. Ezek a kolhozok minden növény terén elvégezték a vetési tervet és idejében befejezték a kukorica és burgonya vetését. — Meg kell azonban állapítani — jelenti ki Popovics elvtárs, — hogy a körzetben elhúzódott a tavaszi vetés. A. Sztálin, az Október 31. évfordulója, az Út a Kommunizmushoz, a Kalinin, a Bolsevik és más kolhozok későn vetették el a kapásnövényeket. Egyes kolhozok még mindig nem teljesítették növényfajták szerint a vetési tervet. Néhol, mint például a Kirov kolhozban 155 hektár kukoricavetésből mindössze 55 hektárt kapáltak meg először és a második kapáláshoz még hozzá sem kezdtek. A Pravda kolhoz 148 hektár kukoricavetéséből eddig 78 hektárt kapáltak meg. A vetésgondozás ki nem elégítő voltának az az oka, hogy a kolhozokban általában alacsony a munkafegyelem. A Bolsevik kolhozban például 151 kolhozistának nincs egyetlen munkanapja sem. Ebben a kolhozban 511 munkaképes kolhozista közül csak 182 jár munkába. Gyenge a munkafegyelem a Sztálin kolhozban is, ahol 58 kolhozista ezidén egyetlen napot sem dolgozott a kolhozban. Hasonló a helyzet a Lenin útja, Gorkij és az Út a Kommunizmushoz kolhozokban is. Az előadó részletesen foglalkozott a szőlőültetvények állapotával és felhívta a plénum résztvevőinek figyelmét arra a komoly veszélyre, amely szőlőtermésünket fenyegeti, ha nem intézkedünk a peronoszpóra terjedése megakadályozására. A terménybetakarításra, a cséplésre és terménykészletezésre való előkészületekről beszélve Popovics elvtárs rámutatott azokra a hiányosságokra, amelynek kiküszöbölése föltétlenül szükséges, hogy sikeresen hajtsuk végre ezt a nagyfontosságú kampányt. Élesen bírálta a Gép- és Traktor Állomások igazgatóit, mivel azok nem nyújtanak kellő segítséget a kolhozoknak a terménybetakarításra való előkészületben. A beszámoló után megindult vitában a felszólalók rámutattak azokra a feladatokra, amelyeket még meg kell oldani, hogy becsülettel teljesítsük Sztálin elvtárs előtt vállalt kötelezettségeinket. Erdei elvtárs, a Sztálin kolhoz elsőfokú pártszervezetének titkára elmondotta, hogy milyen harcot folytattak a kolhozisták a pártszervezet és a kolhoz vezetősége irányítása alatt a tavaszi vetés gyors elvégzéséért és hogyan folyik a kolhozban a vetésgondozás. — Most úgy kell megszerveznünk a munkát, hogy az aratással egyidőben folytathassuk a kapásnövények megművelését és az építkezést, stb. — jelentette ki Erdei elvtárs. — Kolhozunkban már megkezdődött a búza és a gabona aratása. A berehovói GTA azonban kevés segítséget nyújt a kolhoznak. Még mindig nem kaptuk meg a régen ígért hajtószíjat a cséplőgéphez, — fejezi be felszólalását Erdei elvtárs. Varga elvtárs, az Út a Kommunizmushoz kolhoz elnöke élesen bírálta az ivánivkai Szilpó vezetőjét azért, mert nem gondoskodik a kolhoz szükségletei kielégítéséről. — A számunkra kiutalt 100 darab zsákot sehogyan sem tudjuk megkapni a Szilpó üzletében — jelenti ki Varga elvtárs. Antonenko elvtárs, a berehovói GTA igazgatója felhívja a plénum figyelmét a terményszárítók építésének fontosságára. — Több olyan kolhoz van körzetünkben — mondja Antonenko elvtárs, — ahol a kolhoz vezetősége ezt a kérdést másodrendűnek tekinti. A Komszomol kolhozban például, melynek elnöke Povegyonok elvtárs, a terményszárítóban a kolhoz baromfifarmjának egy részét helyezték el. Ebben és más kolhozokban még nem készítették el a fedett szérűt sem. Több fedett szérűn nem lehet terményt osztagolni, mivel azokon a cséplőgépen kívül semmi másra nincs hely — fejezi be felszólalását Antonenko elvtárs. Dorosenko elvtárs, a bótvágyi GTA igazgatója arról beszélt felszólalásában, hogy a legtöbb kolhozban már meg lehet kezdeni a búza és gabona részleges aratását. Felhívja a kolhoz figyelmét arra, hogy nem szabad megismétlődni a múltévi hibáknak, amikor a terménybeszolgáltatásnál elkéstek a GTA-knak járó természetbeni fizetéssel Tót elvtárs, a körzeti végrehajtóbizottság elnöke elmondta felszólalásában, milyen szerepet kell játszani a körzeti pártbizottság meghatalmazottainak a betakarítás és beszolgáltatás ideje alatt. — A meghatalmazottak jó munkájától sokban függ ennek a fontos kampánynak a sikeres lefolytatása — állapítja meg Tóth elvtárs. A vitában felszólaltak még Веса, Geletej, Frischman, Povegyonok és más elvtársak, összesen 14-en. A plénum részletes határozatot hozott a hiányosságok kiküszöbölésére. PÁRTÉLET A körzeti pártbizottság plénuma AZ ARATÁS ELSŐ NAPJÁN Arany színe van az Engelsz kolhoz mezőin elterülő hatalmas búzatábláknak. A kalászok között alig találunk egyegy szurókát, egy-egy búzavirágot. Ez arról tanúskodik, hogy a kolhozisták jól gondozták vetéseiket. A búza magas falként emelkedik a mezei út két oldalán. Messziről egyre erősbödve száll felénk a kolhozisták aratódala: »Érik a hajlik a buzakalász, Kolhoznál szebb életet nem találsz...« Az útkanyarulat után érdekes kép tárul elénk. A tarlón végtelen sorokban sorakoznak egymás mellé a keresztek. Nagy ütemben folyik az aratás, dőlnek a kaszák nyomán a rendek. Simon Gyula brigádvezető büszkén néz az aratásra váró búzatengerre. Büszkesége nem alaptalan. A kolhozisták az ő irányítása mellett vezettek, gyomtalanították kétszer is a vetéseket. Az ő öröme, dicsősége most az, ha gyorsan és veszteség nélkül takarítják be a gazdag termést. A mezőn fürgén mozognak a marokszedők és kévekötők. Mindegyiknek ki van jelölve a saját részlege. Cs. Tóth Bálint kaszás néhány méterrel megelőzte a többieket. Barta Gábor és Dávid Béla fej-fej mellett igyekeznek nyomában. — Mi is tudunk úgy aratni, mint Bálint. Estig utolérjük, sőt el is hagyjuk! — És új lendülettel fekszenek a munkába a kaszások, mögöttük szaporán nő a kévék halmaza, emelkednek a keresztek. Mindenkinél a gyors, veszteség nélküli munka a cél. A kolhozisták azért harcolnak, hogy ők fejezzék be elsőként a körzetben az aratást, az ő kolhozuk legyen az, amely az elsők között számol el az állammal, az ő kolhozukban fizessék a legmagasabb díjat a munkaegységekre. ...Ebédszünet van a brigádban. A hűvösben pihenők között Cs. Tóth Bálint agitátor hangját halljuk felcsendülni. Ismerteti a koreai helyzetet, rámutat arra, hogy az angolok és amerikaiak újabb erőszakosságot akarnak elkövetni Iránban, elmondja a békeharc híreit. A kolhozisták figyelmesen hallgatják az agitátor szavát, öntudatosítják magukban azt az elszánt akaratot, hogy jó munkájukkal, bő terméssel harcolnak a békéért és Hazánk hatalma megszilárdításáért, amely a világbéke biztos őrzője. Az agitátor arról beszél most, milyen nagy jelentősége van a kommunizmus építkezéseinek, hogyan veszik ki ebből részüket területünk és körzetünk dolgozói. — Téglagyáraink munkásai sztahanovi munkával harcolnak azért, hogy határidő előtt szállítsák le az épületanyagokat Kahovkára... — A kommunizmus építészeinek kenyérre van szükségük. A búzát ehhez mi termeljük. Azzal, hogy elsőként szolgáltatjuk be a gabonát — biztosítjuk ezek kenyérellátását. A beszélgetés ezután más tárgyra tér át, ki hogyan dolgozott. Nagy vitát okozott annak eldöntése, hogy miért jobb kaszás Tóth Bálint, mint a többiek. Megállapodtak abban, hogy nem jobb kaszás, csak jobban készült fel az aratásra. — Még otthon kikalapáltam és kiköszörültem a kaszát, úgy, hogy itt a mezőn semmi gondom se legyen vele. Ha nem gazos a vetés, ha ügyelek arra, hogy földet ne fogjak, bizony a kaszakövet se igen kell elővenni... Most a déli pihenőt is arra használom fel, hogy délután se legyen semmi fennakadás a munkában, — magyarázta Cs. Tóth kaszás. Az ebédszünet mindjárt véget ér. Ki-ki készül a további munkára. Ismét felcsendül a dal, amely még munka közben sem szűnik meg... Este a brigádvezető összegezte a munkaeredményt. Egy nap alatt learatták a 16 hektárnyi őszi árpát. A szocialista verseny győztese Cs. Tóth Bálint, aki 0.8 hektárt aratott le. A legjobb marokszedő Dudás Julia, a legjobb kévekötő Fekete Balázs, akik 600 kévét kötöttek. De túlteljesítették feladataikat Szatmári Jolán, Dávid Ilona, Tóth Miklós, Szabó Sándor és sokan mások is. Viktor V. VÖRÖS ZÁSZLÓ Vasirna^^Hír^ A vándormozgó munkája a falusi Szovjet ülésének napirendjén A zasztavnei falusi Szovjet, melynek elnöke Szatmári András, figyelemmel övezi a falu kultsúréletét és határozatott intézkedésekkel segíti fejlődését. Az egyik nemrégiben megtartott ülésén a falusi klub munkájával kapcsolatban a vándormozgó munkáját vitatták meg. Szűcs József, mozigépész beszámolójában elmodta, hogy 48 előadását sokszáz ember nézte végig. — Annak érdekében, hogy felkeltsem a kolhozisták érdeklődését a mozi iránt, meghallgatom tanácsaikat és igyekszem kérésüknek megfelelő filmeket vetíteni. Az utóbbi időben különösen nagy az érdekődés a színes filmek iránt. A mozigépész ezután elmondta, mi az, ami akadályozza munkájában, mi az, amiben a falusi Szovjetnek segítségére kell lennie. Elmondta, hogy bár a kolhoz vezetősége felépítette a mozigépházat nem gondoskodott arról, hogy ezen ajtó is legyen, így nem tarthat benne semmilyen felszerelést, ami ezek állandó és fölösleges hurcolását teszi szükségessé. — A falusi Szovjetnek gondoskodni kell arról, hogy rendszeres tűzoltószolgálat legyen a mozielőadások idején, — jelentette ki a mozigépész. — A mozi mellett nincs vizeshordó, nincs homok, egyáltalán semilyen tűzoltóberendezés sincs... Éles bírálatban volt része Kovács Albert klubvezetőnek, aki nem értékeli kellőképen a szovjet film jelentőségét, nem segít a mozigépésznek a nézőközönség megszervezésében. A beszámoló után élénk vita indult meg. A képviselők rámutattak arra, hogy jobban kell falun propagálni a filmet. Spiegel J. képviselő felszólalásában arra mutatott rá, hogy pontossághoz kell szoktatni a kolhozistákat és ezért a közölt időpontban késedelem nélkül meg kell kezdeni mindig az előadást. Szatmári elvtárs azt javasolta, hogy a jövőben a közönség megszervezésére használják fel az agitkollektívát is. Javasolta, hogy tartsanak esténként előadásokat szabadban, a szérűn dolgozó kolhozisták számára. Rimóci Jenő, a falusi Szovjet titkára és a vitában felszólalt képviselők, egyetértettek azzal, hogy a jövőben többet kell foglalkoznak a szovjet film terjesztésével és elfogadott határozatukban részletes intézkedéseket dolgoztak ki a klub munkájának megvitatása, a mozilátogatók biztosítása és a szérűn való filmvetítés megszervezése érdekében. Barato F. Osztrovszkij Játtos égetőmester sikere Osztrovszkij János a 2. számú téglagyár égetőmestere attól az időtől kezdve, hogy a gyár kollektívája a nagy sztálini építkezések számára gyárt téglát és cserepet, rendszeresen, hónapról-hónapra túlteljesíti tervszerinti feladatait. Osztrovszkij elvtársnak a terv szerint július 1-ig 1,5 millió téglát és cserepet kellett kiégetni. Osztrovszkij elvtárs ezzel szemben már június 28-án két millió téglát és cserepet égetett ki. Az égetőmesternek június folyamán 800.000 téglát és cserepet kellett égetni. Ezzel szemben két nappal a határidő előtt már átadott további terven felül kiégetett 100.000 darab téglát és cserepet. Osztrovszkij elvtárs sztahanovi munkát teljesítve, azt a célt tűzte maga elé, hogy havi teljesítményét 1 millióra emeli. Munkájáról látszik, hogy szavának áll és a kommunizmus nagy építkezései számára minden hónapban 1 millió téglát és cserepet készít.