Vörös Zászló, 1956. január-június (12. évfolyam, 1-60. szám)

1956-01-01 / 1. szám

4. oldal A Síri üzenete ismét elmúlt egy esztendő. Ez alatt az idő alatt nem egy­szer volt szerencsém találkoz­ni Önökkel, kedves barátaim. A szorgalmasakat dicsértem, a lustákat tüskéimmel szur­­káltam. Szívélyesen üdvözlöm ma azokat a dolgozókat, akik mél­tóan hozzájárultak a kommu­nizmus építéséhez. Róluk szól vidám dalom. Velük örülök a sikereknek. Sok örömet és bol­dogságot kívánok nekik az új esztendőben. De azok számára, akik még akadályozzák előrehaladásun­kat, nincs egyetlen szívélyes szavam sem. Tüskéimet még élesebbre feném, hogy fájób­bak legyenek a szúrások, hogy gyökerestől kiirtsuk a hibákat. Dolgozzanak úgy, baráta­im, hogy a jövőben többen le­gyenek, akiket megdicsérek és sokkal kevesebben azok, aki­ket megszurkálok. Az alábbi képek azt ábrá­zolják, AMIT 1956-ban NEM TŰRÖK Az Önök Sünje. VÖRÖS ZÁSZLÓ Újévi jókívánságok SZOBOSZLAI és STROM elvtársaknak, a Gorkij kolhoz kukoricatermesztőinek Dusán termett a tengeri. Termesztőit ez dicséri. Azt kívánjuk, a jövőben még magasabb termés legyen. MANDZSUGIN elvtársnak, a bótvágyi GTA főzdetechnikusának Jó lenne már szabadulni, s a telef­ont félredobni. Gondolj többet a tejhozamra. Ne légy tovább bürokrata! KOCSIS elvtársnak, a Sztálini barátság kolhoz sertésfarmja vezetőjének Ha a farmra kell kimenni — Fáradt, zsibbadt a lába. Pedig ott sok anyakoca Panaszlevéllel várja. DOLINKA elvtársn­ak, a Lenin útja kolhoz párt­­szervezete titkárának Emelvényen a szószátyár Fűt-fát ígér, ámbár a nép jól ismeri, s követeli: Tett kell és nem puszta beszéd! ILKU elvtársnak, a kerületi kulturügyosztály vezetőjének A falvakon a kultúra otthonára találna. Ha még sok klub ajtaján Rozsdás lakat nem volna. SZAVCSUK elvtársnak, a Május Elseje bútor­­kombinátus főmérnökének Mind kitűnő a javaslat. Adjunk tehát nekik utat. Elsatnyulnak az ötletek, Ha sokáig rajtuk ülnek. A BEREHOVÓI GTA GÉPKEZELŐINEK Teljesítve a javítás terve. Dicséret és elismerés érte. Ám, ha eljő a vetés ideje. A gépeket nehogy veszteg érje. EZ IS ELŐFORDUL... Bodok Gyula a v.-haraz­­gyivkai falusi Szovjet elnöke volt és egyúttal a sertésfarm munkáját is irányította. Tevé­kenységében odáig ment, hogy egy holdfényes este ellopott egy sertést. — Ez az én sertésem — mondotta. Valóban az övé lett volna, ha tetten nem érik, így azon­ban nem sikerült a dolog. Szomorú, hogy még ilyen is előfordul... ■vvr." Vasárnap, 1956 január í. NEMZETKÖZI SZEMLE Az 1955. év bevonult a történelembe Ez... az­ év országunk és az egész szocialista tábor szá­mára a békés alkotó munka sikereinek éve volt. Ezt az évet Hazánk hatalmának, nemzet­közi befolyásának és tekinté­lyének állandó növekedése jel­lemzi. És ha az 1955. év, mint ezt a világ közvéleménye megállapítja,­­ a nemzetközi feszültség enyhülésének éve volt, akkor azt kell monda­nunk, hogy ezt az enyhülést elsősorban a Szovjetunió fá­radhatatlan törekvése eredmé­nyezte. Az 1955. év legfontosabb nemzetközi eseménye az ázsiai és afrikai országok ban­­dungi konferenciája, a négy államfő Genfi Értekezlete és Bulganyin Ny. A., valamint Hruscsov Ny. Sz. Indiába, Burmába és Afganisztánba tett utazása volt. Ezek az események határozták meg a nemzetközi viszonyok fejlődé­sének irányát. Az ázsiai és af­rikai országok konferenciája, amelyet áprilisban tartottak meg Bandungban (Indoné­zia), az imperializmus és gyarmati elnyomás, az új há­ború előkészítése elleni harc jegyében folyt le. A konferen­cia munkája megmutatta, hogy Ázsia és Afrika népei a békéért folytatott harc hatal­mas tényezőivé lettek. Üdvös szerepet játszott a négy nagy állam , a Szov­jetunió, Anglia, Franciaország és USA kormányfőinek érte­kezlete, amelyet júniusban tartottak meg Genfben. A ta­nácskozás, amelynek összehí­­vását a Szovjetunió békepoli­tikája tette lehetővé, megmu­tatta, hogy minden vitás nem­zetközi kérdést meg lehet és meg is kell oldani békés után, hogy minden állam békésen élhet egymás mellett és így is kell élnie. Hatalmas történelmi jelen­tősége volt Bulganyin Ny. A. és Hruscsov Ny. Sz. novem­ber-decemberben Indiába, Bur­mába és Afganisztánba tett utazásának. A szovjet vezető államférfiak e látogatása a Szovjetunió és az ázsiai or­szágok népei közötti barátság hatalmas demonstrációjává vált. Egyedül Indiában a Bul­ganyin és Hruscsov elvtárs­sal való találkozásokon közel 20 millió ember vett részt.­­A szovjet vezetők Indiába tett történelmi jelentőségű utazá­sa, — írja az «Arjavata» cí­mű indiai lap, — több oknál fogva hosszú időre emlékeze­tes marad. Látogatásuk Indi­ában nagy jelentőséggel bír nemcsak a két ország további közeledése szempontjából, ha­nem az általános békére való további törekvés szempontjá­ból is­. A szovjet vezetők utazása Ázsia országaiban az egész világnak szemléltetően bebizonyította, milyen gyü­mölcsöző eredményeket lehet elérni, ha a különböző társa­dalmi és politikai rendszerhez tartozó államok viszonyaikat a békés együttélés és a kölcsö­nösen előnyös együttm­unkál­­kodás elvének alapjára építik. A nemzetközi viszonyok megjavulására 1955-ben kie- s­melkedő jelentőséggel bírtak az olyan események, mint az SzSzKSz és Jugoszlávia kö­zötti barátság felújulása, az Ausztriával megkötött állam­­szerződés aláírása,­­országunk, és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti viszony ren­dezése, az SzSzKSz és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság közötti viszonyról szóló szerződés megkötése, a szov­jet-finn barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés meghosz­­szabbítása, Norvégiával való békés és jószomszédi viszo­nyunk továbbfejlesztése. Mind­ez hozzájárult a béke megszi­lárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Az 1955. év jellegzetes tu­lajdonsága az országunk és a külföldi államok közötti gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok fejlődése is. Egyedü 1955 év 11 hónapja alatt 700 külföldi delegáció­ta­kodott nálunk és több, 600 delegáció látogatta meg a külföldi országokat. A Szovjetunió az egész év folyamán fáradhatatlanul foly­tatta a béke megszilárdításá­ra és a népek biztonságának biztosítására irányuló politi­káját. Ez nemcsak abban nyil­vánult meg, hogy országunk javaslatokat terjesztett be a fegyverkezés csökkentésére, az atomfegyver betiltására, az európai biztonsági rendszer megteremtésére. A Szovjet­unió több ízben tényekkel mu­tatott példát arra, mit kell­ tenni a gyakorlatban a nee­­zetközi feszültség további el­y­­hítése biztosítására. Elég megemlíteni a Szovjet Fegy­veres Erők létszámának csök­kentését 640 ezer fővel és a szovjet katonai támaszpontok felszámolását Finnország te­rületén. A Szovjetunió békepolitiká­jának új, fényes példája álla­munk 1956. évi költségvetése, amelyet a napokban hagyott jóvá az SzSzKSz Legfelső Szovjetének ülésszaka. Az egész külföldi sajtó, a költ­ségvetést elemezve, felhívja a figyelmet arra, hogy a Szov­jetunióban jelentősen csök­kentették a védelmi kiadáso­kat. «Az USA katonai kiadá­sai — írja az «International News Service» amerikai hír­­ügynökség — jelentősen meg­haladják "a szövetségi (álla­mi) költségvetés felét... Ettől teljesen eltérően az orosz költségvetés azt mutatja, hogy ott mindössze a kiadások 17,8 százalékát irányozzák elő katonai célokra. Az 1955-ös év országunk és az egész szocialista tábor szá­mára a békéért és a nemzet­közi feszültség enyhítéséért folytatott komoly harc sikerei­nek éve volt. A szovjet nép el van tökél­ve arra, hogy az új, 1956-os évben még kitartóbban harcol az összes országok közötti békés együttélésért, a nemzet­közi együttmunkálkodás meg­tartásáért és további elmélyí­téséért. Lapickij L Szerkesztő: SVÉD A. ö--­:sola-Щ S1RO­­H A szerkesztőség сіте, Berehovó, Vorosilov tér 3. A szerkesztőség telefonszáma 156. A nyomdáé 111. -----..... .. rvгг RnnmiTUJTORa No 3. Телефон редакції 156, друкарні — Ш. Тираж 3.000.

Next