Vörös Zászló, 1964. július-december (20. évfolyam, 78-155. szám)

1964-07-02 / 78. szám

N NORVÉGIA TÁJÉKOZTATÓ Több mint 2 ezer kilomé­ter hosszan nyúlik el az or­szág a Skandináv félszige­ten. Legészakibb részén ha­táros az SZSZKSZ-el. Nyu­gati partját nagyobb és ki­sebb öblök szegélyezik, me­lyek mélyen benyúlnak a szárazföldbe. Ezeket fjor­­doknak nevezik. Norvégia területe 324 ezer négyzetki­lométer. Lakossága 3 millió 681 ezer ember. Fővárosa­­ Oslo. Norvégia népgazdaságát tekintve ipari-agrár ország. Legnagyobb gazdasági kin­cse a számos zuhatagos he­gyi folyó, melyen hatalmas vízivillanyerőmű hálózatot létesítettek. Norvégia az egy lakosra eső villamosenergia termelés terén a világ kapi­talista államai között az egyik első helyet foglalja el. A villamosenergia bázi­sán Norvégiában olyan fej­lett ipari ágazatok születtek, mint a villamos-vegyészet, villamos-fémkohászat, fa­­feldolgozó és cellulózó ipar Az ország gazdasági életé­ben nagy szerepet játszik a halászat, a bálnavadászat és a tengeri kereskedelmi hajózás. A folyó év kezdet­­­téig Norvégia kereskedelmi flottáiéhoz 2836 hajó tarto­zott. Flottája tonnatartalom tekintetében a kapitalista világban a harmadik helyet foglalja el. Norvégiában a megmű­velhető föld nem haladja meg az ország egész terüle­tének 5 százalékát. Mező­gazdasága, amely az állat­­tenyésztés irányában fejlő­dik, nem biztosítja a lakos­ság élelmiszerellátását, azt nagy mennyiségben import útján szerzi be. A Szovjetunió és Norvé­gia között mindig jószom­szédi viszony állott fenn. Soha nem állottak harcban egymással. A Nagy Honvé­dő Háború idején a Szovjet Hadsereg segítségére volt a norvég hazafiaknak meg­tisztítani hazájuk északi ré­szét a fasiszta rablóktól. Sok városban a norvégek háláját a hős szovjet kato­náknak emelt emlékművek fejezik ki. A Szovjet Kormány a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok, békés egymás mellett élése lenini elvétől vezérelve, mindent megtesz azért, hogy kapcsolataink Norvégiával kedvező irány­ban fejlődjenek. Virágzik a vízililiom. Iberál E. fényképtanulmánya. ­ Az idős, bronz szintb­e­n barnult, csillogó fogú és vi- 4 dám arcú férfit körülvették­­ a Lvovi Televízió Gyár mun- 4 kásái és szorongatták a ke­zét.­­* Ez igen! Ez aztán nyugdíjas! Háromezer ki­lométert tett meg kerékpá­ron. ^ Onoszov Nyikoláj Petro-7­vics nyugdíjas Horlovka vá- 4 vos egykori bányásza a Do- 4­nyeci területen él. Vájár volt 4 a bányában, majd részleg­­­­vezető. 4 — Valamikor a télen, — 4 magyarázta, — szomszé­^ ^__▲__A.__^__A__.A.__^ ^ _ dómmal, Kirilov Iván Va­­sziljeviccsel, szintén nyug­díjassal, egykori bánya­mesterrel, elbeszélgettünk a nyári pihenés felől. Úgy ha­tároztunk, hogy kerékpáros körutat teszünk az ország­ban. Megtekintjük a tájat, megismerjük az embereket. És április 16-án a két nyugdíjas útnak indult a harkovi kerékpárgyár «Uk­rajna» márkájú kerékpár­ján. Két hónap alatt jártak a Krímen, Odesszában, Mol­dáviában. Azután az Ivano- Frankovo—Rahovó szerpen­tinen átvágtak a Kárpáto­kon, bejárták Mukacsevót, Uzshorodot, majd Sztrijén keresztül Lvovba érkeztek. — Már rég elhatároztak, hogy megtekintjük ezt a ré­gi várost. Nagyon örülünk, hogy m­egismerhettük, külö­nösen az Önök gyárát, — jelentette ki Nyikolaj Pet­­rovics. Kezdetben az első 100 ki­lométeren elfáradtak. Ké­sőbb hozzászoktak a kerék­pározáshoz és úgyszólván pihenés nélkül tettek meg 3200 kilométeres utat. További útjük szintén lesz olyan érdekes, mint az eddigi. Mint bányászok, meg akarják ismerni szak­társaiknak, a Lvovi-Volinyi Szénmedence bányászainak, különösen a cservonográdi­­aknak az életét. Azután Breszt, Minszk, a Balti köztársaságok, Leningrád, Moszkva, s végül szülővá­rosuk , Horlovka követke­zik. Egész útjük 7 ezer kilo­métert tesz majd ki. Kárpáti Sajtóügynökség: ♦ 4 4 4 3 ezer kilométer kerékpáron Alusta Krímnek egyik világszerte ismert üdülő­vá­rosa. A múlt évben több mint 450 ezer ember töltötte itt szabadságát és az idén 600—700 ezer ember fog pihen­ni itt. A felvételen: Az egyik alustai penzió, a «Szkála» épü­lete. Sevcov 1. felvétele. (A RATAU fotokrónikája). A magántanulók számára A Lvovi Frankó Iván Egyetemen minden három hallgatóból kettő magánta­nuló. A köztársaság e legré­gebb tanintézetében több mint 6 ezer ember tanul a munkától való elszakadás nélkül. Az új tanévben az ilyen hallgatók száma még növekedik. Míg régebben a magánta­nulók számára évente csak egyszer tartottak konzultá­ciót, mostantól kezdve kétszer tartanak. A tanul­mányi idő az általános­tudományos , tagozaton, (melynek fiókja van Luck­­ban) két évre rövidül. Azu­tán a magántanulók a szak­tagozatokra kerülnek. A Fedorov Iván nevét vi­selő Ukrán Nyomdaipari Főiskola magántanulói ta­gozata pótlólagosan majd­nem 100 embert vesz fel. A múlt évinél több lesz most a magántanulók szá­ma a kereskedelmi-közgaz­dasági főiskolában, vala­mint a rádióelektronikai technikumban és más felső- és középfokú iskolákban. A Lvovi Politechnikai Fő­iskola tanulmányi konzul­tációs helyet létesít a ma­gántanulók számára Cser­­vonográd bányavárosban. Érdekes megjegyezni, hogy a szovjet rendszer éveiben a Lvovi terület fő­iskolái és technikumai a népgazdaság számára 175 ezer szakembert képeztek ki, amelyből 38 ezer volt magántanuló. Kárpáti Sajtóügynökség. KIGYÚLTAK A KÉK KÉPERNYŐK Július 1-én üzembehelyezték az uzshorodi televíziós közvetítőál­­lomást. Ez újabb jelentős ese­mény a kárpátontúli városok és falvak dolgozóinak kulturális éle­tében. A dolgozóknak lehetősé­gük nyílik arra, hogy végignéz­zék Moszkva, Kijev, Lvov és az ország más városai tv-központjai­­nak rendszeres adásait. A kék képernyő beszámol az ország és a nagyvilág életének legfontosabb eseményeiről. A­ műsoron hang­versenyek és filmek, sportverse­nyek, előadások és konzultációk, az üzemekből, építkezésekről és kolhozmezőkről közvetített tv-ri­­portok szerepelnek. Az uzshorodi tv-közvetítő a 2 csatornán működik. Állandó adá­sok: 17.00 órától 23.30 óráig vasárnap 11.24 óráig. Az állo­más a nap legfontosabb esemé­nyeiről soronkívüli adást sugá­roz. Lapunk mai száma közli a jú­lius 2-i műsort. TELEVÍZIÓ Július 2, csütörtök 17.30 — iskolásoknak. «A Szputnyik elindul az életbe» (Ki­jev); 18,000 —­ Mit láthatnak ma: 18,05 — tv-híradó; 18,20 — «Húsz békés esztendő», riport Minszkből: 19,00 — «Rád kacag a napsugár» tv-karcolat (Lvov); 19,20 — film: A föld; 20.­15 — Híradó-staféta. Belorussziának a fasiszta elnyomatásból való fel­­szabadulása 20. évfordulójára. Közvetítés Minszkből. KÜLÖNLEGES REKORD SZÜLETETT Warren Hann ausztrál felcser 75 órán át beszélt egyfolytában Szeszynok ausztrál városka egyik üzletének kirakatában. A sajtó rámutatott, hogy ezzel új «világ­rekordot» állított fel. Eddig a világrekordot John Collin­ S ahgel lelkész tartotta. KONDRASOV V. (A TASZSZ tudósítója). A tőke országaibanAz amerikai ifjúság tragédiája A legtöbb amerikai vá­rosban találkozhatunk olyan fiatalokkal, akik egyik üzemből a másikba járnak, vagy abban a reményben ülnek a falak tövében, hogy valakinek megtetszik mun­kás kezük. A Look folyóirat adatai szerint jelenleg az USA-ban nem talál munkára 1 mil­lió olyan fiatal, aki most fe­jezte be iskoláját. Az összes munkanélkülieknek egyha­­toda 20 éven aluli. A folyó­irat beismeri, hogy egy­re romlik a helyzet. Je­lenleg az iskola befejezése után 2 millió 300 ezer fiatal keres munkát és 1970-re ezek száma 3 millióra bő­vül. Ugyanis a termelés automatizálása folytán az olyan munkahelyek száma, melyeket a fiatalok láttak el, évről évre 100 ezerrel csök­ken.­­A fiatalok munkanél­külisége, — mondotta Whellard Wertz, az USA munkaügyi minisztere — Amerika népeinek történel­mében az egyik legégetőbb szociális problémává vál­hat» . Nem kevésbé súlyos «amerikai ifjúsági problé­ma» a bűnözés növekedése. Amint a hivatalos statiszti-­­ka bizonyítja, 1962-ben az USA-ban 1 millió 100 ezer 18 éven aluli fiatal volt börtönben, vagyis 9 száza­lékkal több, mint 1961-ben. Az év folyamán az összes gépkocsilopásnak 62 szá­zalékát, a betörésnek a fe­lét és az erőszaknak ötöd ré­szét fiatalok követték el. 1963-ban növekedett a fia­talok által elkövetett gyil­kosságok száma. Az egyszerű amerikaia­kat természetesen nyugtala­nítja a munkanélküliek szá­mának fokozódása és a bű­nözés növekedése. A tőké­seknek jó az, hogy állandó­an létezzen tartalék szabad munkás kéz. Az, hogy mi­vel foglalkoznak az iskolák befejezése után a fiatalok, kevésbé érdekli őket. Hogyan «gondoskodnak» a tőke haszonélvezői a felnövekvő nemzedékről, lát­ható az alábbi példán. Az USA-ban van az Appa­­lache-szénmedence. Itt a munkanélküliség és a nyo­mor a végzete ezer és ezer embernek, akik nem házak­ban, hanem romok között laknak. A gyermekek, mint írja a News­week folyóirat, «Nem tudják mi a ceruza». Ezen a vidéken nagyon ke­vés az iskola és a kórház, bár sok a beteg és az írás­­tudatlan. Az amerikai pedagógu­sok beismerik, hogy a fia­talság, miután elvégezte az iskolát és kívül marad a ter­melésen, elveszti életcél­ját, nem tudja mihez kezdjen. Ilyen tehát «az ameri­kai életmód». PETROV SZ. Szerkesztő: CSANÁDI GY. A kiadásért felel: SVÉD A. Címünk és telefonszámunk: АДРЕСА РЕДАКЦІЇ: Берегово, вул. Мукачівська, No 3. ТЕЛЕФОНИ: редактора 1 заступника — 107, секретаріату 1 за< гальннй — 156, відділу сільського господарства — 318. Я»ТТТТТ«Т«»»»»»Т»Т»Т»ТТТТ»ТТТТТТТТ»»»ТТТТТТТ»ТТТТТТТТ»ТТТТТТТТТЧ< «Красное знамя» (на венгерском языке) — орган пар- 5 ► тинного комитета Береговского производственного кол- < ► хозно-совхозного управления н районного Совета депута- ■* ► тов трудящихся Закарпатской области. ІАААААААААААААААААААААААААаААААААААААаАААААААААААААААЛАААААаАлАА* Берегівська районна друкарня, м. Берегово, пл. 40 років Жовтня, No 1. Телефон 111. Тираж 7316. Зам. 1595. /

Next