Vörös Zászló, 1967. január-június (23. évfolyam, 1-77. szám)

1967-01-01 / 1. szám

BALOGH MIKLÓS: BOLDOG ÚJÉVET! A téli éjjel vándora megállt, rőt fénye hull a frissen esett hóra s a tizenkettes felett egybeforrt az óra két igyekvő mutatója, meleg szobákban csillagos fenyők telet­ feledtető illata árad, az asztalokon — színig telt pohár... s az Újév az, aki magára várat — — —■ De felcsendül a tizenkettedik óraütés és tüstént bekopogtat, hiszen gyors­ röptü szánkója elé tizenkét táltost, friss paripát fogtak,—­Egy pillanatra sötétbe borul minden szoba—, majd kigyúlnak a fények s egy szebb Jövőben bízó emberek kívánnak egymásnak Boldog Újévet! A csillagszórós fenyőfa alatt egy fiú és egy leány koccint csendben, — ábránd, remény és néma vallomás vibrál a könnytől csillogó szemekben: — Válassz magadnak fényes csillagot gyémánttal tűzdelt bársonyán az égnek, s ha kell, kész vagyok meghódítani érted a titkos, kéklő messzeséget!... S e néma vallomás nem puszta szó, amelynek megvalósulása meddő, hanem vágy, mely tettekben testesül és záloga egy boldog uj esztendő! Ukrajna ipara határidő előtt teljesítette az ötéves terv első évének tervét Az Ukrán SZSZK iparának dolgozói határidő előtt, decem­ber 26-ára teljesítették az 1966. évi tervet az összterme­lés és a legfontosabb termékek többségének gyártása terén. Az év végéig terven felül jelentős mennyiségű szenet, kő­olajat, földgázt, vas- és man­gánércet termelnek, nagy mennyiségű öntöttvasat, acélt, hengerelt vasat, villamosener­giát, vegyipari, gépgyártási, színesfém gyártási és különbö­ző közszükségleti cikket állíta­nak elő. (RATAU) A legnagyobb termés! 171 millió tonna gabonát — országunk fennállása történelmének legnagyobb termését — termesztették az idén a kolhozok és a szovhozok. Több mint 74 millió tonna gabonát adtak el az államnak. A felvásár­lási tervet mintegy 30 szá­zalékkal teljesítették túl. Határidő előtt teljesítet­ték az állattenyésztési ter­mékek évi felvásárlási ter­vét. Erről tájékoztatta saj­tókonferenciáján Mackevics V. V., a Szovjetunió földmű­velésügyi minisztere a szov­jet és külföldi újságírókat. A mezőgazdasági terme­lés további fejlesztését, je­lentette ki a miniszter, elő fogja segíteni a falvaknak szállított gépek és műtrá­gyák egyre növekvő meny­­nyisége. Az 1967. jubileu­mi évben a kolhozok és szovhozok 287 ezer trak­tort, 150 ezer tehergépko­csit, 96,5 ezer gabonabeta­­karító kombájnt és sok más gépet kapnak. A vegyipar 302,1 millió tonna műtrá­gyát szállít a falunak. (TASZSZ) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja. 23. évfolyam. I 1. (2881). sz. | ♦ 1967 ! | Január I I 1 І I vasárnap | ♦HMM HMHMWt Ara 2 képek Az újság ukrán és magyar nyelven jelenik meg. BÍZUNK !A JÖVŐBEN A moszkvai Kreml to­ronyórája elütötte az éjfélt. Beléptünk az új esztendőbe. Beláthatatlan hazánk min­den sarkában a vidám han­gulatban ünneplő emberek felállnak a terített asztaltól, felemelik poharukat és szív­ből kivánnak egymásnak boldog újévet. Boldog Újévet! Mennyi minden van ebben a két szóban, ebben az egyszerű, de mély értelmű köszöntés­ben. Bármilyen nyelven hangzik is, értelme csak egy — az az óhaj, hogy teljesüljenek be mindenki számára a legszebb emberi vágyak — éljen mindenki békében, boldogságban és bőségben. Mi, szovjet emberek, ilyen új évre vágyunk. Azt akarjuk, hogy szűnjön meg a vérontás Vietnamba, ar­ra vágyunk, hogy zavarta­lanul összpontosíthassuk erő­inket és anyagi tartalékain­kat a kommunizmus építé­sére, hogy bőséget és jólé­tet teremtsünk. Mi azt szeretnénk, hogy megszűnjön végérvényesen és egyszer s mindenkorra a szégyenletes gyarmati rend­szer és ne formálhasson töb­bé senki magának jogot ural­kodni mások fölött csak az­ért, mert színes a bőre, mert a kultúra és a gazda­sági fejlődés alacsonyabb fokán áll. Ilyenek a mi vágyaink és amikor kimondjuk a Bol­dog Újévet, ilyen mély ér­telmet adunk szavainknak, mert elképzelhetetlennek látjuk egyéni boldogságun­kat, egész népünk, az egész emberiség boldogsága nél­kül. Minden új évben ilyen vágyakkal, ilyen törekvé­sekkel indulunk és jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a mi vágyaink, a mi törekvéseink, a kommunis­ták vezette szovjet emberek akarata és elhatározása im­már 50 év óta döntően be­folyásolja a világtörténe­lem alakulását. Ez a mostani új év, amelynek éppen hogy át­léptük küszöbét, abban kü­lönbözik az előbbiektől, hogy elvisz bennünket a vi­lág első szocialista állama megalakulásának 50. évfor­dulójához. Immár fél évszá­zada annak, hogy megszü­letett hazánk, amely az egész földkerekség proleta­­riátusának hazája lett. An­nak ellenére, hogy már böl­csőjénél rátörtek a rablók, meg akarták fojtani még mielőtt megizmosodik, még­is visszaverte egyik roha­mot a másik után és egyre nőtt, terebélyesedett, erősö­dött. Gondolkodjunk csak el egy ilyen tényen. Orszá­gunk fennállásának jubile­umi évében villamosenergi­ából, acélból, szénből és földgázból többet fog ter­melni mint Franciaország, Nyugat-Németország, Bel­gium, Hollandia és Luxem­burg együttvéve. Mielőtt Lenin V. I. zseniális elgon­dolása szerint 1920-ban el­kezdődött a népgazdaság helyreállítása, ezekből az ipari fejlődés szempontjá­ból olyan döntő termékek­ből egymaga a kis Luxem­burg többet termelt, mint a nagy terjedelmű szovjet or­szág. Mit bizonyít ez? Azt, hogy amit tervbe veszünk, meg is valósítjuk. A mi berehovói kerüle­tünk népe csak valamivel több mint két évtizede él a szovjet népek családjában. Gazdasága és kultúrája azon­ban ez alatt az idő alatt olyat fejlődött, mint egész azelőtti történelme folya­mán. Egy két üzemet kivéve, a felszabadulás után jött lét­re a kerület ipara, melynek évi termelése több mint 300 millió rubel értékű áru. Ma egy közepes kolhozban több a gép, a villanymotor, mint a kollektivizálás első éveiben az egész kerületben volt. És milyen óriásit fej­lődtek az emberek eszmei­leg, azt fel sem lehet mérni. A jubileumi új évbe lép­ve, tele vagyunk reménnyel és optimizmussal ami továb­bi fejlődésünket, jövőnket illeti. Bízunk abban, hogy ez az új év nagy lépéssel visz bennünket tovább áhí­tott eszménkhez, a kommu­nizmushoz. Erre gondolunk, amikor a terített asztal kö­rül emeljük poharunkat és köszöntjük egymást: Bol­dog Újévet, elvtársak! A LUNA-12 FOLYTATJA ÚTJÁT A TASZSZ KÖZLEMÉNYE Mint már közöltük, 1966 október 25-én felbocsátották a Luna—12 automatikus űrállo­mást. Az űrállomás több mint két hónapja kering. Az eltelt idő alatt a Luna—12 közel 7,5 millió km-et tett meg, 445-ször kerülte meg a Holdat. A Luna—12 automatikus űrállomással 195 rádióössze­köttetést létesítettek. Az össze­köttetések idején pályamérése­ket végeztek és tájékoztatást vettek az állomás fedélzetén el­helyezett tudományos berende­zés munkájáról. A beérkezett adatokat fel­dolgozzák. Az állomással állan­dó rádiókapcsolatot tartanak fenn. A VERSENY GYŐZTESEINEK KITÜNTETÉSE Az Ukrajnai KP KB és az Ukrán SZSZK Minisztertaná­csa megvitatta a területek és kerületek között az 1966. évi bő cukorrépatermésért foly­tatott verseny eredményeit. Az Ukrajnai KP KB és az USZSZK Minisztertanácsa ván­dor­vörös zászlaját a Ternopo­­li területnek ítélték a 10 ezer rubeles első díj egyidejű át­adásával, valamint a Kijevi területnek a 8 ezer rubeles második díj átadásával. Az Ukrajnai KP KB és az USZSZK Minisztertanácsa ván­dor­vörös zászlajaival és pénz­beli díjazásokkal jutalmazták a Ternopoli terület pidvolocsin­­szki kerületét, a Cserkaszi te­rület csernobajivszki kerületét, a Kijevi terület mironyivszki kerületét, a Csernyiveci terü­let klimanyi kerületét és a Hmelnyicki terület volocsin­­szki kerületét. Kiemelték Ukrajna több kolhoza és szovháza kiváló munkáját a cukorrépa bő ter­mésének elérésében. Meghatározták, hogy a terü­leteknek és a kerületeknek a bő cukorrépatermésért oda­ítélt pénzdíjazásokat szétoszt­ják premizálásként a kolho­zisták, a szovhozmunkások, a mezőgazdasági szakemberek és a tudományos­ kísérleti intézetek dolgozói, a párt-, szovjet-, szakszervezeti-, komszomol- és a mezőgazdasági szervek dol­gozói között, akik munkájuk­kal elősegítették a cukorrépa­termelés növelésének elérését. (RATAU)

Next