Vörös Zászló, 1969. július-december (25. évfolyam, 76-152. szám)
1969-11-22 / 137. szám
Találkozás I L JI C CSE L MINTHA csak ma is élne a mi Iljicsünk a szeretett Lvovunkban. A lvoviak tízezrei jöttek el a Leninmúzeum megnyitásával kapcsolatos nagygyűlésre. És valamennyien szívükben elhozták a szeretet és hűség legnemesebb érzelmeit a vezér, tanító és ember iránt, aki új korszakot nyitott az emberiség történelmében, így irt 1950 április 22-én Zinovija Frankó, a nagy bőtörő unokája. Szavaihoz csatlakozhatott az a többi 70 000 ember is, akik tanui voltak a központi Lenin V. I. Múzeum lvovi fiókja megnyitásának. Mindez már a történelem egy lapjává vált. Ma pedig a Lenin-sugárúti épület , a világ proletariátusának vezére halhatatlan eszméinek a kincsestára. Ide mindenki azzal a céllal látogat el, hogy megadja a nagy embernek kijáró tiszteletet, új erőt és ihletet merítsen. A Berehovói Bútorkombinát dolgozói már sokszor jártak a múzeumban. Ennek ellenére a múzeum régi kiállítási tárgyaival való találkozások ismételten új felfedezéseket jelentenek számukra. A berehovóiak elvegyültek az emberek szakadatlan áradatában. Csendesen beszélgettek, ünnepélyes hangulat uralkodott és a vendégkönyv egy kollektív bejegyzéssel gyarapodott: «Vannak a földön olyan helyek és olyan benyomások, melyek hosszú évekre megmaradnak az ember emlékezetében. Már néhány év múlt el azóta, amikor először jártunk itt. De mi a mai napig jól emlékszünk mindarra, ami lenyűgözött bennünket és hatással volt lelkületünkre. És íme, előttünk ismételten lepergett szeretett Iljicsünk, az egész haladó emberiség vezérének nemes élete. Szeretnénk figyelmesen felülvizsgálni saját életünket, elgondolkozni azon, hogy mit tettünk az emberek boldogsága érdekében?». A múzeum vendégkönyvében a lelkes beírások ezrei. Ezek élethűen tanúskodnak a nép Lenin V. I. iránti szeretetéről, az általa létrehozott kommunista párt iránti szeretetéről. A sok beírásnak egy a tartalma : az emberek arra törekszenek, hogy győzelemre juttassák azt az ügyet, melyért Iljics odaadta az egész , életét. A múzeum minden egyes terme egy újabb útszakasz a világzseni forradalmi tevékenységében. A kiállítás okmányai és anyagai bemutatják Lenin harcát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért. Sokáig álldogálnak a látogatók a földalatti nyomdák makettjei mellett, melyekben illegálisan pártirodalmat nyomtattak. A kiállítás elválaszthatatlan részeivé váltak Vlagyimir 11- 1ses műveinek első kiadásai, valamint azoknak a munkáinak a kiadásai, melyek hazánktól távol láttak napvilágot. De talán a legnagyobb figyelmet a Lenin és Ukrajna, valamint a Lenin Ukrajnáról című kiállítások anyagai és okmányai vonják magukra. Íme, egy lenini kézirat másolata Levickij jegyzettömbjében, aki a kelet-galiciai kommunista párt küldöttségének volt a vezetője. A Kommintern II. kongresszusa munkájának napjaiban elment Leninhez és a következőket mondta: — Vlagyimir Iljics, legyen szíves írjon valamit, mert nekem nem fogják elhinni, hogy beszélgettünk Önnel, hogy ön emlékszik ránk és törődik a mi elnyomott országrészünk dolgozóinak sorsával. Ennek köszönhető, hogy megmaradtak az utókor számára a leninien egyszerű szavak: «Üdvözlet a galíciai kommunistáknak és neked is, elvtársi». Mellettük Vlagyimir Iljics sorait olvashatjuk az RK(b)P KB mellett megalapítandó «Galíciai báróról». ...Napról napra emberek jönnek ide. A múzeum fennállásának 19 éve alatt több mint 4 millió dolgozó járt benne. Köztük a berehovóiak számos csoportja. MAKAR J., a Lvov Egyetem zsurnalisztikai karának hallgatója. 2. VÖRÖS oldal ZÁSZLÓ 1969 nov. 22. szombat LENINI OLDAL • • » • • » «Lenin V. I. a Szovjetek II. kongresszusának résztvevői körében». Szavin V. lvovi festőművész, az USZSZK érdemes művészének festménye. \lQT7 xm 1 \JL OUT шШт 1 • RÉSZ І ....... (RATAU press klisé). * A nagy élet mérföldkövei 1917 NOVEMBER 7 —8-án Vladmir Niles részt vesz aunkás- és katonaküldöttek і Szovjet- II. összoroszországi Kongresszusának munkájá- ban. NOVEMBER 12-én Lenint megírja és a Népbiztosok Ta Tnácsa nevében elküldi a «Mindenkihez, Mindenkihez» című szikratáviratot a hatalomnak a Szovjetek kezébe való átmenetéről és a Szovjet Kormánynak az ellenforradalmi felkelés elnyomása érdekében tett intézkedéseiről. NOVEMBER 20-án Lenin a Népbiztosok Tanácsa nevében * utasítja Duhonyin főparancs*nokot, hogy haladéktalanul * ajánljon fel fegyverszünetet * minden hadviselő országnak. J NOVEMBER 28-án Lenin « elnököl a Népbiztosok Tanácsának ülésén, amelyen egy * Népgazdasági Tanács szervezésének kérdését vitatják meg. J DECEMBER 14-én Lenin « az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság ülésén beszédet mond a következő , kérdésről: egy Legfelsőbb Nép- gazdasági Tanács létrehozása és az Alkotmányozó Gyűlés kérdése. , DECEMBER 16-án Lenin megírja «Az ukrán néphez szóló kiáltvány főbb tételeit» , és a «Kiáltványt az ukrán nép- hez, az Ukrán Rádához inté- ■ zett ultimátumszerű követelé- ‘ sekkel». A «Kiáltványt» a Népbiztosok Tanácsa egyhan- gúlag elfogadta. J DECEMBER 24-én Lenin részt vesz a párt Központi Bi-zottsága plénumának munká- ] jában. . AZ EMBEREK ősidőktől fogva arról álmodoztak, hogy a föld, melyet verejtékükkel öntöztek, azoké legyen, akik megművelik. Korábban azonban a föld a födesuraké volt. Ennek csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vetett véget a földkerekség egyhatod részén. Az első lenini dekrétumok között volt a földről szóló is, melyet Vlagyimir Iljics a Tanácsok II. összoroszországi Kongresszusának második ülésszakán terjesztett be. A dekrétum értelmében eltörölték a földesúri tulajdonjogot és a földdel a tartományi földbizottságok és a parasztképviselők tanácsai rendelkeztek. Attól a naptól kezdve minden földet a dolgozók használatába adtak át. Igaz, a Kárpátontúlon a szovjet hadsereg általi felszabadításig megmaradtak a nagy földbirtokok, a földesurak több száz és ezer hold földdel rendelkeztek, a parasztok pedig kénytelenek voltak parányi földdarabokon dolgozni, melyek termése alig volt elég ínséges életük fenntartásához. Csak a Szovjet-Ukrajnával való egyesülés után lett a föld a nép tulajdo,na, csak ezután adták át a földet a kolhozoknak örök használatra. Kolhozunknak több mint 1 800 hektár termőföldje van. Gazdaságunk szántóföldekkel, szőlőkkel, gyümölcsösökkel, kaszálókkal rendelkezik. Helyes az a népi mondás, hogy a föld százszorosán fizeti vissza a belé fektetett munkát. A kolhoz vezetősége állandóan gondoskodik arról, hogy a földek egyre termőbbé váljanak, egyre nagyobb jövedelmet biztosítsanak gazdaságunknak. Az idén 120 hektárt alagcsöveztünk. A mű- és szerves trágyát, a meszezést olyan számítással alkalmazzuk, hogy a legnagyobb hasznot hajtsák. És ez így megy évről évre. A jól megművelt, megtrágyázott föld bő termést ad. Az idén 24,5 mázsa őszi gabonát, 100 mázsa burgonyát, 116 mázsa szőlőt, 400 mázsa cukorrépát takarítottunk be hektáronként. A jövő, jubileumi évben még szebb termésre számítunk. Gazdaságunk kolhozistái a továbbiakban is gondoskodni fognak a földről — gazdagságunk forrásáról. MARGITICS J., a Marx Károly Kolhoz főagronómusa. •' • • 9 m ••• • « ■ »♦••••••••* * ♦ • « • »» ' Azé a föld, aki megműveli Legyen mindig béke A fiatal szovjet köztársaság fennállásának első napjától a béke kérdése nem kerül le a napirendről. Még a tanácsok II. összoroszországi Kongresszusán Vlagyimir Iljics előadást tartott a békéről. Hangsúlyozta, hogy éppen ez a jelenkor legégetőbb kérdése. Lenin elvtárs felolvasta az általa készített békedekrétumtervezetet. A harcoló országok népeinek és kormányainak javasolta, kezdjenek azonnali nyílt tárgyalásokat. A tanácskongresszus teljes egyöntetűséggel elfogadta ezt a békedekrétumot. Azóta a szovjet állam békeszerető politikát folytat, nemegyszer volt kezdeményezője különböző egyezmények aláírásának, melyek a béke megvédésére, a fegyverkezési hajsza beszüntetésére irányulnak. Békére van szükségünk a kommunizmus építéséhez, gyermekeink felneveléséhez boldog életünkhöz. Bárhol is dolgozik az ember, becsületes, szorgalmas munkája országunk hatalmának gyarapodását segíti elő. Kiváló sikereket érünk el a jubileum előtti évben. Így például a népgazdasági terhek szállításának 10 havi tervét 101,5 százalékra teljesítettük. Friss forrásként buzog njítóink és ésszerűsítőink alkotó ereje. Az év elejétől 32 ésszerűsítő javaslatot terjesztettek elő és alkalmaztak a termelésben, melyek évi 12,5 ezer rubel megtakarítást eredményeznek. 57 újítói javaslatot nyújtottak be Tomihec D. lakatos, Puska I. mozdonyjavító mester, Pilip P. villanyhegesztő és mások. Az idén már 110 tonna tüzelőt takarítottunk meg. A legszebb sikert ezen a téren Popovics A., Bilovár J. kommunista mozdonyvezetők érték el. Mindez szerény hozzájárulásunk a békéért és kommunizmusért folyó harc ügyéhez. Csorba P., a Berehovói Fűtőház vonatkísérőinek brigádvezetője. Martin J. «Október zászlaja — korszakunk zászlaja» című plakátja.