Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)

1970-03-28 / 37. szám

TAVASZ-­­ ZSONGÁS A TAVASZ kezd ki­** bontakozni mezőin­ken. Ma már úgyszólván nincs részleg, ahol mun­kához ne láttak volna földművelőink. A falu mögül szinte percenként emelkedett magasba a repülőgép, 1 652 hektár őszi vetés, rét és legelő feljavítása várt rá. Király Ernő cso­portja gondoskodott ar­ról, hogy a műtrágya min­dig a helyszínen álljon. Kacsó Ernő csoportja a gép berakodásában, a gép útirányának jelzésében se­gédkezett. Ovgyijenko Iván, a víz­rendészeti csoport gépke­zelője is munkához látott. Első tavaszi feladata egy vízgyűjtőmedence kiszé­lesítése és kitisztítása, va­lamint a zöldségkertésze­tekben az öntöző árkok kitisztítása. Ezeket végzi. A gépesített csoport ve­zetője, Kopasz Zoltán még Kijevben a XXI. Komszomol kongresszuson tartózkodik, de a csoport többi tagjai, Túri Sándor és Túri Jenő tudják fel­adataikat. Még egyszer ellenőrizték gépeiket és folytatják a trágya kész­letezését a földekre. A burgonya alá, melyet 5 hektáron termesztenek Bondarevszkij Andrij, a Kalinin Kolhoz gépkeze­lője módszere alapján, 135 tonna istállótrágyát hordtak ki. A kukorica­földek minden hektárját is 20 tonna istállótrágyá­val javították fel. Járják a mezőket az emberek. Ahol szükség van a föl­dekről a víz leeresztésé­re, idejében elvégzik. A zöldségtermesztők is munkához láttak. Elvetet­ték a retket, a salátát, pi­­kk­ozzák a paradicsom­palántákat, s pár napon belül a káposzta kiülteté­séhez látnak. FRISCHMANN V., a Kárpáti Tenyészüzem részlegvezetője. A Csapajev Kolhoz Iván Gá­bor által vezetett gépesített csoportja készül a tavaszra. A gépeket javítás után újból el­lenőrizték, hiszen szükségesek ahhoz, hogy hektáronként 180 mázsás burgonyatermést érje­nek el kézi munka ráfordítása nélkül. Aktív segítséget nyújt ebben Kovács Antal komszo­­mol gépkezelő, a csoport tagja. A felvételen: Kovács Antal gépkezelő a burgonyaültetőgé­pet készíti elő az ültetéshez. Oberáll E. felvétele. SOK MÉG A TENNIVALÓ A KALININ­KOLHOZ Somi Béla által veze­tett komplex brigádja so­kat tesz azért, hogy a ju­bileumi évben minden nö­vény termesztése terén újabb sikereket érjen el. Arra vállalkoztak, hogy őszi kalászosokból nem kevesebb mint 23 mázsát, burgonyából 150 mázsát, sz­emeskukoricá­­ból 45 mázsát, dohányból pedig 15 mázsát termel­nek hektáronként. A vállalások teljesíté­se érdekében a brigádve­zető javaslatára csaknem valamennyi csoportot át­szervezték, azok élére új, az agrotechnikában jár­tas, tapasztalt embereket állítottak. Szlepák Ernő, Pércsi János és a többi csoportvezetők ismertet­ték csoportjaik tagjaival az előttük álló feladato­kat. Ilyen körülmények között most minden kol­hozista tisztán látja, mi­lyen munkát milyen ha­táridőben kell elvégeznie. A csoportok között széles körű verseny bontakozott ki. Jól teleltek és szépen zöldülnek az ősziek ezen a részlegen. Azokon talaj­vizet nem látunk, hiszen maguk a csoportvezetők azok, akik elsősorban igyekeznek levezetni azt a vetésről. A napokban pedig az egész őszieken befejezték a műtrágyával való feljavítást. Ezenkí­vül az ősziekre 70 hektá­ron lóherét vetettek. A csoportok kiválogat­ták az ültetésre szánt bur­gonyát. Látszik, hogy gondos munkát végeztek, hiszen azok között egyet­len rosszat sem találunk, úgy tervezik, hogy az ül­tetést műtrágyával együtt fogják végezni. Jól felja­vították a burgonyaföldet szerves trágyával is, hi­szen abból hektáronként mintegy 30 tonnát készle­teztek és azt már be is szántották. Ugyancsak elő van készítve a föld a ta­karmányrépa alá. A dohánymelegágyak­ban dúsan zöldülnek a pa­lánták. Jól gondozzák azokat Varga Zsuzsanna, Szlepák Julia, Popozov Sándor, Pércsi Emma és más dohánytermesztők. A szükségesnél jóval több palántát nevelnek. A zöldségkertészetben Ilku Irén csoportja mel­lett újabb csoportot szer­veztek. Az új csoport, melynek vezetője Szimjo­­nov Simon, igyekszik fel­zárkózni versenytársa mel­lé a vállalt hektáronkénti 150 mázsás átlagtermés­ért folyó harcban. Jók a brigád kilátásai, azonban jobbak is lehet­nének, ha nem volnának még komoly hiányossá­gok. Nincs például megfe­lelő kukoricavető gépük a kukoricatermesztőknek, a meglévőket nem lehet hatszögletes vetésre beál­lítani. Komoly hiba az, hogy nem négyszöglete­sen, hanem sorosan szá­mítják vetni a kukoricát. Arra még csak nem is gondoltak, hogy olyan csoportot szervezzenek, amely követi Pitra Jurij módszerét. A kukorica alá még úgyszólván alig szállítottak ki trágyát. A részleg kolhozistái szeretnék, ha hozzájuk ál­landó traktorok és gépek lennének beosztva, hiszen tapasztalták, hogy gyak­ran nem a megfelelő idő­ben érkeztek meg azok és egyes munkálatokat csak megkésve tudtak elvé­gezni. A zöldségkertészek most készítik az öntözés meg­könnyítéséhez szükséges csatornákat. Az újonnan szervezett csoportnál is villanymotor üzemeltet­hetné az öntözőberende­zést, azonban oda még ed­dig nem vezették el a vil­lanyáramot. A csoportve­zetők és a csoportok tagjai már több ízben kérték a kolhoz vezetőségét, épít­senek részükre egy pihe­nőszobát, ahová berak­hatnák szerszámaikat is, de ígéretet sem kaptak a felépítésére. Kétségtelen, hogy so­kat tesznek a brigádban az idei bő terméseredmé­nyek elérése érdekében, azonban a meglévő hiá­nyosságok kiküszöbölésé­ről nem szabad megfeled­­kezniök. Barato­n. A KOMMUNIZMUS HAJNALA Kol­hozban a negyedév végén döbbentek rá arra a szo­morú tényre, hogy a tej­­eladás állami tervét alig­ha teljesítik. Az előzetes számítások alapján 560 mázsa tej helyett csak 500 — 505 mázsát tudnak eladni az államnak. Szomorú dolog ez, mert a tejtermelésre a kolhoz lehetőségei jók voltak. A tehénállomány tápláltsá­ga kielégítő, a tehenek mintegy fele tenyészállo­­mány. A fejének többsé­ge 10—15 éve dolgozik a farmokon, nagy tapasz­talatokkal rendelkezik. Takarmányból nincs hi­ány, minden tehén napi fejadagja 6,3 takarmány­­egységnek felel meg. Az ellésekkel sincs baj. Mi akkor az oka a lema­radásnak? Elsősorban a munka szervezésében kell keresnünk azt. A farmra két hónappal ezelőtt új vezetőt állítottak Margi­­tics Jurij személyében. Margitics elvtárs miután elvállalta a munkát, a legfőbb figyelmet arra fordította, hogy a fejének tartsák be a munkaren­det, idejében takarmá­­nyozzanak és a takar­mányt dolgozzák fel ete­tés előtt. Örült annak, amikor sikerült elérnie, hogy a farmon a tejho­zam tehenenként napi 4 literről 5,2 literre emel­kedett. Ugyanakkor nem vette számításba azt, hogy a feladatok teljesítéséhez mindez kevés. A farmve­zető ma sem ismeri ne­gyedév­ termelési tervét, nem dolgozta ki a havi grafikont, s nem állít az egyes fejőnőkkel szemben­­ konkrét követelményeket.­­ Régebben a farmon na­ponta tartottak villámo­s megbeszéléseket. Ezeken a fejőnök és a farmveze­­tő közösen megtárgyalták a problémákat, ügyeiket, bajaikat, elemezték a ter­melés helyzetét. Ma ezek teljesen megszűntek, sőt nagyobb időközökben sem elemzik az állattenyésztők munkáját. Eredménymu­tató tábla nincs a farmon. Az időszakos elemzések hiánya gátolja az élenjá­ró tapasztalatok terjeszté­sét és a lehetőségek ki­használását. Kalinics Má­ria 14 tehenet gondoz és átlagban napi 6,2 li­ter tejet fej. Hric Mária és Zoltán Anna fejének ugyanolyan feltételek mellett csak 5 liter­ fej­nek naponta teheneiktől. Ha valamennyien úgy dol­goznának, mint Kalinics Mária, úgy a farmon naponta 170 —180 liter­rel termelnének több te­jet. A farmon az idén új díjazási rendszert, vezet­tek be. A borjak gondo­zásánál a darabbérről át­tértek a súlygyarapodás­ért járó díjazásra. A fe­jőnőknek is emelték a dí­jazását a tej minőségétől függően. Mindez helyes és szükséges intézkedés. Látható abból, hogy a Tiba Borbála által hizlalt borjaknál sokat javult a gyarapodás. A farmról azóta nem került ki tisz­tátalan, vagy gyenge zsír­tartalmú tej. Csak éppen a tervfeladatok teljesíté­sét nem veszik figyelem­be. A tervek túlteljesíté­sét csak az év végén ve­szik számításba a díjazás­nál, holott az időszakon­kénti jutalmazások fellen­dítenék a fejének verse­nyét. Amint látható, a kolhoz­ban van lehetőség a ter­melés növelésére. Min­den Margitics elvtárs farmvezetőn és a kolhoz vezetőségen múlik. Turóczi B. Miért alacsony ? TANÁCSKOZNAK A CSOPORTVEZETŐK Az elmúlt héten a kerület gazdaságainak csoportvezetői területi szemináriumon vettek részt a Területi Kísérleti Állo­máson. A csoportok vezetői ezen megvitatták a kapásnövé­nyek termesztése gépesítésé­nek, a terméshozam növelésé­nek kérdését. A tanácskozás vendége volt Pitra J. J., a szocialista mun­ka hőse, területünk ismert ku­koricatermesztője és megosz­totta a jelenlévőkkel tapaszta­latait. Munkamódszereit ismer­tette Bondarevszkij Andrij, a Kalinin Kolhoz gépesített cso­portjának vezetője is. A ta­nácskozáson előadásokat tartot­tak az állomás tudományos dol­gozói. A tanácskozáson részt vett Dikuszárov V. G., a területi pártbizottság titkára, Kusnyir V. MUNKÁBAN AZ ÉPÍTŐK A XXI. Pártkongresz­­szus Kolhozban működő építészeti brigádom a tél folyamán igyekezett jól felkészülni a gazdasági év folyamán elénk tűzött feladatok teljesítésére. Nagy mennyiségű követ, faanyagot, téglát és más építőanyagot szállítot­tunk ki. Brigádom tagjai most a traktorpark építésén szor­goskodnak. Befejezés előtt áll a javítóműhely. Már elkészült két garázs. Pro­­nyih Pál, Nagy Béla, Márkus András és má­sok a napokban meg­kezdik egy mesterséges dohányszárító építését. Jávorszki István, az építészeti brigád vezetője. ELÉRJÜK A 16 MÁZSÁT Csoportom a Győzelem Kolhoz dzvinkovói részle­gén az elmúlt évben mindössze 11 mázsás hek­táronkénti dohánytermést ért el. Ennek egyik oka az volt, hogy sok palánta az ültetés után nem fo­gant meg, pótültetést pe­dig úgyszólván alig vé­geztünk. Most azonban annyi palántát termelünk, hogy a szükséges pótülte­tést el tudjuk végezni. Baranyi Olga, Balog József, Baranyi Menyhért és csoportom valamennyi tagja lelkesedéssel dolgo­zik, hiszen el akarják ér­ni a vállalt 16 mázsás hektáronkénti átlagter­mést. Ehhez igyekszünk minden alapot megterem­teni. Hektáronként mint­egy 35 tonna szerves trá­gyát szállítottunk ki do­hány alá. • Baranyi Bertalan, csoportvezető. VÖRÖS 3. Z­Á­S­Z­L­Ó oldal 1970 március 28. szombat

Next