Vörös Zászló, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-76. szám)
1970-05-30 / 63. szám
SILÓZUNK Bár a tavaszi vetés még nem ért véget, kolhozunkban, mégis néhány traktort a silózásra osztottak be. — Legalább hat hektárt takarítok be naponta, — tett ígéretet Tóth Károly traktorista, amikor a kaszáláshoz látott, ígéretét nem sikerült beváltania. Be kell érnie napi 4—4,5 hektáros teljesítménnyel. Olyan dús a vetés, hogy nehezen halad benne előre a rotoros kaszálógép. Pedig a szállítással megbízott két gépkezelő ugyancsak igyekszik. Tóth Géza és Barath András naponta 12—13 fordulatot tesznek a mező és a silógödör között. Azzal is termelékenyebbé tették munkájukat, hogy a szalmahordásnál használatos magasító oldalfalakat is felrakták a pótkocsikra. Így egy-egy szállítmány 35—40 mázsát, de volt rá eset, hogy 50 mázsát is nyomott. A lerakodás is gépesítve van. Tóth Béla gépkezelő felvontatja a pótkocsis traktorokat a silóhalomra és segít kiüríteni. A minőséget fontosnak tartják. Amikor olyan tábla kerül betakarításra, ahol kevés a rozs között a bükköny, akkor lóherét is kaszálnak, azzal teszik dúsabbá a masszát. Ugyancsak a minőség megjavítását szolgálja az az intézkedés, hogy a kezdetben távoli mezők után közelebbi földekre mentek kaszálni, hogy ezáltal a silógödröt hamarabb megtöltsék. Az első silógödör tele, mintegy 300 tonna nedvdús takarmányt készleteztünk a télre, következik a másik gödör, melyet még a szénakaszálás előtt megtöltünk. Nem tudni előre milyen lesz a nyár, hogy fog fizetni a silókukorica, mely most elkésve kerül csak a földbe. Jó hát, ha előre gondoskodnak. BERÉNYI Béla, a Lenin Útja Kolhoz brigád vezetője. A felvételen: Tóth Géza gépkezelő megérkezett a zöldmasszaszállítmánnyal a silózás helyére! Cberall E. felvétele. egyesülésének 25. évfordulójára --------------------két sors Május 31-én este közel 100 sztrájkoló munkás vonult ki az állomásra, ahol azt a vonatot várták, mellyel a csendőrök az irsavai kerületben felfogadott munkásokat hozták. Az állomáson és a vonatban mintegy 60 csendőr és rendőr tartózkodott. Amikor befutott a vonat, a sztrájkolók soraiból kivált hat munkás, élén Kaselják Bélával, a berehovói kommunista szervezet titkárával, hogy megmagyarázzák az érkező munkásoknak a helyzetet és rávegyék őket, ne lássanak munkához. A renőrök és csendőrök vissza akarták szorítani a tömeget, igénybe vették a gumibotokat és revolvereikkel fenyegetőztek. De a munkások nem hátráltak meg, haragos kiáltásokkal köveket ragadtak, hogy megvédjék magukat a gumibotokkal szemben. Akkor «a rend őreinek» soraiból lövések dördültek el. Amikor eloszlott a füst, mindenki megláthatta a földön fekvő véres embereket. Az első golyó megölte a 36 éves Káposzta Erzsébet, hatgyermekes anyát. Súlyosan megsebesültek Kapinszki Sándor és Csikmárik Mihály munkások. Sok dolgozót gumibottal megvertek, néhányat pedig letartóztattak. A Kárpátontúli Állami Levéltárban lévő korabeli okmányok leleplezik a csehszlovák burzsoá kormány és helyi hatóságok népellenes tetteit, melyek mindent megtettek, hogy elhárítsák magukról a berehovói véres események miatti felelősséget és mindezért a kommunista pártot tegyék felelőssé. A csehszlovák burzsoá köztársaság belügyminisztériumától, az uzshorodi polgári közigazgatási központból sürgős parancsok érkeztek, látleletezzék a csendőrök és rendőrök kék foltjait, vallassák ki azokat, akikbe tudják bizonyítani, hogy az első lövés a munkások részéről dördült elő. Ugyanakkor egyetlen munkást sem hallgattak meg, nem mutattak meg az orvosnak A burzsoá hatóság megpróbálta eltitkolni a közvélemény előtt a berehovói vérontást. Betiltotta nemcsak a Munkás újság rendkívüli kiadását, amely rávilágított a berehovói eseményekre, de a «Máramarosi» és «Beregi Újság» c. burzsoá lapot is, amely a következőket írta az eseményekről: «Véleményünk szerint a rendőrök és csendőrök jogos fegyverhasználata mellett sem kellett volna ezt tenniök annál inkább, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy elég lett volna egy lövés a levegőbe, hogy a tömeg szétoszoljon. De ezek a próbálkozások hasztalannak bizonyultak. A csehszlovák parlament kommunista képviselőinek egy csoportja — Mondok Iván, Gáti József és Szidorják Mikola — a kommunista képviselők nevében azonnali interpellációt nyújtottak be a burzsoá kormánynak, amelyben követelték az eset szigorú kivizsgálását, a vétkesek megbüntetését és intézkedések foganatosítását, hasonló esetek megakadályozására a jövőben egész Csehszlovákia területén. Káposzta Erzsébet temetése, amelyen több mint 500 ember vett részt, a csehszlovák burzsoázia által Kárpátontúlon bevezetett gyarmati rendszer elleni, a burzsoá elnyomás, éhség és nyomorúság elleni tiltakozó tüntetéssé vált. Ugyanakkor a temetés kinyilvánította a város munkásainak egységét, kifejezte határozottságukat, hogy a végsőkig harcolni fognak jogaikért. A gyászmenet élén vörös zászlót vittek. A koporsót vörös vászonnal borították be, rajta egy koszorú állt a következő felirattal: «Ez Vári Sándor áldozata». A gyászgyűlésen beszédet mondott Safrankó Emánuel, a CSKP országrészi bizottságának titkára, aki többek között azt mondotta, hogy Káposzta Erzsébet a harcolók első soraiban haladt és a kapitalista rendszer áldozata lett, hogy az ő élete példaképül szolgál mindazok számára, akik a dolgozók jogaiért és boldogságáért harcolnak. A berehovói események híre gyorsan beszárnyalta Kárpátontúlt A városokban és falvakban tiltakozó nagygyűlések zajlottak le. SZIJJÁRTÓ G., a Kárpátontúli Állami Levéltár igazgatóhelyettese. Munkatervünk a szénakaszálásra Gazdaságunk tenyész- üzem. Ez azt jelenti, hogy földművelésünk elsősorban takarmánytermesztésre van szakosítva. Két részlegünk abraktakarmányokat, valamint szénát és nedvdús takarmányt termeszt az állattenyésztés számára. Az idén például az a feladat áll előttünk, hogy 2 700 tonna szálastakarmányról gondoskodjunk. Komoly feladat ez, de reális alapokon nyugszik. A gazdaságnak 400 hektár évelőtti és 320 hektár természetes kaszálója van. Ha mi ezen hektáronként 56, illetve 25 mázsás szénatermést elérünk, mint tavaly, máris 18 ezer mázsa szálastakarmányunk lesz. Az egyéves füvek, valamint a többéves füvek egy részének második kaszálása biztosítani fogja a többit. De nemcsak a mennyiség fontos. Küzdünk azért, hogy a takarmányok minősége is jó legyen. Ezt pedig úgy biztosítjuk, hogy idejében végezzük a -------------------------------------- füvek kaszálását, mielőtt azok magzásnak indulnának. A tapasztalat szerint ugyanis ilyenkor a legértékesebb tápanyagokat tartalmazzák. A határidő betartása szükségessé teszi, hogy korán munkához lássunk, hiszen az esős tavasz után rizikóval jár egyszerre nagy területet lekaszálni. Úgy határoztunk hát, hogy naponként minden részlegen 10 hektáros területet kaszálunk: először az évelőfüveket, majd a természetes füveket. Ilyen területen a szénabegyűjtés rossz időjárás esetén is könnyen megvalósítható, kizárja azt, hogy a fa renden tönkremenjen. A jobb minőség érdekében alkalmazzuk a széna korszerű szárításának módjait is. Minden részlegen 200 sátornak szükséges faváz készült el. Annak érdekében, hogy a sátrakat jobban kihasználjuk, a lekaszált füvet fonnyasztott állapotban rakjuk rájuk. Tavaly egy mázsa szénát 1,84 rubelért állítottunk elő. Az önköltség alacsonyabb volt a tervezettnél. Most még olcsóbb szénát szeretnénk kapni. Ezt pedig csakis úgy érhetjük el, hogy fokozzuk a takarmánytermesztés gépesítését, így is történt. Külön gépkezelő brigádot alakítottunk az egyes részlegeken belül. Ezek tagjai végzik a kaszálást, a begyűjtést, részt vesznek az osztagolásban, így például az egyes számú részlegen öt gépkezelő állandóan a szénakaszáláson dolgozik majd. Annak érdekében, hogy a gépeket jól használjuk ki, a begyűjtés és a kaszálás nem képez külön műveletet. Azok, akik kaszálnak, a reggeli órákban, míg a széna harmatos, a gyűjtésen dolgoznak majd. Van közöttük olyan gépkezelő, mint Kopasz Zoltán, aki a kaszálás befejező szakaszán і már az osztagolásban vesz részt. Kopasz elvtárs ugyanis a norma szerinti 300 mázsa helyett 600 mázsa szénát is felrak naponta. Ez pedig ott, ahol 1 16 gépkocsi és 22 traktor végzi a széna behordását és egyetlen rakodó van, nagyon fontos. A szénabetakarításon általában gépeket alkalmazunk, de a gyűjtésnél, rakodásnál és asztagrajkásnál a gazdaság számos munkása is közreműködik. Az itt dolgozó emberek a gazdaságtól takarmányt vásárolhatnak jószágaik számára. Ezenkívül a legszorgalmasabb munkások engedélyt kapnak bizonyos területű árokpart vagy útszél kaszálására. A szénagyűjtéssel nem fejeztük be a munkát a kaszálókon. Sarjut is akarunk kapni, ezért ahol szénát termesztünk, nitrogéntrágyával kaszálás után felültrágyázást végzünk. A vetőmagtermesztő részlegek pedig foszfortrágyázást kapnak. Ezenkívül a széna begyűjtése forgógereblyékkel történik, ami lehetővé teszi a talajfelszín porbanyitást, ezáltal a talajnedvesség megőrzését, a sarja jobb fejlődését. Ma már megindult a széna készletezése a gazdaságban. Minden a terveknek megfelelően történik. Dolgozóink arra vállalkoztak, hogy a választások napjára befejezik a kaszálást, a széna behordásával pedig az aratás kezdetéig elkészülnek. SZIMOCSKÓ V., a Kárpáti Tenyészüzem agronómusa. Néhány szó a zöldtakarmányozásról A tej- és hústermelés zavartalansága megköveteli, hogy a jószág egész nyár folyamán megkapja a termeléshez szükséges takarmányt. A kolhoznak jó legelői vannak, de ez nem nyújt teljes biztosítékot. Hoszszas esőzések megnehezítik a legeltetést, aszályos időben nincs elég fa a legelőn. Pótlólagos zöldtakarmányozásra szükség van minden farmon. A Marx Károly Kolhozban el is készítették a zöldtakarmányozás tervét. Ezek szerint korán a repce, majd a bükkönyös rozs és búza kerül etetésre. Júniusbanjúliusban az évelőfüvek első, majd második kaszálására kerül sor. Augusztusra-szeptemberre vetnek zöldtakarmányokat, csillagfürtöt és csalamádét. Még később a tarlók és kaszálók legeltetése is számba jön. Az első pillanatra minden rendjén is van. Az elemzés során azonban tapasztalni kell, hogy a zöldakarmányozás tervét formálisan állították öszsze Ebben a nyári táborozás minden 10 napjára 3 700 mázsa zöldtakarmányt tüntettek fel. Ez az egyenlőség a dekádok és hónapok között már csak azért sem helyes, mert köztudomású, hogy a nyárutó takarmányban mindig szegényebb, mint a nyár kezdete, és ezt nem vették számításba. Amit takarmányként terveznek, mint például augusztusban a takarmánycsillagfürt, még nem vetették el. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy hiába számítanak jól. keveselni kell a másodvetések 50 hektáros területét. A helyzet ugyanis az, hogy ezek termesztésében nincsenek kellő tapasztalataik, tavaly is alig 10 mázsás termést takarítottak be belőle. Ha az idén is alacsony lesz hozama, nem lesz elegendő zöldmassza a jószágnak. Nem ártana tehát növelni vetésterületét, annál is inkább, mert a felesleges zöldmassza nem vész kárba, besilózhatják. Margitics Jusztina főagronómusnak tehát még egyszer felül kell vizsgálni a terveket és idejében változtatni az ott elkövetett hibákon. A Marx Károly Kolhozban jelenleg elég magas a tehenek hozama. A nyári táboroztatás idején annak még tovább kell emelkednie. Ez elsősorban a zöldtakarmányozástól függ. TATAR : VÖRÖS 3. ZÁSZLÓ oldal 1970 május 30. szombat