Vörös Zászló, 1973. január-július (29. évfolyam, 1-80. szám)
1973-01-02 / 1. szám
AZ ÚJ ÉV KENYERE A város peremvidékén, a B. Hmelnyickij utca s a Gyidovóba vezető országút elágazásánál emelkedik a magasba kerületi központunk egyik létesítménye — az új kenyérkombinát. A múlt év utolsó napján is a dolgozók népes gárdája szorgoskodott a tágas műhelytermekben, a gépsoroknál, az üzemet körülövező udvaron. Az utolsó simításokat végezték a végleges átadás előtt. Az egyik szállítószalagnál találtuk a kombinát igazgatóját, Biloháj Dmitrij elvtársat. Megbeszéli a teendőket a munkásokkal. Közel egymillió rubeles költséggel épült fel az új kenyérkombinát — mondja nekünk. — Január első napjaiban teljes egészében átadjuk azt a használatnak. Kapónként harminc tonna péksütődei terméket fogunk itt készíteni. Szükség esetén három váltás beállításával el tudjuk érni a naponkénti 45 tonnás termelési átlagot is. Az újév előtt megtartották a próbaüzemeltetést, a futószalagokról lekerült az első kenyér. A próbaműszakot Zarickaja Ludmilla főmérnök, Korobkó Jákov, az üzemi laboratórium vezetője irányították. Didics Vaszilij pékmester és munkatársai, Goldberger Márton, Szavcsur Katalin és Kovács Gizella vették ki a kemencéből az első frissen sütött kenyeret. — A próba sikerült, kóstolják meg, törjenek belőle. — kínálja a jelenlévőket Zarickaja Ljudmilla főmérnök a frissen sült kenyérrel. Sevcsenkó Féliksszel, az építkezést végző Zakarpatsztroj cég önelszámolásos építkezési részlegének főmunkavezetőjével az udvaron beszélgettünk el. — Durnovics Sándor komplexbrigádja, Rózsa János vakolóbrigádja, a Holovacskó Lajos és Komári Ferenc vezetése alatt álló festőbrigádok, valamint Volosin Jurij szerelőbrigádja mindent megtettek annak érdekében, hogy minőséges munkát végezzenek ezen a fontos létesítményen. Már megvan az új váltások beosztása, már kijelölték azokat az élenjáró pékmestereket, akik az újévben az új kenyérkombinátban sütött péktermékekkel látnak el bennünket. Bogosh Kamill Kemény Gábor a múlt év utolsó napján is sötétedéskor tért haza a szőlőből. Hiába van tél, nem tud pihenni, minden nap talál tennivalót a szőlőben. Aznap a lugasokat hozták rendbe, kijelölték azokat a tőkéket, amelyeket ki kell cserélni. A felesége, a gyerekek éppen az újévi fenyőfát díszítették. Valami különös, eddig soha nem tapasztalt öröm uralkodott a családban. A könyvespolcon már ott hevert a Kárpáti Igaz Szó azon száma, amely közölte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét a mezőgazdasági dolgozók kitüntetéséről. A kitüntetettek között volt Kemény Gábor neve is. A Tisztelet Jele-rendjellel tüntették ki. Kemény Gábornak munkatársai jutottak eszébe — Egresi János, Szabó József, Homoki István, Kosztyó Gábor és a többiek. Igen, az ő kitartó, szorgalmas munkájának köszönhető, hogy az idén már 147 mázsa szólót szüreteltek hektáronként. A brigádvezetőnek munkájában nagy segítséget nyújtott a tanulás. Nem elégedett meg a Mukacsevói Mezőgazdasági Technikum elvégzésével. Beiratkozott a Lvovi Mezőgazdasági Főiskola agronómusi karára. Nem könnyű összeegyeztetni a munkát a tanulással. De tudja, hogy tanulás nélkül, a tudomány vívmányainak alkalmazása nélkül ma már nem lehet korszerűen gazdálkodni. Két évvel ezelőtt nevezték ki brigádvezetőnek a Marx Károly Kolhozban. Azóta brigádja kétszeresére, 40 hektárra növelte a lugasított ültetvények területét. Nyolc hektáron létesítettek új telepítést főleg rizling, müller-turgau, karaburni fajtákkal, amelyek az ő viszonyaik között a legnagyobb hozamot adják. Az egész ültetvényen már csaknem befejezték a hiányzó és kiöregedett tőkék pótlását... Asztalhoz ült a család, közeledett az éjfél. Kemény Gábor megtöltötte a poharakat, koccintottak feleségével, s néhány percen át meghatott csendben hallgatták az éjfélt jelző harangjáték szívet dobogtató ütéseit. Barath Ferenc jóleső érzéssel Szép munkaajándékokkal fogadták a Szovjetunió megalakulása dicső 50. évfordulóját a Kárpátontúli Geológiai Expedíció dolgozói. Egész év folyamán derekasan dolgoztak, hogy a természet kincseinek feltárásával, a föld méhében rejtőző értékes nyersanyagok felkutatásával köszöntsék a szovjet nép nagy ünnepét. Szerte a területen nagy kutatások folytak, s ezek a kutatómunkálatok szép eredményekre vezettek, így például, az elmúlt évben nagy munkát végeztek az ólomcinklelőhelyek felkutatása és feltárása terén. Másfélszeresére teljesítették a baktércek tartalékai növelésének tervét. Határidő előtt kutatták fel a dédai homoklelőhelyet, a feltárási feladatot 160 százalékra teljesítették, a jelentést három hónappal a határidő előtt küldték el. Unica körzetében 300 ezer tonna ásványi festéket fedeztek fel. Sikeresen végezték el a geológiai munkálatokat Irsava és Vinohradovó, valamint sok ipari üzem, kolhoz és szovhoz vízellátásával kapcsolatban. Feltárták az uzshorodi ásványvíz-lelőhelyet, ahol palackozó üzemet építenek majd. E sikerek eléréséhez a Geológiai Expedíció dolgozói széleskörűen alkalmazzák az élenjáró technológiát. Lelkesen dolgoznak a feltalálók és újítók. A benyújtott 32 javaslat bevezetése révén megtakarítottak 28,3 ezer rubelt. A munkában elért szép sikerekért a Geológiái Expedíció kollektívájának kétszer ítélték oda a Lenin-rendjeles Kijevgeológia Tröszt vándor vöröszászlaját és a második köztársasági díjat. Ez a megtisztelő kitüntetés arra ösztönzi a geológusokat, hogy az ötéves terv harmadik évében is lankadatlan szorgalommal munkálkodjanak, még szebb sikereket érjenek el. Ponrovszkij Sz., a Kárpátontúli Geológiai Expedíció szakszervezeti bizottságának elnöke VÖRÖS 3. ZÁSZLÓ oldal 1973. január 1., hétfő Geológusok az ünnepnek HARCSAS GIZELLA, a Fafeldolgozó Kombinát furnérválogató brigádjának vezetője — Az általam vezetett brigád tagjai azt a célt tűzték maguk elé a jubileumi évben, hogy az alkotmány napjáig teljesítjük az évi tervet, csakis kiváló minőségű munkát végzünk. Brigádom példátlan lelkesedéssel, odaadással fáradozott az állami tervfeladatok és az ünnep tiszteletére tett szocialista vállalás sikeres valóraváltásán. Szorgalmas munkánk meghozta a várt eredményeket. Termelési feladatunkat rendszerint 120 — 125 százalékra teljesítjük. Már egy hónapja az 1973-as év számlájára termelünk. Képviselők vagyunk öröm végig menni falunkon. Az utóbbi években szinte felismerhetetlenül megváltozott. Hány szép új ház épült! Majdnem minden házon tévéantenna, mintegy bizonyítva a nagyszerű változásokat, amelyek a falusi dolgozók életében végbementek. Lépjenek be az udvarokba, nézzenek be a házakba. Rádió, mosógép, motorkerékpár, minden lakásban villany ég. Mi már annyira hozzászoktunk, hogy nem tudjuk villanyvilágítás nélkül elképzelni az életünket. S ha eszünkbe jut a múlt, a huszas—negyvenes évek füstös, petróleumlámpával megvilágított kunyhót, újra meggyőződünk róla, hogy hatalmas lépést tettünk előre. Évente több tucat család költözik új lakásba. Az idei jubileumi évben tartott például lakásavatót Csepa Ilona fejőnő és Tihor Mária kolhozistanő. A falu központjában pedig a községi tanács épülete mellett modern kultúrpalota épült. Minden feltétel adva van itt a műkedvelő együttesek munkájához. Itt rendezik be a Lenin Kolhoz múzeumát, ahol a gazdaság területéhez tartozó falvak múltját s jelenét bemutató dokumentumokat, a földművesek, állattenyésztők és gépkezelők eredményeit tanúsító anyagokat állítják ki. A községi tanácsra, a végrehajtó bizottság ülésére menet arra gondolok, hogy mindez a párt atyai gondoskodásának, a szövetségbe forrt testvérnépek megbonthatatlan barátságának köszönhető. Ezt a barátságot lépten-nyomon tapasztaljuk. Oroszok és ukránok ,örmények és tadzsikok, országunk valamennyi nemzetének képviselői élnek és dolgoznak együtt, közösen vesznek részt az államügyek intézésében, közösen tanulnak, pihennek, együtt töltik szabad idejüket. Vegyünk egy példát falunk életéből, ahol magyarok és ukránok élnek. Valamennyien együtt dolgoznak, együtt harcolnak a mezőgazdasági termelés növeléséért, együtt vesznek részt a pártszervezet életében, az eszmei munkában, a tanácsi szervek tevékenységében. A községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai között található a magyar Mándy József és Kovács Klára, valamint az ukrán Princ Ilona. Ha pedig a községi tanács képviselőit nézzük, megtaláljuk közte mindkét nemzet fiait. Princ László csoportvezető és Vilcsák László asztalos ukrán, Bakos Béla és Tihor Béla brigádvezetők pedig magyarok. De valamennyien közös célt követnek: minél jobban hozzá akarnak járulni munkájukkal az SZKP és az Ukrajnai KP XXIV. kongreszszusa határozatainak teljesítéséhez, a kommunizmus anyagiműszaki bázisa felépítéséhez. Én, mint az Ukrán SZSZK hatodik összehívású Legfelsőbb Tanácsának képviselője közvetlenül részt vettem az ülésszakok munkájában, ahol különböző kérdéseket oldottunk meg. Velem együtt oroszok, beloruszok és más nemzetiségű dolgozók is részt vettek ezeken. Különböző nemzetiségű dolgozók választották meg őket az Ukrán SZSZK legfelsőbb szervébe. Ezek a dolgozók a köztársaság területén élnek és szorgalmasan teljesítik a párt által kitűzött feladatokat. A barátság segíti őket a nehézségek leküzdésében, erőt ad az újabb sikerek eléréséhez. Ezért a barátság elmélyítése mindennapi kötelességünk, soknemzetiségű szocialista országunk valamennyi polgárának becsületbeli ügye. Ivoszmeda András, a dolgozók képviselői növeszelei községi tanácsa végrehajtó bizottságának tagja, az USZSZK hatodik összehívású Legfelsőbb Tanácsának képviselője NAGY ENDRE, az Engels Kolhoz gépesített csoportjának vezetője — A jubileumi év elejétől lendületes harcot folytattunk azért, hogy gazdaságunkban kimagasló termelési eredményt érjünk el. Elégedetten jelenthetjük ki, hogy odaadó munkánk nem volt hiábavaló. Csoportom hektáronként 230 mázsa burgonyát termelt. Az eredmény lelkesedéssel tölt el bennünket. Jövőre a burgonyán kívül a kukorica termesztését is gépesítjük. Már valamennyi traktorunkat és vontatott mezőgazdasági gépünket kijavítottuk, előkészítettük a vetőmagvakat. Ragyogó fényben tündököl a fenyőfa Nagy Kálmán Leninrendjeles tiszteletbeli kolhozista (a képen jobbról az első) lakásában. Fia, ifj. Nagy Kálmán, az Engels Kolhoz gépkocsivezetője. Ködöböc Vilmos brigádvezető és Nagy Erzsébet tiszteletbeli kolhozista (a képen jobbról balra) eljött, hogy boldog új évet, sok szerencsét és boldogságot kívánjon az idős nyugdíjas kolhozistának. überáll Emil felvétele