Vörös Zászló, 1979. július-december (35. évfolyam, 81-161. szám)

1979-07-03 / 81. szám

A­z ember csak egyszer él,­­ csak egy sorsa van. Ő viszont két sor­sot tudott egyesíteni életében, mint két hatalmas áramlatot, amelyek korunk ma­gas partjainak szintjére emelték. Az első a választott szakma, a húsz­évi munka a milícia szerveinél Tovtun Mihajlonak úgy tűnik, hogy csak tegnap volt, amikor a lvovi milicis­­taképző szakiskola fiatal végzőseként (komszomolirányítással került oda) elő­ször öltötte magára a hadnagyi egyen­ruhát A berehovói kerületi belügyi osz­tály nyomozóirodájának felügyelőjévé nevezték ki. Kedvére való volt ez a munka. Egy hónap múlva már tökéletesen is­merte a várost, a kerületet, az embereket. Különösen nagy figyelmet fordított ar­ra a néhány fiatalra, aki nem tudta meg­tenni helyesen az első lépéseket az életben. Szinte minden szabad idejében velük foglalkozott. Ennél a munkánál olyan jellemvonásokra volt szükség, mint a figyelmesség és tapintat, pedagógiai rátermettség. Később, évek múlva, ami­kor már a harmadik érmet kapta kiváló szolgálatáért, munkatársai éppen ezeket a vonásokat emelték ki Hiszen amikor a szolgálatot kezdte, maga is alig volt több húsz­­évesnél. «Védencei» szinte vele egy­korúak vol­tak. De most is hozzá jönnek tanácsért mint idősebb elvtárshoz, mint ifjúkoruk tanítójához. Hiszen Tortin hadnagy se­gített nekik megtalálni a helyes utat az életben. Ma már valamennyien a kerü­let, a terület különböző üzemeiben dol­goznak. A szorgalmas, leleményes, munkasze­rető hadnagyot tanulni küldték. Amikor pedig már a Lvov­ Franko Állami Egye­tem jogi karának hallgatója lett, nyomo­zóvá nevezték ki. Sok száz emberi sors, jellem van előtte. Azok helyes értékelésétől, a té­nyek megértésétől sok függ. ■ Ismét pedagógiai érzéke segített. 1968 örökre emlékezetes marad szá­mára: Tovtun .Mihajlót felvették az SZKU soraiba. Abban az évben szerezte meg a jogi diplomát. Valamivel korábban a kerületi belügyi osztály bejelentőhivata­lának vezetőjévé nevezték ki. itt teljes egészében feltárult Tovtun Mihajlo szervező tehetsége. Hiszen a bejelentőhivatalban folyó munka nemcsak a személyi igazolványok kiadását, az em­berek be- és kijelentését jelenti. Állandó kontaktus ez az üzemek, gazdaságok, vállalatok, intézmények munkaügyi osz­tályaival. Figyelmesen hallgat főnökére Narko­­va Alekszandra személyi igazolványt ki­állító hivatalnok is, aki már több mint harminc éve dolgozik ebben a munka­körben. Szerhijcsuk Vaszilina is, aki alig múlt húszéves és aki második éve dolgozik itt. .Jól tudják, hogy Tovtun Mihajlov mielőtt feladatot adna, jól át­gondolta azt, s szükség esetén mindig kész­ segíteni. A szovjet milícia soraiban teljesített szolgálatot Tovtun Mihajlo élete fő fel­adatának tekinti. Mindent belead ebbe a munkába. A berehovóiak azonban a népszínház veteránjaként is ismerik, ahol számos szerepet játszott. Ő alakítot­ta Scsupakot Zarudnij M. «Idegen ház» című drámájában. Pepét Moltvanij G. «Ellopták a konzult» című színművében, Lisznyak Szement Mokiljev .1. «A hu­­cul hegedűje» című színművében, Dulsz­­kij Feliciánt G. Zapolska «Dulszka asszony erkölcse» című drámájában. Gyiodorovot Zarudnij M. «Róma 17. Poste restante« című színművében. Ro­­mát Sztarickij M. «Jaj, ne menj érte» című színművében stb. Tovtin Mihajlo legkedvesebb alakítása Zaharov Mikola szerepe volt Lazutyin І. «A milícia őrmestere» című színművé­ben. Hiszen még iskoláskorában olvasta Zaharov kisregényét a bátor őrmester­ről. Ez az­ Irodalmi hős nagymértékben befolyásolta életútját. Amikor megtudta, hogy a műnek színpadi változata is van, vágyott erre a szerepre. S amikor meg­kapta, nemcsak a berehovóiak, hanem a terület más városaiban és falvaiban is sokan tapsoltak Zaharovnak, a derék őr­mesternek. S vele együtt természetesen Tovtin Mihajlónak, a színésznek is. A színház az. ő második sorsa. Akár­csak az első, boldog, tehetséges. Petróci Iván NÉPI TEHETSÉGEK '*«*іт«шчшш»ш..пімнамиї.....шпикам....na....І KÉT BOLDOG SORS A FESZTIVÁLON —== Ismertek a díjazottak Vasárnap a kerületi kis­túrpalotában megtartották az­ ifjúsági dalok fesztivál­jának záróhangversenyét, amelyen véglegesen eldőlt a fesztivál díjnyertese. Amint arról már tudósítot­tunk újságunkban, a záró­­hangversenyen három együttes szerepelt a famegmunkáló üzem, a ko­vászai és ivanyivkai kultúr­otthon hangszeregyüttesei. Az­ adóversenyeken már bebizonyosodott, hogy nem véletlenül kerültek az­ ama­tőr zenészek a legerősebbek közé. A famegmunkáló üzem képviselői újra nagy mes­terségbeli tudásukról adtak számot. Alaposan átgondolt és sokszínű műsorral ör­vendeztették meg a néző­ket. Ők nyerték el az­ első helyet. A második és har­madik helyezett a kovászói, illetve az­ Ivanyivkai észt rádegyüttes len. A szólisták között a szovjet zeneszerzők dalai­nak legjobb előadói címet Gál Gabriella és Biláncsik Lajos, a famegmunkáló üzem fiatal műkedvelői nyerték el. A kovaszói Ho­moki Elemért a «Malaja Zemlja» című d­al előadásá­ért, valamint az Ivanyiv­kai Forgott Bélát saját szerzeményéért a kerületi komszomolbizottság di­csé­rő oklevéllel jutalmazta. A közönségdíjat Tompa Ilona, az Ivanyivkai műkedvelő együttes szólistája kapta. Mindhárom műkedvelő együttes tartalmas műsor­ral, jól előadott dalokkal és ze­neszámokkal ajándé­kozta meg június utolsó va­sárnapján a kerületi kul­túrpalotában összegyűlt kö­­zönséget. Az utóbbi időben a pe­kingi propaganda, nyomá­ban pedig a nyugati újsá­gok és rádióállomások nagy zajt csapnak az­ úgynevezett «indokínai menekültek problémája» körül. Ha hin­ni lehet a pekingi és nyu­gati dezinformátoroknak, Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa kormányai állítólag tömegesen űzik el lakóhe­lyükről állampolgáraikat, elsősorban a kínai sz­árma­­zásúakat, arra kényszerítve őket, hogy Délkelet-Ázsia más országaiba emigrálja­nak. Az ú­­emigránsok tra­gikus sorsa­ miatt kroko­dilkönnyeket hullatva, a pekingi és washingtoni ve­zetők nemzetközi konfe­rencia összehívását és az­ indokínai szocialista orszá­gok kormányainak felelős­ségre vonását sürgetik De ha józanul és elfo­gulatlanul vizsgáljuk­ a té­nyeket, meggyőződhetünk róla, hogy éppen az­ Egye­sült Államok és a kínai ex­­panzior­isták felelősek több százezer indokínai ember nehéz sorsáért. Idézzük fel a tényeket. Agressziót indítva a 60- as években Vietnam ellen, az­ amerikai imperializmus szenvedésre ítélte az embe­rek millióit, sokukat arra kényszerítőn, hogy elhagy­ják hazájukat, és a szám­­ak, a lebombázott vietna­mi városokat és falvakat, a felégetett mezőket és erdő­ket. Az­ amerikai intervenci­ósok mellett a kínai veze­tők is hozzájárultak az In­dokínai menekültek prob­lémájának, létrehozásához. A szocialista a Vietnam elle­ni agresszióra készülve, ar­ra agitálták a kínai szár­mazású vietnamiakat, hogy hagyják el hazájukat. Sa­ját céljaikra akarták fel­használni őket. Ezekből a menekültekből rengeteg ké­met és diverzánst képeztek ki, akik mutatták az­ utat az­ idén februárban Viet­namba betört 600 ezer fős kínai hadseregnek. Ötödik hadoszlopát Pe­king Vietnamban elsősor­ban a huákból szervezte, akik az­ ország déli részé­nek felszabadulása után el­vesztették előjogaikat. Az összes gyárosokat, kereske­szerű huát, hogy hagyják el az­ országot, azzal fenye­getve őket, hogy a vietna­mi hatóságok megtorláso­kat alkalmaznak velük szemben, ha kitör a hábo­rú Kínával. Ily módon Pe­king két célt akart elérni: m­egpróbá­lt ü­gy­n­ökök­et toborozni és megpróbálta gyengíteni a szocialista Vi­etnamot. A kínai fél legutóbbi vietnami agressziója óta sem szüntette be a szocia­lista Vietnam határai men­tén provokációs cselekmé­nyei­. Amint azt a vietna­mi hírügynökség közölte, március közepétől a mai napig több mint 550 fegy­veres provokációt hajtottak végre a kínaiak. Végül szólnunk kell a menekültek még egy hullá­máról, amelynek létrehozá­sáért Peking és Phnom Penh­ i bábjai felelősek. A sokat szenvedett Kambod­zsa lakosságának tömeges emigránsáról van szó, amely a Pol-Pot rezsim, a tömeges népirtás elől me­nekült. Köztudott, hogy az­ országban majdnem három­millió ember halt meg. Sok kambodzsai külföldre me­nekült, sokat erőszakkal Thaiföldre toloncoltak. Tehát az Indokínai mene­kültek problémáját az Egyesült Államok, Peking és híveik politikája hozta létre. A kínai vezetők most minden eszközzel igyekez­nek ezt a problémát felfúj­ni, megpróbálják felhasz­nálni azt arra, hogy az­ in­dokínai szocialista orszá­gok ellen hangolják a szomszédos délkelet-ázsiai államokat, megakadályoz­zák együttműködésüket, nemzetközi téren elszigetel­jék Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát. Jószomszédi kapcsola­tok fejlesztésére törekedve minden állammal, a VSZK kormánya konstruktív ja­vaslatokat terjeszt elő. Kapcsolatot teremtve az ENSZ főtitkárával, javasol­ta, hogy szervezzék meg az országot elhagyni akaró állampolgárok rendezett ki­települését. Ezt szolgálhatná a közvetlenül érdekelt or­szágok és az ENSZ mene­kültügyi bizottságának kon­ferenciája. Ugyanakkor a szocialis­ta Vietnam határozottan visszautasítja az ellene fo­lyó képmutató rágalomhad­járatot és leleplezi azokat, akik ki akarják használni a «menekültek problémá­ját» saját szennyes politi­kai céljaikra. Szerev V. (TASZSZ) nőket és uzsorásokat az­ új­ népi hatalom ellen hangol­ták, s azok igyekeztek meg­gátolni Dél-Vietnamban a nők menedéket. S most, amikor képmutatóan a me­nekültek nehéz sorsáról be­szélnek, elhallgatják Szong­­mi és­­más vietnami falvak forradalmi átalakulást, tragédiáját, amelyeket la- Ezenkívül a maoistáknak si­­k­óik­kal együtt el­pusztítót­­került rábeszélniük sok egy­­ NEMZETKÖZI KOMMENTÁR Képmutató politika A SZERKESZTŐSED CÍME: 295510 Bereho­vó, Mukacsevói u. 3. TELEFONOK: szerkesztő és szerkesztőhelyettes: 31 54; a magyar kiadás felelőse és felelős titkár: 33 05; mezőgazdasá­gi és ipari osztály: 21 43; levelezési osztály­ra rádióadás: 33 06. Hirdetések 33 05 «Береш пасло» і «Краснеє шааи на венгерскоя азмкеї ор­ган Церегонскоги райкома Койкуннстической мартин Украйни н районного Сонета народаьіх депутаток Закараатской области A lap ukrán és magyar nyelven hetente háromszor, kedden, csü­­törtökön áa szombaton jelenik meg Beperlncbu районна друкарні 295510 к. Be peroHO. цл. 40 рокіа Жовтня >4 1. Телефон 31-59. Газета віддрукована офсетним способом. Формат A3, обсяг 1 друк. арк. Тарах 9655 Зам 2660. Іялмк 61631 I Laoszi Képi Ide mohra t і kus Köztársaság magabizto­san néz a jövőbe. Fokozato­san megszilárdul a gazdas­á­g, amely t­err szerű­vé válik. A nép gazda­sá­g fejle­s­zté­sén­e­k klső hároméves tervét, amelynek megvalósítása­­Hók­ban kezdődött meg, a szovjet ötéves tervek tavlasz­talásának figyelem­be vét­elé­vel dolgozták ki. A képen: KI'ZOL mérnök, a Namgnumi Vízerőmű veze­tő­ség і tagja, Szeng-Ham bolhám és l­lám Sitit hatna vong ügyeletes mérnökök. I­LASZSZ НАГЛІ képszolgálat I Szerkesztő Csanádi György A kiadásért felel: Balogh Irén A BEREHOVÓI MUNKA­KÖZVETÍTŐ ÉS INFORMÁCIÓS IRODA JELENTI: A kerületi fogyasztási egyesülés ipari kombinátja asztalosokat vesz fel mun­kára. A fizetés teljesít­ménybér. Felvilágosításért fordul­janak a következő címre: B. Hmelnyickij u. 145. A Berehovói Szevh­iz­­üzem kollektívája mély részvétét fejezi ki Szo­­lonykó József munkás­nak fivére, Szolonykó Imre korai elhunyta alkalmá­ból. A kaszonyi óvoda kol­lektívája mély részvétét fejezi ki Baksa Máriá­nak, az óvoda dolgozó­jának öccse, Tekerman Lajos korai elhunyta alkalmá­ból. A mezőgazdasági fő­ osztály és a beruházásos építkezések kolhozközi főosztályának kollektí­vája mély részvétét fe­jezi ki Heister József­nek, a területi mezőgaz­dasági kísérleti állomás fők­ön­y­ve­lőjének felesé­ge, Heister Magdolna korai elhunyta alkalmá­ból. A 193. GEV kollektí­vája mély részvétét fe­jezi ki Margitics Mihaj­­lo gépkocsivezetőnek édesapja, Margitics Iván elhunyta alkalmából.

Next