Vörös Zászló, 1981. július-december (37. évfolyam, 78-159. szám)

1981-08-20 / 102. szám

Több mint két évtizede dolgozik gépkezelőként Ko­vács Zoltán a Lenin Ctja Kolhozban. A gazdag ta­pasztalattal rendelkező trak­torosra bízzák a legbonyo­lultabb és legnagyobb fi­gyelmet igénylő munkákat. Tagja a gazdaság kukorica termesztő gépesített cso­portjának, vezette, kapálta a kukoricát. Most gépkeze­lő társaival együtt készül a termés betakarítására. A felvételen: • Kovács Zoltán, a Lenin Útja Kol­hoz gépkezelője. Alekszandrov Borisz felvétele­ n чк- -9--Ф-Ф-Ф ♦ *• • GONDOZZUK A MÁSODVETÉST A jószágar­tom­ány késő őszi folyamatos zöldtakar­­m­ánnyal való ellátásában különösen nagy jelentősége van a másodvetésnek. Jól tudjuk ezt. Éppen ezért, kihasználva a kedvező idő­járást, gépkezelő társaim­mal együtt az aratás után nyomban hozzáláttunk a tarló feltöréséhez, a tárcsá­záshoz Brigádunk az elő­zetesen terv­e­zett 35 hek­tár helyett 75 hektáron ve­tett zöldtakarmányozásra e­alamádét. A talaj előkészítésekor nagy­ figyelmet fordítottunk a munka minőségére. A tar­ló szántását, tárcsázását kifogástalanul végeztük el. Ahol szükségesnek láttuk, ott többször is tárcsáztunk. Hektáronként 4—5 mázsa műtrágyát juttattunk a ta­lajba. A vetéskor ügyel­tünk rá, hogy a vetőmag a követelményeknek megfe­lelő mélységben kerüljön a talajba A vetés elvégzé­se után keresztirányban megboronáltuk a föld fel­színét. A vetés óta több kiadós eső volt. A föld felszínén képződött kérget könnyű koronával feltörtük, ami­vel elősegítettük a mag ki­kelését, majd a növények jobb fejlődését. A megfelelő gondozás eredménye, hogy a m­ásod­­vetés mindenütt jól fejlő­dik. A korábban vetett részlegeken hamarosan megkezdjük a zöldtakar­­mánynak való kaszálását. Mester Károly, a Muzsalyi Szovhoz­­üzem csetfalvi részlege gépesített csoportjának vezetője CIKKEINK NYOMÁN Lapunk ez évi július 23 . számában »Az érem két oldala« címmel közölt ellenőrző szemlénkben arról volt szó, hogyan veszi át a mezőgazdasági készlete­zési egyesülés a gazdasá­gokból beérkező zöldséget. Szentlélek­ Sándor, a készletezési egyesülés igaz­gatója értesítette szerkesz­tőségünket, hogy az ellen­őrző szemlében közölt té­nyeket termelési értekezle­ten vitatták meg. A cikk­ben közölt hiányosságok valóban előfordultak. A fe­lelősöket adminisztratív úton megbüntették-Intézkedéseket foganato­sítottak annak érdekében, hogy jobban szervezzék meg a zöldség átvételét és biztosítsák a gazdaságok zöldségkertészeteit elegen­dő túrával a zöldségek be­takarításánál *­­■ * »Túrót vegyenek...« Ilyen címmel közöltünk la­punk ez évi július 21-i számában bíráló megjegy­zést, amelyben a városi vegyeskereskedelem 51. számú üzletében a szovjet kereskedelem szabályainak megsértéséről volt szó. Szavcsur Iván, a vegyes kereskedelem pártbizottsá­gának titkára tájékoztatta a szerkesztőséget arról, hogy az újság által felve­tett problémát a kereskede­­lem szakembereinek rész­vételével megtartott üzlet vezetői közgyűlésen vitat­ták meg. A cikkben leírt szabálytalanságok előfor­dultak. Cserepanya Mária, az 51. számú üzlet vezetője meg­rovást kapott. Az ellenőr­ző apparátust kötelezték arra, hogy fokozza az ösz­­szes üzletek tevékenysége fölötti felügyeletet. MÉG EGY ÉTKEZDE Nemrég a 193. számú Gépesített Építővállalat kol­lektívája szép ajándékot — egy száz férőhelyes mun­kásétkezdét — kapott. Az étkezde felépítésénél kitűn­tek jó munkájukkal Ta­kács József, a vállalat mestere, valamint Bíró Elemér, Lőrinc Zsigmond és Balogh Elek brigádve­zetők. Az étkezde belső díszíté­sét Veres Péter fiatal mű­vész jó ízléssel oldotta meg. A Nyírfa elnevezésű ét­kezdét jó minősítéssel vet­te át a bizottság. A felvételen: az étkezde külső látképe. Horda Viktor felvétele 1931. augusztus 20., csütörtök Meddig fogják másodrendű növénynek tartani a dohányt? A Kommunizmus Haj­nala Kolhozban évről évre egyre alacsonyabb a do­hánytermés. Amikor ennek oka felől érdeklődtünk, mindenki a tavalyi kedve­zőtlen időjárásra hivatko­zott. Arról azonban hall­gattak a kolhoz szakembe­rei, hogy sok mulasztást követtek el a dohány ter­mesztésével foglalkozó cso­portok is. Hiszen a tavalyi gyenge termés legfőbb okai az elgyomosodás, a beteg­ségek elterjedése volt, amit jó növényápolással el le­hetett volna kerülni. Vajon levonták-e Kenéz Jolán, Popovics Jusztina és Szirtor Mária csoportjai ebből a megfelelő tanulsá­got? A tények azt bizonyít­ják, hogy nem! A környező gazdaságok­hoz viszonyítva, nagy ké­séssel, csak a napokban kezdték el a dohány töré­sét. Ugyanakkor erre a munkára nem mozgósítot­tak minden munkaerőt, hi­szen egy-egy csoportban csupán 12—15 ember dol­gozik. Más téren sincs minden rendben a munka szervezésében, hiszen akik egyik nap törnek, azok másnap a pajtában dol­goznak. Úgy látszik, Mihovics Olekszij, a gazdaság fő­­növénytermesztője és a cso­portvezetők nem gondol­nak arra, hogy az esetle­ges korai szeptemberi fa­gyok tönkretehetik az egész termést. A terv szerint a kolhoz­nak mindössze 340 mázsa dohányt kell eladnia. A munkálatok lassúsága, a késlekedés azonban már most veszélyezteti a fela­dat teljesítését. A pajtá­kat nem hozták rendbe. Sok komoly hibát kö­vetnek el a törésnél, a be­szállításnál és a felfűzés­nél is. Szemmel látható, hogy a dohánytermesztők nem sokat törődnek a mi­nőséggel, hiszen a felfű­zött levelek között sok a szakadt, kilyukadt. A leve­lek nagy része peronoszpó­­rával fertőzött. A dohány állami eladás­hoz való előkészítését hát­ráltatja az is, hogy nem működnek a termikus szá­rítók. Azokban évekkel ezelőtt kiégtek a kalorife­­rek, megjavításukról pe­­­dig nem gondoskodtak. Tönkre hagyták menni a többi berendezését is. A Kommunizmus Hajna­la Kolhoz dohánytermesz­tői hektáronként 17 má­zsás termés elérésére vál­lalkoztak. Úgy látszik, ígéretükről megfeledkez­tek. Felvetődik a kérdés: meddig fogják még má­sodrendű növényként ke­zelni a dohányt? Barath Ferenc A lehetőségek kihasználásával Csoportom az előző gaz­­­­dasági években váltakozó sikerrel dolgozott. Sajnos, többször nem tudtuk telje­síteni vállalásainkat. Két­ségtelen­ voltak ennek ob­jektív okai is, hiszen rész­legünket csaknem minden évben jégverés érte, ugyanakkor be kell ismer­nünk, hogy mi szintén sok­s­kát mulasztottunk. Úgy döntöttünk, hogy a­­ tizenegyedik ötéves terv­­ első évében gyökeresen­­ változtatunk munkánkon, nem engedjük meg az utób­bi években előfordult hi­bák megismétlődését. Be­láttuk, hogy a haladó mód­szerek alkalmazása és az agrotechnikai előírások pontos betartása nélkül a I termés növelésére nem sza­­і míthatunk- Bevezettük a­­ palánták korai ültetését, a gyomirtó vegyszerek alkal­mazását, gyakrabban per­meteztünk a kártevők és növényi betegségek ellen. Csoportom részlegén a dohány előnövényes zöld­ségfélék voltak. A föld az előző év tavaszán mind szer­­­ves, mind műtrágyával jól fel volt javítva. Ennek el­­­­lenére hektáronként 30 — 35 tonna szerves trágyát juttattunk a talajba. Még a hó , el sem ol­vadt, amikor hozzáláttunk a melegágyak rakásához. Hamarosan be is vetettük azokat. A melegágyak gon­dozását olyan tapasztalt dohánytermesztőkre bíztuk, mint Huszár Anna, Tóth Amália, Szabó Júlia és mások. A jó gondozás ered­ményeként a palánták szé­pen fejlődtek. Az ősszel felszántott föl­det a palánták kiültetése előtt többszörösen megtár­csáztuk és hengereltük. Az így előkészített talajon ki­váló minőségűen végezhet­tük el a gépi ültetést. Pót­ültetésre alig volt szükség. Gépi, majd kézi erővel két­szer végeztük el a kapá­lást. Sikerrel alkalmaztuk a gyomirtó vegyszereket és többször permeteztünk a kártevők, a növényi be­tegségek ellen. Az eredményesen vég­zett munkából fakadó öröm­érzettel megyünk ki most minden reggel részlegünk­re, hiszen szép dohányter­més ígérkezik. A törés gyorsan halad. Ügyelünk a minőségre, igyekszünk sér­tetlen állapotban felfűzni a leveleket. Egy percre sincs megál­lás sem a törésnél, sem a beszállításnál. Máté Sándor fogatosunk kocsija rakfe­lületért maga rakja össze a leveleket, ügyelve rá, hogy azok meg ne sérüljenek. Szünet nélkül üzemelnek termikus szárítóink is, amelyek kezelését hozzáér­téssel végzi Szircsák Sán­dor. Az ő feladata, hogy a levelek száradása kifo­gástalan legyen. A szárításnak ez a mód­szere igen előnyös részünk­re, meggyorsítja a do­hány előkészítését az álla­mi eladáshoz. A gyorsabb szárítás p pedig lehetővé te­szi számunkra a dohány tö­résének meggyorsítását, így egyetlen levél sem marad letöretlenül a korai fagy beköszöntéséig. - Csoportom tagjai lelke­sen dolgoznak, hiszen lát­ják, hogy szorgalmunknak kézzelfogható eredménye van. Biztosak vagyunk benne, hogy az idén meg­lesz a vállalt hektáronkén­ti 17 mázsás átlagtermé­sünk. Galajda Gizella, a Csapajev Kolhoz cso­­pivkai brigádjának cso­portvezetője A TELEVÍZIÓ MŰSORA­ I Augusztus 20., csütörtök Központi TV­ ­ 13.00: Üzbég zeneszerzők műveiből. 18.30: Rajzfilm. і 18.15: Ma a világban. 19.00: Alkoholizmus. Az orvos eszmecseréje. 19.30: Biesu M., a Szov­jetunió kiváló művésze énekel. 19.45: A találkozás helyét megváltoztatni nem le­het. Tv-film. 4. rész. 21,00: Idő. 21,35: Dokumentális kép­ernyő. 22,25: Ma a világban. 22,40: Orosz és szovjet ze­neszerzők keringő­. Ukrán TV 18,10: Fiatalok képernyő­je. 18,30: A Bajko nővérek műsora. 19,00: Időszerű kamera. 19,39: Filmhangverseny. 20,35: A köztársaság me­zőin. 20,50: Esti mese. 21.00: idő. 21,35: Találkozás Iljinszk Igorral. Film. 22,55: Hírek. 23,10: A Szovjetunió úszó­­bajnoksága. Augusztus 21., péntek Központi TV 17,45: A Komi ASZSZK Állami Dal- és Tánc­­együttesének műsora. 18,15: A nyári munkasze­meszter lapjai. 18,45: Ma a világban. 19,00: Filmetűd. 19,10: Az európai katonai erőegyensúlyról. 19,35: A találkozás helyét megváltoztatni nem le­het. Tv-film. 5. rész. 21.35: Nemzetközi férfi röplabdamérkőzés. Szov­jetunió — CSSZSZK 22.15: Ma a világban. 22.30: Közvetítés az isz­­tankinói tv-stúdióból. VÖRÖS ZÁSZLÓ | 3. »Mal

Next