Vörös Zászló, 1982. július-december (38. évfolyam, 77-159. szám)

1982-07-01 / 77. szám

FOGADJUK TELJES FELKÉSZÜLTSÉGGEL AZ ARATÁST! oooooooooo Aranyló sárgára érett 90 hektáron az árpa a Kárpáti Tenyészüzem me­zőin. Jó termés ígérkezik búzából és zabból is, ame­lyek összterülete 685 hek­tárt tesz ki. Csernij Ana­­tolij főagronómus meg­követelte beosztottjaitól a kalászosok termesztésével, növényvédelmével kapcso­latos feladatok pontos el­végzését, s ennek meg is látszik az eredménye. Itt az árpa aratásának ideje. Komoly és felelős­ségteljes időszak ez. Most az a legfontosabb, hogy késlekedés nélkül hozzálás­sanak az aratáshoz és el­kerüljék a szemveszteséget. — Nem lesz fennakadás — mondja bizakodással Hira Teodor, a Kárpáti Te­nyészüzem­­ igazgatója. El­mondta, hogy tíz kombájn­juk közül kilenc üzemké­pes. Egy Kolosz típusú kombájnt közvetlenül az elmúlt évi aratás után beszállítottak javításra a Mezőgép műhelyébe, de eddig még nem hozták rendbe. Egy kombájnjuk hetek óta üzemel, besegít a­ füvek kaszálásába. A géppark udvarán tett látogatásunk során azon­ban meggyőződhettünk ar­ról, hogy az aratásra va­ló felkészülésben még ko­ránt sincs minden rendben Volt olyan gép, amelyre csak aznap kezdték felsze­relni a vágószerkezetet és a kalászfelszedőt. Ki­derült, hogy a kombájnok javítgatásához csak az utób­bi hetekben láttak hozzá. Ekkor jöttek csak rá, mi­lyen sok pótalkatrész hi­ányzik még. Lőrincz End­re műhelyvezető, magukra hagyva a gépjavítókat, most csak ezek beszerzésével foglalkozik. Még mindig hiányzik két akkumulátor, több hajtószíj, a hegesztés­hez nincs oxigén, karbid stb. Felvetődik a kérdés: ki felel a gazdaságban az ara­tásra való felkészülésért? Kiderül, hogy a főmérnö­ki teendőket­ már csaknem egy éve senki nem látja el. Bakos Ernő traktorbri­­gádvezető végzi ideiglene­sen úgy-ahogy ezt a mun­kát, de ő is közel három hete betegállományban van.­­ Az aratási e­­­ő­­készületeket megnehezí­tette az is­, hogy bár 13 kombájn elhelyezésére al­kalmas garázst építettünk, a befedéséhez nem kaptunk hullámpalát, ami miatt a kombájnok a szabad ég alatt álltak — próbál men­tegetőzni Hira Teodor, a gazdaság igazgatója. Va­lóban: az esőben ázó kom­bájnok alkatrészei rozsdá­sodnak, tönkremennek. Ezt a magyarázatot azonban nem fogadhatjuk el, hiszen le is lehetett volna takarni a gépeket vízhatlan anya­gokkal. Június 25-én még egyet­len kombájnt sem­ láttak el tűzrendészeti felszere­lésekkel.­ Orosz Gyula, a tűzrendés­zet vezetője is most szaladgál vödrök, seprűk és más eszközök után. A gazdaság termény­raktárát, amelynek Har­sány­ Béla a vezetője, a követelményeknek megfe­lelően rendbe hozták, tető­zetét kijavították, a raktá­rát fertőtlenítették. Ugyan­akkor mintegy 59 négy­zetméteren a nyílt szárító­teret aszfaltozni kellene A szabadban szárításra ke­rülő termény betakarásá­­ra nem gondoskodtak ta­karókról. Az aratás küszöbén min­den késlekedés idegesség­hez, kapkodáshoz vezet. Ezen az állapoton a legsür­gősebben változtatni kell, hiszen a rosszul előkészí­tett gépekkel sok baj lesz a betakarítás idején. Barath Ferenc A KAPKODÁS VESZÉLYES ÁLLAPOTOT TEREMTETT Együtt dolgoznak és pihennek A lvovi területi sztriji kerületi Szeptember 17-e Kolhoz tagjai régebben kis területen termesztettek ku­koricát, mivel ez a növény nem örvendeztette meg itt bő terméssel a földművese­ket. De amikor tudomást szereztek a moldovai, ku­koricatermesztők sikereiről, akik nemcsak teljesen ki­küszöbölték a kézi munkát az ültetvényeken, hanem még korai hibridekkel is dicsekedhettek, elhatároz­ták, hogy újra próbára te­szik a földjüket. A moldo­vai csadir-lungai kerület gépkezelői segítségükre siettek. A barátság meze­jén így hamarosan növe­kedett a terméshozam. A csadir-lungai állatte­nyésztési telepeken viszont megvalósították a sztriji kolhoz szarvasmarha-te­nyésztési módszereit a le­hető legkevesebb tej- és takarmányveszteséggel. Testvéri segítséggel lé­tesítettek üdülőt a moldo­­vai szőlőtermesztők és a kárpátmelléki kolhozisták. A barátok tehát most együtt dolgoznak és pihennek. (RATAU) A­Z SZKP KB 1982 májusi plénumán el­fogadott élelmiszerprog­ram hangsúlyozza, hogy a gabonatermesztés gyors és állandó növelése a me­zőgazdaság kulcsfontossá­gú kérdése. Ez, hangoztat­ta a plénumon Brezsnyev L. J. elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke, továbbra is rendkívül fontos jelen­tőséggel bír a mezők és az állattenyésztő telepek pro­­aktivitásának növelésé­­en. Többször rámutattak er­­e más pártdokumentumok­­on is, amelyek magas kö­­vetelményeket támasztanak kolhozok és szovhozok zakembereivel szemben k­iváló kondíciójú vetőmag ermesztése, a vetőanyag megfelelő tárolásának meg­­tervez­ése terén. Vető­­mgfelügyeletünk segítsé­­et nyújt a kerület gazda­ságainak e rendkívül fon­tos probléma megoldásá­ban. Kerületünk gazdaságai hozzálátnak az árpa aratá­sához. A szakembereknek különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a vető­magtermesztési részlegek­re, a szükségtelen növények kikapálására, a kombájnok megfelelő beszabályozásá­ra, a kalászosok betakarítá­sa helyének és normájának­ megállapítására. Az őszi búza vetőmag­termesztési területei a ke­rületben 1650 hektárt fog­lalnak el, ebből 880 hek­táron elit vetőmagot ter­mesztenek. Az őszi árpa ve­tőmagját 858 hektáron ter­mesztik, ebből 552 hektá­ron elitet, az őszi rézsét 111 és 60 hektáron, az őszi bükkönyét 63 és 35 hektáron, a zabét 376 és 159 hektáron, a tavaszi bükkönyét 133 és 94 hek­táron. A termés idejében történő és minőséges beta­karítása e területeken a gazdaságok szakemberei­nek legfontosabb feladata, hiszen elsősorban e munka minőségétől függ a kö­vetkező évi termés. Nem kevésbé fontos feladat a betakarított ve­tőmag első osztályú vetési szabványnak megfelelő kondícióba hozása. Ehhez jól elő kell készíteni a gépeket, a magtárakat. A vetőmag tisztaságának meg kell felelnie a szab­vány követelményeinek A vetőmagot három osztályba osztják Cxfraképessége sze­rint és szennyezettségi fo­kától függően. Az első osz­tályú vetőmagnál kilogram­monként 10 szem más kultúrájú mag lehet, köz­tük 5 szem gyomnövény­mag. A vetőanyag előkészíté­sében és tárolásában nagy szerepük van a raktárno­­koknak. Meg kell szervez­niük a vetőmag napon va­ló melegítését, hiszen az 4—5 százalékkal növeli a mag csíraképességét. Sok gazdaságban tavaly a be­tonozott tereken előkészí­tett vetőmagot polietilén fóliával védték az esőtől. Az elemzések során viszont kiderült, hogy a fóliával így letakart vetőmag csí­raképessége egy nap alatt felére csökken. Ezért a ve­tőmagot eső előtt ponyvá­val kell letakarni, s rend­szer­esen szellőztetni kell azt. A vetőmagot nyomban az OVP-20A géppel vég­zett elsődleges tisztítás után szétterítéssel száríta­ni kell. Valamennyi vető­magtermesztési szérűn kü­lön 12—15 fős csoporto­kat kell létrehozni, meg­szabva számukra a vető­anyag minőségétől függő fizetést. Nagy követelmé­nyeket támasztanak a vető­magtermesztő részlegeken dolgozó kombájnosokkal szemben is, őket is érde­keltekké kell tenni abban, hogy minőséges munkát vé­gezzenek.­­ Nagyon fontos, hogy gondoskodjanak a termény veszteség nélküli elszállí­tásáról is. A vetőmag tisz­tításakor és kezelésekor el kell kerülni, hogy más kul­túrájú magok kerüljenek a terménybe. A tisztítást OVP-20A típusú gabon­a­­rosta segítségével kell el­végezni. Szárítás után a vetőmagot Petkusz-OSZ-4,5, SZM-4 és más típusú gé­pekkel osztályozzák. A gazdaságok vetőmagter­mesztési agronómusainak gondoskodniuk kell e gépek megfelelő előkészítéséről. Jól készülnek fel a vető­mag tisztítására és szárí­tására a területi mezőgaz­dasági kísérleti állomáson, a Lenin Útja, a Barátság, az Út a Kommunizmushoz, az Új Élet Kolhozban és néhány más gazdaságban. E gazdaságok szakembe­reinek tapasztalatát köz­kinccsé kell tenni. Iszak Olena, a kerületi állami vető­magfelügyelet vezető­je Sok függ a vetőmag előkészítésétől A SZAKEMBER TAN­ÁCS­AI AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS KIEMELT AGAZAT іііжпшшиїїіішшіїиііішіііжміїашшікчпініііи n •• A TELEPVEZETŐ OROMÉI ÉS GONDJAI Az Új Élet Kolhoz rafajnai tejterme­lő állattenyésztő telepének dolgozói jó eredményeket érnek el. Jelenleg 9,3 ki­logramm tejet fejnek tehenenként, De­meter Amália élenjáró fejőnő 16, Vas Margit 14 kilogrammot, Demeter Ernő telepvezetőtől megtud­tuk, hogy­ az állattenyésztők gondosan áttanulmányozták az SZKP KB 1982 májusi plénuma által jóváhagyott élel­miszerprogramot,­ és munkájukkal igye­­­­keznek hozzájárulni az előirányzott fel­adatok teljesítéséhez. . Bocskai Károly, a kolhoz fő állatte­nyésztési vezetője és a gazdaság szak­emberei nagy figyelmet fordítanak a tenyészmunkára. " Komoly eredményeket" értek el e téren. Ez jelentős mértékben köszönhető Szatmári­ Béla fajtanemesítő technikus tudásának és sokéves tapasz­talatának. Ennek eredménye, hogy például az elmúlt évben minden 100 te­héntől 98 borjút nyertek, s ezeknek több mint 60 százaléka alkalmas volt a to­­vábbtenyésztésre. Lehetővé teszi ez, hogy az idősebb teheneket fokozatosan kicseréljék magasabb produktivitású fia­tal egyedekkel. A rafajnai állattenyésztő telepen az idén arra törekednek, hogy a Szovjet­unió megalakulásának 60. évfordulójá­ig elérjék a tehenenkénti 3000 kilogram­mos fejésátlagot. .A következő években azt további 50—60 kilogrammal akar­ják növelni, hogy 1990-ig 500—600 kilogrammal fejjenek többet tehenen­ként. A telepvezető örül annak, hogy Med­ve Géza brigádjának tagjai nagy­ figyel­met fordítanak a takarmány készletezé­sére. Eddig már majdnem annyi szénát raktak kazlakba, mint amennyivel ta­valy rendelkeztek. És még hátravan a második kaszálás. Kimagaslóan szép termés ígérkezik silókukoricából és takarmányrépából is. Ennek ellenére a telepvezetőnek gond­jai is vannak. A jószág részére kevés a legelő. Mindössze 57 hektár olyan terü­letük van, ahol legeltethetnek, de azon már túlságosan gyenge a fű. Jelenleg az erdőben legeltetnek. Kultúrlegelőjük nincs, a szakaszos legeltetést nem tudják betartani. Ezt a kiesést úgy igyekeznek pótolni, hogy a jószágnak fejenként 20 kilogramm zöldtakarmányt és 3 kilo­gramm vízbe áztatott keveréktakarmányt adnak. — Régi vágyunk, hogy teheneink számára nyári tábor legyen — mondja Demeter Ernő telepvezető. — Ez azon­ban továbbra is megoldatlan kérdés. A legelő mintegy két kilométernyire van az állattenyésztő teleptől. Demeter Gusz­táv és Tóth Miklós pásztorok a reggeli fejés után kihajtják az állatokat, a dé­li fejesre újra beterelik azokat az istál­lókba, majd újra vissza a legelőre, este pedig ismét az állattenyésztő telepre. Természetes, hogy­ ez semmiképp sincs kedvező hatással a jószág produktivitá­sára .. A legelőn nincs kút, a teheneket csak az istállókban tudják megitatni. De itt is gyakran meghibásodnak az önitatók. Nemrég a fejőaggregátok is elromlottak, emiatt csaknem egy hétig kellett a gé­pi fejéshez szokott teheneket kézzel fej­ni. Demeter Ernő telepvezetőnek tehát az örömök mellett komoly gondjai is vannak. Ezek megoldásában jogosan vár több segítséget a gazdaság vezetői­től, szakembereitől. . Viktor Vilmos jetunió megalakulásának 60. évfordulóját kimagasló ered­ménnyel fogadja. Vállalta, hogy a gondjaira bízott 26 tehén mindegyikétől átlag 3150 kilogramm tejet fej. Adott szavát becsül­ettel tel­jesíti, alkalmazza munkájá­ban a haladó módszereket, a zootechnikai tudomány vív­mányait. Ennek meg is van az ■ eredménye. Tehéncso­portjában a fejésátlag jó­szágonként 12 kilogramm, öt hónap alatt tehenenként majdnem 1700 kilogramm te­jet fejt. __A­ képen: HENKEL Kata-Vaskó János, a Csapajev kel Katalin fiatal fejönőt, aki ha, a Csapajev Kolhoz Kolhoz ardói állattenyésztő a középiskola elvégzése után élenjáró fejőnője, telepének veztése nem győzi jött az állattenyésztő telepre. Alekszandrov­t dicsérni a­­komszomol Неп- Elhatározta, hogy a Szov- felvétele 982. július 1., csütörtök »ооооіхюоооооооооооофооооо VÖRÖS ZÁSZLÓ «ооооооооооооофофооооооооооооооооосоooo ф 3. oldal

Next