Vörös Zászló, 1983. január-június (39. évfolyam, 1-78. szám)

1983-01-20 / 9. szám

Arra a kérdésre, hogy miért szép az orosz nyelv, sokféle választ hallottunk ezen az ünnepi rendezvé­nyen. Egyesek dallamos­ságát, mások rendkívül gazdag szókincsét hang­súlyozták ki. De szót ej­tettek a diákok a nyelv­tanárok szerepéről is, akik mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy ta­nítványaik alaposan el­sajátítsák azt a nyelvet, amelyet a Baltikumtól Kamcsatkáig érintkezési eszközül használnak a Szovjetunió különböző nemzetiségű népei. A Berehovói 8. sz. Középiskola egyik termé­ben rendezték meg­ ezt a nagyszerű műsort. ...Indulók hangjára a testvéri köztársaságok zászlói alatt vonultak be a felsőbb osztályosok, akik érdekes irodalmi össze­állítást mutattak be a köz­társaságok legjobb költői­nek verseiből. Az ötödi­kes Gerhardt Mónika és a kilencedikes Derecskei János orosz és magyar nyelven mondták az össze­kötő szöveget. A gyerekek a békéről, a szabadságról beszéltek. Kurajev Vlagyimir, a védnök kollektíva, a geo­lógiai expedíció képvise­lője, a Nagy Honvédő Há­ború­­részvevője ült mel­lettem. Lopva rátekintet­tem néha, érdekelt, vajon tetszik-e neki az előadás. Meghatottságát alig tud­ta leplezni... — Harminchét, éve élek Berehoven — mondta. — Nagyon örülök annak, hogy ebben a városban testvéri barátságban él­nek és dolgoznak a külön­böző nemzetiségek kép­viselői. Tudom, ez nem kis mértékben a pedagó­gusoknak köszönhető, akik már kisiskolás korban hazafiságra, internaciona­lizmusra nevelik a gyere­keket. Óvodások foglalták el a táncteret. Orosz Katalin zenei nevelő ujjai orosz és ukrán népdalok melódiá­it csalogatták ki a zongo­rából . - Védenceink, a 14. sz. óvoda növendékei jöt­tek el hozzánk vendég­ségbe - magyarázta Ger­hardt Erzsébet, az iskola igazgatóhelyettese.­­ •Nagyrészt a ruhagyár dol­gozóinak gyermekeit gon­dozzák ebben az óvodá­ban, ez a­ gyár pedig tan­intézetünk egyik védnöke. Leszkova Magdolna, az óvoda vezetője szaporán bólogat. Közben figyel­jük a műsort. A négy tán­cospár ropja a tüzes ko­­pákot. Nincsenek megil­­­letődve a nagyszámú kö­zönség láttán, hiszen több­ször jártak már a tanin­tézetben. Jövőre többsé­gük ennek az iskolának a tanulója lesz. Pák László, az igazga­tó iskolán kívüli munkával foglalkozó helyettese az internacionalista barátság­klubba invitál bennünket. Sok érdekes látnivaló van itt: tematikus albumok, népviseleti ruhába öltöz­tetett babák, levélkötegek, a külföldi úttörőktől ér­kezett ajándékok... Az is­kolának kiterjedt kapcso­latai vannak. Évek óta leveleznek többek között a Kokcsetovi Középiskola, a csehszlovákiai Király­­helmeci Kilencéves Alap­iskola, a Rigai 66. sz. Középiskola diákjaival. — Rigai barátainkat a Sternberg Larisza vezette orosz szakkörnek köszön­hetjük — mondta Gerhardt Erzsébet.­Ebben az iskolá­ban orosz és lett nyelven folyik az oktatás. A múlt tanév tavaszi szünetében néhány diákunk egy hétig vendégeskedett Rigában. Lett barátaink érdekes, változatos programot ké­szítettek számukra: jártak a gyermekszínházban, a­ cirkuszban, az orosz drá­mai színházban, az­­ állat­kertben, a Rigai-öböl part­ján... A XIX. kerületi ba­rátságfesztiválra mi is meghívtuk az iskola képvi­selőit, barátságestet ren­deztünk tiszteletükre. Az iskola pedagógusai nemcsak szaktantárgyukra oktatják neveltjeiket. Az orosztanárok — Kövér Katalin, Sztankovics Ljud­­mila, a fiatal Sternberg Larisza —, kihasználva a tantárgyban rejlő lehető­ségeket, lelkiismeretes hazafiakat, internaciona­listákat nevelnek. Az órán kívüli rendezvények is azt a célt szolgálják, hogy az iskolások minél jobban elsajátítsák az orosz nyel­vet. Egy iskola hétköznap­jairól szerettem volna ír­ni. De a Berehovói 8. sz. Középiskolában az ünne­pek és a hétköznapok szer­ves egységet alkotnak. A­­pedagógusok és a gyere­kek munkálkodását pedig átfonja népeink érintke­zési nyelve, amely nélkül már el sem tudnánk kép­­zelni az életünket. Mester Magda NÉPEINK ÉRINTKEZÉSI NYELVE EGY ISKOLA HÉTKÖZNAPJAI MADÁCH IMRE mubrismiken­. (SZÜLETÉSÉNEK 160. ÉVFORDULÓJÁRA). Három héttel azután, hogy Kiskőrösön megszü­­letett Petőfi Sándor, az alsósztregovai kastélyban a magyar irodalom újabb klasszikusa jött világra: Madách Imre. Korán, tizenegy éves korában elvesztette édes­apját. A Madách gyere­keket édesanyjuk­­nevelte, arra törekedve, hogy azok széles körű műveltséget szerezzenek. Madách Im­re magántanulóként vé­gezte el a gimnáziumot, 14 éves korában a pesti egye­tem bölcsészeti tanfolya­mára, majd jogi karára ke­rült. 1840-ben hazatért Sztre­­govára,­ majd Balassa­gyarmaton dolgozott, me­gyei hivatalnok volt. 1848- ban meggyengült egész­ségi állapota miatt le­mondott állásáról. Beteg­sége miatt nem vehetett részt a szabadságharcban sem. A forradalom buká­sán kívül családi tragédi­ák is sújtották. Egyik öccse a háborúban szer­zett betegség áldozata lett, nővérét pedig honvédtiszt férjével és kisfiával együtt útonállók mészárolták le Erdélyben. 1852-ben Rá­­kóczy Jánosnak, Kossuth titkárának a rejtegetése miatt maga Madách Imre is egy évi börtönbüntetést szenvedett. A rázúduló szerencsét­lenségek megrendítették a küzdelem értelmébe ve­tett hitét, hazafias és sza­badelvű eszményeihez azonban hű maradt. Vissza­vonult, évekig csak olvas­mányainak és irodalmi te­vékenységének élt. Versei, majd korábbi drámái («Nápolyi Endre», «Csák végnapjai», «Férfi és nő», «Mária királynő») után 1859-ben megírta «A ci­vilizátor» című szatirikus komédiáját, amelyben az osztrákok gyarmatosító politikáját leplezte le. , 1860-ban született meg Madách fő műve, «Az em­ber tragédiája», amely vi­lághírnevet szerzett alko­tójának. Kifejezésre jut­tatta mindazon eszméket, amelyek nemzetét, korát,­­az egész emberiséget fog­lalkoztatták a bukott for­radalmak után. A 60-as évek elején a Bach-rendszer bukását követően megélénkültek a politikai mozgalmak. Ez még egyszer a tettek me­zejére szólította Madáchot. Az 1861-es országgyűlé­sen megyéje képviselője­ként vett részt. Felszóla­lásában ellenezte a Habs­­burg-házzal való kiegyet (f OffFQRTy) Tizennegyedszer vendé­geskedett a Berehovói Ru­haipari Szakiskolában az Ivano-Frankovszki Ruhai­pari Egyesülés sportkül­döttsége. A kárpátmellé­­ki sportolókat Cuper­­gyuk Jurij, a munkahelyi testnevelés­­ instruktora vezette. Már hagyománnyá vált, hogy ezek a találkozások a legjobb sportolók érté­kes ajándékokkal, okleve­lekkel való kitüntetésével kezdődnek. Ezúttal Van­­csikova Natália, Szájbert Mária, Márton Antónia, Omiszkó Antónia, Szivák Nagyija és Ligyija, Kere­­csanyin Mária és Antónia érdemelték ki ezt a nagy megtiszteltetést. Az ilyen rendezvénye­ken vendégünk volt Lo­­bova-Hecko Nyina, a mont­­reáli olimpia és a VIII. női kézilabda-világbajnok­­ság aranyérmese, Zadiraka Ljudmila nemzetközi sport­mester, valamint Gyerjugi­­na Irina, aki művészi tor­nában szerzett világbajnoki címet. Sportolóinknak a kitüntetéseket a bajnoknők nyújtották át. A második napon ver­senyt rendeztek asztalite­niszből, dámajátékból, röplabdából és sakkból. Valamennyi mérkőzés iz­galmas volt. Végeredmény­ben két sportágban ven­dégeink győztek, kettőben pedig mi voltunk jobbak. A labdarúgók ugyan­csak három éve mérik ösz­­sze erejüket az általunk patronált gazdaság, a Csapajev Kolhoz sportolói­val. Ezúttal a «barátság» győzött, a végeredmény 2:2 volt. A baráti kapcso­lat tiszteletére az ivano­­frankovszki sportolók az ivanyivkaiaknak új labda­­rúgómezt ajándékoztak, amelyet Neszteruk P, az Ivano-Frankovszki Peda­gógiai Főiskola sportklub­jának elnöke nyújtott át. Fromin Mihail, a ruhaipari szakiskola tornatanára GYŐZÖTT A BARÁTSÁG A SZERKESZTŐSÉG CÍME: 295510, Bereho­­vó, Mukacsevei u. 3. TELEFONOK: szerkesztő és szerkesztőhelyettes: 31—54; a magyar kiadás felelőse és felelős titkár: 33—05; mezőgazdasá­gi, ipari rovat és rádióadás: 21—43; levelezési rovat- З?—AG- hirde­mények: 33—05 Vörös Zászló. Az Ukrajnai KP berehovói kerületi bizottságának és a népképviselők Kárpátontúli területi berehovói kerületi tanácsának lapja. Az újság ukrán és magyar nyelven hetente háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton jelenik meg. A lap 1945. december 2-tól jelenik meg. Az újság ofszetnyomással készül. Terjedelem: 1 (A/З) ív. Példányszám: 10 650. Index: 61 831. A megrendelés száma: 156. Berehovói Kerületi Nyomda: 295510 Berehovó, Október 40. évfordulója tér 1. Telefon: 31­­­­59. M­ADÁCH IMRE -­ zést. Akkortájt írt politi­kai hitvallásaiban a sza­badságharc eszméit idéz­te. 1861-ben fejezte be utolsó nagy művét, a Móc­zest. A bibliai történet tu­lajdonképpen csak keretül szolgál Madách számára: művében , a kor magyar kérdéseiben foglal ál­lást. A dráma tiltakozás a birtokos nemesség kö­rében ekkor már meg­nyilvánuló megalkuvó, ki­egyező tendenciák ellen, és a nemzeti függetlenség kérdésében a következetes helytállást hirdeti. 1862-ben Madách a Kisfaludy Társaság, egy év múlva pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Ekkor azonban már erősen gyötörte szív­­baja. 1864-ben hunyt el. A képen: Bery Antal budapesti grafikus Ma­­dách-könyvjegye. A TELEVÍZIÓ MŰSORA Január 20., csütörtök Központi TV 14,30: Hírek. 14,50: Dokumeniumftlmek. 15,45: Jogi tanácsadó. 16,30: Népi dallamok 16,40: Sakkiskola 17,15:­­A Sasfiúk tévénytúdió hangversenyterme. 18,00: Milliók lenini egyete­me. Két világ — két poli­tika. 18,30: Minden rajzon süt a nap. 18,45: A világ eseményei. 19,00: A BAM-ot építjük. 19,30: A Szesma táncegyüt­tes műsora Zenés film. 19,50: Fényes szelek. Tv­­film. 3. rész. 31,00: Idő. 21,35: Önök is tudják. 22,20: A világ eseményei. 22,35: Piszarenko Qalina. Zenés film. 23,15: Kárpátontúli hírek. 23,30: A cselédlány. A Kár­pátomul! Területi Ukrán Zenei-Drámai Színház elő­adása Ukrán TV 16,00: Hírek. 16,10: , Ezüstcse­­gettyű. 16,30: Köztársasági fizikai­matematikai iskola. Ma­tematika és statisztika. 17,00: Kis csillagok. Zenés film. 17,45: Az Ukrán Televízió dicsőség-képernyője. 18,00: Kárpátontúli hírek. 18,15: A nap képernyője (moldovai nyelven). 18,30: Jó egészséget. 19,00: Időszerű kamera. 19,30: Szokol — Torpedo baj­noki Jégkorongmérkőzés. 2. és 3. harmad. 20,45: Esti mese. 21,00: Idő. 21,35: Kolomljee 0.: Húsam­ köve. Színmű. A szünet­ben (32,30): Hírek. Január 21., péntek Központi TV 14,30: Hírek. 14,50: Dokumentumfilmek Leninről. 15,45: Fiatalok alkotásai. 16,15: Mindenki etadionja. 17,15: A kommunisták alak­ja a szovjet képzőművé­szetben. 17,50: Zenés műsor. 18,15: Élet és tudomány. 18,45: A világ eseményei. 19.05: Együttműködés. Tv híradó. 19.35: Újraolvasva. Tv-já­ték. 21.00: Idő. 21.35: Dvorák-zon­goraver­seny. 22.30: A világ eseményei. 22.45: Tenisz EB. Szovjet­unió — Anglia. 23.30: Csillagidő. Tv-játék.­­Szerkesztő: Csanádi György A gazdaságközi építő­ipari vállalat kollektívája mély részvétét fejezi ki Gazdag Béla, Gazdag Jó­zsef, ifj. Gazdag Sándor és Szkrál Elemér munká­soknak édesapjuk, illetve apósa, Gazdag Sándor elhunyta alkalmából. A városi kereskedelmi vállalat kollektívája mély részvétét fejezi ki Zán Józsefnek édesapja, id. Zán József elhunyta alkalmából. A kerületi villamos há­lózat kollektívája mélyes­ fájlalja Béres Béla, a bátyúi alállomás ügyele­tese halálát és őszinte rész­vétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak. A lakáshivatal kollektí­vája mély részvétét fejezi ki Zseliznik Vaszilnak, a városi végrehajtó bizott­ság elnökének, édesapja, Zseliznik Joszip elhunyta alkalmából. A népképviselők kerü­leti tanácsának­ végrehajtó bizottsága őszinte részvé­tét fejezi ki Zseliznik Va­­szilnak, a városi tanács végrehajtó bizottsága el­nökének, édesapja, Zseliznik Joszip elhunyta alkalmából. A városi tanács párt- és szakszervezete őszinte részvétét fejezi ki Zseliz­nik Vaszilnak, a végrehaj­tó bizottság elnökének, édesapja, Zseliznik Joszip elhunyta alkalmából.

Next