Vörös Zászló, 1986. július-december (42. évfolyam, 78-156. szám)

1986-07-01 / 78. szám

SZOVJET ÉLETMÓDUNK Az 1. sz. Scsorsz közép­iskolában 42 fiatal fejezte be tanulmányait. Ezen a napon a végzős ifjak és le­ányok vidáman-szomorúan mosolyogtak. Úgy tűnt, va­lóban felnőttekké váltak. Elsajátították a matematikai műveleteket — az egyszerű összeadástól a bonyolult in­tegrálokig és logaritmuso­kig, megtanulták a fizikai és kémiai képleteket... Si­keresen tették­ le az érett­ségi vizsgákat is. Becsületes és lelkiisme­retes fiatalokként indulnak az életbe a mostani végző­sök. Az iskola kapuján túl távoli, feltáratlan világok várják őket. • Ma viszont az örökifjú iskolai keringő hangjaira büszkén sorakoz­nak fel a kerületi kultúr­palota színpadára. A jelen­levők nagy tapssal, virág­csokrokkal fogadják őket. E percek emléke örökké megmarad a végzősök szí­vében! Az ünnepséget Margitics Kszenyija, az 1. sz. közép­iskola igazgatója nyitotta meg. Többek között a kö­vetkezőket mondta: — Negyvenegyedik al­kalommal búcsúzik tantes­tületünk iskolánk végzősei­től. Tíz év telt el azóta, mi­óta átlépték érettségizett fiataljaink az iskola küszö­bét. Kíváncsi, tudásra szom­jas kigyerekekként­ foglal­tatok helyet az iskolapadok­ban, most viszont kész fel­nőttek vagytok. Tíz év­e hosszú idő. Több mint 2100 tanítási nap, s minden nap négy, öt, hat, s nem ritkán hét tanóra. Ezek a tanórák a feszített munka, az igye­kezet órái is voltak. A pe­dagógusok kialakították vi­lágnézeteteket, meggyőző­déseteket, a jóra tanítottak benneteket, arra, hogy min­dig igazságosak, becsülete­sek, őszinték legyetek. Vár­juk a híreket arról, hogyan haladtok tovább az élet út­jain. A végzősök tele vannak elgondolásokkal, ötletekkel, vágyakkal. Parsutyin Va­gyim például kitűnően ta­nult, mindig részt vett az iskolai, a kerületi, a terü­leti tantárgyi vetélkedőkön, kitűnt a többiek közül ol­vasottságával, igyekezeté­vel, kitartásával. Nagy segítséget nyújtott neki a kiváló tanulásban a társa­dalmi munka. E napon átnyújtották neki az érett­ségi bizonyítványt, amely­ben csak kitűnő je­gyek vannak. Kiváló előme­neteléért, aktív társadalmi munkájáért aranyérmet is kapott, örülnek barátai is — Gmitra Jurij, Varga Ká­roly, Imre Zsuzsanna, Be­­leny Nagyija a X.­­ osztály­ból ezüstérmet kapott. Az ünnepség után elválnak út­jaik, ám az iskolában töl­tött évek emlékét örökké megőrzik. Hira Erika ér­mes végzőst hallgatag, csen­des kislánynak tartották, most viszont vidám, felsza­badult, lelkesen beszél az iskolaévekről. Erika min­dig magára vállalta a mun­ka nehezét, számos­­külön­böző rendezvényt szerve­zett, nem szerette a közöm­böseket. Az egész osztály kedvelte Erikát, tisztelték a tanárok is. Sokáig fognak emlékezni a pedagógusok neveltjeikre, köztük Imre Erikára, Erdei Ferencre, Kota Viktorra, akik min­denben elsők voltak. Szviszták Nagyira, az egyik végzős édesanyja szólt a végzősökhöz: — Jó utat, gyerekek. Korunk nem tűri a kö­zömbös embereket, legye­tek tehát mindig az élcsa­patban. A szülők nevében Szvisz­ták Nagyija köszönetet mondott a pedagógusoknak lelkiismeretes munkájukért, a gyerekeknek átadott tu­dásért. Az ünnepségen megosz­tották gondolataikat a je­lenlevőkkel a mostani vég­zősök első tanítói: Bimba Zinaida és Bubnyák Mária, Hile Mikola, Kudron Mi­­kola osztályfőnökök, Laka­tos Ljuba, az ULKISZ ke­rületi bizottságának titkára, Tyimeckij Bogdán, a szü­lői munkaközösség elnökhe­lyettese, Kovács Ljudmila pedagógus, Muska Petra, a 193. sz. GÉV vezetője és mások. A végzősök biztosították a jelenlevőket, hogy bár búcsúznak az iskolától, a tanároktól, később visszatér­nek ide. Felkeresik szere­tett tanintézetüket, beszá­molnak fiatalabb iskolatár­­saiknak életükről, lelkiis­meretesen dolgoznak majd a haza javára. Kudron Mikola osztály­főnök mielőtt útjukra bocsá­taná növendékeit, még sok hasznos tanácsot ad nekik útravalóként. A végzősök körülfogják kedves tanáru­kat, aki a szépre, lóra, hasznosra oktatta őket, s megígérik, hogy nem hoz­nak szégyent az iskolára, bárhová is kerüljenek, min­denütt helyt fognak állni. A végzősök utoljára gyűltek össze az iskola tá­gas termében. Az iskolai zenekar hangjára vidáman táncolnak az ifjak és leá­nyok. Már felnőttek, hi­szen elvégezték az iskolát, s előttük az élet. A végzősök együtt vár­ták meg a napfelkeltét. A béke, a remények, a bol­dogság hajnalát! Viszontlátásra 1991 jú­niusának első szombatján! Jó utat, végzősök! Papis Mihajlo­v — A képeken: fent — Kud­ron Mikola osztályfőnök a végzősök között; lent — a búcsúesten táncolnak a végzősök. Alekszandrov B. felvétele) ELŐTTÜK AZ ÉLET VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v­O LD AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVÓI KERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREHOVÓI KERÜLETI TANÁCSÁNAK LAPJA Az újság 1945. december 78. 1986. július 1­­2-től jelenik meg (5927.) szám KEDD MEGTISZTELŐ KITÜNTETÉSEK A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSA ELNÖKSÉGÉNEK RENDELETE a Szovjetunió Erdő-, Cellulóz-, Papír- és Fafeldolgo­zóipari Minisztériumához tartozó egyesülések, válla­latok és szervezetek munkásainak, mérnöki-műszaki dolgozóinak és alkalmazottainak a Szovjetunió rend­jeleivel és érmeivel­ való kitüntetéséről. A tizenegyedik ötéves terv és a szocialista vállalá­sok teljesítésében elért sikerekért kitüntették. A Kárpátontúli területen (berehovói kerület) MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ-RENDJELLEL­­­MEZŐ Sztepan Sztepanovicsot — a­ Berehovói Szov­­jet-Ukrajna 60. Évfordulója Bútorkombinát mesterét. NÉPEK BARATSAGA-RENDJELLEL SERES Sztepan Istvánovicsot — a Berehovói Szov­jet Ukrajna 60. Évfordulója Bútorkombinát asztalosát. TISZTELET JELE-RENDJELLEL HARSÁNYI Ferenc Fedorovicsot — a Berehovói Szovjet-Ukrajna 60. Évfordulója Bútorkombinát asz­talosát. A MUNKADICSŐSÉG-RENDJEL II. FOKOZATÁVAL BORSOS Mária Jurijivnát — a Berehovói Szovjet- Ukrajna 60. Évfordulója Bútorkombinát kikészítő munkásnőjét. A MUNKADICSŐSÉG-RENDJEL III. FOKOZATÁVAL VELICSKO Mária Fedorlvnát — a Berehovói Szovjet Ukrajna 60. Évfordulója Bútorkombinát kiké­szítő munkásnőjét, SZIRAK Mihajlo Andrijovicsot — a Berehovói Szovjet­ Ukrajna 60. Évfordulója­­Bútorkombinát asz­talosainak brigádvezetőjét. (Folytatás? a 2. oldalon.) A NÉPKÉPVISELŐK KERÜLETI TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKÁN Szombaton megtartották a népképviselők tizenki­lencedik összehívású kerületi tanácsának hetedik ülésszakát. Az Ukrán SZSZK népbíróságáról szóló törvény 23. cikkelyének megfelelően az ülésszakon Filé Máriát hagyták jóvá a kerületi népbíróság el­nökéül. Megvitatták a kerület tanácsi és gazdasági szerveinek az építőipari munkák minősége gyökeres megjavításával kapcsolatos azon feladatait, amelyek az SZKP XXVII. kongresszusa és az Ukrajnai Kom­munista Párt XXVII. kongresszusának határozataiból erednek. E kérdésben Bodó Pál, a kerületi végrehaj­tó bizottság elnökhelyettese tartott beszámolót. — A tizenegyedik ötéves tervidőszak évei alatt a kerületben nagyszabású építő-szerelő munkálatokat végeztek el — mutatott rá a szónok. — A népgazda­ságban eszközölt beruházások az összes pénzügyi források révén 98,3 millió rubelt tettek ki, ami 22 százalékkal több, mint a tizedik ötéves tervidőszak­ban. 123,3 millió rubel állóalapot helyeztek műkö­désbe, ebből az állami beruházások révén 99,5 mil­lió rubel értékű állóalapot. Ugyanakkor el kell mondani, hogy nem teljesítet­ték a tervet a földek öntözése terén a Lenin Kolhoz­ban, a kaszonyi-bótrágyi lecsapolórendszer rekonstruk­ciója terén, az állóalapok átadása terén a Bátyai Ma­lomkombinátban, az Engels Szovhozban, a Kárpáti Tenyészüzemben, a bútorkombinátban, valamint más vállalatoknál és gazdaságokban. Nyugtalanító helyzet alakult ki a beruházások el­sajátítása terén, amelynek tervét csupán 91,2 száza­lékra teljesítették. Mindent összevetve 6 millió 427 ezer rubelt nem használtak fel. E téren a területi geológiai expedíció, a Berehovói Szovhozüzem a do­hányfermentáló üzem, a Marx Károly Kolhoz ma­radt el legjobban. Az elmúlt ötéves tervidőszakban sokat tettek a ke­rület szociális-gazdasági fejlesztése érdekében. Átad­tak összesen 2000 tanuló befogadására alkalmas is­kolákat és osztályokat, 6 gyermekintézményt. Ugyan­akkor nyugtalanító az, hogy a lakásépítés terén 1 mil­lió 68 ezer rubelnyi összeg maradt kihasználatlanul, az új lakótelepek átadási tervét az összes fedezeti forrás terén csupán 95,1 százalékra teljesítették. E lemaradásért a felelősség elsősorban az 1. sz. és a 2. gazdaságközi GÉV, a 218. sz. GÉV, a Promsztroj vi­­nohradovói építőigazgatósága berehovói részlegének vezetőit terheli. E kollektívák nem birkóztak meg a munkatermelékenység növelésére vonatkozó tervfel­adataikkal, ráadásul nőtt náluk az építő-szerelő mun­kálatok önköltsége is. A kialakult helyzet fő oka természetesen elsősor­ban a nagy munkaidő-veszteségekben rejlik. Az el­múlt ötéves tervidőszakban például az építőipari szer­vezetekben 6034 munkanap-kiesés volt, ebből az ala­csony munkafegyelem miatt 3636 munkanap veszett kárba. Az egésznapos leállások száma 736. A gazdaságok és a gazdaságközi szervezetek nem folytattak kellő munkát a beruházásos építkezés te­rén. Az állami beruházások keretét csak 97,6 száza­lékban használták ki. E téren a Lenin, a Vörös Zász­ló, a Csapajev és a Barátság Kolhoz vezetői »tűntek ki« a legjobban. Nyugtalanító az a tény, hogy 1983-tól kezdődően a falusi építőiparban negatív tendencia alakult ki, amely­nek során csökken az építés volumene mind vállalko­zói, mind gazdasági módszerrel. 1982-ben 3,9 millió rubelt fordítottak építő-szerelő munkálatokra­, 1985- ben viszont ez a szám csupán 2,8 millió rubelt tesz ki. Az építő-szerelő munkálatok minősége sem meg­felelő. Lényeges hiányosságokkal adták át például a Vörös Zászló Kolhoz Javítóműhelyeit, az oroszi és a hetveni óvodát, a muzsalyi üzletet stb. Már két ötéves tervidőszakban egy helyben topo­rog az agrárútépítő ipari GÉV (vezetője Berényi Aurél). Átlagosan egymillió rubel értékű munkát vé­geznek évente, ráadásul az utak javításának és épí­tésének rossz a minősége. Hasonló helyzet alakult ki a kerületi útjavító igazgatóságban is (vezetője Kom­­lósi Gyula). Meg kell jegyezni, hogy az ötéves terv előirány­zatai szerint évente 10—12 százalékkal kell növeked­ni átlagosan az építő-szerelő munkálatok mennyiségé­nek. Ám ezt csupán úgy lehet elérni, ha megszilár­dítják az építőipari szervezetek anyagi-műszaki bázi­sát, megjavítják a káderek képzését és továbbképzé­sét stb. Ám sem az agráripari egyesülés beruházásos építkezéssel foglalkozó igazgatósága, sem más építő­osztagok vezetői jóformán semmit nem tesznek ennek érdekében. A szónok részletesen szólt a kerület építőipari dol­gozóinak halaszthatatlan feladatairól, rámutatott egy egész sor kihasználatlan tartalékra. A csekély mérté­kű előrehaladást számbavéve rámutatott, hogy öt hó­nap alatt a kerületben 108 százalékra használták ki az állami beruházások keretét. Ennek ellenére tovább­ra is komoly­ a lemaradás a dohányfermentáló üzem­ben, a geológiai expedícióban, a majolikagyárban, a kerületközi gázirodában és másutt. Az építő-szerelő munkálatok öthavi tervét 119,4 szá­zalékra teljesítették. Némileg javult a helyzet a la­kásépítés terén. Ugyanakkor az új lakástulajdonosok joggal panaszkodnak arra, hogy a lakóházakat lénye­ges hiányosságokkal adják át, s saját erejükből és pénzükből kell kijavíttatni a hibákat. A városban és a kerületben folyik a földgáz beve­zetése. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 146 ezer ru­belt fordítottak erre a célra, ám gyakorlatilag 170 ezret sajátítottak el. Földgázra állítottak át például (Folytatása a 2. oldalon.)

Next