Vörös Zászló, 1987. július-december (43. évfolyam, 79-156. szám)
1987-07-02 / 79. szám
Június 30-án megtartották a népképviselők huszadik összehívású berehovói városi tanácsának első ülésszakát Az ülésszakot Maszinec Mihajlo, a tanács legidősebb képviselője, a famegmunkáló kombinát igazgatója nyitotta meg. Az ülésszakon először szervezési kérdéseket vitattak meg. A képviselők megválasztották a végrehajtó bizottságot, melynek elnöke Tóth Mihály, elnökhelyettese Pataki István, titkára Romanovics Ljudmila lett. Megválasztották az állandó bizottságok elnökeit is. A tervezési-költségvetési bizottság elnökévé Gál Olgát, a szocialista törvényességi és közrendvédelmi bizottság elnökévé Orbán Sándort, az ifjúsági bizottság elnökévé Bandurovics Jurijt, az építőipari bizottság elnökévé Mihajlovics Jevhent, a kereskedelmi és közétkeztetési bizottság elnökévé Bagó Imrét, az ipari, közlekedési és postaügyi bizottság elnökévé Zsupán Józsefet, a közegészségügyi és társadalombiztosítási bizottság elnökévé Fatula Istvánt, a közoktatási bizottság elnökévé Margitics Kszenyiját, a lakás és kommunális bizottság elnökévé Suhaj Sándort, a szolgáltatási bizottság elnökévé Berényi Aurélt, a művelődési bizottság elnökévé Mester Magdát hagyták jóvá. Ezenkívül a városi tanács végrehajtó bizottsága mellett megalakították a népi ellenőrzési csoportot (elnöke Zaharcsenko Ljudmila), valamint a józanságért küzdő, az új szokások és szertartások meghonosításával foglalkozó, az adminisztrációs, a lakás- és szolgáltatási bizottságokat, amelyek Pataki István, a városi tanács elnökhelyettese irányításával működnek majd. Ezután Tóth Mihály, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke .A város üzemeinek, vállalatainak és szervezeteinek feladatai a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója méltó fogadása terén» címmel tartott beszámolót. Ebben, valamint Cár Igor, a KÖJÁL munkatársa, Margitics Kszenyija, a Berehovói 1. sz. Scsorsz Középiskola igazgatója, Tokarjeva Ligyija, a lakáshivatal vezetője, Vámos Mihajlo, a kerületi belügyi szervek osztályvezetője, Zaharcsenko Ljudmila, a városi tanács népi ellenőrzési csoportjának elnöke, Bandurovics Jurij, a kerületi komszomolbizottság másodtitkára. Derzsipilszka Nagyija, a kenyérkombinát főmérnöke hozzászólásaiban a városszépítés számos gondja került nagyító alá. Egyes vállalatok vezetői sajnos még mindig nem tartják szívügyüknek Berehovó rendezését. Így például a 2. sz. gazdaságközi GÉV (vezetője Noszenko Iván), a javító-szállító vállalat (Petricsko Vaszil), a kerületközi árulerakat (Malcsickij Jurij) kollektívái keveset tettek e téren. A közétkeztetési kombinát dolgozói jó kezdeményezéssel álltak elő, amikor felajánlották egynapi munkabérüket a városszépítés céljaira. Azonban az Állami Bank fiókintézete még mindig nem tudta eldönteni, hogyan kezeljék az így befolyt összeget. Elérkezett az idő, amikor már nem lehet tovább halogatni a városrendezés kérdésének megoldását. Minden vállalatnak meg kell találnia az utat és a pénzösszegeket ahhoz, hogy hozzájáruljon Berehovónak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója fogadására való előkészítéséhez. Az ülésszak munkájában részt vett és felszólalt Tabaka Volodimir, a kerületi pártbizottság másodtitkára is. Az ülésszakon a megvitatott kérdéssel kapcsolatban megfelelő határozatot fogadtak el. A VÁROSI TANÁCS ÜLÉSSZAKÁN VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVOI KERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREHOVOI KERÜLETI TANÁCSÁNAK LAPJA Az újság 1945. december 79. 1987. július 2., 2-tól jelenik meg (6084.) szám CSÜTÖRTÖK Arab képek ■!'■■■ Т-'Г- 1 __! " ll'-L-l" l..lL ■"■■-ЛИЯ Moszkva (TASZSZ). Június 30-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka folytatta munkáját. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülésén befejeződött .A népgazdasággá nyitás átalakítása az ország gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában szóló kérdésről kibontakozott vita. A képviselők elfogadták a Szovjetunió állami vállalatáról (egyesüléséről) szóló törvényét, amely 1988. január 1-től lép érvénybe. Ezután Gromiko A. A., az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke tartott beszámolót »A Szovjetuniónak az államélet fontos kérdései össznépi megvitatásáról« szóló törvénytervezetéről. Pontosan körvonalazva a fontos kérdések össznépi megvitatásának rendjéről szóló törvényt, hangsúlyozta ki az előadó, az szilárd jogi garanciákat teremt arra, hogy az állampolgárok részt vegyenek az állami döntések előkészítésében. Emellett kizárják annak a lehetőségét, hogy bármilyen módon, közvetlenül, vagy közvetve korlátozzák az állampolgárok jogait. A törvénytervezetben szó van arról, hogy a rendkívül fontos okmányok megbeszélését mindenekelőtt a népképviselők tanácsainak kell megszervezniük és biztosítani. Más állami szervek, a vállalatok és intézmények vezetői a társadalmi szervezetekkel közösen is kötelesek ehhez megteremteni a szükséges feltételeket. Az össznépi megvitatásról szóló döntést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, vagy annak Elnöksége terjeszti elő saját kezdeményezésére vagy a szövet-ségi köztársaságok javaslalatára. Annak megtartásaikról véleményüket kifejthetik : a Szövetségi Tanács és a a Nemzetiségi Tanács állandó a bizottságai, a Szovjetunió e kormánya, a társadalmi szervezetek országos szerrvei a képviselők. Nagyon fontos, hangsúlyozta ki az is előadó, hogy a törvényjaavaslat össznépi megvitatását ne változtassák át ik formális folyamattá. Szükis-ség van arra, hogy a meg- 1) vitatásra előterjesztett tére vezeteket minden állampol- gár megismerje. Ezért előirányozzák annak közzétételét a központi és köztár- tr- sasági újságokban, a he- V- ly і sajtóban. A tömegtájéa- koztatási eszközök kötele-1sek megmagyarázni a törvénytervezetek kitételeit, is rendszeresen publikálni az állampolgárok javaslatait és észrevételeit, tájékoztatni a lakosságot azok megvizsgálásának menetéről. A dolgozók javaslataiéival és észrevételeivel kapccsolatos munkát az állami- és társadalmi szervek, és mindenekelőtt a népképviselők tanácsai végzik." Az ülésszak elé terjesztő tett törvény többek között megköveteli, hogy a lakosság megvitatására bocsásák a komplex gazdasági- és társadalmi fejlesztés tervveit, a költségvetést, a lakosság kiszolgálásával kapcsolatos vállalatok, intézmények és szervezetek munkáját. lk A kidolgozott mechanizmus lehetővé teszi, hogy a" maximálisan figyelembe " vegyék a közvéleményt, annak kivételes jelentőséget ' tulajdonítsanak a törvények és más fontos állami г1 döntések előkészítésében. Ez a vita után a képviselők elfogadták a Szovjetuniónak az államélet fontos kérdéseinek össznépi t"- megvitatásáról szóló törvényét.• Az állampolgárok joggait sértő tisztségviselők" személyek törvénytelen te-5- vékenysége bírósági fel- se-lebbezései rendjéről szóló ) a törvényjavaslatról Razu- і amovszkij G. P., az SZKP ' O KB titkára, a Szövetségi jó Tanács Törvényelőkészítői Bizottságának elnöke tartí-tott beszámolót. і n Az emberi jogok mintedenirányú védelme, jelen t- tette ki az előadó, a szoci- talista rendszer igazi értétkeinek fontos láncszeme, г társadalmunk politikai, erer kölcsi és jogi igényeinek egyik legfontosabb terüle s І te. Ugyanakkor eddig még is- a gyakorlatban komoly c - eltérések vannak a jogi nor ■ máktól,többek között а г -- dolgozók létérdekeit érin- t •- tő fontos kérdések megol- radásában. Nem küzdöttük még le a bürokratizmust ■ és a huzavonát, a lélektelen, érzéketlen hozzáállást e t az emberekhez, törvényes követeléseik kielégítésé- \ - hez. r !' Az előadó jellemezte az e- új törvénytervezet főbb kiel tételeit. A tisztségviselő személyek törvénytelen te- tevékenységével kapcsolatos1 bírósági fellebbezés rendje, olvasható a törvényterve-ezetben, lehetővé teszi, ttt hogy az állampolgár mind is a saját nevében, mind az 1 főt képviselő szerv névében folyamodhasson рапак ' szóval a bírósághoz. Ez a ' jogot biztosít az állampol- lgárnak arra,hogy számos f ' kérdésben keresse igazát t 1 az igazságügyi szerveknél. Rövid határidőt szabtak arra vonatkozóan, mennyi t ' idő alatt kell a bíróságnak se megvizsgálni a panaszt, i ‘ Ez 10 nap. Emellett biztosítják a bírósági eljárás ' nyilvánosságának elvét. I ' A bíróságok kötelesek minden konkrét esetben , nem csupán kideríteni az r ' igazságot, rámutatni az. k • állampolgár követelései-ének jogos törvényességére,j igazságosan értékelni a „ tisztségviselő személyek, törvénytelen magatartásának ” tényét, hanem meg kell állapítaniuk a szabály sértés okait, döntésükkel hatniuk kell a dolgozók panaszaival és beadványaival végzett összes munka megjavítására. A törvénytervezet kiszélesíti a törvényesség és jogrend további megszilárdításának, az állampolgárok jogi garanciái fokozásának törvényes alapjait. Megvitatva a tervezetet, a képviselők elfogadták a Szovjetunió törvényét az állampolgári jogokat megsértő tisztségviselő személyek törvénytelen cselekedetei bírósági bepanaszolásának rendjéről és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának határozatát arról, hogy a törvény 1988. január 1-től lép hatályba. Számos képviselőnek az egyéni és szövetkezeti munkatevékenység fejlesztésével, a lakosság élelmiszerekkel, ipari és mezőgazdasági nyersanyaggal való ellátásával kapcsolatos kérdéseire a megfelelő központi főhivatalok vezetői válaszoltak. A képviselőket tájékoztatták arról, hogy az ülésszak címére a polgárok több ezer levele és távirata érkezett, amelyekben konkrét javaslatok és kívánságok vannak az ülésszakon megvitatásra került kérdéseket illetően. Ezek közül sokat figyelembe vettek az ülésszak okmányainak előkészítésénél. Az ülésszak címére érkeztek magánjellegű kérdések és panaszok is, amelyeket a törvény által előírt rendben fognak megvizsgálni. Mentesasvili T. M., a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára beszámolója alapján a képviselők jóváhagyták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeleteit és megfelelő törvényeket és határozatokat fogadtak el. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKÁN MEGVALÓSÍTJUK AZ SZKP KB 1987. ÉVI JÚNIUSI PLÉNUMÁNAK HATÁROZATAIT! GAZDÁNAK LENNI! Soha nem néztem jó szemmel a gazdátlanságot. A javító-építő igazgatóság vezetőjeként is mindent latba vetek ezen negatív jelenség kiküszöbölése érdekében. Örömmel tölt el, hogy ebben jó segítőkre találtam a munkavezetők és mesterek személyében. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy csakis akkor léphetünk az átalakítás útjára, ha vállalatunk igazi gazdáivá válunk, mint azt az SZKP KB 1987. évi júniusi plénumán kihangsúlyozták. Annak határozataiban egyértelműen le van szögezve, hogy az önállóság, a teljes gazdasági önelszámolás és önfinanszírozás, amelyre néhány nap múlva térünk át, nem tűri meg a gazdátlanságot, a felelőtlenséget, a közömbösséget. Ennek érdekében valamennyiünknek harcot kell folytatnunk a negatív jelenségekkel szemben, aktívan kell részt venni minden feladat megoldásában. Fontos tudatosítanunk azt is, hogy minden állami fontosságú ügy a dolgozók közvetlen munkahelyeiről indul ki, éppen ezért mindenkinek takarékosnak, munkaszeretőnek, elvhűnek kell lenni. Ilyen légkört szeretnénk teremteni vállalatunk kollektívájában is. Ám a lakások javítása idején gyakran hiányzanak a szükséges építőanyagok, nem vagyunk elégedettek az ellátóvállalatok munkájával. Vannak olyan napok, hogy éppen emiatt a dolgozók hosszú szüneteket kénytelenek tartani, s természetesen kevesebb fizetést kapnak. Most is hiányzik például a cement, a deszka, a szegek, nagyon kevés kisgéppel rendelkezünk. Kifogásaink vannak legfőbb megrendelőnkkel, a lakáshivatallal , szemben, amely nem idejében utalja át számunkra a pénzt az elvégzett munkáért. Pénz nélkül pedig nem tudunk gyors munkát végezni. Dolgozóink élmunkával válaszolnak az SZKPB 1987. évi júniusi plénumának határozataira. Juszko Mihail, a javító-építő igazgatóság vezetője NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG -NAGYOBB FELELŐSSÉG Az SZKP KB nemrég véget ért plénumának anyagait tanulmányozva, számos fontos, közvetlenül bennünket is érintő megállapításra figyeltünk fel. Ez elsősorban a gazdaság irányítása, szervezése új alapokra helyezésében nyilvánul meg. Gorbacsov M. Sz., az SZKP KB főtitkára a gazdaságirányítás új elveit öt pontban foglalta össze, amelyekben különös hangsúlyt kap a vállalatigazdasági önállóság, az önelszámolás és az önfinanszírozás kérdése. Véleményem szerint számunkra, mint egy brigád tagjainak számára, lényeges, hogy a kollektíva jövedelmi szintje közvetlen függőségben legyen az elvégzett munka hatékonyságával. Ez utóbbival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a jövedelem és a munka hatékonysága színvonalának egyensúlya jelenleg csak a kollektív vállalkozás munkaszervezési és bérezési rendszerében valósult meg. Erre brigádunkban jó példa a Szup Gizella vezette komplex csoport, amely elsősorban a dohánytermesztésben váltotta be a reményeket, önbírálóan meg kell azonban jegyeznünk, hogy több más munkarészlegen a vállalkozás módszere még csak kezdetleges. Egyetértünk azzal, hogy a központi irányító szervek ne avatkozzanak be minden áron az alsóbb szintű gazdasági egységek gyakorlati tevékenységébe. Sajnos ez kerületünkben még egyelőre csak szóbeszéd. Amíg a kerületi agráripari egyesülés hektárokra lebontva határozza meg, hogy milyen kultúrából mennyit termesszünk, a gazdaság önállóságáról nem nagyon beszélhetünk. Véleményem szerint elegendő lenne, ha az értékesítési kötelezettségeket határoznák meg. Hogy mi az adott terméket hány hektárról, milyen befektetéssel állítjuk elő — legyen ez a mi gondunk, amelynek végrehajtásáért természetesen maximális felelősséggel tartoznánk. Medve Géza, az Új Élet Kolhoz Lenin-rendjeles brigádvezetője