Vörös Zászló, 1989. január-június (45. évfolyam, 1-77. szám)

1989-03-14 / 31. szám

ÚJÍTÓ ESZTERGÁLYOS A 17137. 57. aulókázreke­rítt, henfitt. tehetséges újí­tési vállalat javító-media- jónak is tartják. Több nikai szolgálata biztosítja a olyan ésszerűsítési javas gépjárművek műszaki kor­­latot nyújtott be, melyek bantartását, folyó és nagy­ meghonosítása révén (oko­­javítását. A szakosított mű­­zódott a javítómunkálatok helyekben sok jó szakem­ hatékonysága, javultak a Ser dolgozik, akik a munkakörülmények, jelen­­leg bonyolultabb feladattal fős pénzbeli és anyagi is megbirkóznak. Ez sok­ megtakarítást eredményez­­éves szakmai tapasztala­­tok, fáiknak köszönhető. A képen: Oszadesij Kitűnik igyekezetével Nyikolaj, a 12137. sz. Oszadesij Nyikolaj, aki köz- AKÖV javító-mechanikai tiszteletben álló veterán, szolgálatának élenjáró esz- A kollektívában nemcsak tergályosa munka közben, mint jó szakembert isme- Hildák István felvétele A gyerekek érdekében 1989. január 25-i hű­­lését tölti, vagy szem­­állyal a­ Szovjetunió rendelkezik önálló ke-Minisztertanácsa határő­­resettel, s ezért nem zatot hozott azon kiskorú fizetheti a tartásdíjat, gyerekek anyagi helyzete Ezenkívül február él­nek javításáról, akiknek fejétől a járási tanács szülei nem fizetik a taj- társadalombiztosítási osz­tásdíjat. Az állam köte­­tálya bírósági végzés­­ezettséget vállalt, helgy alapján arra az idő­­havonta 20 rubeles ideig­­szakra, amíg folyik a lenes segélyt nyújt mint szülők felkutatása, a kis­­den olyan gyereknek, korú gyerekeket segély­­akinek szüleit a hely­­ben részesítheti a pótjü­­gyi szervek keresik a lagos kiadások fedezése­nyomozati anyag alapján re súlyos betegség, rák­­hozott bírósági- végzés- kantság vagy más kivéte­lek megfelelően a tar-­lós esetekben, tásdíj fizetésének elmu­lasztása miatt vagy bün­tetőjogi eljárás folyik a szülő ellen. Illetve büntet Harapka Krisztina, a járási tanács társa­dalombiztosítási osz­tályának , vezetője m __________________ 9- oldal ф ÚJ TERMET sz rendelkezésé­rendeztek be a párt-­sadalompolítikai és a tó­­munkások számára t a­jékoztató Jellegű kiad- Beregszászi 12137. Sz. ványokon kívül friss új­ Autóközlekedési Vállalat-­ságok és folyóiratok, nál. Zinovjev Fjodor párt- sőt televízió­­s­táll tag sokat tett a terem létrehozása érdekében. A érdeklődő­ szoba ízlésesen van be­ re­rendezve, megtalálhatók Az új kabinet bizonyá­­r'emne a pár­tmunkához ha elősegíti az ideole­­nélkülözhetetlen kiadvá­­gyai munka átszervezését n volc. A propagandisták a vállalatnál, hiszen nem­tablót állítottak össze c­sak a Propagandisták, hanem a kommunisták és megrendelték a tevékeny- a pártonkívüliek is gyakr »égük javításához szak­­ran betérnek ide. «égés könyveket is. A tár- Tudósítónk A BE­REGSZÁSZT NEMZETŐRSÉG 1646. március 10-én ír Magyarorszá­got a forradalom szikrája lobbantotta lángra. Pesten sorsdöntő események következtek be. Petőfi Sándor, Vas­vári Pál, Irinyi József, Jókai Mór és a többiek még március 11-én megszer­kesztették a radikális egyetemi ifjak 12 pontját, amelyet március 15-én hoztak­­ nyilvánosságra. A­­ forradalom hajnalát szőkébb pátriánkban, Beregszászon is lelkesen üdvözölték. A 12 pont ötödik pontja intézkedik a »nemzeti őrse­reg« meg­alakításáról. Batthyányi Lajos mi­niszterelnök március 17-én­­ körlevél­ben fordult ebben a kérdésben­­ a törvényhatóságok főnökeihez, a ma­­a­gyar országgyűlés pedig megalkot-­­ ta a XXII. törvénycikkelyt »A nem- ^ zeti őrsere­gről«. Iír Bereg megyében először Bereg,szá- ^ szón, Munkácson, Vártban, Tarpán­­ és Nagyberegen alakult meg »»a nem­zeti őrsereg«. Tagjai 20—50 éves­­ férfiak lehettek. Feladatuk nemcsak a határ védelme volt, hanem a közsé-­­ gekben a rend és a biztonság félfi-­­ gyelete is. Alábbi cikkünk a bereg- s szászi őrsereg megalakulásáról szól. 1 .g megalakulásáról ss A TERÜLETI Állami ! ^ Levéltárban megta-­ lálhatók azok a jegyző- I könyvek, amelyek az­­ »őrsereg« ■ felállítását, і annak szabályait rögzí- I tik. Még március 26-­­ án kiadtak egy aláírási s ívet a jelentkezők szá-­ mára A nemzetőrség ügyében először április 4-én ült össze a váro-’ si tanács amely az aláb­bi határozatot hozta: »Felfogván a nemzet általános szellemét, s más városok példájára і a rend és bölcsend fenn­­­tartására a városi tanács a város kebelén nemzeti őrsereget kíván alakíta­­­­ni...« Az őrsereg parancs­nokát titkos szavazással­­ választották meg. Három jelöltből szavazattöbbség­gel Eötvös Tamás tá­rla­­­­bíró lett a nemzetőrség­­ ideiglenes parancsnoka. , Nem lehetett akárki a nemzetőrség tagja, csak az, aki »kebelbéli tiszta jellemű«, azaz feddhetet­len. Már az első napok­ban 172 jelentkező volt, így azokat tizedekre osztva 1­ 7 tizedet­­ állí­­t­­tottak fel A tizedek felállítása városunkban utcánként a ' következő- I­ képp oszlott meg: »Erdő uczába 3 . Kis uczába 2. Namény uczába 3. Félszer­z uczába 2. Malom uczába !, 1. Pap és Újváros uczába l. Árok uczába 4 és Kis K­is­sa uczába 1 tized«. 1­ A tanácsülésről készült I. jegyzőkönyv tartalmazza az őrsereg szervezeti felépítését is; »az egész a­ sereghez két őrmester. 1, két zászlótartó három is alhadnagy, három főhad­nagy, két százados«­ tar­tozott. A következő na­pokban készült jegyző­könyvek tanúsága sze­rint a szervezési mun­­­­ka tovább folyt. Ezek­ben rögzítették a nem­zetőrség köteles visele­tét is: »a tagok mesler viselendő nemzeti rozsé­val.. a közlegények fe­ll széles kék inggel , s ábravalóval (lábravaló ~ nadrág A szerk.). . a­isztek magyar dolmány­­áyal, s felül rajta jobb ,­állon nemzeti színű szalaggal, veres övű karddal, minden' tagok pedig bal vallon vise­len­dő patron tus tartóval­­’­ láttassanak«. Minden nemzetőrnek saját magának kellett Г egy V e­r­r­e і gondoskodnia. Der József és Neu Wilhelm volt. 1848 április 6-án nemzetőrséget két­­­pitány­ságra, négy hadnagyságra, négy mesterségre, 27 tize osztották.’ Ebből arra két következtetni, hog létszám jelentősen is növekedett. Az . Orta »a városház tanácstér­nek északi oldalán 1 szoba« lett. Eötvös Tamás, a nem Ez lehetett kard vagy c puska. »Akinek tehetsé­­­gük nincsen puskát vagy f kardot megszerezni, azok­­ egy könnyű láncsóval f (lándzsával «­. A szerk.­­ lás­­­­sák el magukat...« ol­­­­vasható az elsárgult ok- - alanyokban. A fegyver-­i fogás gyakorlására he-­­­tente két alkalommal­­ került sor: szerdán és­­ vasárnap.­­ Április 5-én ültek ösz­­sze , a városi vendéglő­ben, hogy megválasszák­­ a tiszteket. Nyilván ér­dekes a város szülöttei számára, kik is voltak a­­ beregszászi nemzetőrség tisztjei? Talán rokonaik­­­­ra is ráismernek közöt­tük. Századosok lettek Lónyay Albert, Komjáthy і Ábrahám, főhadnagyok : Jandrisics Antal, Janka Károly, Székely Benedek, Szeles Gábor, Kovács Ger­­­­gely, alhadnagyok Ladas­i Bálint, ifj. Székely Lász­­­­ló Erdőss János, Tile­a István, B­uzásy Simon, zászlótartók Ilosvay­ Lász­­­ló, Koch Ágoston, őrmes­­­terek Kovács István, So­mi Gábor, Papp Ferenc­­- Mihot Miklós, tizedesek­­- Dapos Miklós, Varga Fe­­­renc Sajnos, az utcán­­-­ként­ tizedesek­­ nevelt , megörökítő lap vagy la­­l­pok hiányzanak A tábo­ri ügyvéd Répásy Mi­­h­hály, a három tábori­­- orvos Láng Ferenc. Lin­kőség parancsnoka a csa­l­­át felfegyverzéséről is­­ gondoskodni kívánt. E­r ■élből' a miniszterhez ordult, hogy 400 szúró- s íves puskát adjanak a r­­emzetőrség rendelkezé- j­sére. Ezt nem ígérték meg ^ neki, így saját ■ maga próbált valami k­iutat r találni. A munkácsi ura­ . ^ la­ lom' humorát bízták­­ meg, hogy készítsenek ?! 100 lándzsát ami . meg is történt. De mi-­­ vel azok »nem célszerű­nek találtattak­, egy be-­­­regszászi lakatost kértek fel a hiba kijavítására. A nemzetőrök a szol­­­­gálatukra kijelölt utcák­ban ügyeltek a rendre­­ és a biztonságra, de , egyébként különféle szakmáj­ú emberek vol­tak, akik a szolgálat letel­te után visszatértek min­dennapi foglalatosságuk­hoz. Erre utal az egyik levéltári okmány meg­jegyzése, miszerint »Jand­­risits Antal főhadnagy célszerűbbnek látná ha gazdasági tekintetből az­ őrtállás mindenkor 4 órakor váltassák fel.« A tisztek tehát úgy igye­keztek a szolgálatot megszervezni, hogy lehe­tővé tegyék a nemzet­őröknek a békés ,pol­gári szakmák űzését is. Mintegy 20 különböző feljegyzés készült a be­regszászi­­ nemzetőrséggel a kapcsolatban. Rövid, d de alapos ’ jegyzőkönyvek­­ ezek, amelyek révén el­­­­­képzelést nyerhetünk te­vékenységükről. Sajnos, 1848. április 25-től az okiratok sora megsza- - kad, tovább nem követ-­ het­j­ük a nemzetőrség­ek sorsát. n- Nemsokára vészjelle es gők tornyosultak a ma­­­gyar néps­égén. Szemé­re Bertalan az első fé­l" lé", leles magyar kormány a- belügyminisztere 1497. g­ számú buzdító" köriratá­­jj­ban' szólította fel Bereg vármegye lakosait, hogy­ segítsék elő az őrsereg fa felállítását. 1848. május. 26-án Bereg megye kük a­döttséget választott, amely ‘tt­szervezte a négy járás­­ban (Tiszahát. Felvidék munkácsi, kaszonyi járás‘ ,re az őrsereget, gyűjtötte le’ az adományokat. A me­­gya gye ifjúsága közül Guthy Ferenc nemzetőrségi tiszt­ek felhívására több ,lelkes Ks ifjú beállt a honvédek vö közé. A nemzetőrség sok tagja, köztük Kovács l'­ Gero, Komári Pál, Gönczy Ц Sándor, Székely Benedek , ügyvédek. Ilosvay Kálmán.­­ Nagy Ábrahám, László István mérnökök. Jósa­fa György, Ilosvay Lőrinc, is esküdt az önkéntes se- E­reg tagjai lettek. lez . 1848. június 14-ér, rív Beregszászból harsogó ze­­,a ne mellett nagy tömeg.­ze~ kísérte a honvédnek állt leE 60 ifjút a város végé­­l£a re. Innen Nagykállóba tat mentek, ahol a X. hon.­­ra‘ s védzászlóaljban esküd­ik tök fel, lek , . .. imi Az is nyomon követ­­­hető a levéltári anyagok­­,záb­ból, hogy földijeink kö­ze. tül sokan lettek a Slon­ok védség tisztjei és fő­tisztjei. Említsük pieg nehányuk nevét: Ékkel Pél­ György százados a 39 .ok- honvédzászlóalj parancs­­dró­nokságáig. Gönczy Sán­­do­rór hadnagyságig vitte, fele Szarka János főhadnagy vol­ lett. Makra Albert és fel- Dercsényi László huszár nii- századost. Füzesséry Ká ,uá­roly pedig honvédszá­nyik zadosi rangot ért el. h­g­y Kutatásainkban még mnd- csak az első lépéseket úgy tettük meg, úgy vél­­ha­jük, hogy a­­ leszármazot­­at­tak birtokában levő csa- 4 lárli okiratok nyomra s­e tudnának bennünket ve­­g ve­zetni sokat elárulhatná­­a lot­nak arról, mi lett a sor­­?de sok a szabadságharcban izet- részt vett földijeinknek, pol­ is. Bagu Balázs, föző Fakász Mihály, de- Csatáry György igei Bátyú. VENDÉGSÉGBEN BARÁTAINKNÁL A Muzsatyi Szovhoz­ Az ünnepség fénypont­üzem dolgozói évek óta Ja a galakoncert volt, barátkoznak a kremanyi amelyen a házigazda­­járás földműveseivel. A kon kívül részt vettek a XXVII. járási interna- Rosztovi területről érke­­cionalista barátságfeszti­­zett énekesek és tánco­­váson még szorosabbá sok is. A Thill Gyula ve­­vált ez a kapcsolat, hí­­zette muzsalyi női folk­­szen barátaink műked­­léregyüttes is nagy si­­velő csoporttal is képvi­­kert aratott. Találkoztunk a seltették magukat. Majak és a Progressz Kol-Az idén a muzsalyi h­áz dolgozóival, mégis­­műkedvelők kapták meg- mertük életüket, • tévé­­hívást, hogy vegyenek kenységüket, részt a dal és a munka ünnepén, amely a mi Gorzov Vlagyimir, barátságfesztiválunkhoz ha- a Muzsalyi Szovhoz­sonló­ üzem párttitkára VÖRÖS ZÁSZLÓ SZAVALÓVERSENY A Tanítók Házában Sevcsenko születése 175. év­fordulója tiszteletére járási szavalóversenyt rendez­tek, amelyen a városi és a falusi tanintézetek több mint 40 tanulója vett részt. A zsűri az első díjat Kudela Olgának (Jánosi Kö­zépiskola) ítélte oda, a második díjat Scsadel Ok­szana és Fedinisinec Galina, a Beregszászi 5. Sz. Középiskola tanulói osztották meg egymás között. Lengyel Szilvia (Vári Középiskola), Andrejko Valé­ria (5. sz. középiskola), Haritonenko Irina (Szvobo­­da) és Kulij Galina (Bereg) harmadikok lettek. A bíráló bizottság dicséretben részesítette Meteny­­ko Viktóriát, (Szvoboda), Gutman Gabriellát (Mu­­zsaly) és Hanza Alekszandert (2. sz. középiskola). A verseny győzteseit oklevelekkel és ajándékok­kal jutalmazták. Rágyik Olga, a Tanítók Házának módszerésze 1989. március 14., kedd

Next