Vörös Zászló, 1989. július-december (45. évfolyam, 78-156. szám)

1989-07-01 / 78. szám

MA VAN A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAP Ami nyugtalanít bennünket... Szakmai ünnepünket szép eredményekkel fo­gadtuk. Az öthavi áru­forgalmi­ tervet 102,6 százalékra teljesítettük, pótlólagosan 424 ezer rubel értékű terméket értékesítettünk. A közét­keztetési vállalatok ter­­mékelőállítási tervét 105,8 százalékra valósítottuk meg. A vezetőség, a fIÚH- szervezet nagy figyelmet fordít a káderek felkészí-­ tésére és oktatására. En­nek köszönhetően szá­mos bolti eladó­­sajá­títja el a kiszolgálás ha­ladó formáit. Megérde­melt tiszteletnek örvend a vásárlók körében Po­­csai Mária, a gáti élel­miszerüzlet vezetője, Bak Valéria, a gáti áruház férfi­osztályának vezetője, Fen­­nics Emília, a városi szövetkezeti kereskede­lem mezőgazdasági termé­keket árusító üzletének vezető eladója. A napokban vehette át a »Kiváló kereskedelmi dolgozó s jelvényt Selem­­ba Vaszilina, a bátyúi iparcikkeket árusító üz­let vezetője, díszokleve­let kapott lelkiismeretes munkájáért Szennyes Er­zsébet készletező. Di­cséretet érdemel Túri Anna, a Gáti Középiskola étkezdéjének főszakácsa, Tóth Ilona, az ipari kom­binát kolbászkészítő üzem­részének dolgozója. Ám ezen a szép ün­nepen beszélni kell azokról a problémákról, amelyeket csak közös erővel old­hatunk meg. Elsősorban az nyugtalanít bennün­ket, hogy vontatottan szilárdul meg az anya­gi-műszaki bázis. A Vö­rös Zászló Kolhoz példá­ul második éve halogatja Váriban a kereskedelmi pavilon felállítását, noha idejében leszállították a gazdaságba a­­szük­séges anyagokat. A te­rületi fogyasztási szö­vetkezet évről évre be­iktatja az alvállalkozói tervbe Beregszászban egy 400 tonna befogadóké­pességű hűtőberendezés építését. Megfelelő mű­szaki dokumentáció hiá­­nyában nem tudjuk tar­tani a gazdasági mód­szerrel való építkezések határidejét Gecsében és Hetyenben, s néhány más objektumon. Néhány kolhoz és szovház veze­tője építőanyag- és pénz­hiányra hivatkozik, no­ha jószándék esetén meg lehet találni a megol­dást. Hisz a települések szociális-kulturális fej­lesztése — közügy! Javítanunk kell a kiszolgálás kultúráját, élénkíteni a cserekeres­kedelmet internaciona­lista versenytársainkkal — a magyarországi Vá­­sárosnaményi vonzáskör­zet és a csehszlovákiai Tőketerebesi járás rokon­kollektíváival. Az egye­lőre még szűk körű együttműködés érthetően nem elégíti ki a vá­sárlókat. Sztankovics Mihail, a járási fogyasztási szövetkezet vezetősé­gének elnöke VILAO PROUST ADJ AI, ECYESOUET*» AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREGSZASZI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATANTYU TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LAPJA A* újság 1945. december I 78. I 1989. Július 1., j .­­ . nter. a-tól jelenik meg I (6395.) szára | SZOMBAT I *** J *ope* MEGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS Szimferopol. A Krímen a Fekete-tenger mellék­­gazdaságok láttak első­ként hozzá az aratáshoz, őket követték az árpa be­takarításában a félszi­get többi övezeteinek földművelői. A Szaki járásban több mint 350 kombájnnal vo­nultak ki a mezőkre. A gépeket idejében megja­vították és ellátták pót­alkatrészekkel. A gépke­zelőknek csak alaposan be kellett szabályozniuk a vágóberendezéseket a vetés sűrűségétől füg­gően. Az aszályos tavasz ki­hatott a vetések állapotá­ra. Ezért a területen a gabona szinte mindenütt alacsony növésű. A veszte­ségek elkerülése érdeké­ben a szakemberek köz­­vetlen kombájnolással java­solják a betakarítást. A területen több mint 570 ezer hektárról kell betakarítani a korai ka­lászosokat. PONTOSAN BE KELL TARTANI AZ ALAPSZABÁLYT! Mint arról már la­punk tudósított, kerek­­asztal-beszélgetésre ke­rült sor Veress Gá­bornak, a járási párt­­bizottság első titkárá­nak, valamint a Kár­pátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség m­ár megalakult alapszerve­zetei elnökeinek, a helyi pártszervezetek titkárai­nak részvételével. A nyílt eszmecsere so­rán a résztvevők őszin­tén megvitatták аг új társadalmi szervezet te­vékenységének problé­máit, az alapszerveze­tek gondjait, s azt, mi­lyen részt vállalnak a járás társadalmi életé­ből. A NÉPKÉPV­I­S­E­­LŐK területi ta­nácsának végrehajtó bi­zottsága megvizsgálta és jóváhagyta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szö­vetség alapszabályát. A Beregszászi járásban 19 alapszervezet alakult meg, ebből öt a város vállala­tainál. A választmányok tagjai, az aktivisták hoz­záláttak a munkatervek, kidolgozásához, tevékeny­ségük alapvető irányvona­lainak kijelöléséhez. A járási pártbizottság támogatja az alapszerve­zetek megalakítását. Ha­sonló álláspontra helyez­kedett a pártalapszerve­­zetek többsége is. Lénye­ges, hogy a kulturális szövetség alapszervezetei se határolják el magukat a pártszervezetektől, egyeztessék munkatervü­ket a többi társadalmi szer­vezettel. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy társadalmunkban a kom­munista párt vezető sze­repet tölt be, koordinálja a társadalmi szervezetek tevékenységét azon kom­munistákon keresztül, akik e szervezetek tagjai, akti­vistái. Természetesen nem kicsinyes gyámkodásról, s a kulturális szövetség belső ügyeibe való bea­vatkozásról van szó! A pártszervezeteknek segít­séget kell nyújtaniuk a KMKSZ-alapszervezet­e­k­­nek, be kell vonni azokat a társadalmi-politikai élet­be, a rendezvények meg­szervezésébe és levezetésé­be­. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alap­szabályában ki vannak jelölve tevékenységének alapelvei. Azokat ponto­san be kell tartani! Egyik leglényegesebb kitétele ennek az, hogy a szövet­ség elhatárolja magát a nacionalista és a sovinisz­ta megnyilvánulásoktól, kizárja­­ soraiból az ilyen elveket propagáló sze­mélyeket. Mi­­a szövetség alapvető feladata? Gondoskodni az anyanyelv, a haladó ma­gyar népi hagyományok, szokások, a folklór, , a kultúra, a történelmi múlt ápolásáról és megőrzésé­ről, a történelmi relikviák, a tárgyi és szellemi érté­kek védelméről,­­ gyarapí­tásáról. A Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség­nek más társadalmi szer­vezetekkel együtt részt kell vennie az ünnepségek, tö­meges rendezvények le­vezetésében, a történelmi múlt, a kultúra nagyjai ju­bileumainak méltatásában. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy Kárpát­alján a különböző nemzeti­ségű dolgozókat mindig szilárd barátság, megbont­hatatlan egység fűzte ösz­­sze. Megnyilvánult ez az elnyomók elleni osztály­­harcokban, a vidékünk fel­szabadításáért vívott küzdelemben, a forradal­mi, munkás- és kommunis­ta mozgalomban. A múlt e szép hagyományát meg kell őrizni és gyarapítani. Járásunkban megala­kult a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek szilárd kapcsolatokat kell kiépítenie azzal­ ör­vendetes, hogy Dalmay Árpádot, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szö­vetség járási választmányá­nak elnökét megválasztot­ták a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság el­nökségi tagjának, a szövet­ség egyes tagjai pedig, mint például Kovács Emil, a Gáti Középiskola igaz­gatója, bejelentette azt a szándékát, hogy belép az Ukrán Anyanyelvi Tár­saságba is. Támogatásra méltó jelenségek ezek. Az újonnan alakult tár­sadalmi szervezeteknek a járás háromnyelvűségéért kell síkraszállni, ügyelni az anyanyelv ápolására, tökéletes elsajátítására. Ezt a munkát már az óvo­dában el kell kezdeni­, őszintén szólva az utób­bi évek során e kérdésre nálunk nem fordítottak kellő figyelmet, a városi óvodákban főleg orosz nyelven tartották a foglal­kozásokat. A helyzet meg­változott, a szülők kí­vánságának megfelelően az óvodáskorú gyerekek­kel anyanyelvükön is fog­lalkoznak. A gyermekin­­tézményekhez eljuttatták az ehhez szükséges mód­szertani­­ segédeszközöket, szemlélteteket, tananyagot magyar nyelven is. Ugyan­akkor figyelmet kell for­dítani arra, hogy a gyere­kek elsajátítsák az orosz nyelvet is. Érthetően a szövetség nem korlátozhatja tevé­kenységét a kultúra, a nyelv, az irodalom, a népművészet kérdéseire. Részt kell vennie a kör­nyezetvédelmi problémák megoldásában, a települé­sek rendezésében, aktívait elő kell segítenie a műked­velő együttesek, főleg a folklórcsoportok működé­sét. A találkozón vélemé­nyünk szerint egy nagyon értékes javaslat is el­hangzott. Célszerű lenne létrehozni egy bábszínhá­zat az óvodáskorú gyere­kek számára, amelynek műsorán magyar népme­sék, versek, népdalok is szerepelnének. E téren a tanintézetek pedagógu­sainak, a művelődési in­tézmények és a szövetség aktivistáinak kell lépniük. A szövetségnek védnök­séget kell vállalnia a kü­lönböző vetélkedők, pá­lyázatok felett, részt kell vennie a néprajzi múzeu­mok létrehozásában. A falvakban meg kell szer­vezni a népdalok, mondák összegyűjtését, fel kell eleveníteni a régi falusi esték hangulatát, népszerű­síteni kell a haladó ma­gyar irodalmat. Itt az ideje, hogy a Kár­pátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség az alap­szervezetek létrehozásá­tól áttérjen a konkrét tet­tekre. A legfontosabb e téren a magyar nyelv és kultúra ápolása mellett az, hogy az állampolgárokat a más nemzetiségek irán­ti tisztelet, az internacio­nalizmus szellemében ne­velje. ÜNNEP NAGYBÉGÁNYBAN A képeken: Veress Gábor, a járási pártbizottság első titkára és Ivancsó Iván, a népképviselők járási tanácsának elnöke átvágják az avatószalagot; jobbra: a nagybégányi művelődési központ épülete.

Next