Vörös Zászló, 1989. július-december (45. évfolyam, 78-156. szám)
1989-07-01 / 78. szám
MA VAN A NEMZETKÖZI SZÖVETKEZETI NAP Ami nyugtalanít bennünket... Szakmai ünnepünket szép eredményekkel fogadtuk. Az öthavi áruforgalmi tervet 102,6 százalékra teljesítettük, pótlólagosan 424 ezer rubel értékű terméket értékesítettünk. A közétkeztetési vállalatok termékelőállítási tervét 105,8 százalékra valósítottuk meg. A vezetőség, a fIÚH- szervezet nagy figyelmet fordít a káderek felkészí- tésére és oktatására. Ennek köszönhetően számos bolti eladósajátítja el a kiszolgálás haladó formáit. Megérdemelt tiszteletnek örvend a vásárlók körében Pocsai Mária, a gáti élelmiszerüzlet vezetője, Bak Valéria, a gáti áruház férfiosztályának vezetője, Fennics Emília, a városi szövetkezeti kereskedelem mezőgazdasági termékeket árusító üzletének vezető eladója. A napokban vehette át a »Kiváló kereskedelmi dolgozó s jelvényt Selemba Vaszilina, a bátyúi iparcikkeket árusító üzlet vezetője, díszoklevelet kapott lelkiismeretes munkájáért Szennyes Erzsébet készletező. Dicséretet érdemel Túri Anna, a Gáti Középiskola étkezdéjének főszakácsa, Tóth Ilona, az ipari kombinát kolbászkészítő üzemrészének dolgozója. Ám ezen a szép ünnepen beszélni kell azokról a problémákról, amelyeket csak közös erővel oldhatunk meg. Elsősorban az nyugtalanít bennünket, hogy vontatottan szilárdul meg az anyagi-műszaki bázis. A Vörös Zászló Kolhoz például második éve halogatja Váriban a kereskedelmi pavilon felállítását, noha idejében leszállították a gazdaságba aszükséges anyagokat. A területi fogyasztási szövetkezet évről évre beiktatja az alvállalkozói tervbe Beregszászban egy 400 tonna befogadóképességű hűtőberendezés építését. Megfelelő műszaki dokumentáció hiányában nem tudjuk tartani a gazdasági módszerrel való építkezések határidejét Gecsében és Hetyenben, s néhány más objektumon. Néhány kolhoz és szovház vezetője építőanyag- és pénzhiányra hivatkozik, noha jószándék esetén meg lehet találni a megoldást. Hisz a települések szociális-kulturális fejlesztése — közügy! Javítanunk kell a kiszolgálás kultúráját, élénkíteni a cserekereskedelmet internacionalista versenytársainkkal — a magyarországi Vásárosnaményi vonzáskörzet és a csehszlovákiai Tőketerebesi járás rokonkollektíváival. Az egyelőre még szűk körű együttműködés érthetően nem elégíti ki a vásárlókat. Sztankovics Mihail, a járási fogyasztási szövetkezet vezetőségének elnöke VILAO PROUST ADJ AI, ECYESOUET*» AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREGSZASZI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATANTYU TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LAPJA A* újság 1945. december I 78. I 1989. Július 1., j . . nter. a-tól jelenik meg I (6395.) szára | SZOMBAT I *** J *ope* MEGKEZDŐDÖTT AZ ARATÁS Szimferopol. A Krímen a Fekete-tenger mellékgazdaságok láttak elsőként hozzá az aratáshoz, őket követték az árpa betakarításában a félsziget többi övezeteinek földművelői. A Szaki járásban több mint 350 kombájnnal vonultak ki a mezőkre. A gépeket idejében megjavították és ellátták pótalkatrészekkel. A gépkezelőknek csak alaposan be kellett szabályozniuk a vágóberendezéseket a vetés sűrűségétől függően. Az aszályos tavasz kihatott a vetések állapotára. Ezért a területen a gabona szinte mindenütt alacsony növésű. A veszteségek elkerülése érdekében a szakemberek közvetlen kombájnolással javasolják a betakarítást. A területen több mint 570 ezer hektárról kell betakarítani a korai kalászosokat. PONTOSAN BE KELL TARTANI AZ ALAPSZABÁLYT! Mint arról már lapunk tudósított, kerekasztal-beszélgetésre került sor Veress Gábornak, a járási pártbizottság első titkárának, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség már megalakult alapszervezetei elnökeinek, a helyi pártszervezetek titkárainak részvételével. A nyílt eszmecsere során a résztvevők őszintén megvitatták аг új társadalmi szervezet tevékenységének problémáit, az alapszervezetek gondjait, s azt, milyen részt vállalnak a járás társadalmi életéből. A NÉPKÉPVISELŐK területi tanácsának végrehajtó bizottsága megvizsgálta és jóváhagyta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszabályát. A Beregszászi járásban 19 alapszervezet alakult meg, ebből öt a város vállalatainál. A választmányok tagjai, az aktivisták hozzáláttak a munkatervek, kidolgozásához, tevékenységük alapvető irányvonalainak kijelöléséhez. A járási pártbizottság támogatja az alapszervezetek megalakítását. Hasonló álláspontra helyezkedett a pártalapszervezetek többsége is. Lényeges, hogy a kulturális szövetség alapszervezetei se határolják el magukat a pártszervezetektől, egyeztessék munkatervüket a többi társadalmi szervezettel. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy társadalmunkban a kommunista párt vezető szerepet tölt be, koordinálja a társadalmi szervezetek tevékenységét azon kommunistákon keresztül, akik e szervezetek tagjai, aktivistái. Természetesen nem kicsinyes gyámkodásról, s a kulturális szövetség belső ügyeibe való beavatkozásról van szó! A pártszervezeteknek segítséget kell nyújtaniuk a KMKSZ-alapszervezeteknek, be kell vonni azokat a társadalmi-politikai életbe, a rendezvények megszervezésébe és levezetésébe. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszabályában ki vannak jelölve tevékenységének alapelvei. Azokat pontosan be kell tartani! Egyik leglényegesebb kitétele ennek az, hogy a szövetség elhatárolja magát a nacionalista és a soviniszta megnyilvánulásoktól, kizárja soraiból az ilyen elveket propagáló személyeket. Mia szövetség alapvető feladata? Gondoskodni az anyanyelv, a haladó magyar népi hagyományok, szokások, a folklór, , a kultúra, a történelmi múlt ápolásáról és megőrzéséről, a történelmi relikviák, a tárgyi és szellemi értékek védelméről, gyarapításáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek más társadalmi szervezetekkel együtt részt kell vennie az ünnepségek, tömeges rendezvények levezetésében, a történelmi múlt, a kultúra nagyjai jubileumainak méltatásában. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Kárpátalján a különböző nemzetiségű dolgozókat mindig szilárd barátság, megbonthatatlan egység fűzte öszsze. Megnyilvánult ez az elnyomók elleni osztályharcokban, a vidékünk felszabadításáért vívott küzdelemben, a forradalmi, munkás- és kommunista mozgalomban. A múlt e szép hagyományát meg kell őrizni és gyarapítani. Járásunkban megalakult a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek szilárd kapcsolatokat kell kiépítenie azzal örvendetes, hogy Dalmay Árpádot, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség járási választmányának elnökét megválasztották a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság elnökségi tagjának, a szövetség egyes tagjai pedig, mint például Kovács Emil, a Gáti Középiskola igazgatója, bejelentette azt a szándékát, hogy belép az Ukrán Anyanyelvi Társaságba is. Támogatásra méltó jelenségek ezek. Az újonnan alakult társadalmi szervezeteknek a járás háromnyelvűségéért kell síkraszállni, ügyelni az anyanyelv ápolására, tökéletes elsajátítására. Ezt a munkát már az óvodában el kell kezdeni, őszintén szólva az utóbbi évek során e kérdésre nálunk nem fordítottak kellő figyelmet, a városi óvodákban főleg orosz nyelven tartották a foglalkozásokat. A helyzet megváltozott, a szülők kívánságának megfelelően az óvodáskorú gyerekekkel anyanyelvükön is foglalkoznak. A gyermekintézményekhez eljuttatták az ehhez szükséges módszertani segédeszközöket, szemlélteteket, tananyagot magyar nyelven is. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyerekek elsajátítsák az orosz nyelvet is. Érthetően a szövetség nem korlátozhatja tevékenységét a kultúra, a nyelv, az irodalom, a népművészet kérdéseire. Részt kell vennie a környezetvédelmi problémák megoldásában, a települések rendezésében, aktívait elő kell segítenie a műkedvelő együttesek, főleg a folklórcsoportok működését. A találkozón véleményünk szerint egy nagyon értékes javaslat is elhangzott. Célszerű lenne létrehozni egy bábszínházat az óvodáskorú gyerekek számára, amelynek műsorán magyar népmesék, versek, népdalok is szerepelnének. E téren a tanintézetek pedagógusainak, a művelődési intézmények és a szövetség aktivistáinak kell lépniük. A szövetségnek védnökséget kell vállalnia a különböző vetélkedők, pályázatok felett, részt kell vennie a néprajzi múzeumok létrehozásában. A falvakban meg kell szervezni a népdalok, mondák összegyűjtését, fel kell eleveníteni a régi falusi esték hangulatát, népszerűsíteni kell a haladó magyar irodalmat. Itt az ideje, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az alapszervezetek létrehozásától áttérjen a konkrét tettekre. A legfontosabb e téren a magyar nyelv és kultúra ápolása mellett az, hogy az állampolgárokat a más nemzetiségek iránti tisztelet, az internacionalizmus szellemében nevelje. ÜNNEP NAGYBÉGÁNYBAN A képeken: Veress Gábor, a járási pártbizottság első titkára és Ivancsó Iván, a népképviselők járási tanácsának elnöke átvágják az avatószalagot; jobbra: a nagybégányi művelődési központ épülete.