Vörös Zászló, 1989. július-december (45. évfolyam, 78-156. szám)

1989-07-29 / 90. szám

VILÁG РКОиВГАШАІ, EGY ВЄЮ U­ET В Ю vo ІіО AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREGSZÁSZI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KÁRPATONTÚLI TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LAPJA Az újság 1945. december 1­90.­2-től jelenik meg­­ (6407.) szám 1989. július 29., SZOMBAT Ara­b képek A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKÁN Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nárának július 27-i el­ső ülésszakán összegezték az előző napon a balti köztársaságok gazdasági önállóságáról folytatott vitát. E kérdés jóvá­hagyása céljából két hatá­rozatot terjesztettek­ a Leg­felsőbb Tanács elé. Figyelembe véve a kép­viselők észrevételeit és javaslatait, az ülésszak határozatban erő­sítette meg az Észt, a Lett, a Litván SZSZK Legfelsőbb Tanácsainak kérését, mi­szerint a köztársaságok áttérnek a gazdasági el­számolásra. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa határozatá­ban hagyta jóvá az Észt és a­­Litván SZSZK gazdasági önállósítására vonatkozó törvénytervezet alapelveit. A gazdasági reformbizottságot, vala­mint a törvénykezéssel, a törvényességgel és a jog­renddel foglalkozó bizott­ságot az egyéb bizottsá­gok képviselőivel, a Litván SZSZK és az Észt SZSZK, a Szovjetunió Minisztertanácsa képvise­lőinek egy csoportjával együtt kötelezték, hogy a Szovjetunió népképviselői észrevételeinek és javas­latainak figyelembe vé­telével dolgozzák át­ a törvénytervezetet és 1989. október elsejéig nyújtsák be a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsához. Ezt követően a kép­viselők áttértek a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa jóváhagyandó rende­leteinek megvitatására. KÉT LEVÉL EGY TÉMARA oooooooooooooooooooo SEGÍTSENEK ELIGAZODNI... A szerkesztőségünkbe érkezett mind­két levél e szavakkal kezdődik. Felhábo­rodott olvasóink élénk színekkel ecsete­lik a Vásárosnaményba induló autóbu­szokra való jegyvásárlás kálváriáját. Július 17-én reggel hét órakor mintegy húsz em­ber várt sorára, hogy je­gyet váltson a Vásáros­naményba induló autó­buszra. A­­ pénztárosnő megérkeztével azonban reményeink füstbe men­tek. Megtudtuk tőle, hogy az aznapi járatra már július 16-án eladták a jegyeket. " і A nap első felében nem is adtak ki egyetlen je­gyet sem. Az ebédszünet­­ét követően azonban legnagyobb elképedésünk­re a pénztárosnő ki­jelentette, hogy a délutá­ni járatra... reggel ad­ták el a jegyeket! 19 óráig futotta a türelmünk­ből, akkor üres kézzel kénytelenek voltunk ha­zaindulni. Igaz 15 óra tájban a szolgálati be­járaton beengedtek egy nőt, aki mintegy féltuca­t buszjegyet lobogtatva jött­ ki, s mindjárt el is adta darabját 7 rubelért. A következő nap is ugyan­ez történt. Négy autó­busz indult ki, de a kasszá­ban egyetlen jegyet sem adtak! Hogy a szerencsés utasok miként jutottak hozzá —• rejtély. Az ötö­dik autóbuszra 50 jegyet adtak el — darabját 6 ru­bel 50 képekért. Ám ez az autóbusz (rendszáma 03-96) végül is nem in­dult el. Hiába fordul­tunk a • 12137. sz. AKÖV, az autóbuszállomás­ ve­zetőjéhez, még ránk för­­medtek, hogy talán »rajzol­janak« nekünk egy buszt? A jegyeket nem váltótták vissza, csak arra voltak haj­landók, hogy másnapra javítsák rajta a dátumot. Igencsak elkeseredtünk, hiszen többségünk munka­helyéről kérezkedett el ar­ra az egy napra. Az illetékes szerveknek fel kellene figyelniük ar­ra, hogy jegyet ugyan el nem adnak, az autóbuszok mégis mindig tömve indul­nak el. »Élelmes« embe­rek megtalálták a módját, hogyan tegyenek szert egy kis mellékesre, mi pedig csak az időnket veszteget­jük, idegeinket borzoljuk. Kovács Emma, Popo­­vics Mihail és még nyolc aláírás * * * ... Elhatároztuk, hogy el­látogatunk Vásárosnamény­­ba. Az autóbusz jegypénz­tárában július 19-én azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a jegyeket az­­uta­zás napján lehet megven­ni reggel fél nyolctól. Más­nap reggel többedmagunk­­kal sorba álltunk a 2. számú kassza ablaka előtt. A­­további események tö­mören, a jegypénztáráé késve érkezett, a jegyeket még nem kezdte adni, mert várni kellett a buszra, amikor megérke­zett a busz, azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy a jegyek azelőtt nap elkel­tek... Novoszelickij M., a munka veteránja, Bence J.­­ a területi idegkórház or­vosa­­ A szerkesztőségtől: A kereslet köztudottan kíná­latot szül. A kínálat azon­ban nem mindig igazodik az etika, az erkölcs íratlan szabályaihoz. Így történt ez a kishatármenti forga­lom lehetőségét igénybe venni szándékozók eseté­ben is a jegyvásárlás so­­rán. A levelekben említett jegyárusn, a gépkocsiköz­lekedési vállalat vezetőjé­nek írt magyarázatában többek között ez olvasható: »Az este bejött hozzám a sofőr, jegyeket kért tő­lem, én pedig odaadtam.« Ezzel indokolta hát tettét Balogh Katalin Jegyárus! Az Ikarus autóbusz (rend­száma 02-25) sofőrjének, Őri Istvánnak nem egy vagy két, hanem tizen­egy jegyet adott. S ugyan miért ne kereshetne a so­főr, véli a jegypénztáros, azzal, hogy hét rubel­ért árulja a jegyeket. A levelek írói éppen a speku­láció ellen lázadoznak.­­ Hogyan lehet megakadá­­lyozni a feketézést? Min­denekelőtt úgy, hogy szi­gorúan ellenőrzik a határ­­átlépési engedélyek meg­létét, és elkérik a személyi igazolványt. Markitán Vlagyimir SZÜKSÉG VAN A VÍZUMRA! A lapunk július 22-i szá­mában a Rjabosapka Iván­nal, a járási vízum és út­levélosztály vezetőjével közölt interjúban pontat­lanság történt. Rjabosap­ka elvtárs arról tájékoztat­ta s­zerkesztőségünket, hogy a jelenleg érvényben levő szabályok értelmé­ben azon szovjet állam­polgároknak, akik Ju­­goszláviába szeretnének látogatást tenni, előzőleg meg kell szerezniük a vízumpecsétet Jugoszlávia valamelyik konzulátusán. Július utolsó vasárnap­ján méltatjuk a szovjet tengerészek napját. A ten­gerészek nagy tisztelet­nek örvendenek hazánk­ban, a haditengerészeti flotta napja össznépi ün­nep. (R­AT­AU-képszolgá­­lat) KIMUTATÁS az aratás menetéről a járás gazdaságaiban az július 28-i állapot szerint tottak össze. 1989. A képeken: tengerészek; Nagapetyjan Dmitro mat­róz (az előtérben) és Portnot Oleg főtörzs mun­ka közben. Obuhov O, felvételei A gazdaság neve összes arat­­nivaló (ha) Levágva, ki­­csépelve (hektár­ról) Termésho­zam (mázsa hektáron­ként) Tudományos Kutató-1275 843­­ 53,5 Intézet Beregszászi Szovhozüzem 41­38 48,2 Új Élet Kolhoz 600 462 45,1 Csapajev Kolhoz 740 570 42,9 Vörös Zászló Kolhoz 655 456 42,9 Győzelem Kolhoz 675 615 41,4 Marx Károly Kolhoz 684 556 39,2 Kommunizmus 175 162 39,0 Hajnala Kolhoz Barátság Kolhoz 355 224 38,1 Út a Kommunizmushoz Kolhoz 970 664 37,3 Lenin Kolhoz 1213 952 36,9 Kárpáti Tenyészüzem 765 391 36,3 Lenin Útja Kolhoz 690 598 349 Muzsalyi Szovhozüzem 380 247 33,2 XXI. Pártkongresz­ 850 496 32,0 Izus Kolhoz Engels Szovhoz 815 448 30,5 A járás gazdaságaiban 10880 7721 39,6 SZERVEZÉS KÉRDÉSE Odessza. A Januári Fel­kelés Nehézdarugyártó Ter­melési Egyesülés acélöntő üzemének munkásai kollektíván mentek jú­liusban szabadságra. Hogyan fog azonban boldogulni a vállalat az acélöntő üzem termékei nélkül? A munkaegyüt­tes tanácsa, a szakszer­vezeti bizottság és az egye­sülés vezetősége azt szab­ta feltételül, hogy a munkásoknak július ele­jére az öntvényekből egyhónapi tartalékot kell készíteniük. A feladatot sikeresen megoldották. . (RATAU) A TEKINTÉLYÉRT MINDENNAP MEG KELL KÜZDENI! Augusztus elején a területi pártbizottság titkársá­ga soros ülésén ,A Győzelem Kolhoz pártbizottsága által a XIX. országos pártértekezleten, a párt Köz­ponti Bizottsága ezt követő plénumain a párton be­lüli demokrácia bővítéséről, a bírálat és önbírálat fej­lesztéséről hozott határozatok megvalósításában ki­fejtett tevékenységéről­ szóló kérdést tűzi napirend­re. Néhány héten keresztül Bótrágyon tevékenyked­tek az­­Ukrajnai Kommunista Párt területi bizottságá­nak képviselői,, akik elemezték a gazdaság pártbizott­­sága munkájának stílusát és módszereit. A múlt hé­ten kerekasztal-beszélgetésre került sor a területi és a járási pártbizottságok apparátusai munkatársai­nak, a pártbizottság tagjainak, az üzemrész­ párt­­szervezetek titkárainak, a pártcsoportbizalmik, a pártonkívüli aktíva képviselőinek részvételével. A párt tekintélyének fokozásáról kibontakozott eszmecserében részt vett Sevcsenko Igor, a területi pártbizottság szervezési és kádermunka osztályának helyettes vezetője, Bezmen Szergej­, a területi párt­i bizottság felellős szervezője, Hecko Jurljng járási pártbizottság titkára, köztjük Nyikolaj, a járási párt­­bizottság szervezési és kádermunka osztályának he­lyettes vezetője, Bajusz Dániel, a Győzelem Kolhoz pártbizottságának titkára, Sass Ferenc, a gazdaság vezetőségének elnöke, Bauer László helyettes kolhoz­­elnök, Veres Csaba, Kecskés Zoltán, az üzemrész­­pártsejtek vezetői, Hajdú Ferenc, a községi tanács vb-elnöke, Ványi Ilona szakszervezeti elnök, Bíró László, a nyolcosztályos iskola igazgatója, Hidl Olga, a komszomolbizottság titkára, Tóth Antal és Dóka József kolhoztagok.

Next