Vörös Zászló, 1990. július-december (46. évfolyam, 78-153. szám)

1990-08-14 / 96. szám

SOK A DOHÁNY? — Bárcsak így lenne! — mondják a járási ag­ráripari egyesülés tanácsá­nak munkatársai. A je­lenleginél sokkal nagyobb mennyiségre lenne szükség belőle, hiszen az igények egyre nőnek. A járásban jelenleg 649 hektáron termeszte­nek dohányt. A vetés­­terület a múlt évihez ké­pest lényegesen csökkent (tavaly még 853 hektárt tett ki). Újdonság az, hogy a gazdaságok egy része ezúttal helyben szándékozik a leveleket fermentálni, s ily mó­don 25 százalékkal emelke­dik a felvásárlási ár. Ha simított dohányt adnak át, szintén többletjövedelem­hez jutnak, habár ez régebben is így volt. Előreláthatólag így szán­dékozik tenni többek között a Barátság, az Új Élet, valamint az Út a Kommunizmushoz Kolhoz is. Reméljük, hogy sike­rül a kísérlet, hiszen he­lyi fermentálás esetén a szerződést közvetlenül csak a feldolgozó iparvál­lalattal kell megkötniük. Máskülönben a napok­ban megkezdődött a dohány beadása a Bereg­szászi Dohányfermentáló Üzembe. Ezidáig a Csa­­pajev, a Lenin, az En­gels, az Új Élet Kolhoz, valamint a Tudományos Kutatóintézet adott le do­hányt. Sajnos, néhány helyen ezúttal is felütötték a fejüket a vírusos betegsé­gek. Különösen a Győze­lem, a Lenin Útja, vala­mint az Engels Kolhozban tapasztalható ez. A szá­raz időjárás is megtette a magáét. A lényeg pedig az, hogy az elkövetkező években járásunkban je­lentősen növelni kellene a dohány termőterületét és természetesen a hozamot is. Már csak azért is, mert gazdaságilag kifizetődő foglalkozni ezzel a kultú­rával, a dohány felvá­sárlási ára előrelátható­lag emelkedni fog. Erre különösen a nehéz anyagi helyzetben lévő gazdasá­gok szakembereinek fi­gyelmét szeretném felhív­ni. Az sem mellékes, mi­lyen az áruértéke a dohánynak. Habár a Kommunizmus Hajnala Kolhoz kivételével min­den gazdaság rendelke­zik termikus szárítóval, minden szakember tudja, hogy valójában csakis a szalmával fedett pajták­ból kikerülő dohány igazán jó minőségű. En­nek­­ellenére a pajták rendbe hozásához a leg­több gazdaságban hanya­gul viszonyulnak. Vonat­kozik ez elsősorban az Engels, a Lenin Útja, a XXI. Pártkongresszus, a Marx Károly Kolhozra. Mint már említettük, gazdag termésre az idén nem számíthatunk. Ma­ximum 500 tonnányi do­hányra van kilátás a já­rásban. Ám ha továbbra sem fordul csapadékossá az időjárás, akkor még ennél is kevesebb lesz. Igen gyenge állapotban van a dohány a Győzelem, a XXI. Pártkongresszus Kolhozban. Lényegében véve csak az Új Élet és a Csapajev Kolhoz szá­míthat bő termésre. Ebben az évben a te­rületek túlnyomó többsé­gén Szabolcsi-193-as faj­táját termesztettek, de rendelkezünk Szabolcsi- 194 és Jubilejnaja fajtá­val is. Lényegében véve a gazdaságok olyan faj­tát ültettek, amelynek vetőmagját be tudták szerezni. Hosszú Ш óta ez a helyzet, jó len­ne már változtatni rajta. Volinec Pjotr, a járási agráripari egye­sülés tanácsának ve­zető szakembere ami a kialakult helyzetet még inkább bizonytalanná teszi­­. A felsoroltak szük­ségessé teszik a vizsgá­lat folytatását a bizott­ság magyar és szovjet képviselői által javasolt program alapján, hang­súlyt helyezve az orvosi­­kriminalisztikai és az antropo­genetikai kutatá­sokra. Tovább kell ku­tatni a Petőfi lehetsé­ges oroszországi tartóz­kodásával kapcsolatos do­kumentumok után nem­csek a Szovjetunió, ha­nem Ausztria levéltárai­ban is. 5. A bizottság kéri a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumát, hogy az orvosi-kriminalisztikai­ ku­tatások bázisául jelölte meg a Törvényszéki­ Or­vostani Intézetet, melyet Gromov A., az Orvostudo­mányi Akadémia levelező tagja irányít. A Szovjetunió Minisztertanácsának határo­zata értelmében kérjük a védelmet a Belügyminiszté­riumra bízni. A vizsgálat befejeztéig a barguzini temető 7. számú sírjában talált, a Megamorv Petőfi Bizott­ság által Petőfi Sándor maradványaival azonosí­tott csontok kivitelét a bizottság lehetetlennek tartja. Harsány­ László, a Pécsi Orvostudományi Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Aka­démia Szakértői Bizott­ságának vezetője Alekszejev V. aka­démikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Archeológiai intézetének igazgatója, a bizottság elnöke szovjet részről. Körpecsét Megjegyzés: az adott szakvéleményről készült jegyzőkönyv egy példá­nya át lett a IV., Mor­vai Ferenc állampolgár­nak A VIZSGÁLAT­­R­A Moszkvában 1990 január 8-­ ás ja­­nuár 10-e között került sor. A szakvéleményezést a Szovjetunió és Magyaror­szág számos tudósának részvételével állították össze. “Köztük voltak Po­­temkín, Makarov, a Szovjetunió Archeológiai intézetének munkatársai, a történelemtudományok kandidátusai. Gromov akadémikus, a Törvényszéki­ Orvostani In­tézet igazgatója. Gohman, a történelem-adományok doktora és Balujev, a történelemtudományok kan­didátusa, mindketten a Szovjetunió­­Néprajzi Intézetének munkatársai. Komlov, az OSZFSZK Ál­lami Levéltára tájékoz­tató osztályának vezető­je, Uszacsev, a Szovjet­unió Belügyminisztériu­ma Kriminalisztikai Köz­pontjának tudományos főmunkatársa, valamint Magyarországról Szabó Árpád, a Törvényszéki­ Orvostani Intézet igazga­tója, Farkas Gyula egye­temi professzor. A tudó­sok következtetése első­sorban az alábbiak miatt fontos: 1. A szovjet levéltárak­ban folytatott munka során nem bukkantak semmi­lyen olyan anyagra, amely dokumentálta vol­na Petőfi Sándor orosz­­országi tartózkodását. A levéltárakban semmilyen dokumentális bizonyítéká­ra ,nem bukkantak az Osztrák — Magyar Monar­chia alattvalóit illetően, akiket az 1848—1849- es forradalom során ej­tettek fogságba és irá­nyítottak szibériai szám­űzetésbe. Ebből következik, hogy mindaz, amit az utóbbi öt év során Pagirja, U­­­vanyenko és Kéri összeírt, merő kitaláció, pusztán az említettek határtalan fan­táziáján alapszik. Sem tudományos, sem egyéb alapjuk nem volt és nincs a »szibériai le­genda« bizonyítására.­­ Amíg nem lesz do­kumentálisan bizonyítva Petőfi Sándor lehetséges oroszországi tartózkodása, végleges "véleményezést nem lehet kiadni. Ilyen bizonyíték hiányában meg­vizsgáltathatnak bármilyen csontvázat a világ bár­mely temetőjének sírjá­ból. Pagirja tehát hasztalan panaszkodik a szakvélemény hiányára, mivel az létezik, s arról Paghrjának is tudomása van. Végezetül szeretném idézni Alekszejev V. akadémikusnak, az elő­zetes szakvélemény alá­írójának lényegretörő, egyértelmű kijelentését: »Legnagyobb­­igyekezetem ellenére sem találtam a csontvázon egyetlen fér­fira utaló jegyet sem” (Izvesztyija, 1990. január 12.). Ezért az antropoló­giához nem értő emberek­nek az irományai nélkülö­zik a tudományosságot, így értékelhetők Paghr­jának a­­ Kárpátontúli If­júság, a Prapor Peremo­­hl hasábjain megjelent cikkei.- 'Kéri Edit nyugdí­jas színésznő Paghrja ál­tal reklámozott könyve: TUDÁS és tények * hiányában. Kéri Edit nyugdíjas szí­nésznő és Pagirja Vaszi­­líj munkácsi nyugdíjas, egykori szakszervezeti funkcionárius, a­­ sztálini idők fogását veszik elő, ellenlábasaik magánéle­tében turkálnak. Ilyen eszközzel próbált élni Pagirja Fekete Sándorral, az Új Tükör főszerkesztőjé­vel szemben, de mél­tóan visszavágtak neki. Ekkor opponensei ellen piszkos antiszemita kiroha­nást intézett a szlovákiai Dukla c. lap 1988. évi második számában lekö­zölt cikkében. Ez az ő vitastílusuk, erkölcsi alapjuk. De a női csonti váz ettől nem alakul át, egyes csontdarab­kák nem fogják az ellen­kezőjét bizonyítani. Ma már nem olyan időket élünk. A sztálini, a li­­szenkői, a rákosi éra a múlté. Most pedig hadd térjek rá a »szibériai legenda« újkori változatának ferd í­rására. A Prapor Peremohi c. munkácsi lap 1990. jú­nius 13-i­ száma közölte Parlag Mihály személyi­ nyugdíjas, az USFISZK érdemes tanítója cikkét »Hol a levéltáram?« cím­mel. Parlag Mihály elme­séli, hogy egész életében gyűjtögette házi levéltá­rét, s miután nyugdíjba vonult, tíz évvel ezelőtt, átadta azt a munkácsi Pagirja Vaszilijnak, hogy rendszerezze és ajánlja fel a területi tájmúzeum-,­nak. Parlag Mihály tanár archívumának sorsa isme­retlen. Talán a múzeum raktárába került? Alig­ha. Tény, hogy Parlag Mi­hály az anyagot Paglijára bízta. Ebből a gyűjteményből került a kezébe a Ma­gyarság c. lap 1940. au­gusztus 4-i száma, benne a a történettel, melyet továbbadott a hiszékeny szovjet sajtónak, s a do­kumentumok ma is a kezé­ben vannak. Erről olvas­hatunk Ugrjumov NI. »Hosszú az út az igazság­hoz« című cikkében, amely a burját területi pártbi­zottság Politicseszkij Szo­­beszednyik c. folyóiratá­ban jelent meg a 38. oldalon. Parlag Mihálynak csak azt üzenhetem, hogy a levéltárának egy része még mindenképp Pagirja kezében van, ami­ből meríti az ihletét a »szibériai legendához«. Ismeretes, hogy az idegen jószág csak bajt hoz az emberre. Nem vezet jóra sem Pagirja, sem Kert, sem Tivanyenko, sem Morvai esetében. Ez utób­biak lehet, hogy nem is tudják: idegen levéltár áldozatai lettek. És íme az eredmény: nevetség tár­gyává váltak a barguzini temetőből származó női csontvázzal. Vérszegény erőlködés a világszenzá­cióért, szánalmas eről­ködés, hogy bekerüljenek a­­ történelembe. De jól ellátták a bajukat, ügy kell nekik. Beresztovszkij Jevgenyij, a Magyar Petőfi Tár­saság tagja, munkácsi lakos A szerkesztőségtől, a szerző kérésére a cikkért járó honoráriumot a beregszászi Petőfi-szobor létrehozására nyitott 700125. sz. folyószámlára utaljuk át. IDEGEN LEVÉLTÁRBÓL 1990. augusztus 14., kedd A­Z ÁLLATTE­NYÉSZTÉSI termékek mennyiségének növelése elválaszthatatla­nul kapcsolódik a takarmá­nyok előállításának nö­veléséhez, minőségük ja­vításához. A különböző ta­karmányféleségek bioló­giai hatékonysága függ­ő összetételüktől, a bennük lévő tápanyagok mennyi­ségétől, ezek emészthe­tőségétől, valamint at­tól, milyen a fejadagok­ban a különböző össze­tevők aránya. A tudományosan meg­alapozott fejadagok fon­tos része a takarmányfe­hérje. A legnagyobb figyel­met a magas fehérjetar­talmú növények termesz­tésének fejlesztésére kell fordítani. Ezek között különösen fontos szerep hárul az olyan pillangós növényekre, mint a bor­só, a takarmánybab, a szója, a csillagfürt stb.­ Magvaik 25 — 60 százalék fehérjét tartalmaznak,­­míg a kalászosok magjá­ban ez az érték csak 7—18 százalék. Egy ta­karmányegységre számít­va a pillangósok 170 200 gramm emészthető proteint tartalmaznak, ami 80—130 grammal több, mint amennyi az árpa és a zab proteintar­talma A pillangósok magvában négyszer több a lizin (az egyik legfon­tosabb aminosav), mint a gabonafélékben. A pillan­gósok szalmája 6—8 száza­lék fehérjét tartalmaz és semmiben sem marad el takarmány értékét tekintve a réti szénától. Nagy figyelmet fordíta­nak a pillangósokra a tudományos kutatóintézet­ben. Itt az idén 60 hek­táron vetettek borsót, 100 hektáron takarmány­­babot, 15 hektáron csil­lagfürtöt, 85 hektáron szóját, 120 hektáron pe­dig bükkönyt. Borsóból 24,8 mázsás, takarmány­babból pedig 23,7 mázsás hozamot értek el hektá­ronként. Az Út з Kommunizmus­hoz Kolhozban kidolgoz­ták a fehérjeprogramot, amely szerint az idén a gazdaságban 50—50 hektáron termesztenek szóját és borsót. Ez utób­bi kultúrából 24,6 má­zsás hektáronkénti hoza­mot értek el. A szója növényi ola­jat is tartalmaz, emiatt megkedvelték a Lenin Kolhozban, ahol 145­­hektáron nő. A fokozott fehérjetar­talomnak köszönhetően a pillangósok magva a legfontosabb és gyakor­latilag pótolhatatlan nyers­anyagforrás a­­fehérje adalékanyagok előállításá­nál. A pillangósok a vetés­forgó beiterjesítése töké­letesítésének fontos ele­mét is képezik. Ezek gyö­kere, szára viszonylag sok nitrogént tartalmaz, könnyen és gyorsan bom­lik el a talajban, stimu­lálja a talaj mikroflórá­­jának biológiai aktivitá­sát, növeli az utánuk vetett, termesztett kul­túrák terméshozamát. A pillangósok jó előnövé­­nyek a vetésforgóban sok növény számára, s kü­lönösen az őszi szemester­­mények számára, ame­lyek vetésének előkészí­tése már megkezdődött. Ruszinko I., a tudományos kutató­­intézet tudományos munkatársa. A takarmányok kiváló minősége a legfontosabb tartalék Az aszályos időjárás hatására a járás gazdasá­gaiban rohamosan érik a paradicsom. A zöldség­­termesztőknek komoly erő­feszítéseket­­kell tenniük annak érdekében, hogy időben betakarítsák a termést. Az Új Élet Kol­hoz Medve Géza vezette brigádjában két cso­port foglalkozik a zöldsé­gek termesztésével. E napokban a lányok és az asszonyok az uborka és a paradicsom betakarí­tásával foglalkoznak. A képen: Réti Erika, Szupp Gizella csoportveze­tő (középen) és Szupp Erika a paradicsom válo­gatása közben. Bíró László felvétele VÖRÖS ZÁSZLÓ A 3. oldal

Next