Beregi Hírlap, 1992. január-június (48. évfolyam, 1-53. szám)
1992-01-01 / 1-2. szám
A NÉPKÉPVISELŐK КАК PATRIJAI TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANACSÁNA* ÉS A JÁRÁS TÁRSADALMI POLITIKAI SZERVEZETEINEK LAPJAi ú|*ág IMS. december 2-tól fekedik те* і—2. (6570 -6577.) síim 1982. JANUÁR 1., SZERDA z ÚJÉVI Hagyomány, hogy az új esztendő első lapszámában a szerkesztőség az olvasókhoz fordul, s optimista, a korábbi években szinte cukormázas, szirupos hangvételben kíván a legjobbakat minden barátjának. A feladatom most is az volna, hogy köszöntsem önöket, ám én egy kicsit mást is szeretnék tenni ezen kívül: most az ó- és az újév határán önökkel együtt el szeretnék elmélkedni azon, mit is adott nekünk az Úr 1991. esztendeje, s mit hozhat a következő, amelynek első óráit, napjait éljük. A dolog első része a könnyebb, hiszen csupán vissza kell gondolnunk mindarra, ami velünk történt. Nem kell különösebben megerőltetnünk elménket ahhoz, hogy felidézzük azokat az eseményeket, amelyek a legnagyobb benyomást gyakorolták ránk! No, de menjünk szép sorjában. Az év elején volt néhány nap, amely, ha nem is a világot, de sokakat megrengetett, sőt megreszkettetett — ez az 1961-es kibocsátású 50 és 100 rubeles bankók kivonása a forgalomból. Így közel egy év távlatából elmondható, hogy a kisemberek nem nagyon szenvedtek a pénzbeváltástól, hiszen a kisebb kellemetlenségeket leszámítva könnyen túlestünk ezen. Egy másik réteg, amely nálunk jóval több pénzt tudott, s tud félretenni - százezer rubelekben mérhetők egy kicsit megrettent. Az ehhez tartozók számára nem éppen a legkellemesebb napok voltak ezek. Egészen más volt a helyzet a »cápákkal«, akik, úgy tűnt, jóelőre tudtak mindenről s idejében befektették »vagyonkájukat«! Pénzváltás ide, vagy oda, simán beváltotta mindenki régi bankjegyeit, legalábbis személy szerint egyetlen olyan esetről sem hallottam, hogy valakit a »menők« közül ez tett volna tönkre! Azután jött a húsvéti nyuszi, amely tojás helyett egy félresikerült áprilisi tréfát hozott nekünk .. az áremelést! Igaz, a Pavlov-Gorbacsov duó előbb a szánkba adta a mézesmadzagot a 65 rubeles kompenzáció képében. A szovjetológusok bizonyára sokat fognak még vitatkozni ezen az eseményen, ám úgy gondolom, hogy Itt kezdődött az akkoriban még szovjetnek nevezett nép külsőleg is látható elszegényedése. Természetesen volt, aki a pecsenyéjét továbbra is vígan sütögette, mondván: minél rosszabb, annál jobb! A nyárutó sem maradt eseménytelen, hiszen augusztus végén be nem ütemezett »díszszemlét« tartottak Moszkvában Jazov és Krjucskov elit alakulatai. Gorbacsov eközben saját szavai szerint »izolálva volt«, azaz békésen sétált elnöki üdülőjében, a tengerparton. Moszkvában a díszszemle nem éppen díszes véget ért a szervezők számára igazolva ezzel, hogy minden csoda három napig tart (lásd augusztus 19., 20., 21.). Ez a három nap mindenesetre elegendő volt arra, hogy levessék álarcukat azok, akik addig a demokráciát éltetve, lelkükben inkább egy nagy rendteremtőre vágytak! Alig néhány órával a puccs kezdete után már azt hallhattuk: most már eljött a mi időnk, vége a peresztrojkának! A puncs (nem elírás) végeztével aztán ugyanezek az emberek nem győztek eleget hálálkodni a Mindenhatónak, hogy megakadályozza a »gonosz, sötét erők« győzelmét! Az augusztusi események aztán, ahogy mondani szokás, betették az ajtót a Szovjetuniónak, s december elejére de facto meg is szűnt létezni az ex szuperhatalom, amely a szárazföld egyhatodát mondhatta a magáénak! A kegyelemdöfést — micsoda fintora a sorsnak! — a három szláv köztársaság adta meg az SZSZKSZ-nek, amelyek Minszkben lerakták egy új típusú államközösség alapjait. Ehhez a hónap második felében csatlakozott a volt tagköztársaságok java része. Gorbacsov is elbúcsúzott a bársonyszéktől! Íme, dióhéjban így lehetne összegezni mindazt, ami az elmúlt évben nálunk történt! Igaz, ebben az összegzésben nem szerepel az, hogy hány, korábban kiselejtezésre ítélt zoknit kellett bestoppolniuk az édesanyáknak, hány órával többet kellett sorban állnunk ahhoz, hogy megvegyük azt, amit még egyáltalán árusítanak, mennyivel kevesebb vitamint kapnak gyermekeink, mennyivel többet betegeskedtünk a gyógyszerhiány miatt, mennyivel többen kereskednek — sikerrel — ócska ruhákkal, mennyivel kevesebben vállalnak gyermeket, mert félnek egy újabb éhes szájtól, menynyivel többen válnak el az állandó stressz, idegeskedés miatt, mennyivel volt szegényebb a Mikulás puttonya, s a Jézuska ajándéka, mennyivel... No de hagyjuk a múltat, s törődjünk Inkább a jövővel, ami — legalábbis a közeli időszakban — nem lesz valami rózsás. A verebek újabb áremelésről csiripelnek. Egymás után tűnnek el a legszükségesebb árucikkek, a termelés hanyatlik, az emberek hangulata szinte robbanást sejtet! Azért a sötét színek között felcsillan egy-egy biztatóbb sugár is. Talán ezek közé tartozik az, hogy Ukrajna szuverén állammá vált, s a föld, ha lassan is, annak a kezébe kerül, aki megműveli. Reményt keltő az is, hogy egyre több iparvállalat kollektívája veszi bérbe saját vállalatát, ami lassan a kereskedelemben is kezd teret hódítani. Ennek ellenére bizonyos, hogy a mostani szökőévekbben a két olimpián kívül nem sok örömünk lesz! Ez az év próbára teszi majd türelmünket, kij tartásunkat, életrevalóságunkat! Ki kell állnunk a próbát, hiszen tartozunk ezzel gyermekeinknek, akiknek egy jobb, szebb világot kell átadnunk! Addig is az Úr adjon minden olvasónknak, minden embernek BORT, BOZAT, BÉKESSÉGET ebben az esztendőben! Bíró László ■ KÖSZÖNTŐ... HELYETT ! Adjon Isten minden jót az uj esztendőbeli! Fehér kenyér dagadjon nyárfa tekenőben! Bor, búza, békesség legyen mindig bőven, a patikát felejtsük ez új esztendőben! Olcsó legyen a kenyér, a gabona áros. Jól fizessen a trnó, nyerjen a mészáros! Gyarapodjon a magyar, számban mint erőben, Adjon Isten, ami nincs, ez új esztendőben! * * # Ez új év, ez új év áldást hozzon rátok! Mint egy arany madár szálljon be hozzátok! Szálljon be örömmel, édes boldogsággal. Mindennap viruló illatos rózsával! Ezeket a köszöntőket az 1920-30 as években verseltetk a gyerekek, magam is sokat jártam köszöntőket mondani házról házra. Kovács Sándor beregszászi lakos BOLDOG ÚJ ÉVET, KEDVES TAGTÁRSAK! ! Petrenko V rajza A KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének Elnöksége sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kíván a szervezet minden tagjának. BALLA GYULA DECEMBER 31. Tenyeremben tél tükrében köd-borostás arcok tenyeremre tél tükrére húztam újabb karcot. Tenyeremben tél tükrében hazám szépítkezik Tenyeremre tél tükrére csillag kérezkedik. Tenyeremben tél tükrében havat fénylő ágak Tenyeremre tél tükrére kinek vessek ágyat. Tenyeremben tél tükrében hajladozz virágom Tenyeremre tél tükrére ráfagyott egy lábnyom. Ara 15 képe*