Beregi Hírlap, 1993. január-június (49. évfolyam, 1-45. szám)

1993-03-13 / 18. szám

1* «paty A NÉPKÉPVISELŐK KÁRPÁT­ALJ­AI TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK ÉS A JÁRÁS TÁRSADALMI -POLITIKAI SZERVEZETEINEK LAPJA MH*"1-18 (6697.) szám 1993. MÁRCIUS 13., SZOMBAT BEREG-VIDÉKI SZABADSÁGHARCOSOK A 14­­ ÉVVEL ezelőtt, március 15-én ki­robbant szabadságharc egy nemzet akaratát testesí­tette meg. A Habsburg uralom megdöntésére a magyar forradalmárokon kívül e harcba bekapcso­lódtak a történelmi Ma­gyarország területén élő népek haladó képviselői is. Vidékünk történelmébe dicső lapokat írtak azon honvédek és nemzetőrök, akik a szabadságharc kü­lönböző frontjain teljesí­tettek hősies szolgálatot. A jelenlegi megemlékezé­sek sora azt bizonyítja, hogy nem feledjük a magyar történelem nehéz, egyben dicsőséges napjait. Az І848 -49-es események bebizo­nyították, hogy Magyaror­szágon hazafiságukban kiváló közéleti személyi­ségek bátran néztek farkas­szemet a halállal, ha a ha­za szabadsága volt a tét. Ez csak egy olyan nép tör­ténetében fordulhat elő, amely átélt több szabadság­­harcot is. Itt gondolnunk kell a Dózsa­ György, Thö­köly Imre és II. Rákóczi Ferenc vezette­ szabadság­­harcokra. Csak ezen vér­be fojtott szabadságmoz­galmak hagyományain ne­velkedhettek olyan hazafi­ak, akik nemzedékeken át tanúbizonyságát adták sza­badságvágyuknak. Emlé­kezzünk azokra a hősökre, akik közel másfél évszázad­dal ezelőtt védelmezték Munkács büszke várát és vele együtt Északkelet-Ma­­gyarországot az osztrák, később pedig a cári csapa­tokkal szemben. Kutatva a szabadságharc írásos for­rásait meggyőződhetünk ar­ról, hogy a beregi táj szü­löttei milyen fontosnak érezték a szabadságharc­­céljait. Felismerték azt az­ óriási felelősséget, amelynek tudatában ellenálltak a rop­pant erejű idegen hatalom­nak. Annak ellenére, hogy e vidéken nem ment vég­be a szabadságharc kime­netelét befolyásoló ütközet, a lakosság számához képest mégis nagy arányban áll­tak Kossuth katonái közé. L­EHOCZKY Tivadar jeles helytörténé­szünk szerint már május elején a munkácsi, bereg­szászi, vári, nagyberegi, beregújfalusi és tarpai nem­zetőrség együttvéve 1800 főt tett ki. Ilosvay Rudolf (1820-1893) nemzetőrszá­zados Uray Pál alis­pánnak küldött levelében a honvédek létszámáról így ír: ««... azon körülmény — miszerint 500 helyett 1800 önkéntes állott ki Bereg megyéből s igy kettő he­lyett 9 századosra lévén szükség« (1848. X. 24.). Ilosvay adatait elfogad­hatjuk mivel ő már 1848 nyarán nemzetőr százados lett, ennélfogva tájékozott lehetett az önkéntesek lét­számát illetően. A szabad­ságharc előtt a megye al­jegyzője volt. 1849 ápri­lisától a beregi önkéntes csapatok kötelékében tevé­kenykedett. 1849 májusá­tól a Kazinczy-hadosztály a 91. honvédzászlóaljának századosa. A szabadság­­harc után törvényszéki bí­ró, majd ügyvéd. A későbbiekben a nem­zetőrök száma rohamosan szaporodott. Ilyen megál­lapításra egy lajstrom ad alapot, amit a beregszászi levéltárban őriznek. A címlapján ezt olvashatjuk: •A Horog megye Felvidéki járásába lakó Nemzetőrök összeírása 1848«. A jegy­zék jellegzetessége, hogy számos ruszin nevet is tar­talmaz, valamint, hogy benne foglaltatik néhány Beregszászhoz közel eső település adata is. A lajst­rom Bereg megye 67 fa­lujából sorolja fel a nem­zetőröket, összesen 4273 nemzetőrt regisztráltak. Nagymuzsalyból 64, Boné­ból 51, Sárosorosziból 77, Kovászóról 60, Nagybereg­­ről 210, Kígyósról 34, Beregújfaluból 117 név említődik. Az 1848-49-es szabadságharcra vonatko­zó dokumentumok feltárá­sa folyamatban van, így a továbbiakban még is­mertebbé válik vidékünk szerepe a 145 évvel ezelőt­ti forradalomban. Az aláb­biakban a beregi honvédek és nemzetőrök — az 1890- ben a beregi honvédegy­let által összeállított — névsorából közlünk: JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK M. KA­­SZONY KÖZSÉGBEN 1. Csengeri Károly, 63 éves, földműves, 48. sz. önkéntes nemzetőri zász­lóalj, — nemzet­őr 2. Szirmay Mihály, 74 éves, munka­képtelen laka­tos, 58 sz. honvéd zászló­alj — őrvezető. 3. id. Rózsa Dániel, 62 éves, földbirtokos, 48 sz. zászlóalj. Beregi önkéntes — gerilla kapitány. 4. Majer György, 65 éves, munka képtelen asz­talos, vadász csapat — fő­­vadász. 5. Varga Sámuel 71 éves, munka képtelen 6. Huszár regiment — káplár. 6. Leskó István 63 éves, munka képtelen kovács, Kazinczi táboránál — őr­mester. 7. Varga Imre 68 éves, munka képtelen, Kazinczi táborán — fő ágyús. JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK A NAGY BÉGÁNYI KÖRJEGYZŐI KERÜLETBEN 1. Homoki János, Déda, 60 éves, földműves, önkén­tes nemzetőri csapat — nemzet­őr 2. Lengyel András, Dá­­da, 62 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat —­­nemzet­őr 3. Fekete Lajos, Nagy- Bégány, 62 éves, földmű­ves önkéntes nemzetőri csa­pat — nemzet­őr 4. Kati János, Nagybé­­gány, ‘63 éves, földműves önkéntes nemzetőr! csapat — nemzet­őr 5. Kovács Ferenc, Kis- Bégány, 59 éves, földmű­ves, önkéntes nemzetőr! csapat, — nemzet­őr 6. Komári Imre, Kis- Bégány, 58 éves, földműves önkéntes nemzetőri csapat — nemzet­őr 7. Cseh József, Kis-Bé­­gány, 59 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — nemzet­őr 8. Kati András, Kis-Bé­­gány, 61 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — nemzet­őr 9. Tóth József, Kis-Bé­­gány, 60 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — Dercsényi lovas, szabad csapatnál JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK A SOMI KÖRJEGYZŐI KERÜLET­BEN 1. Hegedűs János, R. Új­falu, 64 éves, napszámos. 24. honvéd zászlóalj — káplár 2. Antal József, R. Új­falu, 67 éves, napszámos. 24. honvéd zászlóalj — tüzér közember 3. Barkaszi Mihály, Som, 62 éves, földműves, 21.­ honvéd zászlóalj 3. század — káplár 4. Pallagi József, Som, 68 éves, napszámos, 21. honvéd zászlóalj, 3. század — közember 5. Simon Sámuel, Bátyú, 65 éves, napszámos, 21. honvéd zászlóalj 3. század — közember. 6. Benyóki Péter, Som, 64 éves, napszámos. 21. zászlóalj 3. század — köz­ember. 7. Horváth Károly, He­lyen, 60 éves, birtokos. 4. zászlóalj —­ százados. 8. Eztedy Károly, N. Lá­nya, 66 éves, evang. lel­kész, tábori lelkész 9. Horthy Gyula, T. Szál­ka, 65 éves, birtokos, 61. zászlóalj — hadnagy. Ezen jegyzéket a Bereg megyei honvédegylet az­zal a céllal állította össze, hogy még az 1890-ben élet­ben lévő egykori szabad­ságharcosokat anyagilag támogassák. A kimutatások azért is értékesek, mert szá­mos honvédről és nemzet­őrről csak itt találhatunk információt. Csatári György VISSZATÉRÜNK KORÁBBI CIKKÜNKHÖZ ÉLETEKET MENTHETNE MEG... Miért kell a beteget művesekezelésre Ilosvára szál­lítani, ha Beregszásznak is van művesegépe? — tettük fel a kérdést a Beregi Hírlap március 8-i számában »A közöny aknái« címmel megjelent cikkünkben. S kikívánkozik a másik kérdés is: lesz-e valamikor mű­­veseállomás Beregszászban? Erről beszélgettünk Ge­­revics Jánossal, a járási állami közigazgatás elnök­­helyettesével. — A cikkben említett család tragédiája megren­dítő, az, ami tlosván tör­tént, minősíthetetlen mondta Gerevics úr. A tények ismeretében hadd mondjaam el: a járási álla­mi közigazgatási hivatal és a járási kórház a konkrét esetben mindent megtett , a­’ beteg megmentése érde­kében. Ilosváról másfél óra alatt szállítottuk át Nyír­egyházára, sajnos, már túl későn... — Van-e lehetőség az itteni mévesegépek beindí­tására a városban? — Ha lett volna, rég megtettük volna. Ám kon­zultáltunk magyarorszá­gi szakemberekkel és ki­derült, hogy az a három művesegép, amelyet egy jó­tékonysági akció révén két éve kapott a városi el­avult gyártmány, használt gép. Csak kis tartozéka egy műveseállomásnak. A hozzávaló berendezéseket nem gyártják, beszerzé­sük emiatt nagyon nehéz lenne, az alkatrészpótlás megoldatlan, emiatt cél­szerűtlen vele foglalkoz­ni. Egyébként egy művese­­állomás felépítése, felsze­relése és üzembe állítása körülbelül 180 millió fo­rintba kerül! A nekünk át­adott három gép értéke pe­dig hozzávetőlegesen 300 ezer forint... — Anyagi helyzetünk ismeretében reménytelen az ügy? —­ Remény mindig van. Kétségtelen, hogy a jó­szándék vezette az adako­zókat, de... Ha már bele­fogunk egy műveseállo­­más létesítésébe, alapo­san, minden részletre ki­terjedően kell azt megter­vezni, beindítani. Tár­gyalunk az ügyben, leg­utóbb Tóth Mihály, az el­nöki megbízott, Firczák István, a járás főorvosa és én voltunk Nyíregyhá­zán és megtekintettük az ottani korszerűen beren­dezett gyógyintézetet. Meg­beszélést folytattunk dr. Szegedi Jánossal, a Rolli­­care Nyíregyházi Műve­­seállomás főorvosával, Fabók Józseffel, az intézet igazgatójával.. Egyelőre korai lenne bármilyen ered­ményről nyilatkozni, de annyit elárulhatok, hogy a Rollicare kész minimá­lis költséggel felszerelni Beregszászban egy kor­szerű, nyugati gyártmányú berendezésekkel ellátott műveseállomást, biztosí­tani annak folyamatos üze­meltetését, a kiszolgáló személyzet kiképzését stb. Az egész megyéből ide le­hetne hozni és gyógyítani a betegeket. A kórház egyik épülete átalakítható e cél­ra, így az eredeti árnál ha­kevesebbe kerülne... — De ez a »kevés« is több tíz millióra rúg, ne­künk az sincs meg. Egyéb­ként hány kezelésre szoru­ló beteg van járásunkban? — Most hasonló súlyos betegünk nincs. Sajnos, el­hunytak. Nyugati statisz­tikai adatok szerint egy­millió személyre számítva 250 ilyen beteg adódik. Egy műveseállomáson azon­ban nemcsak a vesebetegek kezelhetők. Fertőző máj­­gyulladást, súlyos mérge­zést nagyon hatékonyan és gyorsan kigyógyítanak egy korszerűen felszerelt, csúcstechnológiával ellá­tott ilyen gyógyintézetben. Életeket menthetne meg, ha lenne. S a befektetett pénz százszorosan megté­rülne. — Ki tudna segíteni a költségek előteremtésében? — Az ukrajnai kormány­tól kérünk támogatást, számítunk a beregszászi vállalatokra, és minden lehetséges segítséget igény­be­ veszünk. Ezt a pénzt elő kell­ Teremteni! Ezen munkálkodunk. — Köszönöm a beszél­getést! Szilvási Irén NYÍLT LEVÉL 11­z millió karbovanecet tesz ki. Jó ügyért dolgoznak a szövetkezetiek Bocskay Ti­bor igazgatóval élükön. Ám ez év január 28-án a Beregi Hírlapban azt ol­vastuk, hogy a­­8 négyzet­­méter összterületű üzleteket másoknak adják át élelmi­szerüzlet létesítése céljából. Miért? Kinek kell ez? Élelmiszerüzletekre nincs szükség a központban, hi­szen ott van a Gasztronom. Az embereknek szükségük van az említett, húsféléket és felvágottakat árusító üz­­tő üzlet­ létre, ezért kérjük, hogy ne A forgalomról jól tanús- nehez csék meg amúgy is bo­kodik az, hogy havonta a­nydlult életünket, két üzlet bevétele több mint Huszonöt aláírás KRAJILO MIHAJLO UR­NAK, A MEGYEI ELNÖ­KI­­ MEGBÍZOTTNAK, TÓTH MIHÁLY URNAK, A JÁRÁSI ELNÖKI MEG­BÍZOTTNAK, VALAMINT TÓTH KÁROLY URNAK, A JÁRÁSI LAP SZER­KESZTŐJÉNEK Több mint 11 éve, 1982- től működik Beregszász köz­pontjában, a Kossuth Lajos tér 3. szám alatt a felvágot­takat és húsárukat értékesí­ A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Bereg­szászi Járási Szervezetének Elnöksége szeretettel kö­szönti a szövetség tag­jait nemzeti ünnepünk alkalmá­ból. Felkérünk mindenkit, hogy március 15-én díszít­sék fel házaikat nemzeti színű lobogókkal. PETŐFI SÁNDOR A MAGYAR NEMZET (Részlet) Csak a magyar büszkeséget. Csak azt ne emlegessétek! Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, hogy itt hajdan magyar élet­e a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve És ha lennénk, jaj minékünk. Ezt olvasnák csak felőlünk: »Élt egy nép a Tisza táján, századokig lomhán, gyáván«. Oh hazám, mikor fogsz ismét tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor, ébredsz önérzetre? VÁLTOZÁSOK A BEREGI ÜNNEPI HÉT MŰSORÁBAN: Elmarad: 1. március 15-én az ökumenikus istentisztelet 2. március 17-én a Holborne műsor* Lesz: 1. március 15-én 10.30 — koszorúzás a róm. kat. temetőben Ekkel György sírjánál 2. március 19-én a zeneiskolában 17 órakor a kom­­lóskai Ruszin Pávakör (Magyarország) műsora

Next