Beregi Hírlap, 1993. január-június (49. évfolyam, 1-45. szám)
1993-03-13 / 18. szám
1* «paty A NÉPKÉPVISELŐK KÁRPÁTALJAI TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK ÉS A JÁRÁS TÁRSADALMI -POLITIKAI SZERVEZETEINEK LAPJA MH*"1-18 (6697.) szám 1993. MÁRCIUS 13., SZOMBAT BEREG-VIDÉKI SZABADSÁGHARCOSOK A 14 ÉVVEL ezelőtt, március 15-én kirobbant szabadságharc egy nemzet akaratát testesítette meg. A Habsburg uralom megdöntésére a magyar forradalmárokon kívül e harcba bekapcsolódtak a történelmi Magyarország területén élő népek haladó képviselői is. Vidékünk történelmébe dicső lapokat írtak azon honvédek és nemzetőrök, akik a szabadságharc különböző frontjain teljesítettek hősies szolgálatot. A jelenlegi megemlékezések sora azt bizonyítja, hogy nem feledjük a magyar történelem nehéz, egyben dicsőséges napjait. Az І848 -49-es események bebizonyították, hogy Magyarországon hazafiságukban kiváló közéleti személyiségek bátran néztek farkasszemet a halállal, ha a haza szabadsága volt a tét. Ez csak egy olyan nép történetében fordulhat elő, amely átélt több szabadságharcot is. Itt gondolnunk kell a Dózsa György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcokra. Csak ezen vérbe fojtott szabadságmozgalmak hagyományain nevelkedhettek olyan hazafiak, akik nemzedékeken át tanúbizonyságát adták szabadságvágyuknak. Emlékezzünk azokra a hősökre, akik közel másfél évszázaddal ezelőtt védelmezték Munkács büszke várát és vele együtt Északkelet-Magyarországot az osztrák, később pedig a cári csapatokkal szemben. Kutatva a szabadságharc írásos forrásait meggyőződhetünk arról, hogy a beregi táj szülöttei milyen fontosnak érezték a szabadságharccéljait. Felismerték azt az óriási felelősséget, amelynek tudatában ellenálltak a roppant erejű idegen hatalomnak. Annak ellenére, hogy e vidéken nem ment végbe a szabadságharc kimenetelét befolyásoló ütközet, a lakosság számához képest mégis nagy arányban álltak Kossuth katonái közé. LEHOCZKY Tivadar jeles helytörténészünk szerint már május elején a munkácsi, beregszászi, vári, nagyberegi, beregújfalusi és tarpai nemzetőrség együttvéve 1800 főt tett ki. Ilosvay Rudolf (1820-1893) nemzetőrszázados Uray Pál alispánnak küldött levelében a honvédek létszámáról így ír: ««... azon körülmény — miszerint 500 helyett 1800 önkéntes állott ki Bereg megyéből s igy kettő helyett 9 századosra lévén szükség« (1848. X. 24.). Ilosvay adatait elfogadhatjuk mivel ő már 1848 nyarán nemzetőr százados lett, ennélfogva tájékozott lehetett az önkéntesek létszámát illetően. A szabadságharc előtt a megye aljegyzője volt. 1849 áprilisától a beregi önkéntes csapatok kötelékében tevékenykedett. 1849 májusától a Kazinczy-hadosztály a 91. honvédzászlóaljának századosa. A szabadságharc után törvényszéki bíró, majd ügyvéd. A későbbiekben a nemzetőrök száma rohamosan szaporodott. Ilyen megállapításra egy lajstrom ad alapot, amit a beregszászi levéltárban őriznek. A címlapján ezt olvashatjuk: •A Horog megye Felvidéki járásába lakó Nemzetőrök összeírása 1848«. A jegyzék jellegzetessége, hogy számos ruszin nevet is tartalmaz, valamint, hogy benne foglaltatik néhány Beregszászhoz közel eső település adata is. A lajstrom Bereg megye 67 falujából sorolja fel a nemzetőröket, összesen 4273 nemzetőrt regisztráltak. Nagymuzsalyból 64, Bonéból 51, Sárosorosziból 77, Kovászóról 60, Nagyberegről 210, Kígyósról 34, Beregújfaluból 117 név említődik. Az 1848-49-es szabadságharcra vonatkozó dokumentumok feltárása folyamatban van, így a továbbiakban még ismertebbé válik vidékünk szerepe a 145 évvel ezelőtti forradalomban. Az alábbiakban a beregi honvédek és nemzetőrök — az 1890- ben a beregi honvédegylet által összeállított — névsorából közlünk: JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK M. KASZONY KÖZSÉGBEN 1. Csengeri Károly, 63 éves, földműves, 48. sz. önkéntes nemzetőri zászlóalj, — nemzetőr 2. Szirmay Mihály, 74 éves, munkaképtelen lakatos, 58 sz. honvéd zászlóalj — őrvezető. 3. id. Rózsa Dániel, 62 éves, földbirtokos, 48 sz. zászlóalj. Beregi önkéntes — gerilla kapitány. 4. Majer György, 65 éves, munka képtelen asztalos, vadász csapat — fővadász. 5. Varga Sámuel 71 éves, munka képtelen 6. Huszár regiment — káplár. 6. Leskó István 63 éves, munka képtelen kovács, Kazinczi táboránál — őrmester. 7. Varga Imre 68 éves, munka képtelen, Kazinczi táborán — fő ágyús. JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK A NAGY BÉGÁNYI KÖRJEGYZŐI KERÜLETBEN 1. Homoki János, Déda, 60 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat — nemzetőr 2. Lengyel András, Dáda, 62 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat —nemzetőr 3. Fekete Lajos, Nagy- Bégány, 62 éves, földműves önkéntes nemzetőri csapat — nemzetőr 4. Kati János, Nagybégány, ‘63 éves, földműves önkéntes nemzetőr! csapat — nemzetőr 5. Kovács Ferenc, Kis- Bégány, 59 éves, földműves, önkéntes nemzetőr! csapat, — nemzetőr 6. Komári Imre, Kis- Bégány, 58 éves, földműves önkéntes nemzetőri csapat — nemzetőr 7. Cseh József, Kis-Bégány, 59 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — nemzetőr 8. Kati András, Kis-Bégány, 61 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — nemzetőr 9. Tóth József, Kis-Bégány, 60 éves, földműves, önkéntes nemzetőri csapat, — Dercsényi lovas, szabad csapatnál JEGYZÉKE A BEREG MEGYEI 1848/49 ÉVI HONVÉDEKNEK A SOMI KÖRJEGYZŐI KERÜLETBEN 1. Hegedűs János, R. Újfalu, 64 éves, napszámos. 24. honvéd zászlóalj — káplár 2. Antal József, R. Újfalu, 67 éves, napszámos. 24. honvéd zászlóalj — tüzér közember 3. Barkaszi Mihály, Som, 62 éves, földműves, 21. honvéd zászlóalj 3. század — káplár 4. Pallagi József, Som, 68 éves, napszámos, 21. honvéd zászlóalj, 3. század — közember 5. Simon Sámuel, Bátyú, 65 éves, napszámos, 21. honvéd zászlóalj 3. század — közember. 6. Benyóki Péter, Som, 64 éves, napszámos. 21. zászlóalj 3. század — közember. 7. Horváth Károly, Helyen, 60 éves, birtokos. 4. zászlóalj — százados. 8. Eztedy Károly, N. Lánya, 66 éves, evang. lelkész, tábori lelkész 9. Horthy Gyula, T. Szálka, 65 éves, birtokos, 61. zászlóalj — hadnagy. Ezen jegyzéket a Bereg megyei honvédegylet azzal a céllal állította össze, hogy még az 1890-ben életben lévő egykori szabadságharcosokat anyagilag támogassák. A kimutatások azért is értékesek, mert számos honvédről és nemzetőrről csak itt találhatunk információt. Csatári György VISSZATÉRÜNK KORÁBBI CIKKÜNKHÖZ ÉLETEKET MENTHETNE MEG... Miért kell a beteget művesekezelésre Ilosvára szállítani, ha Beregszásznak is van művesegépe? — tettük fel a kérdést a Beregi Hírlap március 8-i számában »A közöny aknái« címmel megjelent cikkünkben. S kikívánkozik a másik kérdés is: lesz-e valamikor műveseállomás Beregszászban? Erről beszélgettünk Gerevics Jánossal, a járási állami közigazgatás elnökhelyettesével. — A cikkben említett család tragédiája megrendítő, az, ami tlosván történt, minősíthetetlen mondta Gerevics úr. A tények ismeretében hadd mondjaam el: a járási állami közigazgatási hivatal és a járási kórház a konkrét esetben mindent megtett , a’ beteg megmentése érdekében. Ilosváról másfél óra alatt szállítottuk át Nyíregyházára, sajnos, már túl későn... — Van-e lehetőség az itteni mévesegépek beindítására a városban? — Ha lett volna, rég megtettük volna. Ám konzultáltunk magyarországi szakemberekkel és kiderült, hogy az a három művesegép, amelyet egy jótékonysági akció révén két éve kapott a városi elavult gyártmány, használt gép. Csak kis tartozéka egy műveseállomásnak. A hozzávaló berendezéseket nem gyártják, beszerzésük emiatt nagyon nehéz lenne, az alkatrészpótlás megoldatlan, emiatt célszerűtlen vele foglalkozni. Egyébként egy műveseállomás felépítése, felszerelése és üzembe állítása körülbelül 180 millió forintba kerül! A nekünk átadott három gép értéke pedig hozzávetőlegesen 300 ezer forint... — Anyagi helyzetünk ismeretében reménytelen az ügy? — Remény mindig van. Kétségtelen, hogy a jószándék vezette az adakozókat, de... Ha már belefogunk egy műveseállomás létesítésébe, alaposan, minden részletre kiterjedően kell azt megtervezni, beindítani. Tárgyalunk az ügyben, legutóbb Tóth Mihály, az elnöki megbízott, Firczák István, a járás főorvosa és én voltunk Nyíregyházán és megtekintettük az ottani korszerűen berendezett gyógyintézetet. Megbeszélést folytattunk dr. Szegedi Jánossal, a Rollicare Nyíregyházi Műveseállomás főorvosával, Fabók Józseffel, az intézet igazgatójával.. Egyelőre korai lenne bármilyen eredményről nyilatkozni, de annyit elárulhatok, hogy a Rollicare kész minimális költséggel felszerelni Beregszászban egy korszerű, nyugati gyártmányú berendezésekkel ellátott műveseállomást, biztosítani annak folyamatos üzemeltetését, a kiszolgáló személyzet kiképzését stb. Az egész megyéből ide lehetne hozni és gyógyítani a betegeket. A kórház egyik épülete átalakítható e célra, így az eredeti árnál hakevesebbe kerülne... — De ez a »kevés« is több tíz millióra rúg, nekünk az sincs meg. Egyébként hány kezelésre szoruló beteg van járásunkban? — Most hasonló súlyos betegünk nincs. Sajnos, elhunytak. Nyugati statisztikai adatok szerint egymillió személyre számítva 250 ilyen beteg adódik. Egy műveseállomáson azonban nemcsak a vesebetegek kezelhetők. Fertőző májgyulladást, súlyos mérgezést nagyon hatékonyan és gyorsan kigyógyítanak egy korszerűen felszerelt, csúcstechnológiával ellátott ilyen gyógyintézetben. Életeket menthetne meg, ha lenne. S a befektetett pénz százszorosan megtérülne. — Ki tudna segíteni a költségek előteremtésében? — Az ukrajnai kormánytól kérünk támogatást, számítunk a beregszászi vállalatokra, és minden lehetséges segítséget igénybe veszünk. Ezt a pénzt elő kell Teremteni! Ezen munkálkodunk. — Köszönöm a beszélgetést! Szilvási Irén NYÍLT LEVÉL 11z millió karbovanecet tesz ki. Jó ügyért dolgoznak a szövetkezetiek Bocskay Tibor igazgatóval élükön. Ám ez év január 28-án a Beregi Hírlapban azt olvastuk, hogy a8 négyzetméter összterületű üzleteket másoknak adják át élelmiszerüzlet létesítése céljából. Miért? Kinek kell ez? Élelmiszerüzletekre nincs szükség a központban, hiszen ott van a Gasztronom. Az embereknek szükségük van az említett, húsféléket és felvágottakat árusító üztő üzlet létre, ezért kérjük, hogy ne A forgalomról jól tanús- nehez csék meg amúgy is bokodik az, hogy havonta anydlult életünket, két üzlet bevétele több mint Huszonöt aláírás KRAJILO MIHAJLO URNAK, A MEGYEI ELNÖKI MEGBÍZOTTNAK, TÓTH MIHÁLY URNAK, A JÁRÁSI ELNÖKI MEGBÍZOTTNAK, VALAMINT TÓTH KÁROLY URNAK, A JÁRÁSI LAP SZERKESZTŐJÉNEK Több mint 11 éve, 1982- től működik Beregszász központjában, a Kossuth Lajos tér 3. szám alatt a felvágottakat és húsárukat értékesí A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Szervezetének Elnöksége szeretettel köszönti a szövetség tagjait nemzeti ünnepünk alkalmából. Felkérünk mindenkit, hogy március 15-én díszítsék fel házaikat nemzeti színű lobogókkal. PETŐFI SÁNDOR A MAGYAR NEMZET (Részlet) Csak a magyar büszkeséget. Csak azt ne emlegessétek! Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, hogy itt hajdan magyar élete a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve És ha lennénk, jaj minékünk. Ezt olvasnák csak felőlünk: »Élt egy nép a Tisza táján, századokig lomhán, gyáván«. Oh hazám, mikor fogsz ismét tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor, ébredsz önérzetre? VÁLTOZÁSOK A BEREGI ÜNNEPI HÉT MŰSORÁBAN: Elmarad: 1. március 15-én az ökumenikus istentisztelet 2. március 17-én a Holborne műsor* Lesz: 1. március 15-én 10.30 — koszorúzás a róm. kat. temetőben Ekkel György sírjánál 2. március 19-én a zeneiskolában 17 órakor a komlóskai Ruszin Pávakör (Magyarország) műsora