Beregi Hírlap, 1994. január-június (50. évfolyam, 1-49. szám)
1994-05-07 / 34. szám
s ez önt is Érdekelheti »ooooooooooooo KINEK JÁR A KEDVEZMÉNY? 1993. novemberében fogadta el Ukrajna Legfel- s sőbb Tanácsa »A háború veteránjainak státusáról fel і szociális védelmükről« szóló törvényt, amely 1994. január 1-jétől lépett hatályba. В. M. beteg , szászi nyugdíjas olvasónk ezzel kapcsolatban kérdezi: kiket illetnek meg a törvény által biztosított kedvezmények? BOHIRICS LJUDMILÁT, a járási szociális védelmi osztály helyettes vezetőjét kértük fel, hogy válaszoljon olvasónk kérdésére. — »A háború veteránjainak státusáról és szociális védelmükről szóló törvény 14. cikkelyének megfelelően mindazokat, akik a nagy honvédő háború éveiben állami vállalatnál, intézményben vagy szervezetnél dolgoztak, s ezt bizonyítani is tudják, megilletik a háborús veteránoknak járó jogok és kedvezmények. A minimális nyugdíj 50 százalékának megfelelő összeg — ami jelenleg 60 ezer krb. — adódik az öregségi nyugdíjhoz. Ezenkívül a háborús veteránokat és a velük azonos jogokat élvező személyeket bizonyos kedvezmények illetik meg s^u ekbér és a kommunális ^«■íapltatási dijak fizeté-JBBPF is- Nem kell teljes díjszabást fizetniük a hideg- és melegvíz-szolgáltatásért, a gázhasználatért, a villamosenergia-használatért 75 kilowattig, valamint a telefonhasználatért sem, ha ők a telefonelőfizetők — Mennyire vonatkozik ez a törvénycikkely a kárpátaljaiakra? — Nos, ezzel kapcsolatban külön levelet intéztek területi szerveink Ukrajna Szociális Védelmi Minisztériumához, s választ is kaptak rá, amelyben a következők vannak: mire 1944 októberétől Kárpátalja ténylegesen a volt Szovjetunió területe lett, a vidék népgazdasága az egységes országos népgazdasági komplexumhoz tartozott s a lakosság vagy a háborúnak dolgozott, vagy Vörös Hadseregben szolgált, ezért az 1944 októbere — 1945. május 9-e közötti munkaviszonyra vagy szolgálati időre is kiterjed a kedvezmény, ezekre a polgárokra kiterjednek a törvényben előírt jogok és kedvezmények A levél alapján az összes nyugdíjasaink ügyét átnéztük, s ahol az iratokban találtunk utalást arra, hogy az adott időszakban munkaviszonyban voltak az emberek, ott a nyugdíjkiegészítést fel is számoltuk. Jelenleg a munka végén járunk. — Hány ember adódott hozzá járásunkban e kategóriához? — A háborús veteránokat most másképp kategorizáljuk: akik régebben a nagy honvédő háború veteránjaiként szerepeltek, azok most a harci cselekmények részvevői: ők azok, akik tényleges katonai szolgálatukat töltötték a hadseregben. Járásunkban 310 ilyen személy és külön tartjuk nyilván a háborús rokkantakat, s végül az új törvény értelmében a háború kárpátaljai részvevőiként szerepelnek azok, akik munkaviszonyban álltak 1944 októberétől 1945. május 9-ig. Jelenleg 650 nyugdíjasunknak számoltuk fel a minimálnyugdíj 50 százalékát kiegészítésképpen. — Kik tartoznak a háborús veteránokkal azonos jogokat élvező személyek kategóriájába? — Ide tartoznak a háborús rokkantak özvegyei az afganisztáni háború részvevői, a koncentrációs táborokba elhurcoltak, vagy azok, akiket Németországba vittek ki munkára? S vajon az úgynevezett »háromnapos munkára« elhurcolt kárpátaljaiak ezrei beletartoznak-e valamilyen kategóriába? Remélhetnek-e kedvezményt vagy nyugdíj kiegészítést? — Félek, hogy rájuk nem terjed ki a törvény. A politikai üldözöttek és rehabilitált személyek kárpótlásáról és kedvezményeiről külön törvény rendelkezik. A szovjet koncentrációs táborokba elhurcoltak azonban nem voltak elítélve, tehát nem is rehabilitálták őket. Elég szomorú, hogy törvényeink az ártatlanul meghurcolt emberek tízezreit hagyják figyelmen kívül. Lesz min munkálkodnia az újonnan megválasztott ukrán parlamentnek, hogy a hézagokat bepótolja a jogalkotásban. Balogh Irén A NÉPKÉPVISELŐK КАРРАТ AU AZ TERÜLET і BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNaK és A JÁRÁS TÁRSADALMI-POLTIKAI SZERVEZETEINEK LAPJA AJ «Zuig 1913 »MI I«teáik■»I. 34. «am 1994. MÁJUS 7., SZOMBAT MÁJUS 9-ÉN MÉLTATJA A VILÁG A NÉMET FASIZMUS FELETT ARATOTT GYŐZELEM 49. ÉVFORDULÓJÁT. FENYKEPTUDOSITASHoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooeoooooooooocj MŰSZAKI SZEMLE Járásunkban tart a gépjárművek műszaki szemléje. E fontos kampány lebonyolításában az elmúlt évekhez hasonlóan részt vesz Miklósi László, a társadalmi gépkocsifelügyelők járási törzskarának vezetője is. Fia, Volodimir az Állami Közlekedésrendészet munkatársa. A képeken folyik a járművek műszaki szemléje, így védik például a szélvédőüveget a tolvajok ellen. Alekszandrov Borisz felvételel Ő IS VÉDTE A HAZÁT Május az emlékezés hónapja is, hiszen ebben a hónapban felidézzük az 1945-ben történt eseményeket, amikor megemlékezünk azokról, akiknek a fasizmus felett aratott győzelmet köszönhetjük. Emlékezünk azokra, akik nem érhették meg május 9-ét, a győzelem napját. Egyre kevesebben vannak azok, akik túlélték a második világháború poklát, akiknek megadatott, hogy hazatérjenek családjukhoz, szeretteikhez. Közéjük tartozik Povod Mikola, aki 1941-től 1945- ig volt a fronton, őt láthatják felvételünkön. AMIRŐL BESZÉLNEK Festői szépségű, idilli környezetben, széltől, vihartól védő dombok tövében húzódik meg a nagymuzsalyi állami óvoda. A gyümölcsfák sokasága oltalmában a forró napsütések is elviselhetőbbek, a levegő friss, ózondús. Jól érzik itt magukat az óvodások, akik önfeledten játszanak. A pléhtetős, külsőleg kicsinek tűnő óvodaépület felől ínycsiklandozó illatokat kap fel a tavaszi szél. Vagyonka Larisza szakács ma is finom ebédet készít. Jól felszerelt, minden igényt kielégítő, tágas szobák vannak Itt, bár elkelne még egy nagyobb hálószoba, a mostani ugyanis eléggé szűk. Jöttömre Jaró Piroska, az óvoda vezetője kissé meglepődik. — Gondolom azért jött, hogy megtudja: elveszik-e tőlünk az óvodát vagy sem? — előz meg, mintha belelátna gondolataimba. A községben széltébenhosszában már jó ideje erről beszélnek az emberek. Az épület ugyanis a református egyház tulajdonát képezte egykor, s a törvények értelmében visszaköveteli azt. — Meg vagyok győződve róla, hogy nem veszik el az óvodát tőlünk, legalább is egyelőre — mondja a vezetőnő. — Tudom, hogy paplaknak szánták, ámde 32 gyermeket azért mégsem tehetnek ki az utcára. A követelésnek természetesen helye lenne, ha a községi tanács hasonló épületet biztosítana az óvoda számára. De erre sajnos nincs mód. Mészáros Viktor tanácselnökkel sokat törtük azon a fejünket, milyen megoldást találjunk, csakhogy egyik sem látszik elfogadhatónak. A mostani orvosrendelő például azért nem felel meg a célnak, mert az épület nedves, gombás, töredezett a padló, szűkek a szobák, nincs vezetékes víz, nincs kanalizáció, emésztőgödör. Egyszóval: teljesen fel kellene újítani a régi épületet, amire nincs pénz. Milliók kellenének rá. Meg aztán hová kerülne a rendelőintézet? A korábbi helyére semmiképpen nem, hiszen a gyógyszertárat már korábban megvásárolták, a tanács nem rendelkezik vele... Felmerült persze annak a gondolata is, hogy esetleg hozzáépítéssel egyesülünk a szovhoz óvodával. Azonban ezt is el kellett vetnünk, mert ezt az intézményt a Köjál három éve »hivatalosan« bezárta vízhiány és más okok miatt. Hogy mégis működik, az csak a jóindulatúsággal magyarázható. Egyébként az épület kibővítésére nincs pénz, és arra sem, hogy új óvodát építsenek. Jaró Piroska nem az állásáért aggódik, hanem a 32 gyermek sorsáért, akik vidáman és gondtalanul töltik mindennapjaikat az óvodában. Megérdemelnék az együttérzést az óvodai alkalmazottak már csak azért is, mert erejükön felül dolgoznak. A 32 gyereket mindössze hatan gondozzák, pedig »a norma szerint« csak 20—22 gyermek felügyeletét kellene ellátniuk. Vállalják a feladatot, mert vállalniuk kell. Hiszen a gyermek a legnagyobb kincsünk. Kocsis András 00000000000000000ooooooooooooooooooo KÖTÉLHÚZÁS