Beregi Hírlap, 1994. január-június (50. évfolyam, 1-49. szám)

1994-05-07 / 34. szám

s ez önt is Érdekelheti »ooooooooooooo KINEK JÁR A KEDVEZMÉNY? 1993. novemberében fogadta el Ukrajna Legfel- s sőbb Tanácsa »A háború veteránjainak státusáról fel і szociális védelmükről« szóló törvényt, amely­­ 1994. január 1-jétől lépett hatályba. В. M. beteg­ , szászi nyugdíjas olvasónk ezzel kapcsolatban kérdezi: kiket illetnek meg a törvény által biztosított kedvez­mények? BOHIRICS LJUDMILÁT, a járási szociális­­ védelmi osztály helyettes vezetőjét kértük fel, hogy válaszol­jon olvasónk kérdésére. — »A háború veterán­jainak státusáról és szoci­ális védelmükről­ szóló törvény 14. cikkelyének megfelelően mindazokat, akik a nagy honvédő há­ború éveiben állami válla­latnál, intézményben vagy szervezetnél dolgoztak, s ezt bizonyítani is tudják, megilletik a háborús vete­ránoknak járó jogok és kedvezmények. A mini­mális nyugdíj 50 százalé­kának megfelelő összeg — ami jelenleg 60 ezer krb. — adódik az öregségi nyugdíjhoz. Ezenkívül a háborús veteránokat és a velük azonos jogokat élve­ző személyeket bizonyos kedvezmények illetik meg s^u­ ekbér és a kommunális ^«■íapltatási dijak fizeté-JBBPF is- Nem kell teljes díjszabást fizetniük a hi­deg- és melegvíz-szolgálta­tásért, a gázhasználatért, a villamosenergia-haszná­­latért 75 kilowattig, va­lamint a telefonhasználatért sem, ha ők a telefonelőfize­tők — Mennyire vonatkozik ez a törvénycikkely a kár­pátaljaiakra? — Nos, ezzel kapcsolat­ban külön levelet intéztek területi szerveink Ukraj­na Szociális Védelmi Mi­nisztériumához, s választ is kaptak rá, amelyben a következők vannak: mire 1944 októberétől Kárpátal­ja ténylegesen a volt Szov­jetunió területe lett,­­ a vidék népgazdasága az egy­séges országos népgazdasá­gi komplexumhoz tartozott s a lakosság vagy a hábo­rúnak dolgozott, vagy Vörös Hadseregben szol­gált, ezért az 1944 októ­bere — 1945. május 9-e közötti munkaviszonyra vagy szolgálati időre is kiterjed a kedvezmény, ezekre a polgárokra kiter­­jednek a törvényben elő­írt jogok és kedvezmények A levél alapján az összes nyugdíjasaink ügyét át­néztük, s ahol az iratokban találtunk utalást arra, hogy az adott időszakban mun­kaviszonyban voltak az emberek, ott a nyugdíjkie­gészítést fel is számoltuk. Jelenleg a munka végén járunk. — Hány ember adódott hozzá járásunkban e kate­góriához? — A háborús veterá­nokat most másképp kate­gorizáljuk: akik régebben a nagy honvédő háború veteránjaiként szerepeltek, azok most a harci cselek­mények részvevői: ők azok, akik tényleges kato­nai szolgálatukat töltötték a hadseregben. Járásunk­ban 310 ilyen személy és külön tartjuk nyilván a háborús rokkantakat, s végül az új törvény értel­mében a háború kárpátal­jai részvevőiként szere­pelnek azok, akik munka­viszonyban álltak 1944 ok­tóberétől 1945. május 9-ig. Jelenleg 650 nyugdíjasunk­nak számoltuk­ fel a mini­­málnyugdíj 50 százalékát kiegészítésképpen. — Kik tartoznak a há­borús veteránokkal azo­nos jogokat élvező szemé­lyek kategóriájába? — Ide tartoznak a hábo­rús rokkantak özvegyei az afganisztáni háború részvevői, a koncentrációs táborokba elhurcoltak, vagy azok, akiket Németor­szágba vittek ki munkára­? S vajon az úgyneve­zett »háromnapos munká­ra« elhurcolt kárpátaljai­ak ezrei beletartoznak-e valamilyen kategóriába? Remélhetnek-e kedvez­ményt vagy nyugdíj kiegé­szítést? — Félek, hogy rájuk nem terjed ki a törvény. A politikai üldözöttek és re­habilitált személyek kár­pótlásáról és kedvezmé­nyeiről külön törvény ren­delkezik­.­ A szovjet koncentrációs táborokba elhurcoltak azon­ban nem voltak elítélve, tehát nem is rehabilitálták őket. Elég szomorú, hogy törvényeink az ártatlanul meghurcolt emberek tízezreit hagyják figyelmen kí­vül. Lesz min munkálkodnia az újonnan megválasztott ukrán parlamentnek, hogy a hézagokat bepótolja a jogalkotásban. Balogh Irén A NÉPKÉPVISELŐK КАРР­АТ AU AZ TERÜLET і BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TAN­ÁCSÁN­aK és A JÁRÁS TÁRS­AD­ALMI-PO­LTIK­AI SZERVEZETEINEK LAPJA AJ «Zuig 1913 »MI I«teáik■»I. 34. «am 1994. MÁJUS 7., SZOMBAT MÁJUS 9-ÉN MÉLTATJA A VILÁG A NÉMET FASIZMUS FELETT ARA­TOTT GYŐZELEM 49. ÉVFORDULÓ­JÁT. FENYKEPTUDOSITAS­Hoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooeoooooooooocj MŰSZAKI SZEMLE Járásunkban tart a gép­járművek műszaki szem­léje. E fontos kampány le­bonyolításában az elmúlt évekhez hasonlóan részt vesz Miklósi László, a tár­sadalmi gépkocsifelügyelők járási törzskarának vezető­je is. Fia, Volodimir az Állami Közlekedésrendészet munkatársa. A képeken­ folyik a jár­művek műszaki szemléje, így védik például a szélvé­­dőüveget a tolvajok ellen. Alekszandrov Borisz felvételel Ő IS VÉDTE A HAZÁT Május az emlékezés hó­napja is, hiszen ebben a hónapban felidézzük az 1945-ben történt eseménye­ket, amikor megemlékezünk azokról, akiknek a fasiz­mus felett aratott győzel­met köszönhetjük. Emlé­kezünk azokra, akik nem érhették meg május 9-ét, a győzelem napját. Egyre kevesebben van­nak azok, akik túlélték a második világháború pok­lát, akiknek megadatott, hogy hazatérjenek család­jukhoz, szeretteikhez. Közéjük tartozik Povod Mikola, aki 1941-től 1945- ig volt a fronton, őt lát­hatják felvételünkön. AMIRŐL BESZÉLNEK Festői szépségű, idilli környezetben, széltől, vi­hartól védő dombok tövé­ben húzódik meg a nagy­­muzsalyi állami óvoda. A gyümölcsfák sokasága ol­talmában a forró napsüté­sek is elviselhetőbbek, a levegő friss, ózondús. Jól érzik itt magukat az óvo­dások, akik önfeledten ját­szanak. A pléhtetős, külsőleg ki­csinek tűnő óvodaépület felől ínycsiklandozó illato­kat kap fel a tavaszi szél. Vagyonka Larisza szakács ma is finom ebédet készít. Jól felszerelt, minden igényt kielégítő, tágas szobák vannak Itt, bár el­kelne még egy nagyobb hálószoba, a mostani ugyanis eléggé szűk. Jöttömre Jaró Piroska, az óvoda vezetője kissé meglepődik. — Gondolom azért jött, hogy megtudja: elveszik-e tőlünk az óvodát vagy sem? — előz meg, mintha belelátna gondolataimba. A községben széltében­­hosszában már jó ideje er­ről beszélnek az emberek. Az épület ugyanis a refor­mátus egyház tulajdonát­ ké­pezte egykor, s a törvények értelmében visszaköveteli azt. — Meg vagyok győződ­ve róla, hogy nem veszik el az óvodát tőlünk, lega­lább is egyelőre — mond­ja a vezetőnő. — Tudom, hogy paplaknak szánták, ámde 32 gyermeket azért mégsem tehetnek ki az ut­cára. A követelésnek termé­szetesen helye lenne, ha a községi tanács hasonló épületet biztosítana az óvo­da számára. De erre saj­nos nincs mód. Mészáros Viktor tanácselnökkel so­kat törtük azon a fejünket, milyen megoldást találjunk, csakhogy egyik sem lát­szik elfogadhatónak. A mostani orvos­­rendelő pél­dául azért nem felel meg a célnak, mert az épület nedves, gombás, törede­zett a padló, szűkek a szo­bák, nincs vezetékes víz, nincs kanalizáció, emésztő­gödör. Egyszóval: teljesen fel kellene újítani a régi épületet, amire nincs pénz. Milliók kellenének rá. Meg aztán hová kerülne a rendelőintézet? A korábbi helyére semmiképpen nem, hiszen a gyógyszertárat már korábban megvásárolták, a tanács nem rendelkezik ve­le... Felmerült persze annak a gondolata is, hogy eset­leg hozzáépítéssel egye­sülünk a szovhoz­ óvodá­val. Azonban ezt is el kel­lett vetnünk, mert ezt az intézményt a Köjál három éve »hivatalosan« bezárta vízhiány és más okok mi­att. Hogy mégis mű­ködik, az csak a jóindulatúsággal magyarázható. Egyébként az épület kibővítésére nincs pénz, és arra sem, hogy új óvodát építsenek. Jaró Piroska nem az állásáért aggódik, hanem a 32 gyermek sorsáért, akik vidáman és gondtalanul töl­tik mindennapjaikat az óvodában. Megérdemelnék az együttérzést az óvodai al­kalmazottak már csak azért is, mert erejükön felül dol­goznak. A 32 gyereket mindössze hatan gondozzák, pedig »a norma szerint« csak 20—22 gyermek fel­ügyeletét kellene ellátni­uk. Vállalják a feladatot, mert vállalniuk kell. Hi­szen a gyermek a legna­gyobb kincsünk. Kocsis András 00000000000000000ooooooooooooooooooo KÖTÉLHÚZÁS

Next