Beregi Hírlap, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-48. szám)
1995-03-16 / 20. szám
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! Áldott, békés, boldog Húsvétot kívánok járásunk lakosainak, akik most méltatják e szent ünnepet. HITMAN TIBOR, a járási tanács elnöke A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége kellemes húsvéti ünnepeket kíván azoknak az olvasóknak, akik most ünnepük Krisztus feltámadását. A és népképviselők járási tanácsa A JÁRÁS VETERÁNJAI TANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚBAN ARATOTT GYŐZELEM 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMASOD A helyhatalmi szervek, a különböző tulajdonformái, vállalatok, szervezetek és intézmények tisztelt vezetői! Közeledik a nagy honvédő háborúban aratott győzelem 50. évfordulója, azon győzelemé, amelynek eredményeként a fasiszta hordát kiűzték hazánkból. A soknemzetiségű nép hősiességének köszönhetően megvédték hazánk békéjét és függetlenségét. Az ország népei újra elnyerték szabadságukat és békéjüket, hozzáláttak a haza javára végzett munkához. E dicső évforduló küszöbén országunk nem feledkezett meg azokról, akik életükkel, vérükkel, egészségükkel áldoztak azért, hogy 50 évvel ezelőtt közelebb hozzák a napot. Soknemzetiségű népünk hősi munkájának köszönhetően rövid idő alatt újjáépítették a gyárakat, üzemeket, kolhozokat, a vasutakat, a szociális-művelődési létesítményeket. Amint köztudott, a megszállók hatalmas anyagi veszteségeket okoztak hazánknak. Teljes egészében leromboltak 15 ezer várost és falut. A háború frontjain és a hátországban a sebektől, betegségektől, éhségtől és a hidegtől 20 millió ember veszítette életét, sokmillióan maradtak fedél nélkül. Szent kötelességünk, hogy emlékezzünk e háborúra, az elesett hősökre. Óvnunk kell sírjaikat, az emlékműveket, obeliszkeket, hogy senki se zavarja a hősök örök álmát. A népképviselők járási tanácsa és a járás veteránjainak tanácsa felhív mindenkit, hogy ne feledkezzenek meg azokról a veteránokról, akik meg közöttünk élnek. Közülük sokan szorulnak állandó ápolásra, gyógykezelésre, el kell látni őket élelmiszerekkel, ruházattal, tüzelővel. A veteránok közül a háborút követően sokan dolgoztak a járás népgazdaságának különböző ágazataiban. A járás helyhatalmi szervei, a különböző tulajdonformájú vállalatok, szervezetek és intézmények vezetői lehetőségeikhez mérten segítik ezeket az embereket. Kötelességünk, hogy a jövőben is állandó figyelemben, gondoskodásban részesítsük őket, hiszen nagyon kevesen maradtak már. Azzal fordulunk a fiatal nemzedékhez, hogy szeresse, tisztelje a háború veteránjait, a hátország dolgozóit, segítse őket, hiszen nekik köszönhetjük életünket. Múlt nélkül nincs jövő. Emlékezzünk erre! HITMAN TIBOR, a járási tanács elnöke RIZAJEV ILJA, a veteránok járási tanácsának elnöke INTERJÚNK юо»иі»а*»аі>я »MEGÉRTEM AZ ÉRZÉSEKET...« BEREGI HÍRLAP: Először jár Kárpátalján? ORBÁN VIKTOR: Igen, életemben először. BEREGI HÍRLAP: Milyenek ez első benyomásai? ORBÁN VIKTOR: Nagy a szegénység. Időnként mellbevágóan nagy a szegénység. A szegénység mellett ráadásul a szervezetlenséget, az életben való eligazodáshoz szükséges normáknak a hiányát is észreveszi az ember. Nagyon sok helyütt jártam — Délvidék, Felvidék, Erdély majdnem minden részén megfordultam már. Kárpátalján még nem s még azokkal a területekkel összevetve is azt kell mondanom, hogy a gazdasági baj ittsúlyosabb, mint bárhol a szórványmagyarság, vagy a leszakadt magyar területek bármelyikén és a törvényesség, az állami létnek a jelei, amelyek elsősorban az önkéntes jogkövetésben szoktak kifejeződni, azt is meggyengülve látom itt. Miközben azt kell mondanom — és lehet, hogy a két dolog között van összefüggés —, hogy kisebbségi szempontból itt a legkevésbé rossz a helyzet, tehát ha megnézzük Szlovákiát, Szerbiát, Romániát és Ukrajnát, az Amint arról lapunk már beszámolt, városunkba is ellátogattak a magyarországi ellenzéki pártok képviselői. A találkozót követően interjút kértünk Orbán Viktortól, a Fiatal Demokraták Szövetségének elnökétől (egyébként a FIDESZ a korábbi és a jelenlegi kormányzat idején is ellenzékben volt, illetve van). E beszélgetést adjuk közre most, eddigi tapasztalatok alapjján azt kell mondani, hogy a kijevi kormányzatt próbált a legkevésbé magyarellenes hangulatot kelteni, s ezt meglovagolva, az ebből faakadó gyűlölködést a saját vitorlájába befogni. Ez tazán itt van a legkevésbé jelen. Mindeközben azonnban az élet általános minősége úgy leromlott, olyan г alacsony szinten van, hogy г jószerével az anyagi lehe- tőségek hiánya hátráltatja — jogilag egyébként meg-r van minden lehetőség — a kisebbségek jogainak érvényesülését. A BEREGI HÍRLAP: Tegnap Ungváron lakossági a fórumon vettek részt. El- hangzott-e ott, hogy az ittteni magyarság, s különö-sen az idősebb nemzedék egy kicsit árulásnak tekin t tette az akkori magyar kor smány részéről amikor olyan nagy hirtelen tető alá hoz tta az ukrán kormánnyal az alapszerződést? ORBÁN VIKTOR: Ez el- hangzott Ungváron. A laskossági fórum idejének mintegy kétharmada e körül a kérdés körül foro gott és Für Lajos, aki az előző, az MDF-kormányban e hadügyminiszter volt, kit- e között ezekkel a kérdések- іkel, mint az előző kormány s levében nyilatkozó politikus és nem volt könnyű dolga, ez kétségtelen. A magyar parlament kényszerhelyzetben volt, mikor az előző kormány leterjesztette az alapszeződést. Akkor világnagy zavarodás, botrány lett vola, hogyha a kormány álal aláírt alapszerződést sem szavazza meg a parlament. Ez vezette egyébként a magyar parlament elnyomó többségét, hogy lágyon nagy, szinte elsöpő arányban megszavazza az ukrán-magyar alapszeződést. Teljesen más a helyzet a most tárgyalás alatt lévő omán-magyar és szlovákmagyar alapszerződésekül, amely kérdésben a magyar ellenzék, amely négy pártból áll, egységben fordult szembe a kormányzattal. A kormányzat neg akarja kötni ezeket a ■ossz alapszerződéseket (a beszélgetés után két napal Párizsban aláírták a slovák-magyar alapszerződést — B. L.), az ellenzék pedig nem. Nagyon nagy a különbség a most tárgyalás alatt lévő alapszerződések is az ukrán alapszerződés között a tekintetben, hogy et három olyan pont iszerepel, amelyeket boldogok lennénk, ha csak meg is tudnánk közelíteni akár Románia, akár Szlovákia esetében. Az egyik ugye az, hogy a kisebbségi ügy az nem belügy. A második a kollektív jognak az elismerése, hogy a kisebbségnek van joga ebbéli minőségében is itt élni. A harmadik pedig az autonómia kérdése. Én egyébként megértem azokat az érzéseket, amelyek az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán az itt élő lakosságban fölkorbácsolódtak. BEREGI HÍRLAP: ön a TV Híradójában azt nyilatkozta, hogy nem elégedett az ukrán-magyar alapszerződéssel. Valami konkrétumot... ORBÁN VIKTOR: Hegynél Azt tudom mondani, hogy illúzió lenne azt hinni, hogy kötünk egy alapszerződést bármely szomszédunkkal és ezzel megoldottuk a kisebbségi ügyeket és a ránk háruló teendőket el is végeztük. Ez nincsen így! Én egyébként mindig is annak voltam a híve, hogy először kisebb szerződéseket kell kötni. Gazdasági természetűeket, aztán kulturálisakat, állampolgársági kérdésekkel a kettős állampolgárság, rokoni kapcsolatok, határátkelőhelyek megnyitása, gazdasági együttműködés, beruházások kérdéseivel foglalkozókat. Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a kisebb felől kell elindulni és ha már egy szerződési rendszer létezik, akkor kell tulajdonképpen tető alá hozni egy nagy, államközi szerződést és nem megfordítva a dolgot. Az alapszerződés az két dolgot hordoz. Az egyik azt az illúziót kelti, hogy túl vagyunk a nehezén. A második dolog pedig az, hogy mindig szimbolikus kérdés Folytatás a 2. oldalon) KIJELÖLTÉK A Április 19-én a járási végrehajtó bizottság Hirman Tibor vb-elnök elnökletével megtartotta soros ülését. A vb tagjai és a meghívott gazdasági vezetők elsőként az állattenyésztési termékek értékesítésének menetét és a jószág nyári táboroztatásához való felkészülést tekintették át. Gorzov Vlagyimir, a mezőgazdasági osztály munkatársa részletes helyzetelemzéséből kiderült, hogy a húsértékesítés terén a járás néhány gazdaságában pozitív elmozdulás tapasztalható. Az idei év első negyedében a tehenenkénti tejhozamú járásban 225 kg, de egyes gazdaságokban alig haladta meg a 100 kilogrammot. Ennek főleg a FELADATOKAT nem kielégítő takarmányozás volt az oka. Az idén nyáron 2750 tehén és 5720 juh nyári táboroztatásához kell megteremteni a szükséges feltételeket. Sajnos, előfordultak olyan esetek is, hogy egyes helyeken szétszedték a nyári táborokat. Ennek dacára a gazdaságok zöme felkészült a Jószág táboroztatására, sőt a Kárpáti Tenyészüzemben már 200 szarvasmarha nyári táborban van. A vb-ülésen megjelent gazdasági vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy kilátásba helyeztéka tej felvásárlási árának csökkentését. Ez érzékenyen érintené a gazdaságokat. Az állattenyésztés több más időszerű problémái is szóba kerültek az ülésen. Foglalkozott a vb a nagybégányi községi tanács végrehajtó bizottságának tevékenységével is. Homoki Lászlónak, a nagybégányi községi tanács vb-elnökének meghallgatása után megfelelő határozatot hoztak. A Nyugdíjalap Járási osztályának mintegy éves tevékenységéről Krivolaba Valentyina, a Nyugdíjalap Járási osztályának vezetője tájékoztatta a vb-tagokat. Ez az önálló jogi személyként bejegyzett osztály 13 munkatárssal a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások begyűjtésével és felhalmozásával foglalkozik. Munkájuktól függ a nyugdíjak és a gyermekgondozási szabadságon levő nőknek járó segélyek folyamatos kifizetése. Az 1995. április 1-jei adatok szerint járásunkban 1535 vállalatot, szervezetet. intézményt, vállalkozót és farmert vettek nyilvántartásba kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésére. Tavaly az öszszes kifizetések 70 százalékát gyűjtötték be az osztály munkatársai, míg az idén az első negyedévben csupán 40 százalékát. A vállalatok milliárdos nagyságrendű tartozása a Nyugdíjalapnak megnehezíti a nyugdíjak kifizetését. Áprilisra már 16 milliárdra rúg e tartozások összege. Aggasztó, hogy a Э0 vegyesvállalat közel 40 százaléka fizet csak társadalombiztosítási hozzájárulást, a több mint 100 farmergazdaság pedig, mivel nem vezet könyvelőségi nyilvántartást a fizetésekről, társadalombiztosítási hozzájárulást sem fizet. •»oooooooooe«