Beregi Hírlap, 1995. január-június (51. évfolyam, 1-48. szám)

1995-03-16 / 20. szám

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET! Áldott, békés, boldog Húsvétot kívánok járásunk lakosainak, akik most méltat­­ják e szent ünnepet. HIT­MAN TIBOR, a járási tanács elnöke A Beregvidéki Ma­gyar Kulturális Szö­­vetség Elnöksége kellemes húsvéti ün­nepeket kíván azok­nak az olvasóknak, akik most ünnepük Krisztus feltámadá­sát. A és népképviselők járási tanácsa A JÁRÁS VETERÁNJAI TANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA A NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚBAN ARATOTT GYŐZELEM 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMASOD A helyhatalmi szervek, a különböző tulajdonformá­i, vállalatok, szervezetek és intézmények tisztelt ve­zetői! Közeledik a nagy honvédő háborúban aratott győze­lem 50. évfordulója, azon győzelemé, amelynek ered­ményeként a fasiszta hordát kiűzték hazánkból. A sok­­nemzetiségű nép hősiességének köszönhetően meg­véd­ték hazánk békéjét és függetlenségét. Az ország népei újra elnyerték szabadságukat és békéjüket, hozzáláttak a haza javára végzett munká­hoz. E dicső évforduló küszöbén országunk nem feled­kezett meg azokról, akik életükkel, vérükkel, egészsé­gükkel áldoztak azért, hogy 50 évvel ezelőtt közelebb hozzák a napot. Soknemzetiségű népünk hősi munkájának köszönhető­en rövid idő alatt újjáépítették a gyárakat, üzemeket, kolhozokat, a vasutakat, a szociális-művelődési létesít­ményeket. Amint köztudott, a megszállók hatalmas anyagi vesz­teségeket okoztak hazánknak. Teljes egészében leromboltak 15 ezer várost és fa­lut. A háború frontjain és a hátországban a sebektől, betegségektől, éhségtől és a hidegtől 20 millió ember veszítette életét, sokmillióan maradtak fedél nélkül. Szent kötelességünk, hogy emlékezzünk e háborúra, az elesett hősökre. Óvnunk kell sírjaikat, az emlékmű­veket, obeliszkeket, hogy senki se zavarja a hősök örök álmát. A népképviselők járási tanácsa és a járás veterán­jainak tanácsa felhív mindenkit, hogy ne feledkezze­nek meg azokról a veteránokról, akik meg közöttünk élnek. Közülük sokan szorulnak állandó ápolásra, gyógykezelésre, el kell látni őket élelmiszerekkel, ru­házattal, tüzelővel. A veteránok közül a háborút kö­vetően sokan dolgoztak a járás népgazdaságának kü­lönböző ágazataiban. A járás helyhatalmi szervei, a különböző tulajdon­­formájú vállalatok, szervezetek és intézmények vezetői lehetőségeikhez mérten segítik ezeket az embereket. Kötelességünk, hogy a jövőben is állandó figyelemben, gondoskodásban részesítsük őket, hiszen nagyon keve­sen maradtak már. Azzal fordulunk a fiatal nemzedékhez, hogy szeres­se, tisztelje a háború veteránjait, a hátország dolgozóit, segítse őket, hiszen nekik köszönhetjük életünket. Múlt nélkül nincs jövő. Emlékezzünk erre! HITMAN TIBOR, a járási tanács elnöke RIZAJEV ILJA, a veteránok járási tanácsának elnöke INTERJÚNK юо»иі»а*»аі>я »MEGÉRTEM AZ ÉRZÉSEKET...« BEREGI HÍRLAP: Elő­ször jár Kárpátalján? ORBÁN VIKTOR: Igen, életemben először. BEREGI HÍRLAP: Mi­lyenek ez első benyomásai? ORBÁN VIKTOR: Nagy a szegénység. Időnként mellbevágóan nagy a sze­génység. A szegénység mellett ráadásul a szerve­zetlenséget, az életben va­ló eligazodáshoz szükséges normáknak a hiányát is észreveszi az ember. Na­gyon sok helyütt jártam — Délvidék, Felvidék, Er­dély majdnem minden ré­szén megfordultam már. Kárpátalján még nem s még azokkal a területek­kel összevetve is azt kell mondanom, hogy a gazdasá­gi baj itt­­súlyosabb, mint bárhol a szórványmagyar­ság, vagy a leszakadt ma­gyar területek bármelyi­kén és a törvényesség, az állami létnek a jelei, ame­lyek elsősorban az önkéntes jogkövetésben szoktak ki­fejeződni, azt is meggyen­gülve látom itt. Miközben azt kell mondanom — és lehet, hogy a két dolog kö­zött van összefüggés —, hogy kisebbségi szempont­ból itt a legkevésbé rossz a helyzet, tehát ha megnéz­zük Szlovákiát, Szerbiát, Romániát és Ukrajnát, az Amint arról lapunk már beszámolt, városunkba is el­látogattak a magyarországi ellenzéki pártok képvise­lői. A találkozót követően interjút kértünk Orbán Viktortól, a Fiatal Demokraták Szövetségének elnöké­től (egyébként a FIDESZ a korábbi és a jelenlegi kor­mányzat idején is ellenzékben volt, illetve van). E beszélgetést adjuk közre most, eddigi tapasztalatok alapj­­­ján azt kell mondani, hogy­­ a kijevi kormányzatt próbál­t a legkevésbé magyarellenes hangulatot kelteni, s ezt­­ meglovagolva, az ebből fa­­a­kadó gyűlölködést a saját­­ vitorlájába befogni. Ez ta­­z­­án itt van a legkevésbé­­ jelen. Mindeközben azon­­n­ban az élet általános minő­­­­sége úgy leromlott, olyan г alacsony szinten van, hogy г jószerével az anyagi lehe-­­ tőségek hiánya hátráltatja­­ — jogilag egyébként meg-­r van minden lehetőség — a­­ kisebbségek jogainak ér­­­­vényesülését. A BEREGI HÍRLAP: Teg­nap Ungváron lakossági a fórumon vettek részt. El-­­ hangzott-e ott, hogy az it­­t­teni magyarság, s különö-­­­sen az idősebb nemzedék­­ egy kicsit árulásnak tekin­ t tette az akkori magyar kor­ s­mány részéről amikor olyan­­ nagy hirtelen tető alá hoz­ t­ta az ukrán kormánnyal az­­ alapszerződést?­­ ORBÁN VIKTOR: Ez el-­­ hangzott Ungváron. A la­­s­kossági fórum idejének­­ mintegy kétharmada e­­ körül a kérdés körül foro­­ gott és Für Lajos, aki az­­ előző, az MDF-kormányban e hadügyminiszter volt, kit- e között ezekkel a kérdések- і­­­kel, mint az előző kormány s levében nyilatkozó politi­­kus és nem volt könnyű dolga, ez kétségtelen. A magyar parlament kényszerhelyzetben volt, mikor az előző kormány leterjesztette az alapszez­­őd­ést. Akkor világnagy zavarodás, botrány lett vol­­a, hogyha a kormány ál­­al aláírt alapszerződést sem szavazza meg a parla­­ment. Ez vezette egyéb­­ként a magyar parlament elnyomó többségét, hogy lágyon nagy, szinte elsöp­­ő arányban megszavazza az ukrán-magyar alapszez­­ődést. Teljesen más a helyzet a most tárgyalás alatt lévő omán-magyar és szlovák­­magyar alapszerződések­ül, amely kérdésben a magyar ellenzék, amely négy pártból áll, egységb­­en fordult szembe a kor­­mányzattal. A kormányzat neg akarja kötni ezeket a ■ossz alapszerződéseket (a beszélgetés után két nap­­al Párizsban aláírták a slovák-magyar alapszerző­­dést — B. L.), az ellenzék pedig nem. Nagyon nagy a különbség a most tárgyalás alatt lévő alapszerződések is az ukrán alapszerződés között a tekintetben, hogy et három olyan pont is­zerepel, amelyeket boldo­gok lennénk, ha csak meg is tudnánk közelíteni akár Románia, akár Szlovákia esetében. Az egyik ugye az, hogy a kisebbségi ügy az nem belügy. A második a kollektív jognak az elis­merése, hogy a kisebbség­nek van joga ebbéli minő­ségében is itt élni. A har­madik pedig az autonómia kérdése. Én egyébként megértem azokat az érzéseket, ame­lyek az ukrán-magyar alap­­szerződés kapcsán az itt élő lakosságban fölkorbá­­csolódtak. BEREGI HÍRLAP: ön a TV Híradójában azt nyi­latkozta, hogy nem elége­dett az ukrán-magyar alap­szerződéssel. Valami konk­rétumot... ORBÁN VIKTOR: Hegy­nél Azt tudom mondani, hogy illúzió lenne azt hin­ni, hogy­ kötünk egy alap­­szerződést bármely szom­szédunkkal és ezzel meg­oldottuk a kisebbségi ügye­ket és a ránk háruló teen­dőket el is végeztük. Ez nincsen így! Én egyébként mindig is annak voltam a híve, hogy először kisebb szerződéseket kell kötni. Gazdasági természetűeket, aztán kulturálisakat, ál­lampolgársági kérdésekkel a kettős állampolgárság, rokoni kapcsolatok, határ­átkelőhelyek megnyitása, gazdasági együttműködés, beruházások kérdéseivel foglalkozókat. Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a kisebb felől kell elindulni és ha már egy szerződési rendszer létezik, akkor kell tulajdonképpen tető alá hozni egy nagy, államközi szerződést és nem megfordítva a dolgot. Az alapszerződés az két dolgot hordoz. Az egyik azt az illúziót kelti, hogy túl vagyunk a nehezén. A má­sodik dolog pedig az, hogy mindig szimbolikus kérdé­s Folytatás a 2. oldalon) KIJELÖLTÉK A Április 19-én a járási végrehajtó bizottság Hir­­man Tibor vb-elnök elnök­letével megtartotta soros ülését. A vb tagjai és a meghívott gazdasági veze­tők elsőként az állattenyész­tési termékek értékesítésé­nek menetét és a jószág nyári táboroztatásához való felkészülést tekintették át. Gorzov Vlagyimir, a mező­gazdasági osztály munka­társa részletes helyzetelem­zéséből kiderült, hogy a húsértékesítés terén a járás néhány gazdaságában po­zitív elmozdulás tapasztal­ható. Az idei év első ne­gyedében a tehenenkénti tejhozam­ú járásban 225 kg, de egyes gazdaságokban alig haladta meg a 100 ki­logrammot. Ennek főleg a FELADATOKAT nem kielégítő takarmányo­zás volt az oka. Az idén nyáron 2750 tehén és 5720 juh nyári táboroztatásához kell megteremteni a szük­séges feltételeket. Sajnos, előfordultak olyan esetek is, hogy egyes helyeken szét­szedték a nyári táborokat. Ennek dacára a gazdasá­gok zöme felkészült a Jó­szág táboroztatására, sőt a Kárpáti Tenyészüzemben már 200 szarvasmarha nyá­ri táborban van. A vb-ülé­­sen megjelent gazdasági vezetők aggodalmukat fe­jezték ki amiatt, hogy kilá­tásba helyezték­­a tej fel­­vásárlási árának csökken­tését. Ez érzékenyen érin­tené a gazdaságokat. Az állattenyésztés több más időszerű problémái is szó­ba kerültek az ülésen. Foglalkozott a vb a nagy­­bégányi községi tanács vég­rehajtó bizottságának te­vékenységével is. Homoki Lászlónak, a nagybégányi községi tanács vb-elnöké­­nek meghallgatása után megfelelő határozatot hoz­tak. A Nyugdíjalap Járási osztályának mintegy éves tevékenységéről Krivolaba Valentyina, a Nyugdíjalap Járási osztályának vezetője tájékoztatta a vb-tagokat. Ez az önálló jogi személy­ként bejegyzett osztály 13 munkatárssal a kötelező tár­sadalombiztosítási hozzájá­rulások begyűjtésével és felhalmozásával foglalko­zik. Munkájuktól függ a nyugdíjak és a gyermek­­gondozási szabadságon le­vő nőknek járó segélyek folyamatos kifizetése. Az 1995. április 1-jei adatok szerint járásunkban 1535 vállalatot, szervezetet. in­tézményt, vállalkozót és farmert vettek nyilvántar­tásba kötelező társadalom­­biztosítási hozzájárulás be­fizetésére. Tavaly az ösz­­szes kifizetések 70 száza­lékát gyűjtötték be az osztály munkatársai, míg az idén az első negyedévben csupán 40 százalékát. A vállalatok milliárdos nagy­ságrendű tartozása a Nyug­díjalapnak megnehezíti a nyugdíjak kifizetését. Áp­rilisra már 16 milliárdra rúg e tartozások összege. Aggasztó, hogy a Э0 ve­gyesvállalat közel 40 szá­zaléka fizet csak társadalom­biztosítási hozzá­járulást, a több mint 100 farmergazda­ság pedig, mivel nem vezet könyvelőségi nyilvántar­tást a fizetésekről, társada­lombiztosítási hozzájárulást sem fizet. •»oooooooooe«

Next