Beregi Hírlap, 1995. július-december (51. évfolyam, 49-110. szám)

1995-08-03 / 60. szám

ВЕЕЕШ HÍRLAP Főszerkesztő: BÍRÓ LÁSZLÓ A magyar kiadásért felel: MESTER MAGDA * Címünk és telefonszámaink: 295510. Beregszász.. Munkácsi út 3. Szerkesztő: 2-44-46. Magyar kiadás: 2-33-05. Ukrán kiadás: 2-21-43. Felelős titkár, könyvelő: 2-31-54. LAP ALAPÍTÓK: a Népképviselők Beregszászi Járási Tanácsa és a szerkesztőség kollektívája. Regisztrálási szám: ZT 24. Számlaszámúak: 363903. Ukrajna Bank, Beregszász. Az újság magyar és ukrán nyelven jelenik meg hetente kétszer: csütörtökön és szombaton. A címünkre beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaadá­sát, levélben történő megválaszolá­sát, valamint más intézményekhez, szervezetekhez való továbbítását nem vállaljuk. A publikációkban közölt tényekért és véleményekért minden esetben a szerző, illetve a reklám megrendelője viseli a felelősséget. Készült a Beregszászi Járási Nyomdában. 295510 Beregszász, II. Rákóczi Ferenc tér 1. Ofszetnyomás, 1 nyomdai ív: 3760 példány. Rendelésszám : 7 Index: 61813. "Вісник Берегів щини" Засновники: Районна Рада народних депутатів та редакція газети. 2. oldal ♦ »HAZANÉZŐ« ZALAEGERSZEGEN Nemrég a zeneiskola 7 növendékével együtt nagy élményben volt részem: néhány napot a Duna-Olt Kulturális Egyesület Zala­egerszegen megrendezett irodalmi táborában tölt­hettünk. Horváth László tanár úr, a Duna-Olt Kul­turális Egyesület elnöke és felesége a táborozás alatt mindent megtettek annak érdekében, hogy jól szórakozzunk és ismerete­ket gyűjth­essünk. Megismertük Zala megye csodálatos tájait, emlék­műveit, Zalaegerszeg ne­vezetességeit, valamint a megyében élő írókat és képzőművészeket. Szép emlék marad számunkra a táncház,­ ahol megismer­hettük Zala megye nép­dalait, táncait, s együtt énekelhettünk, táncolhat­tunk a Vajdaságból, Fel­vidékről érkezett, valamint a helybeli diákokkal. Emlékezetesek marad­nak a gyalogtúrák, va­lamint a hagyományos kézművesmesterséggel való ismerkedés. Kulcsár Já­nos és Czug Miklós fog­lalkoztak a kárpátaljai gyerekekkel, bemutatták, hogyan kell bánni a bőr­rel és az agyaggal. Kisebb­­nagyobb nehézségek árán minden gyereknek sikerült elkészíteni egy-egy em­léktárgyat, amelyet el is hozhattak. A szövésre és a gyöngyfűzésre Borsos Ágnes és Takács Zsuzsa tanították a gyerekeket. Kellemesen és vidáman eltöltött estének tekint­hetjük a szabadtéri szín­házi előadást, ahol Cso­konai »Karnyóné« c. da­rabját nézhettük meg. Kirándulást tettünk Keszthely városába, ahol megnéztük a Festetics kastélyt, a Helikon múzeum gyűjteményét. Esténként műsort ad­tak a táborlakók. Minden csapat félórás zenés-irodal­mi összefoglalóban mutat-HATÁROK NÉLKÜL­ta be szülőföldje múltját és jelenét. A mi műsorun­kat, is érdeklődéssel hall­gatták. Cseh Katalin rész­letet olvasott fel Tompa Mihály »Beregszász« című verséből. Szabó Erika és jómagam ismertettük meg a jelenlévőket Kárpátal­ja­­ és Beregszász történel­mével és jelenével, Tu­­rányi Zsuzsa szavalta Fü­zesi Magda: »Kósa Anna balladája«, Turóczy Juli­­ka a »Munkácsi várban«, Ivancsó Viktória Fülöp Ár­pád: »Mennyi csillag«, Kun Tímea Sajó Sándor »Magyarnak lenni«, Püs­pöki Gabriella pedig Fü­zesi Magda: »Útban haza­felé« című versét. Beregi népdalokkal szórakoztat­tuk a közönséget, majd Kun Tímea és a csapatta­gok előadásában elhang­zott egy dal is. Az utolsó napon még sok szép és tartalmas prog­ramban volt részünk. Dél­előtt műteremlátogatást tettünk két neves zala­egerszegi képzőművésznél, Németh János keramikus szobrásznál, valamint Sza­bolcs Péter szobrásznál. Érdekes volt számunkra otthonukban találkozni a művészekkel. Ők maguk mutatták be műveiket, nagyon közvetlenül, ba­rátságosan, szinte csa­ládias légkörben. Este a tábortűznél kö­zös énekléssel hajnalig tartott a búcsúzkodás. A gyerekek és felnőttek cí­meket cseréltek, s lassan elhalványult a tábortűz lángja. Szótlanul men­tünk szobáinkba, csoma­golni kezdtünk, némán tekintettünk néha egymásra, s úgy éreztük, valami el­múlt. Felötlött bennünk: mi­lyen jó lenne, ha Kárpát­alján is megrendezhet­nénk egy hasonló »Haza­néző« tábort, mely össze­fogná a szórványmagyar­ságot, együtt élvezhetnénk Kárpátalja szépségét a vajdasági, erdélyi, fel­vidéki és az anyaországi diákokkal. Szeretnénk mi is intenzíven bekapcso­lódni ilyen nyári zenés­­irodalmi táborok szerve­zésébe és létrehozásába. Milyen szép volna, ha szponzorok és lelkes embe­rek segítségével jövőre, 1996 augusztusában a honfoglalás 1100. évfor­dulója kapcsán mindez megvalósulhatna. Ladányi Katalin, a Beregszászi Zeneiskola tanárnője, a Magyar Műveltségszolgálat be­regszászi csoportjának vezetője KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Beregszászi 4. és 19. sz. Óvoda kollektívája ez­­t úton szeretne köszönetet mondani a napokban ka­pott adományért, ame­lyet a holland Dorcas se­gélyszervezet Nagy Bélá­nak, a Kárpátaljai Re­formátus Egyház Diakóni­­ai Koordinációs Irodája vezetőjének közvetítésével juttatott el hozzánk. , Mi, óvodai dolgozók na­ponta tapasztaljuk, milyen nagy a szükség a bereg­szászi családokban, külö­nösen azokban, ahol a szülők önhibájukon kívül munkanélküliekké váltak, mert leállt a gyár, ahol kenyerüket keresték. Az ilyen családok utolsó­­ tar­talékaikat is felélték, még a napi kenyér sincs biz­tosítva. Sok kis óvodá­sunk jóformán csak a gyermekintézményben kap enni. Az ismert okok miatt egyre nehezebb számukra a napi négy­szeri étkezést megszervez­ni. A város eladósodott a közétkeztetési vállalatok­nál, gond az alapvető élelmiszerek — a kenyér és tej — megvásárlása is Éppen ezért nem tudunk eléggé hálásak lenni a holland Dorcas segélyszer­vezetnek, hogy megszer­vezi a gyűjtést és Kár­pátaljára eljuttatja az élelmiszert, mosószert, amiből óvodánk is több szót kapott már. Isten ál­dása kísérje fáradozásukat Velicskanics Éva. Pavljo Irina, a 19. és 4. sz. óvoda ve­zetői Csernel Mihály festménye BEREGI HÍRLAP K03OAZULAaAei SZEMLE A HANYATLÁST NEM SIKERÜLT LEKÜZDENI... Járásunkban 1995. első fél évi gazdasági és szo­ciális fejlődésének elemzése azt mutatja, hogy gyakorlatilag a népgazdaság egyetlen ágazatában sem­ sikerült leküzdeni a hanyatlást. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a köz­­fogyasztási cikkek termelésének volumene 35,5 száza­lékkal, azaz 258964 millió karbovaneccel csökkent, ezen belül az élelmiszerek előállítása 281824 mllió karbovaneccel, azaz 31,9 százalékkal lett keve­sebb. Jelentősen kevesebbet állítottak elő az alapvető élelmiszerfajtákból, éspedig: konzervfélékből 84,4 százalékkal, tejtermékekből 84,8, lisztfélékből 47,7 százalékkal. Nem élelmiszer jellegű ipari termékeket a já­rás fél év alatt 151 228 millió karbovanec értékben termelt, ami 38,4 százalékkal kevesebb a tava­lyi év azonos időszakához viszonyítva. A legna­gyobb csökkenés a ruhaipari termékek előállítá­sánál figyelhető meg: itt 94 százalékos a csökke­nés, a kiégetett téglánál 50,4 százalékos, a Viktória RT pedig 54,7 százalékkal kevesebb bútort állított elő, mint tavaly hat hónap alatt. A járás 20 vállalata közül 17-nél csökkent a la­kosságnak szánt termékek előállítása. A járás ipari üzemeiben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma január—május folyamán 4411 fő volt. A fogyasztásra felhasznált összegek 12 901 millió karbovanecet tettek ki, ezen belül munkabérként 11 691 millió krb-t fizettek ki. Egy dolgozó átlagbevétele 2 924,7 ezer krb., a havi átlag­­fizetés 2 650,6 ezer krb.­­ A legmagasabb havi átlagfizetést a fűrész- és asztalosműhely dolgozói kapták: 8 026,3 ezer krb-t, utánuk a járási nyomda következik 7 709,1 ezer kar­bovaneccel, míg a Bátyai Malomkombinát dolgozói­nak átlagbére fél év alatt 5488,9 ezer krb. volt. A kiskereskedelmi áruforgalom a közétkeztetéssel együtt 458 114 millió krb, ami gyakorlatilag négy­szerese a múlt év hasonló időszakáénak. A közétkeztetés áruforgalma hat hónap alatt 3,2-szeresére növeke­dett és elérte a 42 758 millió karbovanecet. Gépjárművel 72 ezer tonna rakományt juttattak el a címzettekhez, ami 39,6 százalékos csökkentést mutat a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva, az utasforgalom fizetett taxival viszont 20,6 szá­zalékkal emelkedett. Május folyamán az egykori Szovjetunió országai­ba 78400 ezer rubel, illetve 214 735 millió krb. és 6­60 ezer USA-dollár értékű árut exportált járá­sunk. Külföldre 54,2 ezer USA-dollár értékű árut tesz ki exportunk, míg az import mérlege 125,3 ezer USA-dollár. Beruházásos építkezésre 7720 millió krb-t hasz­náltak fel, 13 millió krb. az átadott állóalapok ér­téke. Nem jobb­ a helyzet a mezőgazdaságban sem. A járás gazdaságai 6883 mázsa húst (élősúlyban) értékesítettek, 33 106 mázsa tejet termeltek. A múlt év megfelelő időszakához viszonyítva a hústermelés 1923 mázsával, a tejtermelés 12 889 mázsával lett kevesebb. A termelési volumen és az állattenyész­tési termékek csökkenésének oka az alacsony pro­duktivitás és a jószágállomány rohamos csökkené­sében keresendő.­­ • Ez év július 1-jén a járás gazdaságaiban 16 921 szarvasmarha (4503 fejőstehén) , 5220 sertés, 9595 juh és 556 ló volt. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a szarvasmarha-állomány 2665 darabbal, (a tehénállomány 530 fővel), a juhállomány 6426 darabbal csökkent. Fél év alatt a tehenenkénti fejésátlag 741 kg-ot tett ki, a szarvasmarha napi súlygyarapodása mind­össze 307 gramm, a sertésé pedig 136 gramm volt. Szinte a járás minden gazdaságában csökkent az állattenyésztési termékek előállítása és állami érté­kesítése, valamint a jószágállomány. Nyári Iván, a járási statisztikai hivatal vezetője 1995. augusztus 3., csütörtök

Next