Beregi Hírlap, 1996. július-december (52. évfolyam, 58-107. szám)

1996-07-04 / 58. szám

ISMÉT AZ ARANYBÁNYÁRÓL... A helyi (­járási és megyei) lapokban időnként megjelennek a Muzsalyi Állami Aranyércdúsító Kombinát építésével kapcsolatos cikkek Nagyon sok az érdeklődő e kérdés iránt, s csak üdvözölhetnénk e híradásokat, ha... azok igaz és megbízható információk lennének. Sajnos e publikációkban, s ez alól a Beregi Hírlap június 22-i számában Balogh Irén aláírásával megjelent "A Muzsalyi Aranybányáról volt szó. " c. írása sem kivétel, sok a pontatlanság, a félreértés, számos lényeges probléma szakszerűtlen tálalása, ami végeredményben a különböző szóbeszédek terjesztését segíti elő, ez pedig negatívan befolyásolja a kombinát építésével kapcsolatos közvélemény kialakulását. Most pedig az említett legutóbbi cikkben kifejtett kérdések lényegéről: igen, ez valóban Ukrajna első aranykitermelő vállalata lesz. Csakhogy a cikk szerzőjének tudnia kellett volna, hogy Ukrajna az első helyen van a FÁK-tagországai között a bányaépítő szakemberek és az ez irányú tapasztalatok tekintetében. Nyilván vannak gondok a berendezéssel, az­ ellátással, a munkálatok finanszírozásával, csakhogy ezek országunk jelenlegi gazdasági helyzetéből fakadnak. Érthető a szerző aggodalma a környezetkárosítás miatt, de legalább egy konkrét példát illett volna említenie az aranykitermelés környezetromboló hatásairól. A világ minden táján évszázadok óta folyik aranykitermelés, az ilyen jellegű vállalatok száma ezrekben mérhető /van aranybánya a szomszédos Szlovákiában és Romániában is/, s az előírt feltételek, a technológia betartásával a kitermelés ártalmatlan a környezetre. Egyébként a muzsalyi projekt környezetvédelmi szempontból átment az Állami Környezetvédelmi Bizottság külön intézetének ellenőrzésén, a független nemzetközi ökológiai kísérleten is, amelyet egy angol cég végzett. E vizsgálatok zárójelentései pozitívak, megvannak az épülő Muzsalyi Kombinát igazgatóságán, s a cikk szerzőjének kérésére ezek rendelkezésre álltak volna, s nem lett volna szükség arra, hogy a "talán nem is az áram érdekli az ukrán államot, hanem valami más"-féle pletykákat emlegesse. Éppen az ilyen alaptalan kijelentések kinyomtatása vezet az építkezés iránti negatív közvélemény kialakulásához.. A cikk szerzőjének a publikálás előtt a járási és a megyei ökológiai felügyelőséget is meg kellett volna kérdeznie, akik kellő szakmai szintű információkkal rendelkeznek rólunk S mit akar mondani a szerző azzal, hogy • elbocsátották a helyi dolgozókat, nehogy kifecsegjenek valamit“. Honnan szerezte a szerző ezeket az adatokat, kinek és mi célból áll érdekében ez? A munkaegyüttes kialakításánál az, épülő kombinát igazgatósága alapjában véve helyi káderekre számít, mind a szakemberek, mind a munkások tekintetében. Felmerült az is a megfelelő kormányszervek előtt, hogy az Ungvári Állami Egyetem bázisán a leendő ércdúsító üzem számára külön tagozaton képezzenek ki szakembereket, technológusokat. Az említettek mellett a cikkben még több más apróbb pontatlanság is előfordult, melyek együttvéve kellemetlen benyomást keltenek. Tájékoztatásul: A tanácskozás nem a geológiai expedícióban volt, hanem az épülő Múzsálvá .Állami Aranyércdúsító Kombinát igazgatóságának irodájában, amelynek igazgatója Matelesko I. I., s nem Metelesko I. I. Az értekezleten a muzsalyi lelőhely kiaknázására vonatkozó licenzet, nem pedig az aranybány­a üzemeltetésére vonatkozót (ez két különböző dolog) adták át. Kalinyin Vszevolod Ukrajna gazdasági minisztériuma színesfémalosztály­ának vezetője, nem pedig annak a nem létező hivatalnak, ami a cikkben megjelent. Egy uncia arany 31,1 grammnak felel meg és a nemzetközi tőzsdéken majdnem 380 USA-dollárba kerül, nem pedig 13-ba. Kérjük, hogy ezt a cikket publikálják a Beregi Hírlap hasábjain, s a jövőben az épülő kombináttal kapcsolatos cikkek közlése előtt alaposan tanulmányozzák a témát és szakemberekkel konzultáljanak. Matelesko I. I., Idud R. V., Terleckij A. V., Miscsenko V. M., Gerics M. M., a­, igazgatóság kollektív­ája 1996. július 4., csütörtök KOMMENTÁR A magam részéről megfogadom a tanácsot, s elnézést kérek a pontatlanságért. A cikk végén felsorolt apró pontatlanságokra nincs mentség, talán annyi: az­ épület valamikor a geológiai expedíció é­s figyelmetlenség, hogy látván az épülő kombinát szép cégtábláját a falon, mégis a régi tulajdonost jeleztem. Kalinyin Vszevolod titulusát ő maga adta meg, ami így hangzik: ja zamesztyityelj nacsalnyika otgyela ekonomiki csornoj і cvetnoj metallurgiji m­inyisztyersztva ekonomiki, s ez a titulus bizony a fordításnál alaposan félresikerült, de az önök által jelzett megfogalmazás is eléggé pontatlan. Hogy mennyi az arany unciánkénti ára a tőzsdén, erről nincs tudomásom: itt szóról szóra idéztem Kalinyin urat, akivel rövid interjút készítettem (a magnószalagot bárki meghallgathatja), ha ő szakember létére tévedett, helyette kérek elnézést: szentírásnak vettem a szavait, s nem néztem utána. Merthogy nekem nincs semmi kapcsolatom az arannyal, de neki, aki hányát akar nálunk üzemeltetni, v­an... Erről ennyit... Az ismeretlentől való félelem természetes emberi tulajdonság. Nem a sajtó és nem az aranybányáról szóló publikációk hintik el az emberekben, nem emiatt fogannak, keletkeznek, hanem az információ hiánya tesz bennünket félreinformáltakká. Igen, az említett cikkben kételyeimnek adtam hangot. De: ezek nem az újságíró kételyei. Ezek a kárpátaljaiak kétely­ei, mindazoknak a kételyei, akik itt élnek, s feny­egetve érzik magukat, akiket érint az aranybánya léte vagy nemléte, üzemeltetése, pláne egy aranyércdúsító kombinát létesítése. Igazából nem tudjuk, hogyan, milyen módszerekkel történik majd a kevés aranyércet tartalmazó kőzet feldolgozása, az arany kinyerésének foly­amata. Igen, ilyen üzemek vannak a világ számos országában, de nálunk egy sincs, tehát a tapasztalat sem lehet olyan nagy. Hallottam ezen a tanácskozáson egy statisztikai adatot: U­krajnában naponta 80 bány­ász hal meg, Angliában, ahol körülbelül azonos nagyságú a bány­akitermelés, naponta kettő. Ijesztő ez az adat. Aggódunk, s ehhez jogunk van. Azokat a kérdéseket szedtem csokorba, amelyek az átlagembert foglalkoztatják. Nem tényként adtam közre, hanem kérdésként, kételyként: áldás lesz-e nekünk a bánya vagy átok? A szakembereknek feladtam a labdát: győzzenek meg bennünket arról, hogy alaptalan az aggodalmunk... Mindannyiunk gyásza és szenvedése Csernobil, s egy hasonló katasztrófa már igazán nem hiányzik senkinek. Nos, ezekre a kételyekre vártunk volna megny­ugtató v­álaszokat. Ehely­ett kaptuk ezt a lev­elet az öt aláírással. Természetesen közreadjuk, s a magam részéről azt is beismerem, egyben-másban tévedtem. Én lennék a legboldogabb, ha mindenben tévedtem volna, ha tévednénk, fölöslegesen aggódnánk, s a bánya a kombináttal egy­ütt egy biztonságosan üzemelő v­alam­i lesz majd, ami híressé teszi Muzsalyt és Beregszászt, ahogy­an azt a kijevi és a helyi szakemberek is ígérik. Igen, üdvözöljük azt, hogy 600 embernek ad kenyeret és munkalehetőséget a bánya és a kombinát. De nem lelkesedünk, ha idegeneket telepítenek be, amikor a járás munkaképes lakosságának jelentős hányada munkanélküli vagy kényszerszabadságolt. Hogy a hely­belieket elbocsátották a geológiai expedíció muzsaly­i részlegének kötelékéből, az is tény, hisz megszűnt ez a részleg. (Ennek bázisán lett az aranybánya). A felmondólevelet a saját szememmel láttam. Igaz, azt is hozzátették, hogy ezeket az elbocsátott dolgozókat — legalábbis a szakmunkásokat— alkalmazni fogja a bánya és a kombinát. Nem az újságíróval kell ezt a megnyugtató hírt közölni, hanem az érdekeltekkel, érintettekkel. Akkor elev­e megszűnnek a hasonló szóbeszédek. Balogh Irén BEREGI HÍRLAP •: •: Emni GÓLJÁT ! Vasárnap játszották le Londonban a stadionban az 1996-os labdarúgó EB döntőjét. A/ - bajnok címért Németország és Csehország válogatottja vívott nem akármily­en küzdelmet, amely ha nem is v­olt mindig látványos, de "vérre ment”. Az első félidő talán legizgalmasabb momentuma az volt, amikor Kuntz löv­ésekor Kouba, a cseh kapus már verve volt, ám Rada a gólvonalról kivágta a labdát. Nem sokkal ezután újra Kuntz próbálkozott átemeléssel, majd a másik kapunál Kuka veszélyeztette a német kaput .Az első gólra a második félidő 13. percéig kellett várni. Az előretörő Poborskyt Sammer szabálytalanul állította meg a bíró szerint a tizenhatoson belül (bár az ismétlés azt bizonyítja, hogy kívül volt az eset). A megítélt büntetőt Berger értékesítette erős lövéssel, amit Köpke kapus, ha nem vetődik, lábbal talán menthetett volna. Itt még úgy tűnt, hogy Dávid legyőzheti Góliátot. A gól felpörgette a meccset, fokozódott az iram. A németek, felismerve a veszélyt, egy­más után vezették­ az akciókat. Ezek egyike meg is hozta a várva várt egy­enlítő gólt, amikor a csereként beállt Bierhoff a félidő közepén fejjel bev­ette Kouba kapuját. A rendes játékidő 1-1-es döntetlennel ért véget, így jött a hosszabbítás. A döntésre nem kellett sokat várni, hiszen a "‘hirtelen halál” (amikor a hosszabbításban elért első gólig játszanak a csapatok) elragadta a cseheket: a Berti Vogst zseniális húzásának bizonyuló Bierhoff újra gólt szerzett! A cseh válogatott nagy menetelése tehát megszakadt, a németek igazolták a papírformát és stabil, kiegyensúly­ozott szereplésükkel megérdemelten v­ihetik haza az EB kupáját. AZ ÉRDEKELTEK FIGYELMÉBE! A járási villamoshálózat értesíti a járás összes villanyáram-felhasználóját, hogy mivel nagyjavítás céljából leállítottak két atomerőmű-blokkot, a hőerőműv­ekben pedig nincs elég fűtőanyag, aminek oka az, hogy a fogyasztók hatalmas összegekkel tartoznak a felhasznált villanyáramért. 1996. június 25-től egész­­ Majnában, beleértve Kárpátalját is, korlátozásokat vezettek be az áramszolgáltatásban. E­rre két időszakban kerül sor kijevi idő szerint 8.3­1 és 14.1­0, illetve 18.00 és 23.00 óra között a járási állami közigazgatási hiv­atallal egy­eztetett csúsztatott grafikon szerint. Az állami szerv­ezetek, a magánv­állalatok v­ezetői, a községi tanácsok elnökei a járási villamoshálózat titkárságán kaphatnak felvilágosítást a kikapcsolás grafikonjáról. A járási villamoshálózat diszpé­cserszolgálata nem ad tájékoztatást a várható kikapcsolásokról. A járási villamoshálózat adminisztrációja AZ AD­Ó­F­E­L­Ü­G­Y­E­L­Ő­S­É­G TÁJÉKOZTATÓJA A járási állami adófelügy­előség tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Miniszteri Kabinet 250. sz.. ez év május 15-én kelt, az édesv­íztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illeték rendezéséről hozott rendelete értelmében nemcsak az elsődleges v­ízfelhasználóknak kell fizetniük az édesv­íztartalékok speciális felhasználásáért, hanem a v­állalkozói tevékeny­ség minden alanyának, függetlenül a tulajdonformától. Felhív­juk az érdekeltek figy­elmét arra is, hogy 1996. január 1-jétől a 3,5-szeresére emelték az édesvíztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illeték összegét. A negyedévi beszámolók benyújtásakor július 15-ig az adófelügy­előséghez be kell ny­újtani az édesv­íztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illetékre vonatkozó számításokat ez év első és második negy­edére. A járási állami adófelügyelőség sajtószolgálata Az Agrokomplex járási egy­esülés kollektív­ája őszinte részvétét fejezi ki Zsoldi Júliának, az egyesülés könyvelőjének édesanyja elhuny­ta miatt. * 4. oldal

Next