Beregi Hírlap, 1996. július-december (52. évfolyam, 58-107. szám)
1996-07-04 / 58. szám
ISMÉT AZ ARANYBÁNYÁRÓL... A helyi (járási és megyei) lapokban időnként megjelennek a Muzsalyi Állami Aranyércdúsító Kombinát építésével kapcsolatos cikkek Nagyon sok az érdeklődő e kérdés iránt, s csak üdvözölhetnénk e híradásokat, ha... azok igaz és megbízható információk lennének. Sajnos e publikációkban, s ez alól a Beregi Hírlap június 22-i számában Balogh Irén aláírásával megjelent "A Muzsalyi Aranybányáról volt szó. " c. írása sem kivétel, sok a pontatlanság, a félreértés, számos lényeges probléma szakszerűtlen tálalása, ami végeredményben a különböző szóbeszédek terjesztését segíti elő, ez pedig negatívan befolyásolja a kombinát építésével kapcsolatos közvélemény kialakulását. Most pedig az említett legutóbbi cikkben kifejtett kérdések lényegéről: igen, ez valóban Ukrajna első aranykitermelő vállalata lesz. Csakhogy a cikk szerzőjének tudnia kellett volna, hogy Ukrajna az első helyen van a FÁK-tagországai között a bányaépítő szakemberek és az ez irányú tapasztalatok tekintetében. Nyilván vannak gondok a berendezéssel, az ellátással, a munkálatok finanszírozásával, csakhogy ezek országunk jelenlegi gazdasági helyzetéből fakadnak. Érthető a szerző aggodalma a környezetkárosítás miatt, de legalább egy konkrét példát illett volna említenie az aranykitermelés környezetromboló hatásairól. A világ minden táján évszázadok óta folyik aranykitermelés, az ilyen jellegű vállalatok száma ezrekben mérhető /van aranybánya a szomszédos Szlovákiában és Romániában is/, s az előírt feltételek, a technológia betartásával a kitermelés ártalmatlan a környezetre. Egyébként a muzsalyi projekt környezetvédelmi szempontból átment az Állami Környezetvédelmi Bizottság külön intézetének ellenőrzésén, a független nemzetközi ökológiai kísérleten is, amelyet egy angol cég végzett. E vizsgálatok zárójelentései pozitívak, megvannak az épülő Muzsalyi Kombinát igazgatóságán, s a cikk szerzőjének kérésére ezek rendelkezésre álltak volna, s nem lett volna szükség arra, hogy a "talán nem is az áram érdekli az ukrán államot, hanem valami más"-féle pletykákat emlegesse. Éppen az ilyen alaptalan kijelentések kinyomtatása vezet az építkezés iránti negatív közvélemény kialakulásához.. A cikk szerzőjének a publikálás előtt a járási és a megyei ökológiai felügyelőséget is meg kellett volna kérdeznie, akik kellő szakmai szintű információkkal rendelkeznek rólunk S mit akar mondani a szerző azzal, hogy • elbocsátották a helyi dolgozókat, nehogy kifecsegjenek valamit“. Honnan szerezte a szerző ezeket az adatokat, kinek és mi célból áll érdekében ez? A munkaegyüttes kialakításánál az, épülő kombinát igazgatósága alapjában véve helyi káderekre számít, mind a szakemberek, mind a munkások tekintetében. Felmerült az is a megfelelő kormányszervek előtt, hogy az Ungvári Állami Egyetem bázisán a leendő ércdúsító üzem számára külön tagozaton képezzenek ki szakembereket, technológusokat. Az említettek mellett a cikkben még több más apróbb pontatlanság is előfordult, melyek együttvéve kellemetlen benyomást keltenek. Tájékoztatásul: A tanácskozás nem a geológiai expedícióban volt, hanem az épülő Múzsálvá .Állami Aranyércdúsító Kombinát igazgatóságának irodájában, amelynek igazgatója Matelesko I. I., s nem Metelesko I. I. Az értekezleten a muzsalyi lelőhely kiaknázására vonatkozó licenzet, nem pedig az aranybánya üzemeltetésére vonatkozót (ez két különböző dolog) adták át. Kalinyin Vszevolod Ukrajna gazdasági minisztériuma színesfémalosztályának vezetője, nem pedig annak a nem létező hivatalnak, ami a cikkben megjelent. Egy uncia arany 31,1 grammnak felel meg és a nemzetközi tőzsdéken majdnem 380 USA-dollárba kerül, nem pedig 13-ba. Kérjük, hogy ezt a cikket publikálják a Beregi Hírlap hasábjain, s a jövőben az épülő kombináttal kapcsolatos cikkek közlése előtt alaposan tanulmányozzák a témát és szakemberekkel konzultáljanak. Matelesko I. I., Idud R. V., Terleckij A. V., Miscsenko V. M., Gerics M. M., a, igazgatóság kollektívája 1996. július 4., csütörtök KOMMENTÁR A magam részéről megfogadom a tanácsot, s elnézést kérek a pontatlanságért. A cikk végén felsorolt apró pontatlanságokra nincs mentség, talán annyi: az épület valamikor a geológiai expedíció és figyelmetlenség, hogy látván az épülő kombinát szép cégtábláját a falon, mégis a régi tulajdonost jeleztem. Kalinyin Vszevolod titulusát ő maga adta meg, ami így hangzik: ja zamesztyityelj nacsalnyika otgyela ekonomiki csornoj і cvetnoj metallurgiji minyisztyersztva ekonomiki, s ez a titulus bizony a fordításnál alaposan félresikerült, de az önök által jelzett megfogalmazás is eléggé pontatlan. Hogy mennyi az arany unciánkénti ára a tőzsdén, erről nincs tudomásom: itt szóról szóra idéztem Kalinyin urat, akivel rövid interjút készítettem (a magnószalagot bárki meghallgathatja), ha ő szakember létére tévedett, helyette kérek elnézést: szentírásnak vettem a szavait, s nem néztem utána. Merthogy nekem nincs semmi kapcsolatom az arannyal, de neki, aki hányát akar nálunk üzemeltetni, van... Erről ennyit... Az ismeretlentől való félelem természetes emberi tulajdonság. Nem a sajtó és nem az aranybányáról szóló publikációk hintik el az emberekben, nem emiatt fogannak, keletkeznek, hanem az információ hiánya tesz bennünket félreinformáltakká. Igen, az említett cikkben kételyeimnek adtam hangot. De: ezek nem az újságíró kételyei. Ezek a kárpátaljaiak kételyei, mindazoknak a kételyei, akik itt élnek, s fenyegetve érzik magukat, akiket érint az aranybánya léte vagy nemléte, üzemeltetése, pláne egy aranyércdúsító kombinát létesítése. Igazából nem tudjuk, hogyan, milyen módszerekkel történik majd a kevés aranyércet tartalmazó kőzet feldolgozása, az arany kinyerésének folyamata. Igen, ilyen üzemek vannak a világ számos országában, de nálunk egy sincs, tehát a tapasztalat sem lehet olyan nagy. Hallottam ezen a tanácskozáson egy statisztikai adatot: Ukrajnában naponta 80 bányász hal meg, Angliában, ahol körülbelül azonos nagyságú a bányakitermelés, naponta kettő. Ijesztő ez az adat. Aggódunk, s ehhez jogunk van. Azokat a kérdéseket szedtem csokorba, amelyek az átlagembert foglalkoztatják. Nem tényként adtam közre, hanem kérdésként, kételyként: áldás lesz-e nekünk a bánya vagy átok? A szakembereknek feladtam a labdát: győzzenek meg bennünket arról, hogy alaptalan az aggodalmunk... Mindannyiunk gyásza és szenvedése Csernobil, s egy hasonló katasztrófa már igazán nem hiányzik senkinek. Nos, ezekre a kételyekre vártunk volna megnyugtató válaszokat. Ehelyett kaptuk ezt a levelet az öt aláírással. Természetesen közreadjuk, s a magam részéről azt is beismerem, egyben-másban tévedtem. Én lennék a legboldogabb, ha mindenben tévedtem volna, ha tévednénk, fölöslegesen aggódnánk, s a bánya a kombináttal együtt egy biztonságosan üzemelő valami lesz majd, ami híressé teszi Muzsalyt és Beregszászt, ahogyan azt a kijevi és a helyi szakemberek is ígérik. Igen, üdvözöljük azt, hogy 600 embernek ad kenyeret és munkalehetőséget a bánya és a kombinát. De nem lelkesedünk, ha idegeneket telepítenek be, amikor a járás munkaképes lakosságának jelentős hányada munkanélküli vagy kényszerszabadságolt. Hogy a helybelieket elbocsátották a geológiai expedíció muzsalyi részlegének kötelékéből, az is tény, hisz megszűnt ez a részleg. (Ennek bázisán lett az aranybánya). A felmondólevelet a saját szememmel láttam. Igaz, azt is hozzátették, hogy ezeket az elbocsátott dolgozókat — legalábbis a szakmunkásokat— alkalmazni fogja a bánya és a kombinát. Nem az újságíróval kell ezt a megnyugtató hírt közölni, hanem az érdekeltekkel, érintettekkel. Akkor eleve megszűnnek a hasonló szóbeszédek. Balogh Irén BEREGI HÍRLAP •: •: Emni GÓLJÁT ! Vasárnap játszották le Londonban a stadionban az 1996-os labdarúgó EB döntőjét. A/ - bajnok címért Németország és Csehország válogatottja vívott nem akármilyen küzdelmet, amely ha nem is volt mindig látványos, de "vérre ment”. Az első félidő talán legizgalmasabb momentuma az volt, amikor Kuntz lövésekor Kouba, a cseh kapus már verve volt, ám Rada a gólvonalról kivágta a labdát. Nem sokkal ezután újra Kuntz próbálkozott átemeléssel, majd a másik kapunál Kuka veszélyeztette a német kaput .Az első gólra a második félidő 13. percéig kellett várni. Az előretörő Poborskyt Sammer szabálytalanul állította meg a bíró szerint a tizenhatoson belül (bár az ismétlés azt bizonyítja, hogy kívül volt az eset). A megítélt büntetőt Berger értékesítette erős lövéssel, amit Köpke kapus, ha nem vetődik, lábbal talán menthetett volna. Itt még úgy tűnt, hogy Dávid legyőzheti Góliátot. A gól felpörgette a meccset, fokozódott az iram. A németek, felismerve a veszélyt, egymás után vezették az akciókat. Ezek egyike meg is hozta a várva várt egyenlítő gólt, amikor a csereként beállt Bierhoff a félidő közepén fejjel bevette Kouba kapuját. A rendes játékidő 1-1-es döntetlennel ért véget, így jött a hosszabbítás. A döntésre nem kellett sokat várni, hiszen a "‘hirtelen halál” (amikor a hosszabbításban elért első gólig játszanak a csapatok) elragadta a cseheket: a Berti Vogst zseniális húzásának bizonyuló Bierhoff újra gólt szerzett! A cseh válogatott nagy menetelése tehát megszakadt, a németek igazolták a papírformát és stabil, kiegyensúlyozott szereplésükkel megérdemelten vihetik haza az EB kupáját. AZ ÉRDEKELTEK FIGYELMÉBE! A járási villamoshálózat értesíti a járás összes villanyáram-felhasználóját, hogy mivel nagyjavítás céljából leállítottak két atomerőmű-blokkot, a hőerőművekben pedig nincs elég fűtőanyag, aminek oka az, hogy a fogyasztók hatalmas összegekkel tartoznak a felhasznált villanyáramért. 1996. június 25-től egész Majnában, beleértve Kárpátalját is, korlátozásokat vezettek be az áramszolgáltatásban. Erre két időszakban kerül sor kijevi idő szerint 8.31 és 14.10, illetve 18.00 és 23.00 óra között a járási állami közigazgatási hivatallal egyeztetett csúsztatott grafikon szerint. Az állami szervezetek, a magánvállalatok vezetői, a községi tanácsok elnökei a járási villamoshálózat titkárságán kaphatnak felvilágosítást a kikapcsolás grafikonjáról. A járási villamoshálózat diszpécserszolgálata nem ad tájékoztatást a várható kikapcsolásokról. A járási villamoshálózat adminisztrációja AZ ADÓFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓJA A járási állami adófelügyelőség tájékoztatja az érdekelteket, hogy a Miniszteri Kabinet 250. sz.. ez év május 15-én kelt, az édesvíztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illeték rendezéséről hozott rendelete értelmében nemcsak az elsődleges vízfelhasználóknak kell fizetniük az édesvíztartalékok speciális felhasználásáért, hanem a vállalkozói tevékenység minden alanyának, függetlenül a tulajdonformától. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra is, hogy 1996. január 1-jétől a 3,5-szeresére emelték az édesvíztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illeték összegét. A negyedévi beszámolók benyújtásakor július 15-ig az adófelügyelőséghez be kell nyújtani az édesvíztartalékok speciális felhasználásáért fizetendő illetékre vonatkozó számításokat ez év első és második negyedére. A járási állami adófelügyelőség sajtószolgálata Az Agrokomplex járási egyesülés kollektívája őszinte részvétét fejezi ki Zsoldi Júliának, az egyesülés könyvelőjének édesanyja elhunyta miatt. * 4. oldal