Beregi Hírlap, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-59. szám)

1998-02-26 / 15. szám

r Értekezletet tartottak Február 17-én a járási tanács épületének tanácstem­ében értekezletet tartottak, amelyen a parlamenti képviselők, valamint a helyi tanácsok képviselői, a községi, nagyközségi és sáros­i elnökök választásával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Az értekezletre meghívták a választási bizottságok elnökeit és titkárait, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárait. A jelenlévők előtt felszólalt Orbán Sándor, a választókerületi választási bizottság elnöke és Dos­zaka Olga, a választókerületi választási bizottság titkára, akik a választási bizottságoknak a választások előtti és a választások lebonyolításával kapcsolatos feladatairól szóltak, Babics Anna, a járási tanács titkárságának vezetője, aki a választási törvények tételeinek gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Az értekezleten felszólalt Püspöki Imre, a járási tanács elnökének helyettese, Vámos Mihajlo, a járási belügyi hiv­atal vezetőjének helyettese, Roszpopa Iván, a járási távközlési hivatal vezetőjének helyettese. A territoriális v­álasztási bizottságok elnökei beszámoltak a választások előkészületeiről. Az értekezlet munkáját Püspöki Imre, a járási tanács elnökének helyettese összegezte. Szpasszky Gábor, a járási tanács gazdasági tanácsadója Magyarország — 2000 címmel immár harmadízben tartottak konferenciát Budapesten, amelyre 30 országból 180 résztvevő érkezett, a hazai szellemi elitet pedig mintegy kétszázan képviselték. “Európai változások, az Európai Unió intézményi reformjának hatása a közép-európai államok csatla­kozására', “Milyen előnyökkel jár Európa és az USA számára Magyarország és a többi közép-európai állam csatlakozása?’’, “A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége”, “Az integrálódás társadalmi és emberi feltételei ”, “Magyarország euroatlanti integrációjának hatása a közép- és kelet-európai stabilitásra és együttműködésre, különös tekintettel a szomszédsági viszonyra és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásra”. Ilyen és hasonló témakörben folyt a tanácskozás, amelyből mi, kisebb­ségben élő magyarok azt a tanulságot vonták le, hogy az Európai Unió számára a belbiztonsági kérdés és a határok védelme elsőrendű lesz, ami azt jelenti, hogy Magyar­­országnak le kell mondania a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel szemben a vízum- és beutazási politikában alkalmazott pozitív diszkriminációról. Egy működő­ és versenyképes, egyedi tulajdon­ságaira büszke, de nem önző Magyarország kialakítása a fő cél, hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke arra kérte a külföldön élő magyarokat, hogy segítsék az anyaország bekapcsolódását a nemzetközi folyamatokba és támogassák a magyarországi kezdeményezések megvalósulását. Kovács László külügyminiszter elmondta: március 31-én megkezdődnek a kormányközi tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról és valószínűleg 2002-ben Magyarország teljes jogú tag lesz. Magyar Bálint művelődésügyi miniszter tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy jelenleg 166 ezer fiatal tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain az államilag finanszírozott helyeken. A Sulinet program keretében 1000 középiskolából több mint 600-at bekapcsoltak az Internetbe. Ez a program esélyegyen­lőséget jelenthet a hátrányos helyzetű családoknak is. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a diplomáciai feladatok mellett a társadalmat is fel kell készíteni az euroatlanti integrációra. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a határátkelés megszigorítása érdekében tervezett magyarországi intézkedések ellen emelte fel a szavát. Péntek délután és szombaton hét szekcióban tanácskoztak a konferencia résztvevői. Az ötödik szekció munkájában, amely a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás kérdésével foglalkozott, részt vett Tóth Mihály, Ukrajna parlamenti képviselője is. Füzesi Magda RІ Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 15. szám L­AP ___________ 1998. február 26., csütörtök Szavazz, hogy választhass! Szavazz így: + Szavazz, hogy választhass! Szavazz így: Választások ’98: a visszaszámlálás megkezdődött 1998. március 29-e sorsdöntő dátum lesz a független Ukrajna életében, hiszen ezen a napon dől el, hogy a következő négyéves ciklusban, a harmadik évezred küszöbén mely pártok gyakorolnak majd döntő befolyást az ország életére, illetve, hogy­ milyen erők és szemé­lyiségek fogják a hatalmat az­ önkormányzatokban gyakorolni. A múlt esztendőben elfogadott választási törvények az európai gyakorlatot vezették be Ukrajnában. Míg eddig csak egy módon, egyéni választókerületekben lebonyolított választásokkal lehetett a törvényhozásba vagy az önkormányzati testületekbe bejutni, addig ma egészen más helyzet alakult ki. Erről és általában a választásokkal kapcsolatban kérdeztük meg ORBÁN SÁNDOR urat, a 72. sz., Beregszász központú választó­­kerület választási bizottsága elnökét. — Elnök úr! Miben különböznek a mostani választások a korábbiaktól? — A korábbi választási rendszerben csupán egyéni választókerületek léteztek, amelyekben az állampolgárok kétfordulós szavazáson döntötték el, hogy kit kívánnak bejuttatni a parlamentbe. Most a helyzet gyökeresen megváltozott Az új választási törvények értelmében vannak egymandátumos választókerületek (esetünkben ez a 72. számú), amelyekben egyéni képv­iselőjelöltek indulnak és győzelem esetén jutnak be a parlamentbe, illetve van többmandátumos választókerület (ez Ukrajna egész területét magába foglalja), amelyben az országban bejegyzett politikai pártok indulnak. Az egymandátumos, 72. számú választókerületben a választási bizottság 17 képviselőjelöltet jegyzett be. A többmandátumosban 30 politikai párt indul, amelyeket a szavazólistán a párt első 5 jelöltje képvisel. Ennek ellenére nem személyekre, hanem pártokra kell ezen a listán szavazni. — Az állampolgárok közül kik szav­azhatnak? — Ukrajna valamennyi állampolgára, aki a szav­azás időpontjára betöltötte 18. életévét, részt vehet a szavazáson. A választók egy-egy szavazattal rendelkeznek minden (egymandátumos és többmandátumos) választókerületben. Nem szavazhatnak a bíróság által cselekvőképtelennek nyilv­ánított személyek, illetve azok, akik hatályos bírósági ítélet alapján szabadságvesztési idejüket töltik. A katonai szolgálatukat töltő fiatalok a hozzájuk legközelebb eső szavazóhelyen adják le voksukat A szav­azásra jogosultak név­sorát a községi, nagy­­községi, városi tanácsok végrehajtó bizottságai állítják össze, amelyre Ukrajna 18. életévét betöltött azon állampolgárai kerülnek, akik az adott szavazókörzet területén élnek (ott v­annak bejelentv­e) és választói joggal rendelkeznek. Az állampolgárokat csak EGY választói listába írhatják be. Az állampolgároknak joguk van betekintést ny­erni a választói listába, hogy ellenőrizzék a bennük foglaltakat. — Hogyan zajlanak le majd a választások? — A választásokat a helyi választási bizottságok bonyolítják le. Ez a bizottság ellenőrzi a szavazók névsorát. Az állampolgárok náluk nyerhetnek betekintést ezekbe. Ők juttatják el a szavazókhoz a választási meghívókat. Minden szavazásra jogosult állampolgár március 29-én személyi igazolványával együtt jelenik meg a szavazóhelyiségben. Mindenki csak személyesen szavazhat, még a házastárs v­agy a nagy­korú gy­ermek helyett sem lehet szavazni. A szav­azólapokat csak a választási bizottság tagja adhatja ki, aki ezért aláírásával vállal felelősséget. A szavazókat a letéphető ellenőrző lap alapján tartják ny­ilván. Esetünkben a v­álasztópolgárok 6 szavazólapot kapnak kézhez. Ebből kettő a parlamenti választásokra, 4 pedig a helyhatósági választásokra szól. Ezután a választópolgár bevonul a szavazófülkébe, ahol kitölti a szavazólapokat. Az egy mandátumos választókerületben a 17 képviselőjelölt valamelyikének nevétől jobbra lévő kis négy­zetbe kell egy­ plusz (+) jelet tenni. Ugyancsak egy plusz (+) jelet kell tenni a pártlistán lévő valamelyik párt neve mellé is. Ha az egyik képviselőjelölt vagy+ párt sem nyerte el a választó­­polgár tetszését, akkor az erre külön kijelölt utolsó sorba kell bejelölni a + jelet. Ha a választópolgár egynél több jelöltet vagy pártot jelöl be, vagy egy bejelölést sem tesz, akkor a szavazólap érvénytelen. A helyhatósági választásokon is csak annyi bejelölést lehet tenni, ahány mandátum van az adott körzetben. A szavazóhelyiségben az állampolgár csak annyi ideig tartózkodhat, amennyi a szavazáshoz feltétlenül szükséges. A szavazólapok betöltésénél idegen személy nem lehet jelen. Ha az állampolgárnak nehézséget jelent a szavazólapok betöltése, akkor a választási bizottság elnökének beleegyezésével tetszése szerint felkérhet egy másik választópolgárt (a választási bizottság tagjai, a képviselőjelöltek, a meghatalmazott személyek kivételével), hogy azt hely­ette töltse be. — Korábban a szavazás érvényességét bizonyos megjelenési százalékokhoz kötötték. Mi most a helyzet? —­ A törvény szerint nem feltétele a szav­azás érvényességének, hogy hány állampolgár szavaz. Az egymandátumos választókerületben az a jelölt győz, aki a tobbi jelölthöz viszonyítva a legtöbb szavazatot kapta. A politikai pártokkal más a helyzet. Itt a pártoknak a parla­mentbe való bejutáshoz országos szinten legalább a szavazatok 4 % -át kell összegyűjteniük (ennyi a bejutási küszöb) Értelemszerűen, minél több szav­azatot szerez egy párt, annál több mandátummal fog rendelkezni . Sajnos a lakosság egyre inkább kiábrándul a politikából. Sokakban felmerül a kérdés: érdemes-e elmenni szavazni? Mi történik akkor, ha a polgárok nagy része otthon marad?­­— Természetesen akkor azok akarata lesz a döntő, akik elmennek szavazni. A távollév­ők választási jogukat a megjelentekre ruházzák át. Tehát ha valakinek szimpatikus valamely­ik képviselőjelölt vagy pártprogram, akkor menjen el szavazni, mert ellenkező esetben az győzhet, akinek a szavazótábora vette a fáradságot és szavazott. Most minden a polgárok aktivitásán múlik, csak tőlük függ, ki kerül be a kijevi törvényhozásba, vagy az elkövetkező négy évben kik irányítják életünket Beregszászban, illetve a helyi önkormányzatokban. Tehát ,csak egyet tanácsolhatok: SZAVAZZANAK, HOGY VÁLASZTHASSANAK! — Köszönjük a tájékoztatást! Zubánics László Kriminális Cseppet sem romantikus eset a Romantikában.... Február 18-án délután a nagyszőlősi járásközi adórendőrség járásunkban tevékenykedő munkatársai felfigyeltek arra, hogy a piacon lévő Romantika kávézónál ismeretlen egy­ének nagy menny­iségű cigarettát raknak le. A butikot figyelni kezdték. Annál is inkább, mivel gazdáját, T.-t tavaly már bűnvádi úton felelősségre vonták pálinka engedély nélkül történő értékesítéséért. Akkor 150 hrivnya pénzbírsággal és az áru elkobzásáv­al sújtották Február 19-én reggel 9 órakor a Romantika kávézó ajtaját N. ny­itotta ki, aki megfelelő szerződés nélkül bérelte a helyiséget (a raktárhelyiségen kívül, ahol T. élelmiszer­féléket tárolt). Természetesen nála nem volt kulcs a raktárhely­i­séghez. Az adóhatóság munkatársainak ekkor még nem volt­­ célszerű tovább lépniük, hiszen a "cigarettások”', megérezve: ►)(»♦)(»♦)(♦»*»»•*»~·*» hogy­ valami baj van, eltűntek a piac területéről. Változtatni kellett a taktikán: hatósági tanúk jelenlétében kinyitották a­ raktárát. A jegyzőkönyv szerint 1300 csomag Magnum, 1700 csomag President, 860 csomag Flueras márkájú cigarettát koboztak el. A cigaretta zárjegy nélkül volt (tehát csempészáru), értékét 2656 hrivnyára becsülték. Amikor az adóhatóság munkatársai a raktárban intézkedtek, a kávézóba betért egy­ nő, aki azzal magyarázta látogatását, hogy ott tartja a majonézét. Amikor meglátta a nyitott raktárajtót, s azt, hogy mi folyik odabenn, elájult és be kellett szállítani a járási kórházba. Szkubják József és Szuhan Iván feladata, hogy­ megtalálják a csempészáru gazdáját és fényt derítsenek az ügy minden részletére. Egyébként február 5-én a Legfelsőbb Tanács módosításokat eszközölt az adórendőrséggel kapcsolatos törvényekben, amelyek révén lényegesen bővül munka­társainak hatásköre. Tudósítónk

Next