Beregi Hírlap, 1998. január-június (54. évfolyam, 1-59. szám)
1998-02-26 / 15. szám
r Értekezletet tartottak Február 17-én a járási tanács épületének tanácstemében értekezletet tartottak, amelyen a parlamenti képviselők, valamint a helyi tanácsok képviselői, a községi, nagyközségi és sárosi elnökök választásával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Az értekezletre meghívták a választási bizottságok elnökeit és titkárait, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárait. A jelenlévők előtt felszólalt Orbán Sándor, a választókerületi választási bizottság elnöke és Doszaka Olga, a választókerületi választási bizottság titkára, akik a választási bizottságoknak a választások előtti és a választások lebonyolításával kapcsolatos feladatairól szóltak, Babics Anna, a járási tanács titkárságának vezetője, aki a választási törvények tételeinek gyakorlati alkalmazásáról beszélt. Az értekezleten felszólalt Püspöki Imre, a járási tanács elnökének helyettese, Vámos Mihajlo, a járási belügyi hivatal vezetőjének helyettese, Roszpopa Iván, a járási távközlési hivatal vezetőjének helyettese. A territoriális választási bizottságok elnökei beszámoltak a választások előkészületeiről. Az értekezlet munkáját Püspöki Imre, a járási tanács elnökének helyettese összegezte. Szpasszky Gábor, a járási tanács gazdasági tanácsadója Magyarország — 2000 címmel immár harmadízben tartottak konferenciát Budapesten, amelyre 30 országból 180 résztvevő érkezett, a hazai szellemi elitet pedig mintegy kétszázan képviselték. “Európai változások, az Európai Unió intézményi reformjának hatása a közép-európai államok csatlakozására', “Milyen előnyökkel jár Európa és az USA számára Magyarország és a többi közép-európai állam csatlakozása?’’, “A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége”, “Az integrálódás társadalmi és emberi feltételei ”, “Magyarország euroatlanti integrációjának hatása a közép- és kelet-európai stabilitásra és együttműködésre, különös tekintettel a szomszédsági viszonyra és a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásra”. Ilyen és hasonló témakörben folyt a tanácskozás, amelyből mi, kisebbségben élő magyarok azt a tanulságot vonták le, hogy az Európai Unió számára a belbiztonsági kérdés és a határok védelme elsőrendű lesz, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak le kell mondania a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekkel szemben a vízum- és beutazási politikában alkalmazott pozitív diszkriminációról. Egy működő és versenyképes, egyedi tulajdonságaira büszke, de nem önző Magyarország kialakítása a fő cél, hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke arra kérte a külföldön élő magyarokat, hogy segítsék az anyaország bekapcsolódását a nemzetközi folyamatokba és támogassák a magyarországi kezdeményezések megvalósulását. Kovács László külügyminiszter elmondta: március 31-én megkezdődnek a kormányközi tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról és valószínűleg 2002-ben Magyarország teljes jogú tag lesz. Magyar Bálint művelődésügyi miniszter tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy jelenleg 166 ezer fiatal tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain az államilag finanszírozott helyeken. A Sulinet program keretében 1000 középiskolából több mint 600-at bekapcsoltak az Internetbe. Ez a program esélyegyenlőséget jelenthet a hátrányos helyzetű családoknak is. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a diplomáciai feladatok mellett a társadalmat is fel kell készíteni az euroatlanti integrációra. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a határátkelés megszigorítása érdekében tervezett magyarországi intézkedések ellen emelte fel a szavát. Péntek délután és szombaton hét szekcióban tanácskoztak a konferencia résztvevői. Az ötödik szekció munkájában, amely a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás kérdésével foglalkozott, részt vett Tóth Mihály, Ukrajna parlamenti képviselője is. Füzesi Magda RІ Az újság 1912. december 9-től jelenik meg 15. szám LAP ___________ 1998. február 26., csütörtök Szavazz, hogy választhass! Szavazz így: + Szavazz, hogy választhass! Szavazz így: Választások ’98: a visszaszámlálás megkezdődött 1998. március 29-e sorsdöntő dátum lesz a független Ukrajna életében, hiszen ezen a napon dől el, hogy a következő négyéves ciklusban, a harmadik évezred küszöbén mely pártok gyakorolnak majd döntő befolyást az ország életére, illetve, hogy milyen erők és személyiségek fogják a hatalmat az önkormányzatokban gyakorolni. A múlt esztendőben elfogadott választási törvények az európai gyakorlatot vezették be Ukrajnában. Míg eddig csak egy módon, egyéni választókerületekben lebonyolított választásokkal lehetett a törvényhozásba vagy az önkormányzati testületekbe bejutni, addig ma egészen más helyzet alakult ki. Erről és általában a választásokkal kapcsolatban kérdeztük meg ORBÁN SÁNDOR urat, a 72. sz., Beregszász központú választókerület választási bizottsága elnökét. — Elnök úr! Miben különböznek a mostani választások a korábbiaktól? — A korábbi választási rendszerben csupán egyéni választókerületek léteztek, amelyekben az állampolgárok kétfordulós szavazáson döntötték el, hogy kit kívánnak bejuttatni a parlamentbe. Most a helyzet gyökeresen megváltozott Az új választási törvények értelmében vannak egymandátumos választókerületek (esetünkben ez a 72. számú), amelyekben egyéni képviselőjelöltek indulnak és győzelem esetén jutnak be a parlamentbe, illetve van többmandátumos választókerület (ez Ukrajna egész területét magába foglalja), amelyben az országban bejegyzett politikai pártok indulnak. Az egymandátumos, 72. számú választókerületben a választási bizottság 17 képviselőjelöltet jegyzett be. A többmandátumosban 30 politikai párt indul, amelyeket a szavazólistán a párt első 5 jelöltje képvisel. Ennek ellenére nem személyekre, hanem pártokra kell ezen a listán szavazni. — Az állampolgárok közül kik szavazhatnak? — Ukrajna valamennyi állampolgára, aki a szavazás időpontjára betöltötte 18. életévét, részt vehet a szavazáson. A választók egy-egy szavazattal rendelkeznek minden (egymandátumos és többmandátumos) választókerületben. Nem szavazhatnak a bíróság által cselekvőképtelennek nyilvánított személyek, illetve azok, akik hatályos bírósági ítélet alapján szabadságvesztési idejüket töltik. A katonai szolgálatukat töltő fiatalok a hozzájuk legközelebb eső szavazóhelyen adják le voksukat A szavazásra jogosultak névsorát a községi, nagyközségi, városi tanácsok végrehajtó bizottságai állítják össze, amelyre Ukrajna 18. életévét betöltött azon állampolgárai kerülnek, akik az adott szavazókörzet területén élnek (ott vannak bejelentve) és választói joggal rendelkeznek. Az állampolgárokat csak EGY választói listába írhatják be. Az állampolgároknak joguk van betekintést nyerni a választói listába, hogy ellenőrizzék a bennük foglaltakat. — Hogyan zajlanak le majd a választások? — A választásokat a helyi választási bizottságok bonyolítják le. Ez a bizottság ellenőrzi a szavazók névsorát. Az állampolgárok náluk nyerhetnek betekintést ezekbe. Ők juttatják el a szavazókhoz a választási meghívókat. Minden szavazásra jogosult állampolgár március 29-én személyi igazolványával együtt jelenik meg a szavazóhelyiségben. Mindenki csak személyesen szavazhat, még a házastárs vagy a nagykorú gyermek helyett sem lehet szavazni. A szavazólapokat csak a választási bizottság tagja adhatja ki, aki ezért aláírásával vállal felelősséget. A szavazókat a letéphető ellenőrző lap alapján tartják nyilván. Esetünkben a választópolgárok 6 szavazólapot kapnak kézhez. Ebből kettő a parlamenti választásokra, 4 pedig a helyhatósági választásokra szól. Ezután a választópolgár bevonul a szavazófülkébe, ahol kitölti a szavazólapokat. Az egy mandátumos választókerületben a 17 képviselőjelölt valamelyikének nevétől jobbra lévő kis négyzetbe kell egy plusz (+) jelet tenni. Ugyancsak egy plusz (+) jelet kell tenni a pártlistán lévő valamelyik párt neve mellé is. Ha az egyik képviselőjelölt vagy+ párt sem nyerte el a választópolgár tetszését, akkor az erre külön kijelölt utolsó sorba kell bejelölni a + jelet. Ha a választópolgár egynél több jelöltet vagy pártot jelöl be, vagy egy bejelölést sem tesz, akkor a szavazólap érvénytelen. A helyhatósági választásokon is csak annyi bejelölést lehet tenni, ahány mandátum van az adott körzetben. A szavazóhelyiségben az állampolgár csak annyi ideig tartózkodhat, amennyi a szavazáshoz feltétlenül szükséges. A szavazólapok betöltésénél idegen személy nem lehet jelen. Ha az állampolgárnak nehézséget jelent a szavazólapok betöltése, akkor a választási bizottság elnökének beleegyezésével tetszése szerint felkérhet egy másik választópolgárt (a választási bizottság tagjai, a képviselőjelöltek, a meghatalmazott személyek kivételével), hogy azt helyette töltse be. — Korábban a szavazás érvényességét bizonyos megjelenési százalékokhoz kötötték. Mi most a helyzet? — A törvény szerint nem feltétele a szavazás érvényességének, hogy hány állampolgár szavaz. Az egymandátumos választókerületben az a jelölt győz, aki a tobbi jelölthöz viszonyítva a legtöbb szavazatot kapta. A politikai pártokkal más a helyzet. Itt a pártoknak a parlamentbe való bejutáshoz országos szinten legalább a szavazatok 4 % -át kell összegyűjteniük (ennyi a bejutási küszöb) Értelemszerűen, minél több szavazatot szerez egy párt, annál több mandátummal fog rendelkezni . Sajnos a lakosság egyre inkább kiábrándul a politikából. Sokakban felmerül a kérdés: érdemes-e elmenni szavazni? Mi történik akkor, ha a polgárok nagy része otthon marad?— Természetesen akkor azok akarata lesz a döntő, akik elmennek szavazni. A távollévők választási jogukat a megjelentekre ruházzák át. Tehát ha valakinek szimpatikus valamelyik képviselőjelölt vagy pártprogram, akkor menjen el szavazni, mert ellenkező esetben az győzhet, akinek a szavazótábora vette a fáradságot és szavazott. Most minden a polgárok aktivitásán múlik, csak tőlük függ, ki kerül be a kijevi törvényhozásba, vagy az elkövetkező négy évben kik irányítják életünket Beregszászban, illetve a helyi önkormányzatokban. Tehát ,csak egyet tanácsolhatok: SZAVAZZANAK, HOGY VÁLASZTHASSANAK! — Köszönjük a tájékoztatást! Zubánics László Kriminális Cseppet sem romantikus eset a Romantikában.... Február 18-án délután a nagyszőlősi járásközi adórendőrség járásunkban tevékenykedő munkatársai felfigyeltek arra, hogy a piacon lévő Romantika kávézónál ismeretlen egyének nagy mennyiségű cigarettát raknak le. A butikot figyelni kezdték. Annál is inkább, mivel gazdáját, T.-t tavaly már bűnvádi úton felelősségre vonták pálinka engedély nélkül történő értékesítéséért. Akkor 150 hrivnya pénzbírsággal és az áru elkobzásával sújtották Február 19-én reggel 9 órakor a Romantika kávézó ajtaját N. nyitotta ki, aki megfelelő szerződés nélkül bérelte a helyiséget (a raktárhelyiségen kívül, ahol T. élelmiszerféléket tárolt). Természetesen nála nem volt kulcs a raktárhelyiséghez. Az adóhatóság munkatársainak ekkor még nem volt célszerű tovább lépniük, hiszen a "cigarettások”', megérezve: ►)(»♦)(»♦)(♦»*»»•*»~·*» hogy valami baj van, eltűntek a piac területéről. Változtatni kellett a taktikán: hatósági tanúk jelenlétében kinyitották a raktárát. A jegyzőkönyv szerint 1300 csomag Magnum, 1700 csomag President, 860 csomag Flueras márkájú cigarettát koboztak el. A cigaretta zárjegy nélkül volt (tehát csempészáru), értékét 2656 hrivnyára becsülték. Amikor az adóhatóság munkatársai a raktárban intézkedtek, a kávézóba betért egy nő, aki azzal magyarázta látogatását, hogy ott tartja a majonézét. Amikor meglátta a nyitott raktárajtót, s azt, hogy mi folyik odabenn, elájult és be kellett szállítani a járási kórházba. Szkubják József és Szuhan Iván feladata, hogy megtalálják a csempészáru gazdáját és fényt derítsenek az ügy minden részletére. Egyébként február 5-én a Legfelsőbb Tanács módosításokat eszközölt az adórendőrséggel kapcsolatos törvényekben, amelyek révén lényegesen bővül munkatársainak hatásköre. Tudósítónk