Beregi Hírlap, 2007. július-december (63. évfolyam, 49-101. szám)
2007-10-13 / 78-79. szám
128 éve szüleit Fedák Sári (Folytatás a 6. oldalról) bán személye körül egyre tornyosulnak a szalonképtelen történetek. Magánélete egyre vadorzóbb lépései vidám asztaltársaságok kedvenc csemegéivé válnak. Például, hogy a római magyar követ, báró Ceruttini Lajos csak kihasználja szerelmét, és a zsarolás dacára sem kívánja elvenni a középkorú primadonnát. Vagy hogy 1934-ben kimegy Amerikába Aknay Vilma művésznő hamis tanújának, amiért Los Angelesben néhány napra bebörtönzik. A bécsi Burgtheater színésznője ugyanis 250 000 dolláros pert akasztott a Hollywoodban élő forgatókönyvíró, Vajda Ernő nyakába, házassági ígéret megszegése címén. A férfi érvelése - miszerint ő már nős volt, nem ígérhetett házasságot - meggyőzte a bíróságot. Szintén kedvelt „zsazsás dolog”, hogy vagyonokat fektet Iza néni című, irredenta filmjébe, melyen aztán Hollywoodban csak mosolyognak. A Molnárral való szakítás után Pestszentlőrincen él kúriájában, időközben megözvegyült édesanyjával (a trianoni békekötés következtében a beregszászi laktól búcsút kellett venniük). Az asszony halálhíréről 1935 augusztusában tudósít a Pesti Hírlap. Feltűnősködési kényszere, hóbortjai ellenére Fedák még mindig fogalom a magyar színházi életben. Tekintélye van, és mint színésznőt, tisztelet övezi. Személye garancia a telt házakra. Egészen 1945-ig, mikor is örökre búcsút mond a színpadnak. A Népbíróság a Tanácsköztársaság után még „levörösözött” színésznőt most „nácirajongónak” bélyegzi, és népellenes bűntettben bűnösnek találja. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette”. Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérséklik, emellett három évre eltiltják foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztik. Vagyonát végül nem kobozzák el. (A Népbíróság ítéletét mintegy fél évszázaddal később vizsgálta felül a Legfelsőbb Bíróság, Pünkösti Árpád Népszabadságba írott cikke nyomán.) Mikor egy rendőr megkérdezi tőle, mihez kezd, ha szabadul, azt feleli: „Bordélyházat nyitok, és szombat esténként, amikor nagy lesz a forgalom, beállok és segítek a lányoknak a kiszolgálásban”. Persze nem csinál bordélyt, sőt, színházat is csak otthon - felöltve néha egy-egy régi jelmezét. Hiába hívja Szendrő József, hogy játssza el Csiky Gergely A nagymama c. vígjátékának címszerepét, nem megy. Hetvenhat évesen elszegényedve, meghurcolva, magányosan, egy kis faluban - Nyáregyházán - hunyja le a szemét, távol a világ összes színpadától. „Bosszúból” könyörtelenül magával rántja a „boldog békeidők” még megmaradt foszlányait. KŐVÁRI ORSOLYA Népszerű tudomány 1 Dinoszaurusz nyolcszáz foggal A valaha élt legnagyobb kacsacsőrű dinoszauruszt fedezték fel Utah állam déli részén, 75 millió éves felső-kréta rétegekben. Az állat szájában nyolcszáznál is több fog volt egyszerre, amelyekkel a legszívósabb növényeket is el tudta pusztítani. A múzeumi és egyetemi kutatókból, valamint önkéntesekből álló csapat a Kaiparowits Formációból gyűjtötte az ősi növényevő állat maradványait. Az új faj a Gryposaurus nemzetséghez (“kampóscsőrű gyík”) tartozik, teljes neve Gryposaurus monumentensis. A kacsacsőrű a késő kréta során, mintegy 75 millió évvel ezelőtt élt, és valószínűleg a legnagyobb dínó volt a terület fosszilis ökoszisztémájában. A lelőhelyet még 2002-ben fedezték fel, ahol később a koponyát fejjel lefelé beágyazódva találták meg a folyóvízi eredetű homokkőben és agyagban. A jó megtartású leletnek kezdetben hiányzott néhány kulcsfontosságú része az orr környékén. Szerencsére a koponya körül összegyűjtöttek egy dobozra való erodálódott csonttöredéket. Később kiderült, hogy a hiányzó részletek is köztük vannak. A kutatók szerint az állat elpusztulása után a koponya csak félig temetődön be a folyóparton. A kiálló részekből az áramlatok számos csontot elmozdítottak ugyan, de azok a koponya közelében ágyazódtak be az üledékbe. A környéken találtak további csontokat, amelyek a paleontológusok szerint szintén az állathoz tartoznak. Ezek alapján úgy becsülik, hogy a felnőtt példány elérhette a 10 méteres hosszúságot. A vastag koponyában található rengeteg fog tette a Gryposaurust és a közeli rokon kacsacsőrűeket sikeres növényevőkké. A dinoszaurusz mintegy 300 fogat használt, hogy a növényi eredetű táplálékát felaprítsa. Az állkapocsban azonban ezen kívül is számos fog várt bevetésre készen, így összesen 800-nál is több volt egyszerre az állat szájában. Egyetlen növénynek sem lehetett esélye a hatalmas állkapcsokkal szemben, hiszen a masszív fogakkal bármilyen szívós és rostos növényi anyagot fel tudott aprítani. Táplálkozási szokásait azonban eddig még nem tudták megállapítani. Ennek érdekében a fogak összetételét fogják vizsgálni. A Gryposaurus csak egy a számos dinoszaurusz közül, melyet erről a területről írtak le. Találtak itt már a Velociraptorhoz hasonló ragadozót (Hagryphus), egy Tyrannosauridát és három szarvakkal feldíszített állatot is. Összességében több mint egy tucat dinoszauruszt fedeztek fel ezen a vidéken, és legtöbbjük új fajnak bizonyult a tudomány számára. A bőségesen rendelkezésre álló leletek alapján a paleontológusok rekonstruálták a 75 millió évvel ezelőtti környezetet. Akkoriban Dél-Utah területe alapvetően eltért a mai száraz sivatagos, vörös kőzetekből álló vidéktől. A késő-kréta nagy részében egy középen lenyúló sekély tenger osztotta két részre a mai Észak-Amerika területét. A Gryposaurus és társai a nyugati részen éltek egy keskeny szárazföldi sávban, amely a tenger és a nyugaton emelkedő hegyek között húzódott. A tenger közelsége miatt a klíma nedves és párás lehetett. A Gryposaurus közeli rokonságába tartozó egyéb kacsacsőrű dinoszauruszok eközben északabbra éltek, például a mai Montana és a kanadai Alberta területén. A kutatók reményei szerint az Utah területén felfedezett új faj nagyban elő fogja segíteni a kacsacsőrű dinoszauruszok evolúciójának és ökológiájának megértését. OrigO Macskafogó 2-A sátán macskája December 20-án mutatják be a mozikban az 1986-os, briliáns Macskafogó folytatását a Macskafogó 2 - A sátán macskáját, amelynek az előzetesét idekattintva máris megnézheted. Az újszülöttek kedvéért a klip elején gyors összefoglalást láthatunk az eddig történtekről: a macskafogó gépezet kedves lényekké alakította a korábban vérszomjas macskákat, akik ettől kezdve békében élnek az egerekkel... De kiderül, hogy ez csak a látszat, a Földnek még mindig van olyan pontja, ahol az uralkodó macskák rettegésben tartják a kis rágcsálókat. Természetesen egyetlen egér van csak a világon, aki megoldhatja a fajt fenyegető újabb válságot: Grabowski. Az előzetes biztató: visszatérnek az első rész imádott figurái, pl. Teufel, Safranek és Maxipocak, akiknek ugyanazok a színészek kölcsönzik a hangjukat, mint korábban (többek közt Sinkó Lászlót, Haumann Pétert és Benedek Miklóst hallhatjuk majd a filmben), és remélhetőleg az azonos alkotógárda (rendező: Ternovszky Béla, író: Nepp József) szavatolja, hogy a sztori is hasonlóan vicces lesz. 2007. október 13., szombat /UHU,/ HÍHL ІГ І Trükkös A gombák különleges gasztronómiai értékeit már az ókori civilizációk felismerték, Ázsia keleti területein már 2000 évvel ezelőtt termesztették őket. A hagyományos panírozással, pirítással és sütéssel készült gombaételek mellett rendhagyó fogásokat varázsolhatunk az asztalra, ha ismerünk néhány trükköt és különleges eljárást. Profi séfektől kértünk tanácsokat. A gombák fehérjéi igen hasonlók az állati fehérjékhez, kis mennyiségben szénhidrátokat és zsírokat, a kalcium és foszfor mellett pedig A-, B- és D vitaminokat is tartalmaznak. Sokáig a növényekhez sorolták őket, de a kutatások során kiderült, hogy az állatokra jellemző tulajdonságokkal is bírnak, így saját rendszertani kategóriát kaptak. Potenciális sorozatgyilkosok A vadon termő fajták veszélyes mennyiségű nehézfémet (ólom, higany) tartalmazhatnak, ezért nagyon fontos, hogy az önjelölt szakértők inkább forduljanak profi gombavizsgálókhoz. “Hazánkban több száz mérgező gombafaj él, közülük 29 mérgezése halálos” — mondja Pálfalvi György gombaszakértő, a Magyar Gombász nevű lap főszerkesztő-helyettese. “A gyilkos galóca évente szedi áldozatait, és azért is nagyon veszélyes, mert a mérgezés tünetei csak a gomba elfogyasztása után 8-24 órával jelentkeznek.” A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a világító tölcsérgombát nagyon könnyű összekeverni a népszerű sárga rókagombával. Akár 2-3 termőtest elég ahhoz, hogy tragédiába vagy gyomormosásba fulladjon a gombapörkölt elfogyasztása. A fiatal pöfeteg nagyon hasonlít a gyilkos galóca zárt burkához, a “tojáshoz”, amely nem más, mint a fejlődésben levő potenciális sorozatgyilkos, sőt, az ártalmatlannak tűnő mezei tölcsérgomba is mérgező nagyobb mennyiségben. A gombákat tilos nejlonzacskóba gyűjteni, az egyébként ártalmatlan gombák fehérjéi ugyanis bomlásnak indulnak, és titokzatos folyamatok révén átállnak a sötét oldalra, így mérgezővé válnak. Inkább jól szellőző kosárba vagy papírzacskóba szedjük a gombát. A tönköket csavaró mozdulattal távolítsuk el, így sérül a legkevésbé a micélium, vagyis a valódi gomba. (Amit mi annak hiszünk, az csak egy termőtest.) Ne gyűjtsünk gombákat szennyezett területekről, például forgalmas utak mentén, mert a gombák beépíthetik szervezetükbe a környezetükben található anyagokat. H Ha nincs időnk a gombaszedésre, a nedves őszi erdők helyett beszerezhetjük a gombákat a piacokon is, bár a kényelmesebb megoldás természetesen költségesebb is. A kosártól a serpenyőig A gombák tartósításának egyik módja a szárítás. Az így árusított gombák a csomagolástól számítva körülbelül 1 évig fogyaszthatók. Az otthoni körülmények között fagyasztott gomba általában 3-6 hónapig őrzi meg minőségét, fajtától függően. A gombát kevés zsiradékon megpárolva érdemes mély hűteni. Lehet sóban is tartósítani, ami azt jelenti, hogy a gyűjtéskor tengeri sót teszünk a gombára, így azonban a gomba íze túlságosan sóssá válik, és később élvezhetetlen lesz. A gombák víztartalma igen magas, ezért a belőlük készült ételek nagyon romlandók. Minél előbb fogyasszuk el a gombaételeket. gombák Tisztításnál a földes részt távolítsuk el a szárról. Alaposan mossuk meg hideg vízben többször is, addig, amíg nem képződik homok az edény alján. A szárított gombát folyóvíz alatt mossuk meg vagy áztassuk be. A gombákat csak nagyon rövid ideig tartó hőkezelésben szabad részesíteni, a főzés maximum 1 percig tarthat. “Ha a pirítás mellett döntünk, a napraforgóolajat felejtsük el, és inkább vajat vagy olívaolajat használjunk” — tanácsolja Huszár Krisztián, a pércsi Susogó étterem séfje. Nagyobb, erősebb szerkezetű gombákat, mint például a vargánya vagy a császárgomba, akár grillezni is lehet, a sütés pedig nagyon erős tűzön történjen. A magyarok rossz szokása, hogy túlságosan sokáig pirítják a gombát, és a főzési idő is elhúzódik. Sztárgombák Az erdőszéli csiperke az egyik legismertebb gomba. Kalapjának átmérője elérheti a 20 centimétert is. A friss, kemény, sérülésektől mentes példányokat keressük, illetve vásároljuk meg. Szinte mindenféle fogást készíthetünk belőle. A sárguló példányok azonban, amelyek húsa vágásra besárgul és gyanús vegyszerszagot árasztanak, mérgeznek. A sárga rókagomba eletsorban a hegyvidékeken és a lomberdőkben található. Kalapja tölcsér formájú, hullámos szélű, tönkje sárga. Húsa kemény, ezért tovább kell főzni, mint a többi gombát. Leginkább pörköltekben, savanyúságokban és szárítva érvényesül az íze, de érdemes kipróbálni, hogyan “szerepel” egy sajtmártásban. A vargánya, az egyik legismertebb és legnépszerűbb gomba többnyire magányosan terem az erdők talaján. Régi elnevezése a "linóorrú” gomba, őseink ugyanis hasonlóságot véltek felfedezni a fiatal borjak orra és a vargánya telt alakja között. A vargányák közül is a legízletesebbnek a királyvargányát tartják. Kiváló pörköltek, levesek, mártások, omlettek készülhetnek belőle. A fűszeres illatú, kissé csípős rizike narancsvörös színű, kalapja körülbelül 15 centiméter széles, lelőhelye a fenyőerdő. Bár levesnek kiváló, szárításra nem igazán alkalmas. Könnyen össze lehet téveszteni a szőrgombával, amely enyhén mérgező. A pöfetegfélék áprilistól novemberig a réteken és a legelőkön találhatók. A talán a legkönnyebben észrevehető gomba, az óriás pöfeteg akár 40 centiméter átmérőjű is lehet, több kilogrammot is nyomhat. Belseje szivacsos állományú, de csak a fehér húsú gombák alkalmasak fogyasztásra. Szárítva is igen aromás, az általános elkészítési módhoz tartozik a rántás, a sütés és vajban párolás, de egy nem hétköznapi veluté is készülhet belőle. Távol-keleti gombák Az ókori Kínában, a Ming-dinasztia idején a shiitake gombát életelixírnek tekintették, a vérnyomás és a koleszterinszint csökkentésére használták. Kutatások igazolták az ókori ororvos, Wu Juei megfigyeléseit, melyek szerint a shiitake erősíti az immunrendszert és májproblémákra is kitűnő orvosság, a rák megelőzésére, illetve gyógyítására is használják. A japán miszó leves egyik hozzávalóját ma már a világ szinte minden részén tenyesztik. A fafüle gomba természetes lelőhelye a fekete bodza elhalt ága, de mesterségesen is nevelhető. Már az ősi keleti kultúrák is ismerték véralvadásgátló hatását. A fagomba színe ibolyaszürke vagy vörösesbarna, felülete kissé szőrös. Általában szárított állapotban fogyasztják. A keleti gombákból édes-savanyú rizses salátát készíthetünk. „A fafüle gombát — amennyiben szárított - melegvízbe áztatjuk, és a szárított, illatos gombát kevés olajon gyorsan megsütjük, enyhén sózzuk és borsozzuk” — mondja Bíró Lajos. Újhagymát és frissen szeletelt gyömbért adunk hozzá, mézzel, ecettel és szójával ízesítjük. Forró fehér rizzsel tálaljuk. DELUXE MAGAZIN * 7. oldal